Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-30 / 254. szám

I ÍA7IÓ IS TA/tuli! I HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK A világ szinte minden országának van nemzeti ünnepe. Nekünk há­rom Jeles ünnepünk van: március 15., augusztus 20. és október 23. Augusztus 20-án az államalapítás^ ra és Szent István királyunkra em­lékezünk. A másik két nemzeti ün­nep egy kicsit gyásznap is egybe% hiszenrengeteg ember veszítette el életét, mert bátran harcolt, hisr nem bírták tovább az elnyomást. Szabadságra vágytak. Vissza akaK ták kapni azt az önálló és szabadj Magyarországot, melyet István megalapított. ^ Október 23. Ez a dátum mára már fogalommá vált, pedig anno áfc lagos keddi napként indult, Az em­berek még nem is sejtették, hányán* fognak meghalni aznap a pesti ut­cákon. Azonban az egyetemisták fe­jében már ott motoszkált a gondo­lat, ha nem is a forradalom jutott még eszükbe, de tudták, hogy valise mitcselekednikell.' ■ Az '56-osok életüket áldozták, hogy a következő generációk boldogabban éjjenek. A forradalomban még a gyere­kek is részt vettek. Általános iskn* Iában voltam egy ’56-os múzeuijt. ban, ahol Póngrátz Gergely aki a Corvin közi felkelő csoport pa^ rancsnoka volt - mesélte, hogy egy ‘ fiú jobban félt a saját anyjától, mint, maguktól a szovjetektől. Akkor még nagyon keveset tudtam a ftíP5» radalomról, de a fiú története na-., gyón meghatott. Bár vannak korombeliek, akjj^ azt állítják, hogy a niá élő embe­reknek nincs mit ünnepelniük azon, ami régen történt, hiszen mi akkor nem is éltünk. Valójában, pontosan ezért ünnep az ünnep. Az '56-osok életüket áldozták föl azéffj* hogy az utánuk következő generá­ciók boldogabban élhessenek. Tav‘ Ián a mai tizenéveseknek már tény­leg nem sok közük van a szovjetek­hez, mivel még a születésünk előtt felbomlott a Szovjetunió, de édes­anyáink, édesapáink életére még kihatott n forradalom, mert igenis sikerült változást elérni. Ugyan lel­ne szeremé a szüleit, és egyáltalán az országot, ahol él? Emlékezzünk meg azokról, akik életüket áldozták fel értünk, magya­rokért! Gondoljunk a forradalmán rokrá, hiszen ők ránk is gondoltak! * Ne azért szeressük nemzeti ünn0L* púinkét, mert nem keil iskolába és munkába menni!- ....... m Holló Anryj: S zilágyi Erzsébet Gimnázium A múlt üzen a jelennek iván, a rettentő Milán megtalálta a helyét Egerben Az egri Gárdonyi Géza Színházban október 3- án tekinthette meg elő­ször a közönség Mihail Bulgakov: Iván, a ret­tentő című kétrészes komédiáját. A darabról az egyik főbb szerepet megformáló Schruff Milánnal beszélgettem.- Az előző évadban csatla­koztál a színház társulatá­hoz. Miért éppen Egert vá­lasztottad?- Már két évvel ezelőtt is itt voltam, igaz, akkor még csak gyakorlaton. Mint pá­lyakezdő fiatalnak, nagyon nincs választásom. Az iskolá­ban még nem tudtam eldön­teni, hogy melyik színház­hoz mennék. A pestiek közül egyik sem vonzott. Viszont tudtam, hogy itt vannak a szintén Máté Gábor osztályá­ban végzett diákok, és hogy ez itt egy jó színház. Az igaz­gató, Csizmadia Tibor úgy hí­vott ide, hogy lenne bőven munkám. Nem haboztam, egyből igent mondtam. Nem bántam meg. Azt gondolom, hogy egy pályakezdő fiatal­nak az egri Gárdonyi Géza Színház a legjobb hely, mert itt foglalkoztatva van.- Van szerepálmod?- Nincs. Ami jön, annak mindig örülök, mert arra va­gyok kíváncsi, hogy mit lát­nak bennem.- Van példaképed?- A magyar színészek kö­zül nagyon szeretem Anger Zsoltot, aki itt is játszott Egerben. Aki pedig úgy pél­daképem, hogy olyan szí­nész szeretnék lenni annyi idős koromban, mint most ő, és akit volt is szerencsém megismerni, az Haumann Péter. Rajta láttam azt a ta­pasztalatot, bölcsességet és tudást, amivel rendelkezni lehet ezzel a szakmával kap­csolatban. Olyan akarok len­ni, mint ő. Már hatvanéves, és még mindig frissen tudja tartani az agyát, és nem szű­kül be. Schruff Milán partnere Bulgakov művében Szabó Emília- Bulgakov: Iván, a ret­tentő című darabjában Tyimofejevet, a feltalálót alakítod. Milyen a ka­rakter?- Tyimofejev elvtárs az ér­telmiségi osztályból szárma­zik. A műsorfüzetben van némi ismertető a korról, hogy milyen nehéz volt ab­ban az időben az értelmiségi­eknek élni a sok buta ház­mesterrel szemben. Ő egy megszállott, akinek minde­ne a találmánya. Dolgozni szeretne, de a körülötte élő emberek nem hagyják. Neki pedig a rendszer miatt is mu­száj mindenben alámennie ezeknek az embereknek. Van egy felesége, akit a talál­mánya miatt elhanyagol. Ah­hoz, hogy ez megváltozzon, egy álmot kell látnia, hogy ne csak a találmányával foglal­kozzon, hanem azzal Is, aki ugyanolyan fontos szerepet tölt be az életében, mint a ta­lálmánya. Most a találmánya tölti be számára a nő szere­pét is. A darab végére ez for­dul meg, erre jön rá. tf ...pm y» «pu pin fpw y* fi y- Miben jelentett nehézsé­get a szerep megformálá­sa?- Nehéz volt a humorát megtalálnom, amit még iga­zán most sem ismerek. A mai fiatalok, akik nem éltek ab­ban a rendszerben, nem min­den esetben vagy csak nehe­zen értik meg a kor humorát. Inkább csak azok értik, akik megélték. A rendező, Szegvá­ri Menyhért nagyon sokat mesélt a múlt rendszerről, ő ebben élt, ebben nőtt fel. Jó­nás Péter, a darab dramaturg­ja is összeállított egy füzetet, egy ismertetőt a korról, Bul­gakov életéről, Sztálin bizo­nyos idézeteiből. Elég durva volt, azt kell, hogy mondjam. Nyilván nem fogom tudni tel­jesen átélni, mivel nem vol­tam a részese. Elképzelni tu­dom csak, hogy mennyire borzasztó lehetett. Amit még egyelőre hiányolok a szere­pemben, ami még jobban megmutatkozhatna az elő­adásban, az a félelem.- Mit gondolsz, sikerült megvalósítanod a rendező elképzeléseit?- Bízom benne, hogy igen. Azt tudni kell, hogy egy elő­adás sosincs kész a premier­re, sőt még a második, har­madik, negyedik előadásra sem. Mindig van még mit bő­víteni, finomítani rajta. Az ember az előadások során jön rá arra, hogy van, amit máshogy kellett volna csinál­nia. Sőt van olyan is, hogy egy évvel később értesz meg valamit, és akkor válik való­jában teljessé a szerep.- Szerinted van aktualitá­sa, üzenete a darabnak a mai ember számára?- Van, a megfigyelés szem­pontjából. Volt az ÁVH, min­denki megfigyelt mindenkit. Most is olyan, mintha ez mű­ködne, csak más néven, nem olyan erősen, mint a kommu­nizmusban. Például London tele van kamerákkal. Ez egy kicsit ijesztő, és az is, hogy ez hova tud még fejlődni. ■ Tóth Ágnes Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium Vers Utolsó ölelés Nyári nap volt Te magányosan ültél A székben, Én odamentem hozzád És te átöleltél engem. Akkor nem tudtam, Most már tudom Akkor ölelt utoljára boldogan karod. Ha akkor tudom, Soha többé nem engedlek el, Örökké ölellek, És örökké velem leszel. Utolsó ölelés volt, Akkor még nem tudtam. S mikor elmentél, Még kislány voltam, Bánatos, s csak egyre sírtam. Szívem mélyén Sosem búcsúztam el, A gyertyák érted égnek, A szívemben a dalok hozzád szólnak. Utolsó ölelés volt ebben az életben, De tudom, újra látlak majd a mennyekben. S akkor újra átölel karom, Papa, átölellek még egy szép napon ! Az fáj I I I Nem tudom, hogy mi fáj igazán, Hogy szólsz, vagy hogy már nem is nézel reám, Hogy nem kérded, hogy vagyok és mi van velem. Az fáj, hogy nélküled múlik el az életem. Az fáj, hogy szerettelek S ma már csak hiányzol. Az fáj, hogy nem tudom hol vagy, Hogy valaki másra vigyázol. Az fáj, hogy elmúlt, Az fáj, hogy nincs többé, Az fáj, hogy többé nem mondhatom: Örökkön örökké. ■ Vincze Gizella Szilágyi Erzsébet Gimnázium Vállalkozó kedvűi |.7s^eíremekne¥’' üendeznekpartif Október 31. Mindenszentek elő-" estéje. Ennektiszteletére rendez- a 11/A és a DÖK közösen egy. Halloween-partit, ahol amerikai példára mi is jelmezeket öltüriüT magunkra. Ilyenkor mindenkt- megmutathafc- JÉ ja a beniyé­rejlő színes j egyénisé-* get. Aki a. legötletesebb, ' jelmezt viseli, ju­falómban részesül, A partin megannyi programmal váruk' minden vállalkozó kedvű „szelte-- met”. Lesz diszkó, karaoke, büfé;.. és irodalmi teaház. ■ Lőrincz Vivien, MáirNóra~~ Nagy Alexandra, Ördög Csilla' EKE Gyakorló Gimnázium, * A Ha velünk játszol a Road együttes november 22-ei gyöngyösi kon­certjére nyerhetsz belépőjegyet. KÉRDÉSÜNK: HÁNY TAGÚ A ROAD ZENEKAR? A helyes válaszokat november 4-ig levélben (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8.) vagy e- mailben ( heves.seta@heves- megyeihirlap.hu ) várjuk. A ne­ved mellett mindenképpen tün­tesd fel az életkorodat és a tele- rfonszámodat is! Ez utóbbira azért van szükség, hogy értesíte­ni tudjunk, ha te vagy a szeren­csés nyertes. ■ PREMIER ELŐTT Színházi kukucskálón a színpad alatt és fölött Aliz Más élményt jelent és teljesen mást üzen egy előadás-részlet, vagy ha a teljes darabot látod Egy októberi irodalomórán a színházba látogattunk, ahol az Aliz! című előadás nyílt próbájá­ba tekinthettünk be. Nekem na­gyon tetszett a próba, kíváncsi vagyok, milyen lesz az előadás. A próbán felmehettünk a szín­padra, és az egyik színész levitt minket a színpad alá is. Alulról láttuk a forgószínpadot, az egész egy nagy vasszerkezet. És még sötét is, de azért izgi. A díszlet is különleges volt: fából készült, amolyan „rámpákkal”. Egy olyan nő arcát ábrázolta ferdén, mint aki sikít az őrülettől. Az elő­adásból hallott szövegrészlet is misztikus volt. A rendező el­mondta, hogy ez a darab nem gyerekmese, de ők is megnézhe­tik. Egy egyetemi matematikata­nár írta, és ha úgy vesszük, az egész darab egy logikai feladat. A csoda is szerepet kap a tör­ténetben: van egy pici ajtó - a sok zárt ajtó között -, és ez az egyetlen, ami nyitva van, de Aliz túl nagy, és nem fér át rajta. Egy­szer csak ott terem egy asztal egy üveg itallal, amire ez van ír­va: „Igyál meg!” Aliz megissza és összemegy. Aztán megjelenik egy doboz sütemény, amin ma­zsolából az van kirakva: „Egyél meg!”. Aliz megeszi, és újra meg­nő. Hogy lenne mindez logiku­sabb? Aliz eszik, nagy lesz - az ajtó túloldalán. Az események sorrendjét tekintve viszont ne­héz lenne logikusan gondolkod­ni, mivel nem tudjuk, mi fog tör­ténni ivás vagy éppen evés után. Ám ez csak egy részlet volt a darabból. Valódi válaszokat majd az elkészült előadásból ka­punk. uFerencz Barbara Két nappal a premier előtt megnéztük az Alizt, immár teljes egészében. Már láttunk egy jele­netet, de az elég furcsa és ijesztő volt. Most sokkal jobban tetszett, humorosnak tartottam. Az elején egy nyúl jött be, és folyton ismételgette de nem lehetett meg­unni, mert mindig jöttek újabb és újabb szavak. Nagyon tetszett a darab, mert ez nem a meg­szokott „Aliz csoda országban” volt. Elég félelmetes és furcsa volt, hogy például Aliz na­gyobb volt a nővérénél, a díszlet is a szövegét, szétesett volt, de a darab összekapcsolt minden egyes részletet. Az elő­adás nagyon megfo­gott, egyszerre fel is vidított és meg is fé­lemlített. Elég hihetet- I len, hogy ezt a három érzést váltotta ki belő­lem. Ezt a darabot gyere­keknek ajánlom, bár a ren­dező azt mondta, felnőtteknek készítették, de szerintem min­den felnőtt gyerek. Tehát felnőt- tes gyerekeknek és gyerekes fel­nőtteknek ajánlom. a Kábái Rozi EKF Gyakorló Gimnáziuma I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents