Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-28 / 252. szám

2 HEVES MEGYEI HfRLAP - 2008. OKTÓBER 28., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Rendőrök védik a Tisza-tó sekély vizében rekedt értékes halakat Töröltetnék a szóvédjegyet krízis Az agrárminiszterhez fordult a hegyközségi tanács A kerekasztal már sokallja az erdőtelki magántanulókat Tegnap óta a parton és a vízen is rendőrök védik a Tisza-tó halál­lományát az orvhalászoktól, orv­horgászoktól. A rendőrség és a természetvédők a tározó téli víz­szintjének beállítása miatt áll­nak készenlétben: a sekély víz­ben visszamaradó halak ugyan­is különösen kiszolgáltatottak a tolvajoknak. Az akció során a vízi rendőrök együttműködnek a terület halá­szati hasznosítóival, a társ rend­őri szervek tagjaival, a termé­szetvédőkkel és a polgárőrökkel is, hogy felderítsék és megaka­dályozzák a hallopást. A Tisza- tavon, a folyón és a védtöl- téseken közlekedőknél is átné­zik a járművek csomagtartóit, utánfutóit, ellenőrzik a horgá­szati engedélyek meglétét. Emel­lett kiszűrik az ittasan vezető­ket, ügyelnek a környezet- és a vízminőség-védelmi szabályok betartására is. A rendőrök nem­csak a parton, hanem a vízen is razziáznak. Ebben segítségükre van kishajójuk is, amelynek hőkamerájával és radarjával éj­jel is észreveszik a jó zsákmányt remélő rapsicokat. ■ Újraélesztést tanítanak majd az önkéntesek Bárhol bárkivel előfordulhat, hogy rosszul lesz valaki a kör­nyezetében. Az életmentés a gyorsaságon és a szakszerűsé­gen múlik. Hiába az igyekezet, ha a segíteni szándékozó nem tudja, hogy ilyen esetben mi a teendő. S hiába van a közelben a megfelelő készülék, ha nem is­merjük a használatát. Ebből a sajnálatos tényből ki­indulva határozta el a Magyar Vöröskereszt Eger Területi Szer­vezete, hogy ingyenes újraélesz­tési tanfolyamat szervez a me­gyeszékhelyen élők számára. Megfelelő számú jelentkező ese­tén szerdán délutánonként négy­négy órás kurzusokat szervez­nek a karitatív szervezet Klapka utcai helyiségében. Az életmen­tő fogásokat, valamint a legfonto­sabb teendőket a mentőszolgálat önkéntes szakemberei tanítják meg az érdeklődők 10-15 fős cso­portjai számára. ■ Az EBHT illetékesei figyelmeztetnek: a borvidékről kivitt és másutt feldolgozott szőlőre, illetve a belőle készült borra nem lehet kiadni „egri” megjelölésű származási bizonyítványt. Képünk illusztráció. A válsághelyzetre tekin­tettel krízislepárlást szor­galmaz az Egri Borvidék, miközben az Egri Bikavér szóvédjeggyel kapcsolatos ügy is új fordulatot vett. Kühne Gábor j - Sajnos tagadhatatlan: krízis- helyzet alakult ki a borvidéken: az Egervin jogutódjai, illetve az Egri Szőlő-Bor Szövetkezet ugyanis nem veszik át a termést a gazdáktól. A probléma külö­nösen égető most, hiszen már a legnagyobb területtel bíró sző­lőket, a borvidék mintegy har­madát kitevő Kékfrankost, Merlot-t, Cabernet Sauvignon-t, valamint a Cabernet Franc-t szüretelik, pontosabban csak szüretelnék a termelők - jelentette ki dr. Gál Lajos, az Eg­ri Borvidék Hegyközségi Taná- | csának (EBHT) titkára. - Rend- I kívül sajnálatos, hogy sem az In- J tegrált Borgazdaság Zrt., sem pedig a szövetkezet nem vásárol még a saját tagjaitól sem szőlőt, sőt mi több, panaszolják nagyon sokan, bérfeldolgozást sem vál­lalnak. Magyarán: így gyakorla­tilag sehova sem tudják vinni a termést - mutatott rá. Ugyanakkor - állította dr. Gál Lajos - ezt a helyzetet néhány ügyes külső, azaz nem az Egri I Borvidékről való felvásárló I igyekszik is kihasználni, s hihe- j tétlenül nyomott áron veszik át J a szőlőt a megszorult gazdáktól. [ Az általuk a borvidékről kivitt és másutt feldolgozott szőlőre, illetve a belőle készült borra azonban nem lehet kiadni „egri” megjelölésű származási bizo­nyítványt.- Ebben a rendkívüli helyzet­ben az EBHT megkérte Gráf Jó- I zsef agrárminisztert, hogy az I uniós támogatási rendszer úgy- I nevezett „nemzeti borítékjá­ban” található források terhére engedélyezze és támogassa az ó- és újborokra egyaránt vonat­kozó krízislepárlást. Hogy való­jában mekkora mennyiségről is lenne szó, azt viszont csak a szüret után lehet pontosan megmondani - tette hozzá az EBHT titkára. Ezzel együtt a legcélszerűbb természetesen a borok értékesí­tése lenne, ehhez azonban új pi­acokra van szükség, például Ke­leten, Oroszországban. - Ám za­vart kelt, hogy az Egervin még 1989-ben bejegyeztette az Egri Bikavér szóvédje­gyet. Igaz, ennek hatálya az uniós csatlakozásunkat követően az EU- tagállamok terü­letére már nem terjed ki, ám más, az EU-n kívü­li ország, így többek között épp Oroszország esetében is még él. az ismert források szerint elő­ször 1825-ben Erdélyi Lajos utazó vetette papírra az aláb­biakat: „...bikavérszín fészkel­te bor hegyoldalán pihentem meg kétszer is”. Egy későbbi, 1851-es keltezésű nyelvészeti munkában az áll, hogy „Bika­vérnek nevezik az erős veres­bort, például az egrit”. E bor jellemzőit egyébként 1834-ben írták le akképp, hogy zama­tos, erős, testes, ám nem túl fanyar. A mai értelemben vett Egri Bikavér megteremtője jól ismert: az a XIX-XX. század fordulóján élt egri Gröber Jenő nevéhez fűződik. Bár az évszá­Ez pedig azt jelenti, hogy ide el­méletileg az Egri Borvidék leg­fontosabb és legnagyobb men­nyiségben készü­lő termékét, az Egri Bikavért csak az Egervin jogutódjai expor­tálhatják, illetve az ő engedélyük kell ahhoz, hogy más is szállít­hasson oda belőle - hangsúlyoz­ta a szakember. Egyúttal emlé­zadok során sokat változott az e cuvée bort adó szőlőfajták összetétele, napjainkban töb­bek között a Kékmedoc, a Pinot Noir, a Blauburger, a Kékfrankos, a Kadarka, illet­ve az olyan világfajták, mint a Merlot, a Cabernet Sauvignon és a Cabernet Franc adják az alapját. A mintegy hatezer hektáros Egri Borvidéken 3800 hektáron teremnek a bi­kavért adó szőlőfajták. A mintegy hatvan, Egri Bikavér­rel foglalkozó termelő - az 1997-ben megalkotott Bikavér­szabályzatban foglaltak sze­rint - évente körülbelül nyolc­keztetett arra is, hogy az EBHT éveken keresztül folytatott tár­gyalásokat e kérdésről az Eger­vinnel (erről lapunkban több­ször is beszámoltunk - a szerk.), és most is próbáltak kapcsolatba lépni a szóvédjegy­jogosulttal. Miután azonban vá­laszra sem méltatták a tanácsot, a borvidék a napokban megbí­zott egy ügyvédi irodát az Egri Bikavér szóvédjegyjogi úton va­ló törlésére. vanezer hektolitert készít e borkülönlegességből, így Ma­gyarországon egy név alatt eb­ből adnak el a legtöbbet. Azaz ez a legnagyobb piaci értékkel ■ A külső felvásárlók hihetetlenül nyo­mott áron veszik át a szőlőt a meg. szorult gazdáktól. Múlt és jelen: Eger híres zászlósbora egykor és napjainkban Erdőtelken évente egyszer ösz- szeül a Szociális Kerekasztal, amelynek tagjai a település aktu­ális szociális problémáit vitatják meg. A legutóbbi ülésüket köve­tően a képviselő-testület előtt is ismertették a szakemberek meg­állapításait. Mint elhangzott: kistérségi szinten napirenden van ugyan a jelzőrendszeres segítségnyújtó hálózat kiépítése, ezt azonban csak a házi gondozással való ösz- szekapcsolás révén tudják meg­valósítani. Magasnak ítélték vi­szont a magántanulók számát a településen: jelenleg 17-en vesz­nek részt ezen képzési formában a háromszáz nappali tagozatos ta­nuló közül. Problémát jelentett a rászoruló gyermekek nyári élel­mezése is: idén konzervcsoma- gok kiosztásával igyekeztek eny­híteni a feszültségen, habár az igazi megoldás a melegétkeztetés lett volna. A gyámügyi előadó be­számolójából kiderült, hogy húsz családból összesen 53 gyermeket vontak megfigyelés alá, a véde­lembe vétel pedig nyolc család esetében történt meg. Utóbbiak életét a családgondozó mellett a jegyző is figyelemmel követi. Nőtt az utóbbi időben a napkö­zis ellátást igénybe vevők szá­ma. Ennek oka, hogy a rendsze­res gyermekvédelmi támogatás­ban részesülő családokban a di­ák ötödik osztályos koráig in­gyen étkezhet az iskolában. ■ A munkába állás elősegítéséről tartanak fórumot „Út a munkához” címmel októ­ber 30-án tíz órától kistérségi munkaügyi fórumot tartanak a megyeszékhelyen a Hotel Eger & Park konferenciatermében. A rendezvény célja, hogy választ keressen arra, miképpen lehet munkára ösztönözni a tartósan állástalanokat, a szociális segély­ből élőket. Előzetes regisztráció az utamunkahoz.extra.hu webcí- men lehetséges. Az előadók közt lesz Sós Ta­más, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ál­lamtitkára, valamint Ivády Gá­bor, Ivád polgármestere is. ■ Az autópályán gyalogolt a fővárosba közlekedés Tovább folytatódik a fokozott ellenőrzés az utakon Már csaknem az összes városi zászlót ellopták Ismét találkoztak kirívó esetek­kel megyénk rendőrei, miköz­ben fokozottan ellenőrizték a kerékpárosokat és gyalogoso­kat. Mint ismeretes, az akciót még október elején rendelte el az országos rendőrfőkapitány, mivel megnőtt a zebrák közelé­ben, illetve a kerékpárosokat érintő balesetek száma. A rend őrei ezúttal egy polgárdi férfira figyeltek fel, aki éppen az M3- as autópálya műszaki sávjában gyalogolt Budapest felé. A rend­őrök érdeklődésére elmondta, hogy Hatvanból szeretne eljut­ni a fővárosba, ám arra, hogy miért pont gyalogosan akarta megtenni az utat a sztrádán, nem derült fény. Még csaknem egy hónapon át tart az akciósorozat, melynek során a rendőrök fokozottan figyelnek a gyalogosokra és a kerékpárosokra Az elmúlt héten 107 kerékpá­rost és 90 járókelőt ellenőriztek az egyenruhások szűkebb pátri­ánkban. A biciklisek közül tizen- ketten bizonyultak ittasnak. A kétkerekűn közlekedőkkel szemben 130 ezer forint helyszí­ni bírságot szabtak ki és 27 fel­jelentést tettek a rendőrök. A leg­gyakoribb hiányosság az volt, hogy nem viseltek láthatósági mellényt, vagy nem rendelkez­tek a kerékpárhoz szükséges tar­tozékokkal. A gyalogosokkal szemben 172 ezer forint helyszí­ni bírságot róttak ki és 16 felje­lentést könyveltek el az egyenru­hások: sokszor hirtelen léptek le az útra, vagy éppen tiltott helyen próbáltak átkelni. ■ Lőrinciben az október 23-i ün­nepet követően ismét „megtize­delték” a villanypóznákon elhe­lyezett zászlókat. Az egyelőre is­meretlen elkövetők ezúttal 14 nemzetiszínű és 12, a helyi címerei ellátott lobogót vittek magukkal. Víg Zoltán polgármester el­mondta: a településen rengeteg hasonló problémát okoznak a vandálok. A zászlólopás nem új keletű foglalatosság: az önkor­mányzat 300 lobogójából 250-et tulajdonítottak el néhány év alatt. Tekintve, hogy egynek az ára 1200 forint volt, az így oko­zott kár immár eléri a 300 ezer forintot. A polgármesteri hiva­tal ezúttal is feljelentést tett a rendőrségen. Sajnos, az egyéb eszközöket sem kímélik a bűnö­zők. Egyik emlékezetes tettük volt, amikor a frissen elkészült ravatalozó tetejéről ellopták a színesfémből készült szerelvé­nyeket. A viráglopások is gya­koriak a közterületeken, de nem kímélik az utcabútorokat sem, legutóbb pedig a könyvtár park­jában három kandelábert dön­töttek ki annak rendje-módja szerint. A selypi útkereszteződésben elhelyezett díszláncot pedig egy esztendő alatt már négy alka­lommal kellett pótolni, noha utóbbi nem is színesfémből ké­szült, így aligha a nyereségvágy motiválta a tolvajokat. ■ a

Next

/
Thumbnails
Contents