Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-27 / 251. szám

4 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 27., HÉT Ingyen védőoltás segíti a harcot a pneumococcus baktériummal Mosolyokat a házmestereknek! iván, a rettentő A reakciós szopórémtől a korok közt röptető időgépig Egerben A lánglelkű feltaláló és az élet-halál ura házfelügyelő a moszkvai konyhában. Schruff Milán és Kaszás Gergő. A „Közös kincsünk a gyermek”, Nemzeti Csecsemő- és Gyermek­egészségügyi Program része­ként október elsejétől a szülők kérésére minden két éven aluli kisded térítésmentesen kaphat­ja meg a pneumococcus elleni védőoltást. Ezáltal csökkenthető a gyermekkori torokgyulladás és mandulagyulladás, továbbá a középfülgyulladás előfordulásá­nak gyakorisága, súlyossága. A térítésmentességgel a védőoltá­sokat így egyenlő eséllyel kap­hatja meg minden kisgyermek. A pneumococcus baktérium súlyos, akár életveszélyes beteg­ségeket is okozhat, tüdőgyulla­dást, agyhártyagyulladást, de fe­lelős lehet a felső légúti megbe­tegedések kialakulásáért is. ■ A baktérium súlyos, életveszélyes betegsége­ket is okozhat, például tüdőgyulladást, agyhár­tyagyulladást. A pneumococcus fertőzés elle­ni oltóanyag két hónapos kortól adható. A.teljes védettséget egy több oltásból álló sorozat bizto­sítja. Ha féléves kor előtt kezdik, a csecsemők három alkalommal minimum egy hónapos időköz­zel részesülnek védőoltásban, amelyet a 2. életév során egy em­lékeztető oltás követ. Ha az oltá­sokat 7-11 hónapos kor között kezdik meg, akkor 4-8 hetes idő­közzel két oltóanyag beadása szükséges, amelyet a 2. életév­ben ugyancsak egy oltás követ. A12-23 hónapos gyermekek vé­dettségének kialakításához mi­nimum két hónapos időközzel beadott két oltásra van szükség. Az oltóanyag ritkán mellékha­tásokat is okozhat - figyelmeztet­nek a szakemberek. A beadás után levertség, étvágytalanság, aluszékonyság vagy esetenként láz, az oltás helyén pedig bőrpír, duzzanat, adott esetben fájdalom jelentkezhet. Ezek a kellemetlen­ségek azonban messze nem mér­hetőek azokhoz a súlyos következ­ményekhez, amelyeket eseüeg az oltás elmaradása miatt a védtelen kisgyermek elszenvedhet. A vakcinát már megkapták az ÄNTSZ kistérségi intézetei, in­nen jutnak el az orvosokhoz. Az Országos Epidemiológiai Köz­pont valamennyi háziorvos szá­mára módszertani levelet kül­dött a témában. ■ A színházi évad első nagy­színpadi bemutatóját, Mi­hail Bulgakov „Iván, a ret­tentőjét” Szegvári Meny­hért rendezte a Gárdonyi Géza Színházban. Egres Béla Itt van Moszkva és benne egy ház, a hozzá tartozó házfelügye­lővel, és egy őrült tudóssal, aki időgépet fabrikál szűk bérlemé­nyében, mellyel egy óvatlan pil­lanatban mind a ház felügyelője, mind az éppen arra tévedt dör­zsölt rabló az 1580-as években, Rettegett Iván, a véreskezű cár udvarában találja magát. S hogy 1 még kacifántosabb legyen a tör- | ténet, az uralkodó négyszáz évet J előre repülve az időben az 1930- as évek Moszkvájába érkezik. A J bonyodalom máris adott, de van- j e nekünk egyáltalán közünk a hírhedett és rettegett XVI. szá­zadi orosz cárhoz, bizonyos Iván­hoz, s van-e közünk ehhez a múlt század ’30-as éveiben élt moszkvai házfelügyelőhöz? Ér­dekelhet minket, hogy kiket, s milyen válogatott eszközökkel üldözött és gyilkolt, gyilkoltatott meg emez, s kiket, miként árult be amaz? Van nekünk elég ba­junk a mi mostani, gazdasági válságtól, létbizonytalanságtól, meg- és szétosztottságtól sújtott Kárpát-medencénkben, sem­hogy a legendásan nagy orosz lélekkel foglalatoskodjunk! De ha mindezekhez nincs kö­zünk, akkor miért kellett szép mosolyokat adni házmesterünk­nek Cseh Tamás és Bereményi Géza szerint, e hegyektől ölelt kis-nagy ország szívében, Buda­pesten, azokban az átkozottan is áldott ’60-as években? Bulgakov a világ egyik leg­szörnyűbb elnyomatásában, a sztálinizmusban írta és ebbe, a diktatúra által megnyomorítod Moszkvába, valamint annak négyszáz év előtti megfelelőjé­be, Rettegett Iván udvarába he­lyezte történetét. Ezzel a párhu­zammal mutatva rá a cári és a kommunista önkény hasonlósá­gaira. S bizony, vagyunk még jó néhányan, akik éltek vagy bele­születtek abba a besúgásokra és besúgókra épülő rendszerbe, melyben nagyon meg kellett gondolni, ki előtt mit mondha­tunk. Mert bizony a Rákosi-re­zsim és a mostanában sokak ál­tal visszasírt kádárizmus ugyan­ezekre az alappillérekre építette uralmának utóbb egyik pillanat­ról a másikra összeomló bástyá­it. Tette ezt más, kifinomultabb, de éppen ezért gyakran még al­jasabb eszközökkel, mint hajdan Joszip Viszárjonovics genera- Usszimusz rettegett rémuralma idején. Bereményi szövege tehát a házmesterről nem véletlen, hisz itt Magyarországon, a II. vi­lágháborútól a rendszerváltásig éppen úgy a jelképként hatal­massá nőtt házfelügyelők ural­ták a mindennapokat, s dönthet­tek sorsok vagy akár életek fö­lött. Abban a rendszerben, me­lyet akkoriban suttogva, esetleg biztonságot adó társaságban így hívtak: „Az eszme diadala a jó­zan ész fölött.” Érdekes lenne egyszer utánanézni - ha a hol eltűnő, hol föl-fölbukkanó karto­nokból és a ffl/III-as dokumen­tumokból még lehet -, hogy ezek a vélt biztonságban elejtett megjegyzések utóbb hány jelen­tésben kerültek mindenféle tar­tótisztek asztalára. Be kell hát látnunk, mégsem mehetünk el közömbösen sem a moszkvai házfelügyelő, sem a hajdan élt rettegett cár mellett, mert ismerjük mindkettejüket. A most, itt Egerben Kaszás Ger­gő arcéle mögé bújó alakokat nem kell bemutatni nekünk. Pontosan meg tudjuk mondani ugyanis, hogy a szomszéd utca második házában lakó összevont szemöldökű férfi tett arról an­nak idején, hogy apánk ne lép­hessen tovább a vállalati rang­létrán, meg azt is, hogy a nővé­rünknek a szemben lakó szőkén mosolygó asszonyság miatt nem sikerült sohasem bejutnia az egyetemre. S arra is emlék­szünk, hogy szűk albérleteink felé botorkálva önkéntelenül húztuk ki magun­kat katonásan a házmesteri lakás gangra nyíló ablaka előtt, s igyekeztünk rakoncátlan léptein­ket egyenes irányba terelni, legalább az első lépcsőforduló­ig, magunkra erőltetve a szocia­lista fiatal célratörő egyenessé­gének látszatát. Ha pedig Kaszás Gergőt válasz­totta a rendező Szegvári Meny­hért, hogy eljátssza ezt a két egy­másba fonódó, gabalyodó, két korszakot összekötő figurát, a cá­rét és a házfelügyelőét, hát jól tet­te. Kaszás ugyanis remekel mind­két szerepben, bár a házmester­ében talán jobban otthon érzi ma­gát. Cájgnadrágban sokkal in­kább félelmet keltő, mint herme­linpalástban. Görög László, mint Zsorzs Milanovszkij, az agyafúrt rabló, fantasztikus komikusi vé­náról és játékos kedvről tesz tanú- bizonyságot. Megteremti a valódi kontinuitást a cári udvar, a XX. század ’30-as évei és akár napja­ink közt. Megmutatja, hogy a dör­zsöltség vagy akár a szélhámos­ság bármely korban működőké­pes lehet Kár azonban, hogy ők ketten, akik a darab szerint any- nyira egymásra vannak utalva, oly kevéssé játszanak össze. Mindketten teszik a dolgukat, nem is rosszul, de valahogy egy­más mellett játszanak el, ki-ki a maga aktuális pecsenyéjét sütö­getve a színpadon. Az alpárian közönséges házfel- ügyelőnét és a cár- nét Nádasy Erika alakítja remekül. Nála érthető, hogy igazán az előbbiben tobzódik, hisz a cár- né szerepe inkább csak jelképes a da­rabban, mintsem komoly jellem­formálásért kiáltana. Schruff Mi­lán az ifjú feltaláló szerepében re­mek, érzékeny alakítást nyújt. A komikusi vénának Rácz János sincs hiányában, s ezt a tehetsé­gét kamatoztatja is az előadás­ban, csakúgy, mint Hüse Csaba. Szabó Emíliát ugyan már láthat­tuk Egerben, de most először úgy, mint a társulat tagját. Teljesítmé­nyét látva azt mondhatjuk, jó vá­lasztás volt, hogy szerződtette a színidirektor. Szívós Győző amúgy sem elhanyagolható test­méretét még magasabbra emel­ték a rendőrség hatalmának hangsúlyozása érdekében, s ez­zel ki is magaslik a többiek közül. Természetesen a színészi já­ték igencsak meghatározó e£y produkcióban, de az sem mellé­kes, milyen szöveget adnak az aktorók szájába. Ez esetben ] nás Péter dramaturg keze ny mán egészen modern nyelvezt tel, mai poénokkal lepett meg bulgakovi, de újjávarázsolt te tus. Ezek által a mai utaláso kai, szófordulatokkal azok sz mára is érthetővé vált a dara akik szerencséjükre fiatalabbí annál, hogy személyes tapaszt lataik lennének a kommunis, diktatúra koráról. Talán nél túlburjánzanak a mégoly szeli mes kiszólások, mint például gyakorta fölcsendülő „reakcit szopórém” szókapcsolat. Szegvári Menyhért e különl ges, két egymástól egészen élt rő helyen játszódó darabhoz dis lettervezőnek azt a Csík Gyö gyöt szerezte meg maga mell akivel már jó néhány közös pr dukciót jegyeznek. Csík pedig j működő, a ’30-as évek Moszkv jában nagyon egyszerű s szeg nyes, míg a cári udvar jeleneit hez kifejezetten és hangsúlyost gazdag díszletet és ruhákat i modott. E hatalmas különbsége is segítik a színészeket, amiki helyet kell találniuk a saját kori jeleneteiben, meg akkor is, an kor a merőben más környezett cseppennek az időgép jóvoltábl Szegvári az első felvonásba még erős kézben tartja az el adást, s a történet szálait, de út tűnik, mintha a második részi elfáradt volna, s már nem tud olyan precízen továbbfűzni a tö ténetet, a megkezdett úton t vább vezetni színészeit. így el ben a részben helyenként lei az előadás, már nem szólna úgy a poénok, némi tanácsiak] ság látszik a játszókon, s feszei gés vesz erőt a nézőn. A végéi a rendezőnek majdnem sikeri odáig fölhúznia a produkció í nalát, mint ahol az első etapba elvesztette. Az előadás íve azoi ban addigra sajnos megroppai Ha nem hibátlan is ez az eg előadás, mégis fontos volt Búig; kov ezen művét éppen most el« venni. Sok minden más, új hanj súlyt kapott a megszépítő vagy legrútabb igazságot is föltár messzeségből. Talán éppen e m att a feltárás miatt igazolja ebbe a rendezésében is Szegvári az< kát az Iván, a rettentőben elhanj zó szavakat, melyek szerin „Színház nélkül nincs kultúra. Tegyük hozzá, ha a színház b< tölti valódi szerepét, akkor törti neti tisztánlátás sincs nélküle! ■ Vagyunk még jó néhányan, akik éltek vagy bele­születtek abba a besúgásokra és besúgókra épülő rendszerbe. Uj agrártámogatási rendszer lép életbe sps A gazdák egyik fele örül a változásnak, a másik része viszont ellenzi azt Munkaadók: szemétüzlet, gumigyár és költségvetés Az Országgyűlés 205 igen, 163 nem szavazat és öt tartózkodás mellett a múlt héten elfogadta az egységes agrártámogatási rendszer bevezetéséről szóló törvényt. Az SPS-t 2009-től al­kalmazzák hazánkban, s elő­készítői szerint az új támogatá­si forma a piaci kereslethez igazodó racionális magatartás­ra ösztönzi majd a termelőket. A Magyar Agrárkamara ko­rábban az új rendszerre való áttérés mellett foglalt állást, s így tett a Heves Megyei Agrár­kamara is, noha a gazdák kö­zül többekben is kételyek me­rültek föl az SPS-sel kapcsolat­ban. A Magosz megyei szerve­zete - akárcsak az országos ve­Az SPS-rendszerben több pénzt kaphatnak a gazdák, igaz, a birtokviszo­nyokat mihamarabb rendezni kell. Képünk illusztráció. zetés - a jelenleg is érvényben lévő támogatási szabályok megtartása mellett érvelt. Tudnivaló: 2013-tól csökken az Európai Unió költségvetéséből a mezőgazdasági termelők segíté­sére szánt pénz, s attól az évtől kezdve egy új támogatási rend­szert is bevezetnek. Többek sze­rint éppen azért kell kipróbálni a régi tagoknál már alkalmazott SPS-t, hogy a tárgyalásokon le­gyen kellő tapasztalatunk. Ezen kívül az agrárium néhány terü­letén 2009/2010-től csökkenne a jelenlegi SAPS-rendszerben igényelhető forrás. Az ellenzők szerint viszont a jelenlegi ren­dezetlen tulajdonosi, bérleti vi­szonyok károkat okozhatnak. ■ Gyöngyös pályázatain kilenc­ven százalékban helyi, illetve környékbeli vállalkozások nyer­nek - erről Hiesz György pol­gármester szólt a Mátraaljai Munkaadók Egyesületével foly­tatott, immár hagyományos ta­lálkozón. Itt egyebek mellett ar­ról is beszélt, hogy összességé­ben sokmilliárdos fejlesztések­kel gyarapodott a város. Mint mondta, bár lehetne jobb is a gazdálkodás, de egyáltalán nem rossz most sem. A költségveté­si mérlegre nézve ugyanakkor fájó pont, hogy a tervezett in­gatlan-eladásoknak csak töre­déke teljesült, még nem talált gazdára sem a laktanya, sem a Csathó-kert. Szóba került az Apollo Tyre ügye is. A polgármester szerin a beruházást támogató civilei nem hallatták eléggé a hangju kát, pedig ez segíthetett voln; abban, hogy „észbe kapjon a po litika”. Lapértesülések szerin egyébként egyre valószínűbb hogy Kiskunfélegyházán valósu meg a beruházás, és Ranjit Rat nagykövet úgy vélekedett, a; sem kizárt, hogy az ugyancsal indiai Tata autógyár is épít eg; üzemet az Apollo-é mellett. Fontos téma volt a hulladékgaz dálkodás kérdése is: Hiesz Györg; tájékoztatást adott a Városgondo zási Zrt. átszervezéséről, a hulla dék-üzletágra vonatkozó értékesí tési szándékról is. ■ F. Z A i

Next

/
Thumbnails
Contents