Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-24 / 249. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 24., PÉNTEK Heves Megye Önkormányzata által alapított SZAKMAI DÍJAK NÉVADÓI Fazola Henrik-dÿ Fazola Henrik-díjat azok­nak, akik a megye fejleszté­se érdekében a műszaki, tu­dományos ipari, mezőgaz­dasági, kereskedelmi, terü­let- és településfejlesztési és környezetvé­delmi területen példamutató és kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki. Fazola Henrik: Würzburgi születésű vagyonos és vállalkozó szellemű lakatos mester készítet­te többek között az egri vármegyeháza ková­csoltvas kapuját és a ma már műemléki védett­séget élvező épület többi művészi igényű vas­munkáját. Az 1770-es években felépítette az ómassai nagyolvasztót és a hámori vaskeverö üzemeket. Ettől kezdve tartják számon a diós­győri kohászat történetét. emelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyerme­kek, a tanulók személyiség- formálásában, képességfejlesztésében, te­hetséggondozásában. Hosszú időn át ki­magaslóan eredményes pedagógiai tevé­kenységet folytattak. Gárdonyi Géza: Agárdon született majd az 189(7 es években Egerben járt tanítóképzőbe és összeba­rátkozott az egri Bródy Sándorral Legtökéleteseb­ben megformált írásai a novellák, főleg azok, ama lyekben a paraszti világról írt Leghíresebb regényei az Egri csillagok. A láthatatlan ember, Isten rabjai. Baissa Jóisef-dij Bajza Jézsel-díjat azoknak, akik művészeti területen ki­emelkedő művészi színvo­nalú alkotótevékenységet, a kultúra, valamint a társada­lomtudományi kutatás területén hosszú időn keresztül maradandó értékeket terem­tő, kimagasló munkát végeztek. Bajza József: a Heves megyei Szűcsiben szü­letett. A reformkor irodalmi életének vezéralakja volt. Versei 1822-től jelentek meg. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja lett. Kisfaludy Károly halála után az Auró­ra, majd az Atheneum című irodalmi folyóirat szerkesztője. A pesti Magyar Színház, a későb­bi Nemzeti Színház első igazgatója volt. Nevét iskola viseli Hatvanban. Szűcsi szülőháza iro­dalmi emlékmúzeum. Dr, Bárány istváirdij Dr. Bárány István-dijat azok­nak, akik a sport területén ki­emelkedő oktatói, tudomá­nyos tevékenységet végez­tek. Azoknak, akik az olimpi­ai, világ- vagy Európa-bajnokságon kiemel­kedő eredményt értek el. Dr. Bárány István: Egerben született 1907-ben. Úszásban több olimpiai dobogós helyet ért el. Eu- rópaőajnokságokon négy aranyérmet nyert. Eu­rópában ő volt az első úszó, aki 100 méteren 1 percen belüli eredményt ért el. 1956 és 60 kö­zött a Magyar Úszószövetség főtitkára. A cso­portos úszásoktatás meghonosítója Magyaror­szágon. A Képes Sport című hetilap alapítója, 193944. között főszerkesztője. Egerben a nyi­tott uszoda névadója Dig, Szegő hnre-du *Mmm Dr. Szegő Imredijat azok- Äpl» nak, akik a szociális és gyér- HP«» mekvédelem területén hosz- S fí « szú ideje kimagasló szakmai T tevékenységet végeztek. ^ W Si Dr. Szegő Imre: Heves város díszpolgára az or­vostudományok kandidátusa, a Heves Megyei Önkormányzat Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona igazgatója volt. Magyarországon első­ként hozta létre a Gerontológiai Gondozót, mellyel példaértékű modellt alkotott. Az idősekért végzett fáradhatatlan munkáért több elismerést, kitüntetést kapott. Markhof Ferenc-dö Markitól Ferenc-dflat azok­nak, akik munkájukkal hoz­zájárultak az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez, akik az egészségügyi területen példamutató, kiemelkedő tejtettek ki. Markhol Ferenc: A XVIII. századi magyar orvostörténet kimagasló személyisége. Fizikus, orvosi tanulmányait a bolognai egyetemen foly­tatta. 1746-tól Bihar vármegye tiszti főorvosa, a váradi püspök udvari orvosa. 1758-tól Heves és Külső-Szolnok vármegyék tiszti főorvosa, az egri püspök és a papnevelő intézet orvosa. A Helytartó Tanács 1762-ben elrendelt döntése értelmében elindította a megyében található ás­vány- és gyógyvizek leírását, azok felkutatását. A magyar orvoslás szempontjából rendkívül je­lentős nap 1769. november 25-e, amikor Eger­ben az Irgalmas Barátok Kórházában megnyílt az első hazai orvosi kar, a Scola Medicinalis. Magyarországon itt tanítottak először orvos­tant. A Heves megyei kórház felvette a nevét, megatepította a Markhot Ferenc emlékérmet, mellyel a kiváló orvosok munkáját jutalmazzák minden évben november 25-én. tevékenységet Gárdonyi Géza-dij Gárdonyi Gézádljat azok nak, akik huzamosan ki Dr, Lénárt János-díj Dr. Lénárt János-díjat azok­nak akik az idegenforgalmi tevékenység irányításában, szervezésében, a nemzetkö­zi idegenforgalmi kapcsola­tok térén kiemelkedő eredményeket értek el. Dr. Lénád János: Feldebrőn született, a középis­koláit Szatmárnémetiben végezte el. Ezt követő­en a Pázmány Péter Tudományegyetemen törté­nelem-földrajz szakon végzett. 1923-tól Egerben középiskolai tanár, (elsőfokú kereskedelmi iskolá­ban előbb tanár, majd igazgató. Doktori disszer­tációját a Mátra hegység geomorfológiájából ké­szítette el. Az egri vár feltárási munkáltaiba 19251ŐI kapcsolódott be. megszervezte az Egri Vár Baráti Körét 1956 után a Heves megyei Ter­mészetbarát Szövetség elnöke volt haláéig. Zalár Jozsef-díJ Zalár József-díjat azoknak időn át kimagasló munkát végeztek, közeled munkájukkal kivívták az állampolgárok elismerését, megbecsülését. Zalár József: Gyöngyösön született, az ottani főgimnáziumban érettségizett, majd Egerben böF cseletet és teológiát tanult. 1849 után Gyöngyös- haészon, végül Gyöngyösön tanítóskodott. 1860-ban Heves vármegye aljegyzőjévé válasz­tották, majd 1861-től tiszteletbeli főjegyző. 1869 ben Heves vármegye főjegyzője, 1892-től 1897- ig Heves vármegye alispánja. A megyei millennF umi közgyűlésen ő fogalmazta és mondta az ün­nepi díszbeszédet. (230248-266857) a megye önkormányzatai­nál foglalkoztatott köztiszt­viselőknek, akik hosszú 1956 a bizalom forradalma volt évforduló Új szobrot avattak Horton, elismeréseket adtak át az ünnepen Folytatás az 1. oldalról A megemlékezésről nem hiá­nyoztak a gyakorlatilag minden egri tüntetésről jól ismert arcok, az Árpád-sávos zászlók és a Ma­gyar Gárda egyenruhás tagjai sem. Az MSZP és az SZDSZ ko- szorúzói bármiféle ünnepi han­gulattól és emelkedettségtől füg­getlenül - ebben az országban immár lassan úgy mondhatni, „természetesen” - ezúttal is megkapták a nekik kijáró fütty­szót a „néptől”. Nyolcán részesültek magas szintű elismerésben szerdán délelőtt Egerben, a Megyeházán, az 1956-os forradalom és sza­badságharc, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltá­sának nemzeti ünnepe alkalmá­ból tartott megemlékezésen. Az eseményen dr. Mózes Mi­hály, az Eszterházy Károly Főis­kola Bölcsészettudományi Kará­nak dékánja mondott ünnepi be­szédet, amelyben elsősorban az 1956 körüli világpolitikai hely­zetet elemezte, kitérve egyebek mellett arra is: az Egyesült Álla­mok nem ellenezte, tudomásul vette Magyarország szovjet kato­nai lerohanását. A megyei önkormányzat évek­kel ezelőtt a megye fejlesztésében, gazdasági életében, közigazgatá­si, művészeti, egészségügyi, szo­ciális, gyermekvédelmi, oktatási, közművelődési, közgyűjteményi és sportéletében szerzett kima­gasló érdemek elismerése céljá­ból Fazola Henrik-, Gárdonyi Gé­za-, Bajza József-, Dr. Bárány Ist­ván-, Dr. Szegő Imre-, Markhot Ferenc-, Dr. Lénárt János- és Zalár József-díjakat alapított. (A névadókról keretes írásunkban bővebben is olvashatnak.) Mécs Imre, egykori ötvenhatos halálraítélt a most felavatott horti emlékműnél. A helyi forradalmárok neveit is a kőbe vésték. nők és dr. Benkár József főjegy­ző adta át. Gyöngyösön tegnap ünnepi szentmisével kezdődött a meg­emlékezés, majd a Széchenyi ut­cában megkoszorúzták a Nem­zetőrség egykori épületét a helyi politikai szervezetek, intézmé­nyek, egyesületek. Az 1956-os forradalom és sza­badságharc 52. évfordulója al­Dr. Lénárt János-díjat vett át Harmati László KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.HU Ezeket évente magánszemé­lyek kaphatják meg szűkebb ha­zánk országgyűlési képviselői, a megyei közgyűlés tagjai, a heve­si önkormányzatok, a kamarák, a megyei önkormányzati intéz­mények vezetőinek javaslatai alapján. A szerdai ünnepségen Fazola- díjat vehetett át Godó Lajos hon­atya, Gárdonyi-díjat Magyari Kálmánné, a gyöngyösi Károly Róbert Szakképző Iskola nyugal­mazott igazgatója, Bajza-díjat Nagy László fafaragó, Dr. Bá­rány-díjat Nahóczki Péter íjász, Dr. Szegő-díjat Bordás Jánosné, a csányi idősotthon élelmezés­vezetője, Markhot-díjat Szlobo- da Imréné, a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőin’tézet ápolási igazgatója, Dr. Lénárt-díjat Har­mati László, az Egér-Park Hotel igazgatója és Zalár-díjat Dudás József ostorosi jegyző. A kitüntet téseket Sós Tamás közgyűlési el­kalmából dr. Fülöp Lajos mon­dott ünnepi beszédet. A Gyön­gyös Város Barátainak Köre ala­pító elnöke hangsúlyozta: a tör­ténelemben sokszor rendkívül meghökkentő párhuzamokat fe­dezhetünk fel. Hiszen az '56-os események is úgy kezdődtek, ahogy az 1848-1849-es forrada­lom és szabadságharc: mindket­tőt egy bel- és külpolitikailag, va­lamint szellemileg is jelentős előkészítő szakasz előzte meg, de azonosságot mutat még az if­júság tüntetése és az általuk pontokba szedett követelések is. Végül mindkettő ugyanúgy vég­ződött: a néppel szembeni túlerő győzelmével és a vezetők kivég­zésével. A történelmi párhuzamok is­mertetése után dr. Fülöp Lajos arra adott választ az ünneplők­nek, hogy mit is jelent ma '56 szellemisége:- Nemzeti összefogást. Ennek megvalósításáért közös célokat, küzdelmeket, valamint remény­séget és hinni akarást a magyar­ság jövőjében. A koszorúzást követően a megemlékezők, köztük Hiesz György polgármester és Bódé At­tila, az 56-os Szövetség Gyöngyö­si Szervezetének elnöke virágot helyeztek el az 1956-os emlék­műnél. Az ünnepség a Mátra Művelődési Központban folyta­tódott, ahol az Arany János Álta­lános Iskola tanulói mutatták be Ötvenhat, végvári harc, kórház, tiltakozás Sziki Károly közönségéhez szól. Forradalmi kőrházvédelem. DÉLUTÁN a Megyeházától nem messze, az Egészségház utcá­ban tartották a Forradalmi Emlékbizottság elnöke, szíki károly által szervezett de­monstrációt. A tiltakozó meg­mozdulásra mintegy száz résztvevő jött el, közöttük né­hány alá nem író orvos. Szíki elmondta: az ellen tiltakoz­nak 1956 évfordulóján, hogy „Enyém a múlt, enyém a jövő” cí­mű műsorukat. Horton az ünnep előestéjén avatták fel a községháza előtti Kitüntetések a nemzeti ünnepen Budapesten és Heves megyében szűcs erika szociális és mun­kaügyi miniszter Miniszteri Di­cséret elismerésben részesítette URBÁN ZOLTÁNNÉT, OZ ÉsZük- magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Hevesi Ki- rendeltsége vezetőjét, dr. sza­bó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Pro- métheus-díjat adományozott cs. nagy Istvánnak, ű Mátrai Erőmű Zrt. irodavezetőjének. Az államfő rendőr dandártá­bornokká léptette elő megyénk rendőrfőkapitányát, DR. ju­hász istván ezredest. Az igaz­ságügyi és rendészeti miniszter dicséretben és jutalomban ré­szesítette PATKÓNÉ RŐCZEY Krisztina r. alezredest, rendőr­ségi tanácsosi címet adomá­nyozott KOCSIS IRÉN MÁRIA r. alezredesnek. Az országos rendőrfőkapitány dicséretben és jutalomban részesítette csanády Dénes r. századost. Az ORFK rendészeti igazgató­jának elismerésében részesült BATKi györgy r. százados és JUHÁSZNÉ NÉMETH ESZTER zászlós. Az ORFK gazdasági főigazgatója dicséretben és ju­talomban részesítette kovács erika őrnagyot. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság tagjai közül dr. tatár ATTILA, tű. altábor­nagy, országos főigazgató FARAGÓNÉ GÁLL ERIKÁT tű. Őr­naggyá, hering László fő­hadnagyot tű. századossá léptette elő. Dicséretben és jutalomban részesítette BARTA JÓZSEFET. nagy Sándor, pv. ezredes, a megyei igazgatóság vezetője ju­talomban és dicséretben része­sítette BOHÁCS JÁNOS és KRIS- TON zsolt pv. őrnagyokat, illet­ve ZÖLD JUDITOT és FORGÓ FE­RENCET. A TOVÁBBI KITÜNTETÉSEK A WWW.HEOL.HU-N OLVASHATÓK az önkormányzati választáso­kon többséget nem szerzett szocialista frakció és a köz­gyűlés élén az „illegitim”el­nök, Sós Tamás az „egriek til­takozása ellenére idegen kéz­re adja a kórházat.”A de­monstráción szót kapott dr. pócs Alfréd kórházvédő, aki harcukat a végvári harcokhoz hasonlította. '56-os emlékművet, Péter Zol­tán és Biros Krisztián alkotá­sát. Kerek Oszkár polgármes­ter köszöntőjét követően Mécs Imre országgyűlési képviselő és Fónay Jenő, a POFOSZ elnö­ke - a forradalom után mind­kettőjüket halálra ítélték, de ke­gyelmet kaptak - léptek a mik­rofonhoz. Mécs Imre elmondta: 1956 a bizalom forradalma volt, Fónay Jenő pedig kritikusan megjegyezte, hogy a maiak mintha elfelednék a történtek jelentőségét. Hatvanban és Lőrinciben a zord időjárás ellenére is sokan jelentek meg az önkormányzati ünnepségeken. Lőrinciben Víg Zoltán polgármester, Hatvanban pedig Érsek Zsolt országgyűlési képviselő méltatta az ünnep je­lentőségét. Utóbbi örömének adott hangot, hogy a városban békességben zajlanak a hasonló megemlékezések. 2

Next

/
Thumbnails
Contents