Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-22 / 248. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 22., SZERDA A ma is velünk élő kádárizmus kutatások Az ügynökkérdésről, a rendszerváltásról és az elvtársi kapcsolatokról Budapest 1956 októberében: feliratok a kirakatokon, beszélgető emberek az utcákon. Még számos dokumentum vár feldolgozásra. Két éve jelent meg értékes forrásgyűjtemény 1956 Heves megyei eseményeiről. A forradalom 52. évfordulóján Cseh Zita főlevéltárost, a kötet szerzőjét kérdezzük jelenlegi kutatásairól. Szuromi Rita- A több mint három évtizedes hallgatás, illetve a Kádár-kori propaganda által sugallt hazugságkép után, a rendszerváltozást követően hatalmas társadalmi igény jelentkezett a forradalom hiteles történéseinek megismerésére - jelzi elöljáróban Cseh Zita. - Hirtelen sok jó szándékú, de műfaját és színvonalát tekintve igen változatos ’56-os mű született. A tudományos feltárás, feldolgozás aprólékos munkájához azonban idő kell, s az sem mellékes szempont, ha a vizsgálat tár- | gyát képező esemény nagyobb I történelmi távlatba kerül, s ke- - vésbé átpolitizált. Két évvel ezelőtt, a forradalom 50. évfordulójára már jelentős számú, az országos és a helyi eseményeket szakavatott módon feldolgozó tudományos munka került a könyvespolcokra.- A Heves megyét összefoglaló forrásgyűjtemény az Ön nevéhez fűződik. Milyen visszhangja volt a kötetének?- Könyvemmel arra vállalkoztam, hogy a forradalom és az azt követő megtorlás legfontosabb, legtanulságosabb dokumentumait - egy rövid elemző tanulmány kíséretében - az érdeklődők rendelkezésére bocsássam. Nagyon jóleső érzés volt, hogy a közel egy évtizedes kutatómunka eredménye nem csupán egy szűk tudományos körhöz jutott el, hanem nagyon sok „laikus” is érdeklődést mutatott iránta. A legnagyobb elismerést az jelentette, hogy a forradalom általam nagyon nagyra becsült egykori vezetői közül jó páran személyesen köszönték meg a történtek tárgyüagos és hiteles bemutatását. Mindez jelzi számunkra, hogy milyen nagy igény van közelmúltunk eseményeinek torzítások nélküli megismertetésére.- Kerülhetnek-e még elő olyan dokumentumok a forradalommal kapcsolatban, amelyek újraíratják az eddigi munkákat? Egyáltalán mivel foglalkoznak mostanában ennek a korszaknak a kutatói?- Nem tartom valószínűnek, hogy akár országos, akár helyi viszonylatban korszakalkotóan új információk látnak napvilágot. Természetesen mélyíteni, pontosítani minden témát lehet. Még mindig vannak olyan területek, mint például a kisebb településeken, az egyes forradalmi szervezetekben történtek, amelyekkel foglalkozni kell, érdemes. És természetesen adódhatnak új megközelítési módok, értelmezések, főleg, ahogy időben távolodunk az eseménytől. Az 1956-os események kutatása megkerülhetetlenné teszi az azt követő megtorlással, a büntetőeljárásokkal való foglalkozást, hiszen a prominens résztvevőkre súlyos börtönbüntetés várt. Bár az 1960-as évek elején az általános amnesztiával nagy részük szabadlábra került, életük továbbra is rettenetes maradt: szinte minden lépésükre, szavukra ügyelniük kellett, hiszen az állambiztonság sűrű hálót font köréjük besúgói révén. így 1956 kutatója előbb vagy utóbb biztos, hogy foglalkozni kezd az állambiztonsági iratokkal, s látókörébe kerül az ügynökkérdés. Természetesen ezt az utat én sem kerültem el. Az utóbbi időben főként már én is ezt kutatom.- Ez valóban érdekes lehet, hiszen közelmúltunk egyik legtitokzatosabb, legvitatottabb kérdéséről van szó. Mondana néhány szót a tapasztalatairól, a kutatás eddigi eredményeiről?- Fontos megemlíteni: nagyon nagyfokú iratmegsemmisítés történt a rendszerváltozás környékén, amelyet a Kenedi-bizottság napokban közzétett jelentése is forszíroz. Szerencsére maradtak meg komplett dossziék, jelentések, statisztikai kimutatások, amelyeken keresztül be lehet mutatni az egykori politikai rendőrség működési mechanizmusát. Ezzel kapcsolatban nekem igen bizarr benyomásom támadt: egyrészt félelmetes és ördögi volt, másrészt rettenetesen pitiáner és időnként nagyon is slendrián. Egy ügyet, egy úgynevezett bizalmas nyomást, amelyet egy egri főiskolai hallgatóellenfolytattak le az 1980-as évek elején, már feldolgoztam a közelmúltban. Az iratokat tanulmányozva meglepő volt, hogy a közbeszédben milyen leegyszerűsítve van jelen az ügynökkérdés. A zsarolással beszervezett ügynökök elenyésző kisebbségét alkották az operatív kapcsolatoknak, azaz azoknak az állambiztonsággal együttműködő embereknek, akik szükséges esetben információkat szolgáltattak gyanúsnak minősített barátjukról, ismerősükről, kollégájukról. A hivatalos, társadalmi vagy alkalmi kapcsolatok sokszor lényegesen többet ártottak, mint a hálózati személyek. A főiskolás fiú ügyében például az intézmény egyes állami, párt- és KISZ-vezetője, s néhány alkalmazott - akikhez bejáratos volt a politikai rendőrség tisztje - többet súgott, mint a „tégla”.- Tehát elképzelhető, hogy a rendszerváltozással kapcsolatban meglepő kutatási eredmények születnek majd?- A rendszerváltozás történeti feldolgozása értelemszerűen még nem igazán kezdődött, kezdődhetett el. Azt viszont bizton állíthatjuk, mint ahogy azt Varga László történész megjegyzi egy írásában: a rendszerváltozás nem köthető egy adott pillanathoz. Forrása, első lépése az 1956-os levert forradalom, meghatározó előjátéka a mindenkori reform, annak kudarca és továbbélése. A diktatúrából nem lehet egyik napról a másikra demokráciába átváltani, vagyis közel húsz év után sem jutottunk el a rendszerváltozás végéhez. Csak néhány dolgot felemlítve: a jogkerülő magatartás, a kiskapus megoldások, az állami pénzek előszeretettel történő „lenyú- lása”, a politikai színezettől függetlenül jelen lévő „elvtársi” kapcsolatrendszer mindenhatósága például egy pozíció elnyerésénél, bizonyítja, hogy még mindig cipeljük a kádárizmus néhány nehéz hagyatékát. Európai delegáció a Neumannban az állampolgári aktivitásról Európa különböző országaiból érkezett delegációt láttak vendégül a napokban a Neumann János Középiskola és Kollégiumban. A csoportot angol, finn, norvég, lengyel, olasz, török tanárok és oktatási szakemberek alkották. A küldöttség tagjai, a házigazda iskola diákjai és felkészítő tanáraik kellemes, baráti hangulatú beszélgetésen vitatták meg az állampolgári aktivitás kérdéskörét. Az eszmecserén az angolok úgy vélekedtek, hogy a demokrácia kérdésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az oktatásban. A norvégok a parlamentáris demokratikus döntéshozatalak gyakorlatáról beszéltek, és felhívták a figyelmet az empátia szerepére. A finnek azt hangsúlyozták, hogy az egymás iránti megértés és a tisztelet elengedhetetlen, az olaszok pedig a tanárok és a diákok közös dó'ntési mechanizmusáról számoltak be. Az olaszok emellett a diákparlamentek országos hálózatáról is szóltak. A törökök ugyanakkor az állampolgári jogok egyre szélesebb körű oktatásáról nyilatkoztak, a lengyelek pedig hozzátették: az uniós csatlakozás óta sokat fejlődött az állampolgári jogok ismerete és tudatos alkalmazása a mindennapokban. ■ Emelkedik a szemétdíj Dél-Hevesben A Jászság és Dél-Heves harminc- három településén a hulladék- szállítást és -ártalmatlanítást szervező Regio-Kom Társulás tanácsa legutóbbi ülésén határozott a kistérségekben alkalmazott szolgáltatási díjak változtatásáról. Szabó Lajos elnöktől, Jászapáti polgármesterétől lapunk megtudta, a társulási ülésen résztvevők a hulladékszállítás és - ártalmatlanítás díjának 6,5 százalékos emelését hagyták jóvá. Ennek megfelelően 2009-ben az éves szolgáltatási díj egy 110 literes edényzet esetében 11.376 forintra növekedett. A regionális hulladéklerakó telepen az egyéb lerakási díjak átlagosan mintegy tíz százalékkal emelkednek jövőre az idei évhez képest. ■ ■ „Elgondolkodtató, hogy 1989 végéig voltak megfigyelések, tehát az ellenzéki pártok is furcsa szimbiózisba kerülhettek az állambiztonsággal.” Megyeszerte megünneplik a forradalom évfordulóját változatos rendezvények Új emlékművet avatnak, irodalmi műsorokat adnak elő és kitüntetéseket nyújtanak át Ma délelőtt tíz órakor a megyeházán megemlékezést tartanak az 1956-os forradalom és szabadság- harc, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának nemzeti ünnepe alkalmából, s átadják a 2008. évi szakmai kitüntető díjakat. Köszöntőt mond dr. Mózes Mihály, az Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Karának dékánja, az elismeréseket Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Benkár József megyei főjegyző nyújtja át. Egerben holnap délelőtt fél tizenegytől térzenét ad a Hatvanas- ezred-emlékműnél a Felsőtár- kányi Fúvószenekar Juhász András karnagy vezetésével. Tizenegykor kezdődik a városi díszünnepség a Gárdonyi Géza Színházban, itt köszöntőt Habis László polgármester, ünnepi beszédet Tóth Sándor, az ’56-os Szövetség egri szervezetének elnökségi tagja mond. Ezután „Higgy a csodában...” címmel irodalmi műsor látható a színház művészeinek előadásában. Délben koszorúzás lesz az ’56-os emlékműnél, Radnóti Miklós: „Töredék” című versét előadja Réti Árpád színművész. Megemlékezést tart a pályázatíró verseny első helyezettje, Csáki Zoltán, a Szüágyi Erzsébet Gimnázium tanulója. Füzesabonyban holnap négykor ünnepi szentmisét tartanak a római katolikus templomban. A koszorúzás után fáklyákkal vonulnak a Közösségi Házhoz, ahol hatkor kezdődik a műsor. Chopin Forradalmi etűdjét előadja Seres Péter zongorán, majd a Remenyik Zsig- mond Gimnázium tanulói lépnek fel, beszédet mond Laminé Antal Éva polgármester. Chaminade: Concertino című művét előadja Horváth Erzsébet fuvolán. Átadják a Pro Űrbe díjakat, a díszpolgári címet és egyéb elismeréseket. gyöngyösön holnap szentmisével kezdődik a megemlékezés 9 órakor a Szent Bertalan-temp- lonrban, majd 10 órától megkoszorúzzák a Nemzetőrség egykori épületét. Ezt követően Hiesz György polgármester és Bodó Attila, az ’56-os Szövetség Gyöngyösi Szervezetének elnöke koszorúz az 1956-os forradalom emlékművénél. Az ünnepség az Arany János Általános Iskola diákjainak 11 órakor kezdődő műsorával zárul. makláron a művelődési házban ma 17 órakor Wittner Mária országgyűlési képviselő, 1956- os halálraítélt mond beszédet. hatvanban az önkormányzat ünnepsége csütörtökön 15 órakor kezdődik a Mártírok terén. Beszédet mond Érsek Zsolt országgyűlési képviselő, polgármester, majd a Bajza József Gimnázium műsora következik. lőrinciben csütörtökön 10 órakor a selypi kultúrház parkjában lévő emlékműnél lesz a megemlékezés. Víg Zoltán polgármester köszöntője után a Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola diákjai adnak elő irodalmi összeállítást. Horton ma 16 órakor emlékművet avatnak a községházánál. Kerek Oszkár polgármester beszédét követően Mécs Imre országgyűlési képviselő és Fónay Jenő, a POFOSZ alapító elnöke eleveníti fel a történelmi eseményeket. A rendezvényen közreműködnek a Batthyány József általános iskola tanulói. hevesen holnap 16 órakor ünnepi szentmise lesz a templomban, majd a művelődési központban köszöntőt mond Dubovsy László, Tornaija polgármestere. Ezután fáklyás felvonulás és koszorúzás lesz a múzeumnál, a napot Tamási Áron: Énekes madár című produkciójával zárják a jászfényszarui Fortuna együttes előadásában. pétervásárán holnap fél négykor a városháza előtti parkban Pál László polgármester mond köszöntőt. Ezt követően felavatják és megáldják Sándor János erdélyi fafaragó művész köztéri alkotását, egy faragott térképet. Az alkotást Kiss Csaba plébános szenteli fel. ■ ■ Egerben irodalmi műsort adnak elő a színház művészei.
