Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-22 / 248. szám
2 A NAP TÉMÁJA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 22., SZERDA emlékezés Az egri MEFESZ 1956 októberének utolsó napjaiban - A szabadság hangjai az éterben- Szimbólumledöntés a Líceumban - Elmaradt a partizánharc A FORRADALOM IZGALMAS PILLANATAI Fegyvert is ragadtak a fiatalok a haza szabadságáért. Voltak, akik benzinespalackokat dobáltak a tankokra, mások eléjük feküdtek. Derékig érő szakállú emberek a föld alól A Szabad Eger Rádiót (SZER) 1956. november 1-jén helyezték üzembe. Adásait a 43 méteres hullámhosszon lehetett fogni. Híreket, üzeneteket, irodalmi műsorokat sugárzott. Kozári József írásunkban az 1956-os forradalom egri eseményeiből adunk ízelítőt, olyanokból, amelyek talán még kevésbé ismertek Heves megye lakossága előtt. A MEFESZ-küldöttek falujárása Hevesben A BM megyei politikai osztálya tudni vélte, a Pedagógiai Főiskola diákjait az Egerbe érkezett MEFESZ-küldöttek arra készítették fel, hogy Gyöngyösön és Hatvanban is tüntetéseket szervezzenek. Ez nem felel meg a valóságnak, nincs is nyoma. Ám az tény, Budapestről érkeztek MEFESZ-képviselők a főiskolára, hogy felkészítsék a diákságot a vidéki forradalmi szervek létrehozásához nyújtandó segítségre. E brigádok több adat szerint október 25-én este a 32. AKÖV közreműködésével el is indultak a környező falvakba. Az október 25-i indulás képtelenség. Götzinger Károly és hat társa, az ELTE diákjai ugyanis az Országos Nemzeti Bizottság október 29-i keltezésű, Kuczka Péter által aláírt megbízólevelével érkeztek Egerbe. Az Országos Nemzeti Bizottság csak 28-án alakult meg. A budapesti fiatalok október 31-én délután négykor tehergépkocsin érkeztek Egerbe. Bíró Lajos és Sklánic Vince fogadta őket. Az általuk képviselt program a következő volt: 1. továbbra is szocialista társadalmat építünk; 2. az elkövetett hibákat törvényes úton kell kijavítani; 3. fel kell számolni a tagosítások során elkövetett hibákat; 4. el kell törölni a kötelező beszolgáltatást; 5. emelni kell a fizetéseket; 6. demokratikusan választott testületeket kell állítani a községek élére; 7. el kell kerülni a szovjet csapatokkal való fegyveres harcot, de el kell érni, hogy a szovjet hadsereg kivonuljon Magyarországról; 8. Magyarország legyen semleges állam; 9. minél hamarabb szabad választásokat kell tartani, több párt részvételével. November 1-jén délután a Líceumban mintegy ötvenen, leendő falujárók, gyűlést tartottak. A többségük a főiskola diákjai és tanárai közül került ki, de eljöttek a honvédség képviselői és a Gárdonyi Géza Színház színészei közül is néhányan. Götzinger Károly ismertette a feladatot. Kérte még, hogy a falujárók írják össze az élelmiszer-felesleget, amelyet majd az Országos Nemzeti Bizottság Budapestre szállíttat a főváros lakosságának élelmezésére. A csoportok egy tanárból és egy diákból álltak. Védelmükre fegyveres katonákat rendeltek. Novemberben megszólalt a Szabad Eger Rádió Hogy kiben vetődött fel a gondolat az ÁVH épületében lévő adóvevő készülék felhasználásával a Szabad Eger Rádiót létrehozni, azt ma már homály fedi, de az bizonyos, hogy a műszaki feltételek megteremtéséhez a miskolci egyetemtől kértek segítséget. 1956. október 28-án Sklánic Vince - Bíró Lajos adjunktus és egy főiskolai hallgató társaságában - Miskolcon a diákparlament elnökével, Fekete Simonnal tárgyalt, hogy az ottani egyetemisták segítsenek Egerben rádióállomást felállítani. Miskolcról már érkeztek Egerbe korábban is egyetemisták, például Törő Géza, Renn Oszkár. A munkák irányítására Törő Géza kapott megbízást az egri MEFESZ-vezetőktől. A készüléket a főiskolai épület tornyában állították fel. A stúdiót a szintén a toronyban található földrajz tanszéken rendezték be. Az antenna felszereléséről az egri postások gondoskodtak Szarka Gyula miskolci egyetemista felügyelete alatt. A földrajz tanszék vezetője, dr. Udvarhelyi Károly megkérdezte az ott sür- gölődőktől, van-e erre meghatalmazásuk, milyen szervtől kaptak a stúdió létesítésére utasítást. A kérdésre egy antant-szí- jas, de civil ruhás férfi előhúzott a zsebéből egy pisztolyt, és az asztalra dobva ezt mondta: itt a meghatalmazás... November 1-jén, délelőtt 10 óra körül az éterben felcsendült Nagy Mária főiskolai hallgató hangja: a Szabad Eger Rádió megkezdte működését a 43 méteres hullámhosszon. Törő Géza jelentette a MEFESZ-vezetés- nek, hogy a készülék adásra kész. A hírre Bíró Lajos felment a toronyba, s felhívta az ott dolgozók figyelmét, hogy az adásba kerülő szövegeket a MEFESZ vezetésével előzetesen engedélyeztetni kell. A készüléket Him- mer Miklós rendőr törzsőrmester, az egri rendőrkapitányság távírdásza hangolta be és kezelte. Hogy milyen távolságra jutott el az adás, az azzal jellemez- % hető, hogy egyszer a Szabad Eu- J rópa Rádió bemondta: „Halló, s szabad egri rádióállomás! 20 kg. ciklussal menjetek feljebb, mert adásotok zavaros.” Majd mikor a hangolás megtörtént: „maradjatok ott, adásotok tiszta”. A rádió és a MEFESZ-veze- tőség közötti kapcsolattartással Kozári Piroska főiskolai hallgatót bízták meg. A vevőkészülékek mellett ülő főiskolások a híreket gondosan leírták, s a főiskola oda irányított gépírónőivel legépeltették. A híranyagot tartalmazó papírlapon feltüntették az adót, ahonnan a hír származott, s hogy ki vette az adást. Egri híradós sorkatonák is segítettek. Nemcsak a magyar adásokat figyelték, hanem az orosz, az ukrán és a cseh nyelvűeket is. A MEGTORLÁS IDŐSZAKÁBAN több MEFESZ-vezetőt és -tagot - Bíró Lajost, Balogh Györgyöt, Balogh Lászlót, Czaga Istvánt, Dömötör Zoltánt, Lengyel Attilát - ítéltek súlyos börtönbüntetésre. A főiskolai MSZMP- és KISZ-vezetőség 1957 áprilisában eltávolítan- dónak ítélte Kozári Piroska, Bak Zsuzsa, Maczkó MagdolA gépelt anyagot Langmár Ilona tanárnő gyűjtötte dossziéba, majd átadta a bemondóknak, s a beolvasás után archiválta azokat. Hat ilyen dossziéja gyűlt össze a rádió működése alatt. A rádióbemondói teendőket a város színészei látták el. Az egri adón sugárzott műsor három csoportra osztható: 1. hírek, 2. üzenetek, 3. irodalmi műsor. Utóbbi során beolvasott művek szerzői között Petőfi, Vörösmarty, József Attila, de a budapesti MEFESZ-küldött, Götzinger Károly neve is megtalálható volt. Az üzenetekben leginkább na, Budur Lajos, Szikra Zoltán, Szakáczki István, Horváth Ferenc, Gaál Irén és Tófalusi Mariann hallgatókat. Nemes Ágnes, Örkényi Enikő, Tarry Oszkár, Kuknyár János és Krizsán Gabriella ellen további vizsgálatot rendeltek el. Az indok: továbbra is ellenforradalmi magatartást tanúsítanak, gyászkeretes nemzetiszíelszakadt családtagok próbáltak kapcsolatot találni egymással, vagy tájékoztatni szeretteiket hogylétükről. Az egri rádió azokat az üzeneteket is sugározta, amelyek más, általuk lehallgatott magyar nyelvű adókon hangzottak el, s Heves megyei vonatkozásaik voltak. Valószínűleg minden leadott anyagot Törő Géza írt alá. A hírek széles skálán mozogtak, a Fradi megalakulásától a legfrissebb versekig. Forrásul nemcsak a már említett adókat, hanem a sajtót is felhasználták. Nemzetközi híranyagokban legnű karszalagot viselnek, uszítanak a KISZ ellen, letartóztatott MEFESZ-vezetők hozzátartozóival tartanak kapcsolatot. Különösen érdekes a Gaál Irén elleni eljárás indoklása: „bár tevőlegesen nem vett részt az ellenforradalmi akciókban, de tevékenységéből világos, hogy eszmeileg minden területen támogatta”. SZÍVESEN FOGLALKOZOTT az egri adó a Köztársaság téri vélt kazamaták borzalmaival: „a nép lázas munkával igyekszik felkutatni az ÁVH kínzókamráiban sínylődő szerencsétlen áldozatokat”. „Az MDP-székház alatt robbanta- ni.és fúrni kezdtek, és végre feltártak egy labirintust, ahonnan derékig érő szakállú feljebb a szuezi válságról, a szovjet-magyar viszonyról szóltak, s arról, hogy a Szovjetuniót kivéve az egész világ Magyarországgal van, mindenünnen özönlik a segély az országba. Sokat foglalkoztak az ÁVH tevékenységével. Több híradás szólt a hatóság embereinek lefegyverzéséről, a gyilkos bérencekről, akik magas fizetés ellenében képesek voltak saját honfitársaik százait börtönbe vetni vagy halálra ítélni. Elhangzott, hogy a „tisztító harcokban elesett ÁVH-sok pénzét a nép Jú- dás-pénznek tekintette, és ÁVH- igazolványával együtt a hulla mellére tűzte, mint olyat, akihez vér és átok tapad”. Az egri adó november 4-én délelőttig sugározta híreit, oroszul is, amelyekben felszólították a szovjet csapatokat, hogy ne avatkozzanak a magyar eseményekbe, s ne lőjenek a magyarokra. Utoljára Nagy Mária beszélt az egri adón: „Szovjet katonák! Ne támadjatok bennünket! Benneteket megtévesztettek, mi nem vagyunk ellenségeitek...!”. Ezzel a Szabad Eger Rádió befejezte rövid pályafutását. Működtetői az adókészülék megrongálása után elhagyták az épületet. Leverik a vörös csillagot a Uceum tetejéről A város lakossága követelte a számára idegen jelkép eltávolítását, s buzgó fiatalok neki is láttak az elfűrészelésének. A tragédiát elkerülendő, a főiskola igazgatója szakembereket keresett a művelet elvégzéséhez, ám vállalkozó nem akadt. Végül az Egri Vas- és Fémipari KTSZ vezetője elvállalta, egy feltétellel, ha a megyei pártbizottságtól erre engedélyt kap. Az engedély azonban késett, mondván, hogy a csillag leszerelése a toronyról állványozás nélkül életveszélyes. Ez igaz is volt, hiszen hét mázsát nyomott. Zahar Endre műhelyvezető október 27-én reggel elindult a munkák előtti helyszíni szemlére. Tíz óra tájban érkeztek a szerelők a Líceumba. Jóval tíz után megjött az engedély az MDP megyei pártbizottsága harmadtitká-rának aláírásával. A szerelők kötelekkel és szerszámokkal felmásztak a csillag- vizsgáló tetejére, s elkezdték a leszerelést. A vörös csillag forgószerkpzet volt. A kupola alatti teremben másfél méter átmérőjű fogaskerék állt, s ennek a középpontjából nyúlt ki a csillagot tartó csőszerkezet, amit sebességváltó közbeiktatásával tíz lóerős villanymotor forgatott. A váz akkoemberek jöttek ki, akiket az ÁVO-sok zártak oda, hogy élve eltemessék őket”. Utóbbi bizonyítja, hogy a hírek valódiságának ellenőrzésére nemigen volt módjuk, idejük a műsor összeállítóinak. Ők is részesei voltak azon vélekedésnek, hogy az ÁVH-ról a legelképesztőbb gonoszság is elképzelhető. ra volt, hogy egy ember kényelmesen sétálhatott benne. A csillag szárnytávolsága hat méter volt, középpontja a kupola fölött nyolc méterrel helyezkedett el. A leszerelés komoly szakértelmet és bátorságot igényelt, hiszen az 53 méter magas torony tetején magasló szerkezeten egyensúlyozni embert próbáló feladat volt. Ezt Kaknics Alajos és Győrfi István, a KTSZ egyes műhelyének dolgozói végezték el. Felhágóbilincseket szorítottak a szerkezetet tartó rúdra, amelyen Kaknics, majd Győrfi kapaszkodott fel a csillag belsejébe. Ezután az egyik oldalt borító üveglapokat, majd a másik oldalt fedő lemezborítást távolították el. A beszáradt gitt miatt az üvegtáblákat kalapáccsal verték ki. Ez a csörömpölés hívta fel a Líceum környékén járó emberek figyelmét a munkára, s elterjedt a hír a városban: „verik a csillagot a Líceum tetejéről”. „Nyírókalapáccsal elcvikkol- tuk a csavarokat" - emlékezett Kaknics Alajos -, „aztán a szárnyakat kötélen leeresztettük. Ezt a torony teraszáról tanárok és diákok is figyelték, köztük Darvas Andor bácsi, Dobó-gimnazista koromban fizikatanárom és cserkészparancsnokom. Amikor már csak a rúd maradt, ő egy nemzeti lobogót hozott, amit még veszélyesebb művelettel a csillag tartóoszlopához erősítettünk.” November 4. után a szovjet csapatok bevonultak Egerbe. A MEFESZ fegyveres diákosztaga partizánharcra készült a Bükk- ben, s megkezdte az előkészületeket a kivonuláshoz. Szerencsére ezen öngyilkos vállalkozásról Bíró Lajosnak sikerült lebeszélnie őket. Nem volt egyszerű dolga, mert Nagy Pál, Lengyel Attila és még néhány diákvezető keményen kitartottak romantikus elképzeléseik mellett. A börtönben őrzött államvédelmis foglyokat is ki akarták végezni, hogy ne állhassanak bosszút a forradalom résztvevőin. A józan ész végül felülkerekedett, s hiába vágta Maczkó Magdolna MEFESZ-vezetőségi tag sírva a fiúk arcába, hogy „nem gondoltam volna, hogy a főiskolások ilyen gyávák. Akkor dobják el a fegyvert, amikor a legnagyobb szükség van rá!”, a nemzetőrség fegyveres diákosztaga feloszlott. Amint a szovjet hadsereg megszállta a várost, a szovjet katonai parancsnok megjelent a főiskolán, és utasítást adott a tanítás megkezdésére. Amikor ezt a diákság megtagadta, az intézmény bezárására adott parancsot. A Líceum becsapódó kapuinak dördülése a forradalmi napok végét is jelezte. Az indok: gyászkeretes nemzetiszínű karszalag, uszítás, eszmei támogatás
