Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-22 / 248. szám

2 A NAP TÉMÁJA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 22., SZERDA emlékezés Az egri MEFESZ 1956 októberének utolsó napjaiban - A szabadság hangjai az éterben- Szimbólumledöntés a Líceumban - Elmaradt a partizánharc A FORRADALOM IZGALMAS PILLANATAI Fegyvert is ragadtak a fiatalok a haza szabadságáért. Voltak, akik benzinespalackokat dobáltak a tankokra, mások eléjük feküdtek. Derékig érő szakállú emberek a föld alól A Szabad Eger Rádiót (SZER) 1956. november 1-jén helyezték üzembe. Adásait a 43 méteres hul­lámhosszon lehetett fogni. Híreket, üzeneteket, irodal­mi műsorokat sugárzott. Kozári József írásunkban az 1956-os forrada­lom egri eseményeiből adunk ízelítőt, olyanokból, amelyek ta­lán még kevésbé ismertek He­ves megye lakossága előtt. A MEFESZ-küldöttek falujárása Hevesben A BM megyei politikai osztálya tudni vélte, a Pedagógiai Főisko­la diákjait az Egerbe érkezett MEFESZ-küldöttek arra készítet­ték fel, hogy Gyöngyösön és Hat­vanban is tüntetéseket szervez­zenek. Ez nem felel meg a való­ságnak, nincs is nyoma. Ám az tény, Budapestről érkeztek MEFESZ-képviselők a főiskolára, hogy felkészítsék a diákságot a vidéki forradalmi szervek létre­hozásához nyújtandó segítségre. E brigádok több adat szerint ok­tóber 25-én este a 32. AKÖV köz­reműködésével el is indultak a környező falvakba. Az október 25-i indulás képte­lenség. Götzinger Károly és hat társa, az ELTE diákjai ugyanis az Országos Nemzeti Bizottság ok­tóber 29-i keltezésű, Kuczka Pé­ter által aláírt megbízólevelével érkeztek Egerbe. Az Országos Nemzeti Bizottság csak 28-án ala­kult meg. A budapesti fiatalok október 31-én délután négykor tehergép­kocsin érkeztek Egerbe. Bíró La­jos és Sklánic Vince fogadta őket. Az általuk képviselt program a következő volt: 1. továbbra is szo­cialista társadalmat építünk; 2. az elkövetett hibákat törvényes úton kell kijavítani; 3. fel kell szá­molni a tagosítások során elkö­vetett hibákat; 4. el kell törölni a kötelező beszolgáltatást; 5. emel­ni kell a fizetéseket; 6. demokra­tikusan választott testületeket kell állítani a községek élére; 7. el kell kerülni a szovjet csapatokkal való fegyveres harcot, de el kell érni, hogy a szovjet hadsereg ki­vonuljon Magyarországról; 8. Ma­gyarország legyen semleges ál­lam; 9. minél hamarabb szabad választásokat kell tartani, több párt részvételével. November 1-jén délután a Lí­ceumban mintegy ötvenen, leen­dő falujárók, gyűlést tartottak. A többségük a főiskola diákjai és ta­nárai közül került ki, de eljöttek a honvédség képviselői és a Gár­donyi Géza Színház színészei kö­zül is néhányan. Götzinger Kár­oly ismertette a feladatot. Kérte még, hogy a falujárók írják össze az élelmiszer-felesleget, amelyet majd az Országos Nemzeti Bizott­ság Budapestre szállíttat a fővá­ros lakosságának élelmezésére. A csoportok egy tanárból és egy diákból álltak. Védelmükre fegy­veres katonákat rendeltek. Novemberben megszólalt a Szabad Eger Rádió Hogy kiben vetődött fel a gondo­lat az ÁVH épületében lévő adó­vevő készülék felhasználásával a Szabad Eger Rádiót létrehozni, azt ma már homály fedi, de az bizonyos, hogy a műszaki felté­telek megteremtéséhez a mis­kolci egyetemtől kértek segítsé­get. 1956. október 28-án Sklánic Vince - Bíró Lajos adjunktus és egy főiskolai hallgató társaságá­ban - Miskolcon a diákparla­ment elnökével, Fekete Simon­nal tárgyalt, hogy az ottani egye­temisták segítsenek Egerben rá­dióállomást felállítani. Miskolc­ról már érkeztek Egerbe koráb­ban is egyetemisták, például Tö­rő Géza, Renn Oszkár. A munkák irányítására Törő Géza kapott megbízást az egri MEFESZ-vezetőktől. A készülé­ket a főiskolai épület tornyában állították fel. A stúdiót a szintén a toronyban található földrajz tanszéken rendezték be. Az an­tenna felszereléséről az egri pos­tások gondoskodtak Szarka Gyula miskolci egyetemista fel­ügyelete alatt. A földrajz tan­szék vezetője, dr. Udvarhelyi Károly megkérdezte az ott sür- gölődőktől, van-e erre meghatal­mazásuk, milyen szervtől kap­tak a stúdió létesítésére utasí­tást. A kérdésre egy antant-szí- jas, de civil ruhás férfi előhúzott a zsebéből egy pisztolyt, és az asztalra dobva ezt mondta: itt a meghatalmazás... November 1-jén, délelőtt 10 óra körül az éterben felcsendült Nagy Mária főiskolai hallgató hangja: a Szabad Eger Rádió megkezdte működését a 43 mé­teres hullámhosszon. Törő Gé­za jelentette a MEFESZ-vezetés- nek, hogy a készülék adásra kész. A hírre Bíró Lajos felment a toronyba, s felhívta az ott dol­gozók figyelmét, hogy az adásba kerülő szövegeket a MEFESZ ve­zetésével előzetesen engedé­lyeztetni kell. A készüléket Him- mer Miklós rendőr törzsőrmes­ter, az egri rendőrkapitányság távírdásza hangolta be és kezel­te. Hogy milyen távolságra ju­tott el az adás, az azzal jellemez- % hető, hogy egyszer a Szabad Eu- J rópa Rádió bemondta: „Halló, s szabad egri rádióállomás! 20 kg. ciklussal menjetek feljebb, mert adásotok zavaros.” Majd mikor a hangolás megtörtént: „marad­jatok ott, adásotok tiszta”. A rádió és a MEFESZ-veze- tőség közötti kapcsolattartással Kozári Piroska főiskolai hallga­tót bízták meg. A vevőkészülé­kek mellett ülő főiskolások a hí­reket gondosan leírták, s a főis­kola oda irányított gépírónőivel legépeltették. A híranyagot tar­talmazó papírlapon feltüntették az adót, ahonnan a hír szárma­zott, s hogy ki vette az adást. Eg­ri híradós sorkatonák is segítet­tek. Nemcsak a magyar adáso­kat figyelték, hanem az orosz, az ukrán és a cseh nyelvűeket is. A MEGTORLÁS IDŐSZAKÁBAN több MEFESZ-vezetőt és -tagot - Bíró Lajost, Balogh Györ­gyöt, Balogh Lászlót, Czaga Istvánt, Dömötör Zoltánt, Len­gyel Attilát - ítéltek súlyos bör­tönbüntetésre. A főiskolai MSZMP- és KISZ-vezetőség 1957 áprilisában eltávolítan- dónak ítélte Kozári Piroska, Bak Zsuzsa, Maczkó Magdol­A gépelt anyagot Langmár Ilona tanárnő gyűjtötte dossziéba, majd átadta a bemondóknak, s a beolvasás után archiválta azo­kat. Hat ilyen dossziéja gyűlt össze a rádió működése alatt. A rádióbemondói teendőket a vá­ros színészei látták el. Az egri adón sugárzott műsor három csoportra osztható: 1. hí­rek, 2. üzenetek, 3. irodalmi mű­sor. Utóbbi során beolvasott mű­vek szerzői között Petőfi, Vörös­marty, József Attila, de a buda­pesti MEFESZ-küldött, Götzin­ger Károly neve is megtalálható volt. Az üzenetekben leginkább na, Budur Lajos, Szikra Zol­tán, Szakáczki István, Horváth Ferenc, Gaál Irén és Tófalusi Mariann hallgatókat. Nemes Ágnes, Örkényi Enikő, Tarry Oszkár, Kuknyár János és Krizsán Gabriella ellen továb­bi vizsgálatot rendeltek el. Az indok: továbbra is ellenforra­dalmi magatartást tanúsíta­nak, gyászkeretes nemzetiszí­elszakadt családtagok próbáltak kapcsolatot találni egymással, vagy tájékoztatni szeretteiket hogylétükről. Az egri rádió azo­kat az üzeneteket is sugározta, amelyek más, általuk lehallga­tott magyar nyelvű adókon hangzottak el, s Heves megyei vonatkozásaik voltak. Valószínűleg minden leadott anyagot Törő Géza írt alá. A hí­rek széles skálán mozogtak, a Fradi megalakulásától a legfris­sebb versekig. Forrásul nem­csak a már említett adókat, ha­nem a sajtót is felhasználták. Nemzetközi híranyagokban leg­nű karszalagot viselnek, uszí­tanak a KISZ ellen, letartózta­tott MEFESZ-vezetők hozzátar­tozóival tartanak kapcsolatot. Különösen érdekes a Gaál Irén elleni eljárás indoklása: „bár tevőlegesen nem vett részt az ellenforradalmi akciókban, de tevékenységéből világos, hogy eszmeileg minden terüle­ten támogatta”. SZÍVESEN FOGLALKOZOTT az egri adó a Köztársaság téri vélt kazamaták borzalmaival: „a nép lázas munkával igyek­szik felkutatni az ÁVH kínzó­kamráiban sínylődő szeren­csétlen áldozatokat”. „Az MDP-székház alatt robbanta- ni.és fúrni kezdtek, és végre feltártak egy labirintust, ahonnan derékig érő szakállú feljebb a szuezi válságról, a szovjet-magyar viszonyról szól­tak, s arról, hogy a Szovjetuniót kivéve az egész világ Magyaror­szággal van, mindenünnen özönlik a segély az országba. Sokat foglalkoztak az ÁVH te­vékenységével. Több híradás szólt a hatóság embereinek le­fegyverzéséről, a gyilkos béren­cekről, akik magas fizetés elle­nében képesek voltak saját hon­fitársaik százait börtönbe vetni vagy halálra ítélni. Elhangzott, hogy a „tisztító harcokban el­esett ÁVH-sok pénzét a nép Jú- dás-pénznek tekintette, és ÁVH- igazolványával együtt a hulla mellére tűzte, mint olyat, akihez vér és átok tapad”. Az egri adó november 4-én délelőttig sugározta híreit, oro­szul is, amelyekben felszólítot­ták a szovjet csapatokat, hogy ne avatkozzanak a magyar ese­ményekbe, s ne lőjenek a ma­gyarokra. Utoljára Nagy Mária beszélt az egri adón: „Szovjet ka­tonák! Ne támadjatok bennün­ket! Benneteket megtévesztet­tek, mi nem vagyunk ellensége­itek...!”. Ezzel a Szabad Eger Rá­dió befejezte rövid pályafutását. Működtetői az adókészülék megrongálása után elhagyták az épületet. Leverik a vörös csillagot a Uceum tetejéről A város lakossága követelte a számára idegen jelkép eltávolí­tását, s buzgó fiatalok neki is láttak az elfűrészelésének. A tragédiát elkerülendő, a főisko­la igazgatója szakembereket ke­resett a művelet elvégzéséhez, ám vállalkozó nem akadt. Végül az Egri Vas- és Fémipari KTSZ vezetője elvállalta, egy feltétel­lel, ha a megyei pártbizottságtól erre engedélyt kap. Az engedély azonban késett, mondván, hogy a csillag leszerelése a toronyról állványozás nélkül életveszé­lyes. Ez igaz is volt, hiszen hét mázsát nyomott. Zahar Endre műhelyvezető október 27-én reggel elindult a munkák előtti helyszíni szem­lére. Tíz óra tájban érkeztek a szerelők a Líceumba. Jóval tíz után megjött az engedély az MDP megyei pártbizottsága harmadtitká-rának aláírásával. A szerelők kötelekkel és szer­számokkal felmásztak a csillag- vizsgáló tetejére, s elkezdték a leszerelést. A vörös csillag forgószerkpzet volt. A kupola alatti teremben másfél méter átmérőjű fogaske­rék állt, s ennek a középpontjá­ból nyúlt ki a csillagot tartó cső­szerkezet, amit sebességváltó közbeiktatásával tíz lóerős vil­lanymotor forgatott. A váz akko­emberek jöttek ki, akiket az ÁVO-sok zártak oda, hogy él­ve eltemessék őket”. Utóbbi bi­zonyítja, hogy a hírek valódi­ságának ellenőrzésére nem­igen volt módjuk, idejük a műsor összeállítóinak. Ők is részesei voltak azon véleke­désnek, hogy az ÁVH-ról a legelképesztőbb gonoszság is elképzelhető. ra volt, hogy egy ember kényel­mesen sétálhatott benne. A csil­lag szárnytávolsága hat méter volt, középpontja a kupola fölött nyolc méterrel helyezkedett el. A leszerelés komoly szakértel­met és bátorságot igényelt, hi­szen az 53 méter magas torony tetején magasló szerkezeten egyensúlyozni embert próbáló feladat volt. Ezt Kaknics Alajos és Győrfi István, a KTSZ egyes műhelyének dolgozói végezték el. Felhágóbilincseket szorítot­tak a szerkezetet tartó rúdra, amelyen Kaknics, majd Győrfi kapaszkodott fel a csillag belse­jébe. Ezután az egyik oldalt bo­rító üveglapokat, majd a másik oldalt fedő lemezborítást távolí­tották el. A beszáradt gitt miatt az üvegtáblákat kalapáccsal ver­ték ki. Ez a csörömpölés hívta fel a Líceum környékén járó embe­rek figyelmét a munkára, s el­terjedt a hír a városban: „verik a csillagot a Líceum tetejéről”. „Nyírókalapáccsal elcvikkol- tuk a csavarokat" - emlékezett Kaknics Alajos -, „aztán a szár­nyakat kötélen leeresztettük. Ezt a torony teraszáról tanárok és diákok is figyelték, köztük Darvas Andor bácsi, Dobó-gim­nazista koromban fizikataná­rom és cserkészparancsnokom. Amikor már csak a rúd maradt, ő egy nemzeti lobogót hozott, amit még veszélyesebb műve­lettel a csillag tartóoszlopához erősítettünk.” November 4. után a szovjet csapatok bevonultak Egerbe. A MEFESZ fegyveres diákosztaga partizánharcra készült a Bükk- ben, s megkezdte az előkészüle­teket a kivonuláshoz. Szerencsé­re ezen öngyilkos vállalkozásról Bíró Lajosnak sikerült lebeszél­nie őket. Nem volt egyszerű dol­ga, mert Nagy Pál, Lengyel At­tila és még néhány diákvezető keményen kitartottak romanti­kus elképzeléseik mellett. A börtönben őrzött államvédelmis foglyokat is ki akarták végezni, hogy ne állhassanak bosszút a forradalom résztvevőin. A józan ész végül felülkerekedett, s hiá­ba vágta Maczkó Magdolna MEFESZ-vezetőségi tag sírva a fiúk arcába, hogy „nem gondol­tam volna, hogy a főiskolások ilyen gyávák. Akkor dobják el a fegyvert, amikor a legnagyobb szükség van rá!”, a nemzetőrség fegyveres diákosztaga feloszlott. Amint a szovjet hadsereg megszállta a várost, a szovjet ka­tonai parancsnok megjelent a főiskolán, és utasítást adott a ta­nítás megkezdésére. Amikor ezt a diákság megtagadta, az intéz­mény bezárására adott paran­csot. A Líceum becsapódó kapu­inak dördülése a forradalmi na­pok végét is jelezte. Az indok: gyászkeretes nemzetiszínű karszalag, uszítás, eszmei támogatás

Next

/
Thumbnails
Contents