Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-21 / 247. szám
5 2008. OKTÓBER 21., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP PETERVASARA ES KÖRZETE Színdarab és bábjáték a helyiekkel Paráasasváron Az Együtt Parádsasvárért Egyesület szervezésében Juhász Pál költő, író két újabb színdarabját mutatták be a napokban a mát rai településen, a művelődési házban. Tizenkét helybéli gyermek a „Tündérlány” című alkotásban lépett fel, a felnőtteknek szóló, „Aranygomb” címet viselő bábjátékot pedig a szülők játszották el a termet színültig megtöltő közönség előtt. A verseiről is ismert, immáron háromkötetes Juhász Pál 2006-ban irt először színdarabokat, akkor két mesejátékát láthatta a közönség, majd tavaly szintén két mese következett a sorban. Akkor is, most is a nyári iskolai szünetben több hónapot próbált a vállalkozó kedvű parádsasvári „színészekkel”, ám a siker megérte a fáradságot. A díszletet, a jelmezeket, a bábokat az említett civil egyesület segítségével a szülők és a gyermekek készítették. ■ Emlékművet is avatnak csütörtökön Pétervásárán október 23-án délután fél négykor a városháza előtti parkban Himnusszal és szavalattal kezdődik a városi ünnepség, amelyen Pál László polgármester mond köszöntőt. Ezt követően az emlékparkban felavatják és megáldják Sándor János erdélyi fafaragó művész nagyméretű köztéri alkotását, egy faragott térképet. A hatvanhét éves művész Homoródvárosfalván született, és hosszú éveken keresztül egy erdélyi tanyasi településen, Cséjén tanított. Műveit bemutatták a hannoveri világkiállítás magyar pavilonjában, a bicentenárium alkalmából pedig ő faraghatta meg az Országos Széchenyi Könyvtár részére a történelmi Magyarország hatvanhárom vármegyéjének címerét is. A Péterkén felavatandó emlékmű hitet tesz a határokkal szétválasztott nemzetrészek ösz- szetartozása mellett. Az alkotás felszentelése után a Szántó Vezekényi István Művelődési Házban nyílik kiállítás Sándor János műveiből. ■ Szilák József és felesége a megsárgult képeslappal. Pontosan aznap érkezett a postával, amikor Erdélyben halálos aknatűz érte a férfi édesapját. Világításkor a kopjafánál apasirató Hat évtizede hiányzik fájón az elmaradt ölelés A bükkszenterzsébetiek közül is sokan odavesztek a fronton. A Szilák család felkutatta, hol is nyugszik a hozzátartozójuk. Szilvás István Ez a testes, kemény élethez szokott hatvanon túli férfi ma is nagy fájdalommal beszél édesapja hiányáról. Szilák József három nappal az után született, hogy ózdi gyári munkás apját 1944-ben SAS-behívóval másodszor is ki vitt ék a frontra. A bükkszenterzsébeti Szilák Máté József előtte még hazaszökött egy éjszakára a salgótarjáni laktanyából, hogy legalább egyszer láthassa a fiát.- Amikor a többiekkel együtt elindultak Tarjánba, anyám belekapaszkodott a szekér oldalába, s azt zokogta, hogy „nem látlak már soha többé téged.” Mintha megérezte volna... Az akkor 31 éves férje bizakodóbb volt, mert egyszer már hazatért a Dontól. A honvédként szolgáló férfit 1943-ban a helyi földbirtokos, Beniczky Elemér mentette fel, mint családfenntartót. Az aránylag nyugalmas civil élet azonban még egy évig sem tartott, a postás ismét kopogtatott náluk. A 23. gyalogezreddel ezután került Erdélybe, ahonnan két levelezőlapot is írt haza szeretteinek.- A másodikon azt írta az édesanyámnak, hogy „ölelem a kisfiámat és a szüléimét.” Ez a lap 1944. szeptember 7- én érkezett meg, pontosan azon a napon, amikor meghalt - mutatja a nehezen olvasható sorokat a nyugdíjas férfi. A falubeliek közül sokan odavesztek a fronton, számos olyan család van, ahol a mai napig sem tudják, merre is nyugszik a hozzátartozójuk. A fiatal özvegy, a tarnaleleszi születésű Vincze Margit viszont aránylag ■ Az akkor harmincegy éves férfi bizakodóbb volt, mert egyszer már hazatért a Dontól. hamar értesült arról, hogy milyen körülmények között halt meg a férje.- Egykori tisztje, Katona József megírta neki, hogy a Nagyenyed melletti Miriszló község fölé magasodó hegyen állomásoztak éppen, amikor a románok bemérték a helyet, s az egyik akna telibe találta őket. Hatan hatfelé voltak dőlve, írta a parancsnok, aki csak azért menekült meg, mert éppen járőröz- ni indult. A harcok után a helybeliek megtalálták a halott katonákat, de mivel ellenségek voltak, a hatóságok nem engedték eltemetni őket. Pünkösdig hevertek az erdőben, akkor is csak „elásatA Kossuth-díjas költő az árvák sorsát idézi A BÜKKSZENTERZSÉBETI születésű Utassy József - a szintén háborús árva, s az egykori játszótárs - egyik szép verse idézi az apasirató fiúk sorsát: „Ahogy telnek-múlnak az évek: / egyre árvább leszek, papa. / Egyre árvább és egyre vénebb. /Arcom: bánat kirakata. ” ták" őket. Jóval később kerültek be a falu temetőjébe, ahol ma már kopjafa őrzi az emléküket.- Nem tudtunk megnyugodni, amíg el nem mentünk oda - meséli a házaspár. - Turistának álcázva, sokszor kalandos körülmények között utaztunk Miriszlóba. Még akadt, aki emlékezett a katonákra, s megmutatta a helyet, ahol a találat érte őket. Azóta évente elzarándokolnak oda. Jó látni, hogy világításkor - vagyis a halottak napján - mindig kerül gyertya és virág a sírjukra. Szilák József az árva gyerekek életét élte anyjával és nagynéniével. Volt, hogy a rokonok adták össze a pénzt ruhára, mert a falu akkori vezetői segélyre sem méltatták őket. Édesanyja egyszer szóvá tette ezt, mire azt vetették oda neki, hogy a férjét „nem küldte senki, minek ment el a frontra”. A fiú sorsa csak akkor javult valamelyest, amikor kőművesként kezdte keresni a kenyerét.- Nagyon hiányzott az apám - mondja, miközben mécsest gyújtanak az emlékére. - Egy-két fényképen kívül semmilyen emlékem nincs róla, így még azt sem álmodhattam soha, hogy sétálok vele, s fogja a kezem... HÍRSÁV Jövőre is támogatják a tehetséges diákokat eroőkövesd Az önkormányzat idén is csatlakozott a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázathoz. A községházán ügyfélfogadási időben beszerezhető pályázati űrlapokat október 31-ig lehet leadni a helyhatósághoz, majd novemberben az önkormányzat képviselői - az előző évekhez hasonlóan - bírálják el a főiskolások és egyetemisták beérkezett kérelmeit. Mozgással javíthatnak közérzetükön a parádiak párád A Parádi Egészség- és Otthonvédők Körének szervezésében holnap délután fél hattól tartásjavító, gerincbántalmakat orvosló tornát szerveznek felnőtteknek az általános iskola tornatermében. Czentnerné Körösi Katalin, a kör vezetője főként az állandó stresszben élő felnőtteknek ajánlja a rendszeres tornát, mivel a mozgásterápia testilelki, pszichés gondokra is jótékonyan hat. Újabb közmunkásokat alkalmaznak novembertől istenmezeje Az önkormányzat novembertől újabb két közmunkást alkalmaz, a többieknek pedig meghosz- szabbítják az eddigi szerződését. Feladatuk elsődlegesen az árokpartok, a vízelvezető átereszek takarítása, valamint a közelgő halottak napja alkalmából a temetők rendbe tétele. A községben egyébként a közelmúltban végeztek a Kossuth úti járdaszakasz felújításával és hozzáláttak a Béke utcai rész rendbe tételéhez. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt irta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-inail: katalin.barta/íi axelspringer.hu Tábor lett az intézményből hasznosítás A bezárt iskola igazi gyermekparadicsom lehet Fedémesen a falu központjában lévő kisiskolában nemzedékek nevelkedtek, amíg a gyermeklétszám csökkenése miatt be nem zárták. A berendezéseket, taneszközöket a szomszédos tarnaleleszi általános iskolának ajánlották fel, hiszen a gyermekek is itt folytatták tanulmányaikat. Az ingatlan hasznosítására pályázatot nyújtottak be. Idén nyáron már kézművestáborként működött az épület, ahol a környék településeinek gyermekei táborozhattak több turnusban. A helyiek bíznak abban, hogy a pályázati pénz előbb-utóbb megérkezik, és ebből még otthonosabbá varázsolhatják az egykori iskolát. ■ A volt iskolába már néhány új bútort és sporteszközt is vásároltak A cserép fölé építik a házat Készül Recsken egy ház - amelynek alul lesz a cserepe. S nincs ebben semmi fordítottság, semmi rendkívüli, vagy különös. Legalábbis így tartják a helyi kőbánya, a zagyvapálfalvi üveggyár és a Mátravidéki Fémművek szocialista brigádjai, amelyek ezt a melegházat ajándékozzák a recski általános iskola biológiai szakkörének. (...)Az imént jelzett új létesítmény voltaképpen egy üvegház. Cserepes és ládás növények, virágok - közöttük számos ritkaság, érdekesség - számára. Társadalmi munkában készül, a hivatalos műszakok után. Legutóbb - a hét elején - éppen a liszkóiakkal találkoztunk. Ketten voltak csak-, de igyekezetük akár négyünkével is felért.- Szeretnénk mielőbb yégez- ni a dologgal - válaszolta a „főnök”, Brassai Sámuel. - Kellene már nagyon a gyerekeknek. Látják - mutat egy kíváncsiskodó srácra <- itt kotnyeleskedik, sietett már megint a fiam is, aki ugyan még a „kisiskolába” jár, de tudja, hogy előbb vagy utóbb érdekelve lesz az ajándékban, s ezért roppant türelmeden. Brassai és társa, Őri Lajos évek óta dolgozik a liszkói gyárban, s mindketten régi tagjai az energiaüzem Petőfi brigádjának. Csak az egyikük recski, de a másik is szívesen motorra ül, ha az hívja. Pedig gyakran, odahaza Kőkúton is lenne mit csinálni. - Együtt vagyunk napközben - magyarázza Őri Lajos -, miért ne segíthetnénk egymásnak „sikta” után is? Annál inkább, mert ő visszaadja ezt másban is: megígérte, hogy nem hagy magamra, otthon a kerítésem készítésénél. Benn voltak az iskolánál vasárnap is, s még jó néhány óra eltelik amikor végeznek feladatukkal. (1974. május 19.) r
