Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-21 / 247. szám

2008. OKTÓBER 21., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍREK Heves megye fórum a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara ma 14 órától az egri szék­házban „Hogyan járul hozzá az üzleti siker növeléséhez a nemek közti egyenlőség’’ címmel fóru­mot szervez. Szó lesz a nemek közti egyenlőség hazai szabályo­zásáról, a női munkaerő foglal­koztatásának helyzetéről, a mun­kaerőpiac nemek közti megosz­lásáról. Az érdeklődők a XXI. szá­zad női és férfi szerepeivel is megismerkedhetnek. Eger PERMETEZÉS Az egri pol­gármesteri hivatal megbízásából a Városgondozás Eger Kft. szak­emberei a város közterületein ta­lálható platánfák védelme érde­kében permetezést végeznek hét­főtől október 27-ig, este tíz órától hajnal háromig. A szerek élelme­zés-egészségügyi várakozási ideje 14 nap, a méhekre mérsékelten veszélyesek. Ezúton kérik a lakos­ságot, hogy az említett időpont­ban lehetőleg ne tartózkodjanak a fák közelében, s ne parkoljanak az érintett helyszíneken. Lőrinci ELŐADÁS Ma délután öt órakor a városi könyvtár olvasó­termében Pozsgai Péter, a Kül­ügyminisztérium kommunikációs és közkapcsolati főosztály mun­katársa „Belga csoki és uniós irányelvek - élet Brüsszelben” címmel tart előadást, melyre minden érdeklődőt várnak. Erdőtelei beruházás Egy vál­lalkozó műanyag cérnagyár fel­építését tervezi a térségben. A le­hetséges beruházás 100-120 dolgozónak biztosítana rendsze­res megélhetést. Erdőtelek önkor­mányzata szeretné, ha a létesít­mény a településen épülne fel, s ehhez területet is tud biztosítani. Eger MEGEMLÉKEZÉS a Család- segítő Intézet Malomárok úti Nyugdíjasházában október 22- én, szerdán délelőtt tartanak ün­nepi megemlékezést az '56-os forradalomról. Az előadó ezút- talBak Klára lesz. Gyöngyös ADÓZÁSRÓL A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara és a Brókernet Holding Zrt. Egri Irodája ma 18 órakor Gyön­gyösön, a Fő tér 7. szám alatt „Stratégiával az adóprés ellen" címmel információs estet szer­vez. Tájékoztatót tartanak az adó- és járulék-optimalizálásról, a halasztott adófizetési lehetősé­gekről, a Cafeteria-rendszerről, a cégvagyon lekötés nélküli reálér­téken tartásáról, a jövőépítésről. Nem kérik az iskolatejet heves megye A támogatást igénylők száma a felére csökkent Néhány korty tej a nagyszünetben. A megítélt támogatás mértéke a település anyagi helyzetétől is függ. Képünk illusztráció. A támogatási összeg végre nőtt, ennek ellenére egyre kevesebb településre szál­lítják a poharas iskolatejet. Tóth Balázs Évről évre kevesebb iskolatej jut el a megyei intézményekbe, mi­vel az önkormányzatok nem él­nek a program nyújtotta lehető­séggel. Amíg 2005-ben 52 millió forintot kaptak e célra települé­seink, addig 2006-ban már csu­pán negyvenhatmillió forintot utalt át számukra a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal. Az idén eddig 5,1 millió forintot fi­zettek ki iskolatejre, ebből majd­nem négymillió forint volt a nem­zeti, a többi pedig az uniós forrás. A hivatal tájékoztatása szerint az igénylők száma a felére esett vissza az utóbbi években. Az idei esztendő első negyedévében, az­az a január-márciusi körben húsz önkormány­zat adta be a pályá­zatát. Az áprilistól a nyári szünetig tartó második, még le nem zárult időszakban tizenkilenc település jelezte részvételét. Jelenleg össze­sen 2100 gyermek kap nap mint nap tejet vagy egyéb tejterméket. Összehasonlításképpen: 2006 második felében még 36 telepü­lés óvodásai és iskolásai kaptak az egészséges italból. Annak ellenére is mind keve­sebben vesznek részt a program­ban, hogy többévi változatlan Több esztendő után idén végre emelkedett a tá­mogatási összeg. mértékű finanszírozás után idén végre emelkedett a támogatási összeg. Az országosan rendelke­zésre álló összeg kilencszázmil­lió forint - ez nem tér el jelentős mértékben a tavalyi­tól -, s ezt sem hasz­nálják ki. Az első ka­tegóriába tartozó is­kolatej esetében de­ciliterenként 15-ről 21 forintra, a második kategóri­ájú, csökkentett energiatartal­mú termékeknél 9-ről 11 forint­ra nőtt a központi hozzájárulás. Az ömlesztett sajtok beszerzését kilogrammonként nyolcszáz fo­rinttal segíti az állam, illetve az Európai Unió. A gyártók régóta kérték már ezeknek az össze­geknek az emelését, hiszen a ré­gi áron már nem tudták előállí­Egyszerűsítették az európai uniós programot, több lehet a jelentkező AZ EGYSZERŰBB SZABÁLYOKNAK és a vonzóbb termékeknek kö­szönhetően remélik, hogy még több iskola, középiskola kap­csolódik majd be az iskolatej- programba. Az uniós támoga­tás a tejtermékek szélesebb kö­rére terjed ki, a tejtől a sajto­kig, ide értve natúr vagy gyü­mölcsös erjesztett produktumo­kat, mint joghurt, író, kefir. A tagállamok maguk választhat­ják meg azokat a termékeket, amelyeket terjeszteni kíván­nak, különös figyelmet szentel­ve az alacsony zsírtartalmúak- nak. A projekt még több gyer­mek javát szolgálja, mivel a középiskolák éppúgy hozzáfér­hetnek a programhoz, mint az óvodák és az általános isko­lák. Az unió több mint har­minc éve támogatja a tejes ak­ciókat. A 2006/2007-es tanév­ben 305 ezer tonna tejet osztot­tak szét 22 tagállam iskolái­ban, amihez a közös­ség több mint 50 millió euróval járult hozzá. Az új programba a jövőben várhatóan még több iskola kapcso­lódik be, lehetővé téve ; a gyermekeknek, hogy a rossz minősé % gű ételeket és italokat könnyen hozzáférhe­tő, jó minőségű tejter­mékekre cseréljék. tani a tejet, kakaót, az önkor­mányzatok nem tudták előte­remteni a többletköltséget. A Heves Megyei Önkormány­zat egyike annak a húsz intéz­ményfenntartónak, amely részt vesz a programban. Vinczepap Éva, a művelődési és sportiroda főtanácsosa arról számolt be, hogy március óta a megyei keze­lésben lévő öt gyógypedagógiai tantervű tanintézetben tanulók kapnak poharas tejet. Ez 680 óvo­dás és általános iskolás gyerme­ket érint, akiknek a fejlődéséhez szükséges a fehér nedű. Mint mondta, a megyei önkormányzat csupán az áfát fizeti, amely két deciliterenként nyolc forint negy­ven fillér, a termék nettó árának száz százalékát visszakapják. Persze, nem mindegyik önkor­mányzat kap teljes mértékű segít­séget, annak mértéke a település anyagi helyzetétől is függ. Tel­jes térítést kapnak a gyógy­pedagógiai tantervű intéz­mények fenntartói. Szá­mos helységet főleg ez a differenciált hozzájárulá­si rendszer tart vissza attól, hogy bekapcsolódja­nak az akcióba, néhány község, város egysze­rűen nem engedheti meg magának a több százezer, illetve milliós nagyságren­dű kiadást. IlIMli te ipí BL/m SZILVÁS ■v JH ISTVÁN A lógó karnis való világa SENKI,..! - világosított fel a Mester. Azt kérdeztem ugyanis tőle, hogy akad-e manapság olyan szakem­ber, aki elvállalja egy kis fürdőszoba csempézését. Rázta a fejét, majd megje­gyezte: talán ha egy üzem­csarnokról lenne szó. A hozzá nem értő ember - vagyunk jócskán, akik nem születtünk ezermes­ternek - hasonló nyílt el­utasításra számíthat, ha csak egyetlen elromlott konnektor, egy leszakadt függönykarnis okoz gondot az otthonában, avagy két szöget kellene belövetni a makacs betonfalba. A felhí­vott szakember kertelés nélkül közli, hogy kis mun­kára nincs ideje, nem is éri meg, nincs benne pénz. így válnak aztán szemfény­vesztéssé az „Arany olda­lak” gyors, megbízható és szakszerű lakossági szol­gáltatást ígérő hirdetései. És ekkor jön a tapasztal­tabb ismerősök tanácsa: ke­resd a nyugdíjast. A note­szek mélyéről előkerülnek a féltve őrzött nevek és tele­fonszámok. A kedves szavú gázosé, a mindig pontos vil­lanyszerelőé. Nagyon opti­misták azért ne legyünk, rájöttek arra mások is, hogy ők legalább eljönnek, ha megígérik. S ha sorra kerülünk, mert miután egy­re kapósabbak, némelyi­küknél hosszabb a várólis­ta, mint az egészségügyie­ké. Az ember ilyenkor sírja vissza az egykori LAKISZ-t Aztán elhatározza, hogy ha egyszer nyer a lottón, fel­éleszti a lakáskarbantartó „szövetkezetét”. Ugyan, le­gyint az egyik beavatott iparos, ma mindenki a sa­ját pecsenyéjét sütögeti. Tudja, ki jelentkezne oda dolgozni? Senki! A kör bezárult. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Az abortusz fővárosának tartják a megyeszékhelyt Versenyeztek a fiatal vállalkozók próbatétel A diákok a termelési folyamatot imitálták a vetélkedőn Ma a világ legveszélyesebb he­lye az anyaméh: évente a Földön 55 millió magzatot vetetnek el a 200-210 millió terhességből. Ha­zánkban 1956 óta engedélyezett a terhességmegszakítás, azóta 6,8 millió kisbabát nem kíván­tak megtartani a szülők. Habár az abortuszok száma évről évre csökken, száz élveszületésre még mindig 45,1 terhességmeg­szakítás jut, s ebben Eger a szo­morú ranglista élén áll - hang­zott el tegnap a Kiáltás az Életért Egyesület egri csoportjának be­mutatkozó sajtótájékoztatóján. Tavaly a megyeszékhelyen 1607 megszületett kisbaba mel­lett 1329 abortuszt is végeztek. Elsősorban a 20-30 év közötti korosztály dönt úgy, hogy nem kívánja gyermekét kihordani, ám folyamatosan nő a középis­kolások száma is, a negatív re­kordot pedig egy 13 éves kislány tartja. Az egyesület most a város középfokú intézményeiben kam­pányba kezd.- Nem a terhesség megtartása mellett agitálunk - mondta Hor­váth Zoltánná, a csoport elnöke -, hanem azért dolgozunk, hogy a kismamák széles körű infor­mációk birtokában tudják eldön­teni, vállalják-e a terhességet, vagy sem. A mai fiatalok nagyon csekély életvezetési ismerettel rendelkeznek, ezt a hiányossá­got szeretné pótolni a mi tevé­kenységünk. ■ Nemzetközi diákvállalkozói ver­senyt rendeztek az elmúlt hét vé­gén az egri Neumann Ifjúsági Vállalkozói Központban (NI­VÁK). A Neumann János Közép­iskola és Kollégium által szerve­zett eseményen hét csapat vett részt: Rimaszombatról, Sepsi- szentgyörgyből, Ibrányból, Buda­pestről, illetve az egri Szent Lő­rinc Középiskolából, valamint a Neumannból (a házigazdákat két csoport képviselte). Várkonyi Szabolcs felnőttképzési mene­dzser elmondta, a mostani a ve­télkedés második fordulója. Ko­rábban egy vállalkozás bemuta­tása volt a feladat, szabadon vá­lasztott prezentáció keretében. Pénteken és szombaton a ver­Két külföldi és öt magyar, közöttük a fővárosból érkezett csapat (képün­kön) versenyzett a hét végén KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.HU senyző csapatok egy termelési já­tékban vettek részt. Mint megtudtuk, 2000 óta zaj­lik ez a - nemzetközi youngbu- siness.net elnevezésű, vállalko­zókat támogató - projekt, amely­nek számos eleme van. Minden esetben pályázat révén valósíta­nak meg ingyenes programokat mind felnőttek, mind középisko­lások számára. így szervezik már évek óta ezeket a diákvállal­kozói versenyeket is. A NIVÁK tréningtermében kerekasztal-be- szélgetés is folyt: a találkozó ke­retében együttműködő partne­rek - angol, szlovák, erdélyi és hazai szakemberek - cseréltek véleményt a youngbusiness.net program megvalósításáról. ■ A

Next

/
Thumbnails
Contents