Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-01 / 230. szám

3 2008. OKTÓBER 1., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP A gyöngyösi kincstár titka szobor Leltározták, majd újrarendezték az egyházi kiállítást Különleges ábrázolásmód: Jézus keze nem lóg le ernyedten, hanem megpihen az édesanyjáén Besenyőtelek mesélnek a tele­pülésen ma ünnepük a mese napját, s ismert felnőttek mond­ják el kedvenc történetüket. A legkisebbeknek délelőtt Korózs Lajos országgyűlési képviselő, ál­lamtitkár, s Demeterné Tuza Má­ria gyógyszerész mesél. A délutá­ni, 14 órakor kezdődő rendez­vényre gyerekeket és felnőtteket is várnak az Általános Művelődé­si Központ könyvtárába. Eger FOTÓK A dán Adventista Fej­lesztési és Segélyalapítvány (ADRA) a szudáni Darfur térségé­ben létesít kutakat a táborokba menekültek, valamint a nomád lakosság számára. Az alapítvány vízügyi projekt-menedzsere, Stachó Éva ott készült képeiből nyílik kiállítás ma 17 órakor a Bartakovics Béla Közösségi Ház Kísérleti Fotógalériájában. A víz az élet című tárlat alkalmából ado­mányokat gyűjtenek a magyarok által tervezett kút megépítésére. Erdoköwsd TEMETŐ A község­ben alkalmazott közmunkások a napokban láttak hozzá a temető környékének takarításához. Az önkormányzat jelenleg az egyház­zal folytat tárgyalásokat annak ér­dekében, hogy a terület - amely­nek egy része még egyházi tulaj­donban van - kerüljön a kezelői feladatokat ellátó helyhatósághoz. Füzesabony FÓRUM Füzesabony önkormányzatának képviselő­testülete ma 18 órai kezdettel közmeghallgatást tart a Művelő­dési Házban, amelynek témája a város rendezési tervének felül­vizsgálata lesz. Az érdeklődők vá­laszt kaphatnak észrevételeikre, kérdéseikre. Gyöngyös KONCERT A zene világ­napja alkalmából ma 19 órától a Szent Bertalan-templomban Réz Lóránt orgonaművész és Kóródi Anikó operaénekes adja elő a Szent Erzsébet a magyar királyle­ány című orgona-ének művet. Heves KÖZÜGYEK Holnap dél­előtt fél kilenc és fél tizenegy kö­zött Godó Lajos országgyűlési képviselő fogadóórát tart a heve­si polgármesteri hivatalban. Mezőtárkány nyugdíjasok az idősek világnapja alkalmából ma 16 órakor a Művelődési Házban ünnepséget rendeznek a helyi szépkorúak köszöntésére. Nosz­talgiapercek című műsorával föl­lép a Zsuzsi és Orsi formáció, majd vacsorával várják a telepü­lés nyugdíjas lakóit. Kevesen tudják, milyen értékes kincseket rejt a gyöngyösi katolikus kincstár. Eddig még a művészettörténészek előtt is ismeretlen volt az egyházi gyűjtemény tit­ka, melyre a napokban bukkantak rá. Juhász Marianna Dr. H. Kolba Juditnak, a Nemze­ti Múzeum nyugalmazott mun­katársának, valamint Lipp Móni­kának, az Egri Érsekség művé­szettörténészének jutott a feladat, hogy számba vegyék a Mátraal- ján található kultikus értékeket. A kezdeményezés egyedülálló, hiszen a hazai katolikus egyházi gyűjtemények egy része a mai napig is ismeretlen. Az országos szintű leltározás 1964-ben, az Or­szágos Katolikus Gyűjteményi Központ megalakulása után kez­dődött el, ám a munka ez idáig nem fejeződött be. A hazai katoli­kus egyházi kincsek egyharma- dát még mindig nem vették nyil­vántartásba.- Évtizedekkel ezelőtt a plébá­niák abból (is) fedezték fenntar­tási költségeiket, hogy a nyugati turistáknak eladták a legértéke­sebb emléktárgyaikat. így na­gyon sok, több száz éves tárgy ke­rült ki az országból, pontosan nem is lehet felbecsülni, hogy mik vándoroltak a határon túlra | - mondta H. Kolba Judit, aki a I számos XV., XVI. és XVII. száza­di kincsek mellett egy egyedülál­ló szoborra talált rá a gyöngyösi gyűjteményben.- Azt eddig is tudtuk, hogy az esztergomi és a győri után a gyöngyösi egyházi kincstár da­rabjai a legértékesebbek a koruk miatt, hiszen a kollekció negyven százalékát évtizedekkel koráb­AZ egyházi kincsek leltározá­sa során a szakemberek le­fényképezik az alkotásokat, melyekhez egy igen részletes leírást is készítenek arról, hogy a mű hol és mikor ké­szült, kinek a nevéhez fűző­dik és melyek a legfontosabb ismérvei. A szabályozás sze­rint csak nyilvántartásba vett tárgyakat szabad kiállítani, ban már leltározták. Ám most egy olyan, eddig sehol máshol nem látott, XVIII. században ké­szült szoborkompozícióra buk­kantunk, melynek üzenetét talán az egyházi néprajz segítségével tudjuk majd megfejteni - folytat­ta a művészettörténész, aki a hiszen ha valamelyiknek va­lami baja esne, vagy eltűnne, csak a leltári anyag alapján lehetne megtalálni. A művé­szettörténészektől megtudtuk, hogy egy-egy emléktárgy ese­tében legkevésbé az a fontos, hogy miből készült. A kin­csek értékét az határozza meg, hogy mikor és ki készí­tette azokat. Szűz Máriát és Jézus Krisztust áb­rázoló szobrot „gyöngyösi títok- nak” nevezte el.- Legtöbbször, ha együtt ábrá­zolják Szűz Máriát a fiával, ak­kor az anya ölében lévő Krisztus min­dig élettelen. A Gyöngyösön talált szobor esetében azonban Jézus tes­te nem halott. Ez egy különleges elrendezése a kompozíciónak: Jézus keze nem lóg le ernyedten, hanem megpi­hen az édesanyjáén. Egy halot­tat soha nem így formálnak meg. Ez a módszer az úgyneve­zett emlékeztető szobrok készí­tésére jellemző. Ezek olyan alko­tások, amelyek soha nem a va­lóságot fejezik ki, a megtörtént eseményeket megszépítik, lehe­tőséget adva a szemlélőnek arra, hogy a valódi ismeretének birto­kában továbbgondolja a látotta­kat. A gyöngyösi szobor Jézus szenvedését eleveníti fel, ám az ábrázolás egy kép­zeletbeli kultusz­nak felel meg - fej­tette ki dr. H. Kolba Judit, akinek még meg kell majd fej­tenie, hogy ezt a szobrot ki, mikor, miért és mi­lyen szándékkal készítette. Az alkotás másik érdekessége, hogy „testvérpárja” megtalálha­tó a Szent Bertalan-templom bal oldali mellékoltárában. A gyöngyösi kincstárban az el­múlt napokban nem csak leltá­roztak, hanem újra is rendezték a kiállítást a Szent Bertalan Fő­plébánia épületében. A polgármester igazsága meglepő dolgot állított a tarnabodi Molotov-koktélos támadás kapcsán a falu pol­gármestere. Pető Zoltán azt mondta: a médiumok is fele­lősek a fiatalok körében egy­re terjedő agresszióért. A fa­lut ismerők tudhatják, sok­kal mélyebbről fakadnak itt a bajok. Ám talán most nem árt azon sem elgondolkodni, amit a falu első embere, az egykori fővárosi zsaru állít. a legtöbb magyar család ál­tal elérhető kereskedelmi té­vék főműsoridőben szinte csak értéktelen, agressziót sugalló műsort adnak. Ko­moly érték az esti órákban csak elvétve jelenik meg a képernyőn, helyette kapunk gyilkosságot, erőszakot be­mutató filmeket, vagy jobb esetben olyan show-műsort, ahol az erő pozíciója az ép­pen aktuális izomagyú „sztár” egyetlen ismerte­tőjele. naponta láthatnak a kiforrott értékítélettel nem rendelke­ző suhancok bankautomata- rablást, kortársaik sérelmére elkövetett zsarolást, testi fe­nyegetést, vagy ha a bűnö­zők „pihennek”, akkor hall­hatják politikusaink verbális vérengzését. S eközben las­san megtanulják, egyetlen nyerő pozíció létezik: az erő(szak)é. a médiumok tényközlési köte­lességét senki sem vitatja. A bulváros, vértől csöpögő tu­dósítások, a sokszor a ténye­ket mellőző kommentárok vi­szont valóban rossz üzenetet hordozhatnak. Mert a kalló­dó emberkék képesek azt hinni, tényleg Terminátorrá kell válni, ha élni akarnak, s EZ bizony nem tegnap kez­dődött. Hanem akkor, ami­kor a vasárnap délelőtti me­sefilm zöld emberkéi gép­pisztolyt ragadtak, és lead­tak egy sorozatot az ellenlá­bas bandára... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Nyilvántartásba vett tárgyakat szabad kiállítani ■ A plébániák a nyugati turisták­nak eladták a legértékesebb emléktárgyaikat. Lassan már elkezdhetnénk végre kicsit országot is építeni, most, hogy az ürgebőrbe kötött titkos jelentésekből kiderült, minden senki mindent tud a többi senkiről. Mindent tudunk újfent már az egymást fúró, szi­matoló politikusokról, gazdasá­gi és meg nem mondom, mi­lyen szagú holdudvarukról. De ami általában ilyenkor ki szo­kott derülni, azt mi már mind rég ismerjük. Sőt a vágatlan, rosszabbik, felnőtt verziókat is. Mint ahogy rég tudjuk, mit ta­kar az a szó is - itthon és kül­hon -, hogy politikai meg gaz­dasági elit. Leginkább a kapzsi, felelőtlen és csaló kapitány jut az ember eszébe, aki eladja ma­ga alól a süllyedő hajót, amikor a világgazdasági válság, a csőd kísérteié lassan körbehajózza a glóbuszt. Az ember mifelénk FÉL HÉT Ürgebőr cirkáló egyebek közt az ország leggaz­dagabb Príma Primisslma Ban­kár Sándoréra, meg a második(?) leggazdagabb Ská­la Sanyi bácsira is gondol. Tud­ják, ők azok, akik saját zsebből osztanak cukorkát a művészek­nek, olimpikonoknak. Dübörög a visszafogott szerénység. Van is mire. Nota bene: olimpia. A hata­lom szétesettebb, mint a máso­dik magyar hadsereg az urivi áttörésnél, amikor azt hiszi, hogy hoz neki valamit a kony­hára az, ha még önkényesen dob egy pár milliócskát az olim­pikonoknak. Hogy többet is ér­demelnének? Hát persze. De az a hatalom, amely a saját hatá­rozatait sem tartja be, hanem szellőfuvallat szerint változtat­ja döntéseit, mint egy ingó-bin- gó rózsaszál, azt nehezen lehet | komolyan venni. S ezen még az sem változtat, hogy ebben meg­tévesztésig hasonlít ellenzéké­re. Mert előállt az a helyzet, ami szokott: senki sem igazán elé­gedett, mindenki vicsorog min­denkire, és megint csak a mi­niszter maradt benne nyakig a slamasztikában. De akkor számunkra, kívül­álló többség számára mi lehet az ilyen megfigyelési ügyek ta­nulsága? Az, hogy annyira el vannak egymással foglalva az urak, hogy az országot akár négy sarkánál fogva elvihetné egy erre járó félszemű lúdtalp­betét-ügynök. ■ Kovács János Versenyképes szaktudást kínál a TISZK Az Európai Unió által támogatott fejlesztési projekt záró ünnepsé­gét tegnap tartották az Egri Tér­ségi Integrált Szakképző Köz­pont Kht.-ban. Az intézmény 2005 júniusa óta dolgozik az ön­erő nélkül is több mint egymilli- árd forintos projekt megvalósí­tásán. A beruházással egy olyan szakképzési bázis jött létre, ami biztosítja a megye, sőt a régió vállalkozásai számára a legmo­dernebb gyakorlati és elméleti tudással rendelkező szakembe­rek képzését. Ennek biztosításával az Egri TISZK jelentős mértékben hoz­zájárul az egész térség gazdasá­gi, ezáltal szociális esélyeinek növekedéséhez. ■ Mesemondók. Az egri Benedek Elek Óvodában már hagyomány, hogy a névadó születésnapján meghívják a város óvodásait. Az intézmény­ben mesehősöknek öltözött óvónők bábokkal jelenítették meg Bene­dek Elek meséit. Tegnap A só, A csillagszemű juhász és a Mindent já­ró maimocska című történet elevenedett meg.

Next

/
Thumbnails
Contents