Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-15 / 242. szám
4 PF. 23 - OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 15., SZERDA Feledhetetlen, vidám vakációs programok a hevesieknek A nyugodtabb öregkorért világnap Köszönet azoknak, akik támogatják az idős közösségeket! Eger ünnepén égjen lázban, fogjon össze az egész város! Egyre ritkább az olyan tábor és főleg az olyan felnőtt, illetve tanár, aki szabadidejét feláldozva, színes és tartalmas programot biztosít a nyári szünidőbena gyerekeknek. Ennek jó példája volt a Hevesi Művelődési Központ által szervezett vízi- és kerékpárostábor, ahol Gottschalkné Kiss Katalin vezetésével feledhetetlen napokat töltött a fiam. A tábor nem csak azért szolgált megelégedésemre, mert elfoglaltságot és felügyeletet biztosított a gyermekemnek, hanem azért is, mert kis jövedelmű családoknak is elérhető költséget jelentett. Ezúton szeretném megköszönni Katának és a táborban segítséget nyújtó felnőtteknek önzetlen munkájukat, és bízom abban, hogy a város vezetése a jövőben is támogatja az ilyen jellegű nyári programokat. ■ Búzás Beáta szülő Heves Csak kitartást kívánhatok a kórházvédőknek A kórházvitához szeretnék csatlakozni, ahhoz a véleményhez, ami az október 1-jei számukban megjelent, miszerint az egyik olvasó azt írta: „az egészségügy (s a Markhot Ferenc Kórház privatizációja) kizárólag a pénzügyi csoportok és a politika belügyé- vé vált. A Hosplnvest arról szónokol, hogy a beteg van a középpontban, minden neki van alárendelve, és a színvonalas beteg- ellátás a fontos!” Ezzel szemben a pszichiátriai gondozóban egy orvos rendel Gyöngyösön és Hatvanban. Hetente egyszer (de van, amikor ez az egy rendelés is elmarad), de akkor is fél napot kell várakozni, mire sorra kerül a beteg. Tisztelet dr. Kelemen Tibor főorvos úrnak, aki lelkiismeretesen végzi ezt a megterhelő munkát, de a várakozó betegek számára ez semmiképpen nem jelent színvonalas betegellátást! Sőt van, akit el is küldenek, mert már nem kerül sorra, és várhat a következő rendelésre! Az egri kórházvédőknek kitartást kívánok, miként 1552-ben, most se engedjenek a túlerőnek! ■ (név és cím a szerk-ben) Több mint két évtizede annak, hogy az ENSZ Közgyűlése október 1-jét az idősek világnapjává nyilvánította. Az elmúlt évek gyakorlatában ez azt jelentette, hogy minden év októberében a nyugdíjas közösségek, a nyugdíjasklubok megemlékeztek különböző rendezvényeiken az ünnepről. Az ENSZ felhívta a világ figyelmét az idősek nemzedékére, tiszteletére és megbecsülésére. Ugyanakkor utalt a nemzetköziségre is, ezzel üzenetet küldve minden országnak és a társadalom minden tagjának. Jó volna, ha ezt az üzenetét mindenki megértené, és tenné kötelességét. A különböző programok megfogalmazása mellé azonban kellenek a tettek is! A felhívás lényege, hogy az idősekkel szemben feladata van mindenekelőtt a kormányoknak, a megyei közgyűlésnek, valamint a helyi önkormányzatoknak, a családoknak és mindazoknak, akik az idősekért tehetnek. Úgy vélem, hogy az ENSZ felhívását még nem minden illetékes értette meg, feladatukat nem találják. Nem csak az időseknek, hanem a fiatalok nemzedékének is példa lehet az idősekkel való törődés, hiszen ezt kapják, várhatják majd visz- sza öregkorukra. Az idős emberekkel való foglalkozás ugyanis erkölcsi kérdés is kell, hogy legyen. Az állam és a kormány részéről is várat magára a felhívásban szereplő Idősek Chartájának, majd az idősügyi törvénynek a megalkotása és az Ország- gyűlés általi elfogadása. Ugyanakkor nyugdíjas társaim nevében is mondhatom, hogy üdvözöljük azokat az intézkedése- két, melyeket a kormány tett: a nyugdíjak értékállóságának biztosítása, elismeréssel fogadtuk a 13. havi nyugdíj bevezetését, a 65 év felettiek ingyenes utazását a tömegközlekedési eszközökön, a méltányossági nyugdíjak bevezetését és az időskorúak napközi otthonainak, valamint az idősek otthonainak fokozott fejlesztését, azokat a szociális intézkedéseket, melyek Heves megyében is ezen otthonok korszerűsítésére, bővítésére irányultak. Megyénk összlakosságának csaknem egyharmada nyugdíjas. Szinte minden településen megtalálhatók közösségeik: a nyugdíjasklubok, hagyományParádon a közelmúltban adták át az új idősotthont, amelybe boldogan be a lakók őrző csoportok, népzenei és különböző művészeti csoportok. Az idős ember magában hordozza a nemzeti-kulturális értékeket. Ennek ápolása, segítése semmivel sem helyettesíthető. Ezek a nyugdíjascsoportok részt vesznek a település különböző társadalmi tevékenységeiben és a közéletben is. Ezeket a sokszínű közösségeket tovább is segíteni kell működési feltételeik biztosításával. Ezekben a napokban valamennyi településen a helyi ön- kormányzatok az idősek világnapja rendezvénysorozatát nemcsak szervezik és segítik, hanem támogatják is, és nagyobb figyelmet fordítanak az egyedül élőkre, a szociálisan rászorulókra. Jó volna, ha ez az odafigyelés egész évben folyamatos lenne. A Heves Megyei Idősügyi Tanács tíz éve alakult meg, az országban az elsők között. Elismerésre méltó az a tevékenység, melyet a tanács végez, segítve a nyugdíjasközösségek munkáját. Ezért köszönet a tanács minden tagjának és elnökének, aki a megyei közgyűlés elnöke, és társelnökének, Eger polgármesterének, aki kezdetektől nagy szeretettel, empátiával támogatja az idős embereket. Az idős embereknek, kortársaimnak sajátos problémái vannak, amit elsősorban ez a korosztály érez és ért. Ezért is kezdeményeztük a Nyugdíjasok Megyei Parlamentjét, melyet a Heves Megyei Idősügyi Tanácscsal közösen minden évben megtartunk. Mindig arra törekedtünk, hogy a különböző véleményeket emberi módon, egymást tisztelve és a nézetkülönbségeket párbeszédben tisztázva tolmácsoljuk. Azon voltunk és vagyunk, hogy az idős emberek és a körülöttünk lévők életét szebbé, boldogabbá tegyük, hogy nyugalomban és biztonságban éljünk. A továbbiakban is azt szeretnénk erősíteni, hogy ne a gyűlöletet és szembenállást lássák gyermekeink és unokáink, hanem az emberi barátságot, tiszteletet és szeretetet. Szeretném kifejezni elismerésünket azoknak, akik önzetlenül magukra veszik idős társaik sorsát, akik segítik a különböző nyugdíjasközösségeket. Köszönöm a nyugdíjasklubok vezetőinek fáradságos munkáját, megköszönöm az idősügyi tanácsnak, a települések önkormányzatainak az idős emberek felé irányuló gondoskodását. Továbbra is az a célunk és törekvésünk, hogy a „szépkorúak” megkapják azt a segítséget és figyelmet, azt a megbecsülést, ami egész életútjuk alapján megilleti őket. ■ Sebestyén János (dm a szerk.-ben) ■ Az idős emberekkel való foglalkozás ugyanis erkölcsi kérdés is kell, hogy legyen mindenkinek. „Az ember hivatása, hogy áldozatos munkával ünnepet teremtsen” - üzeni Mária Földjéről Böjté Csaba. A Városi Civil Kerekasztal sok éve határozta el: legyen egy „közösségek hétvégéje” szeptemberben. Eger Ünnepe néven immár 13 éve változó körülmények, szereplők és anyagi feltételek mellett néhány tucat megszállott részvételével, hullámzó színvonallal, nagy-nagy erőfeszítéssel megy, mendegél ez a civil rendezvény. Itt az ideje, hogy újragondoljuk közös dolgainkat mi civilek és a kultúra napszámosai, s a hatékonyságot, ész- és célszerűséget, gazdaságosságot és Eger idegenforgalmi érdekeit figyelembe véve változtassunk. Lépjünk tovább! Szeptember a katolikus búcsúk sora, a szüret kezdete, a szüreti mulatságok ideje. Az idén szeptember 13-án egy igen agilis kultúros alapos szervezésében Egerben egy nagyszabású szüreti vigasságnak örülhettek a résztvevők és érdeklődők. Ez az alap! A következő évektől is szeptember második hetében kellene több napon, több helyszínen (Dobó terek, Szépasz- szony-völgy stb.) az Egri Szüreti Vigasságokat megszervezni. Az EKMK, a civil szervezetek, a hegyközség, a vendéglátók, a borászok összefogásával ekkorra lehetne időzíteni a hazai és határon túli magyar közösségek ideillő egy-egy napos fesztiváljait: néptánc, bordal, népi játék, szüreti felvonulás, nyitott pincék... stb. Hisz Eger a bor városa is! Eger (a város, az egri vár) Ünnepe október 17-e, az 1552-es fényes győzelem emlékére! A Dobó István Vármúzeum eddigi (egyre jobb) kezdeményezéseihez kellene minden erőnek csatlakoznia. Eger Ünnepe legyen olyan, amikor az egész város lázban ég. A többnapos rendezvénysorozatnak lehetne része az „Egri Civil Börze” a Bartakovics Béla Közösségi Házban, ahol a városban ügyködő civil szervezetek egy egész napon át bemutatkoznának. Kedves Egriek! Gondolkozzunk közös dolgainkról, s használjuk az én helyett a mi személyes névmást, hisz sok a hétköznap, és mindinkább szükség van ünnepekre. És ez nem megy civilek és összefogás nélkül! ■ Fűrész János elnök Ezüstidő Szabadidős Egyesület Szent Flórián mellett az állam is védhetné őket vélemény A fokozódó katasztrófák idején a kormánynak meg kell becsülni a lánglovagokat! A távolból jövő szirénahang közeledve hozzám egyre erősebbé és erősebbé válik. Mellém érve a tűzoltóautó által keltett hangzavar még a levegő mozgását is megállítja, különös érzés fut végig rajtam. Fejem az éles hang irányába fordul akaratom ellenére is: bevetésen megint a tűzoltók. Az elsuhanó autóban csak egy pillanatra lehet látni a beöltözött emberek elmosódott alakját. Gondolatom tovasuhan a távolba: már megint bajba jutottak valahol honfitársaim. A piros autó távolodása és a sziréna visítása egyre halkabbá válik, egy idő után már csak a kék fény villogása látható. Megnyugtató érzés: baj esetén van kire számítani. A lánglovagok a szó nemes értelmében mindennap kiállják a nehéz próbát. Félelmet nem ismerő bátorságuk és szaktudásuk, valamint az összeszokottságuk biztosítja a napi feladatuk ellátását. A bátorság mellett a tiszta tudat és biztos kéz segíti a bajbajutottak gyors kimentését és a lángok leküzdését. Olvasom az egyik napilapban: „a tűzoltók jövőre nem számíthatnak elmaradt pótlékaik rendezésére”, „végső megoldásként a sztrájkba lépést fontolgatják”. Megértem őket, több mint tíz éve harcolnak azért, hogy a követelésüket államilag is elismerjék. De miért kell a végletekig feszíteni, hogy nap mint nap bátorságukkal és szakszerű munkavégzésükkel, a testi épségük kockáztatásával is készek az emberi élet és vagyonok megmentésére? Sok jelzővel lehet illetni őket, de hogy nincs türelmük, azt nem lehet mondani, mások már rég letették volna a lantot. A tűzoltók tudatos emberek, egy nagy család, az általuk végzett nehéz fizikai és szellemi munka ellátását csak az egymásba vetett hit és bizalom biztosítja. Ez a nehéz feladat megköveteli, hogy tiszta, kipihent fejjel lássák el szolgálatukat. A család megélhetésének anyagi háttere is ide tartozik. Ha a gondolat máshol jár, a mentésből tragédia lehet, ez nem jó senkinek. A tűzoltók a mentés ideje alatt kimerítő, nehéz fizikai és megterhelő szellemi feladatot látnak el. Számtalan esetben találkoznak, szembesülnek olyan tragédiákkal, amikor ők maguk is a jelenlévők lelki gyötrelme és fájdalma hatása alá kerülnek, és segítségre szorulnak. Különösen kegyetlen érzés lehet, ha a parancsnoknak közölni kell a tűzoltó családjával a családfő vagy gyermeke elvesztését. Mindezek ellenére a napi feladat ellátása nem engedi meg semmilyen lelki krízis jelenlétét. A költségvetés éves bevétele kell, hogy adjon megoldást a tűzoltók által felvetett anyagi kérdések rendezésére. A mai rohanó világban a fokozódó katasztrófák idején meg kell találni a mindenkori kormánynak a tűzoltók anyagi és technikai biztonságát, és nem utolsósorban az emberi élet védelmére szolgáló felszerelések biztosítását. Legyünk büszkék a tűzoltókra, úgy, mint máshol szerte a nagyvilágban. Szent Flórián védje és óvja életüket! ■ Baráth Mihály Eger Megváltozott szerkesztőségünk levelezési címe Ezúton közöljük, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként némi késéssel tehetjük közzé, ezért megértésüket és türelmüket kérjük. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, maximum egy gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: 3300 Eger, Trinitárius utca 1. szám. ■ ■ Ha a gondolat máshol jár, a mentésből tragédia lehet, ez nem jó senkinek.
