Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-13 / 240. szám

» 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 13., HÉT A pénzügyi válság kezelése volt a fő téma az MSZP kongresszusán A cégek is jellemzik régiójukat vállalkozások A nagyok Budapestet szeretik, északon kedv sincs az önállóságho Az élet átírta a Magyar Szocialis­ta Párt szombati rendkívüli kongresszusának forgatóköny­vét. A Heves megyei küldöttcso­port vezetője, Sós Tamás el­mondta: a nemzetközi pénzügyi válsággal összefüggésben kiala­kult hazai helyzet kezeléséről, a veszélyek kivédésének miként­jéről tanácskoztak. Az eseményen elhangzott: Magyarországon a pénzügyi rendszer stabil, de a globális ha­tások alól nem vonhatjuk ki ma­gunkat. A stabilitás és a bizton­ság fenntartása most a legfőbb nemzeti érdek. A kongresszus támogatta a kormányfő és a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke által eddig tett erőfeszítéseket, ame­lyek sikeresen megóvták értéke­inket. A küldöttek támogatásuk­ról biztosították a kormány kez­deményezését a parlamenti frak­ciókkal, állami, társadalmi, gaz­dasági szervezetekkel közös fó­rum megtartása, s az azonnal megteendő intézkedések együt­tes kidolgozása érdekében. Egyetértettek a miniszterelnök és az MNB-elnök 12 pontos tervé­vel, s hangsúlyozták az összefo­gás szükségességét. Úgy vélték, meg kell védeni a bankbetétesek pénzét, biztosítani kell a vállala­tok működéséhez a pénzintézeti forrásokat, meg kell erősíteni a hitelezéshez a bizalmat.- A kongresszus elfogadta, hogy a kockázatok mérséklése végett csökkenteni kell a költ­ségvetés hiányát, vissza kell fog­ni az állami kiadásokat. így eny­híthető a gazdálkodó egységekre nehezedő nyomás, s munkahe­lyek tízezrei' őrizhetők flieg - mondotta Sós Tamás. ■ Keresik az Év szolgáltatóját és rendezvényét A Tisza-tavi Regionális Idegen- forgalmi Bizottság és a Regioná­lis Turisztikai Projektiroda az idei esztendőben is megválaszt­ja az Év turisztikai rendezvényét és az Év szolgáltatóját a Tisza-tó térségében. A pályázatokat október 15-ig lehet benyújtani a bizottságoz, a díjakat pedig a november 6-i idényzárón adják át. ■ A letelepedő vállalkozá­sok típusában, tevékeny­ségében és méretében is jelentős különbségek vannak a régiók között. Tóth Balázs A vállalkozói szektor meghatáro­zó szerepet tölt be hazánk gazda­sági folyamataiban. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a brut­tó hozzáadott érték jelentős ré­szét, közel 62 százalékát állítja elő. Az ország térségei között vál­lalkozási szempontból is jelentő­sek a különbségek. Észak-Ma- gyarország GDP-jének 57,9 szá­zaléka származik a magánszek­torból, az ország termékeinek több mint felét pedig Közép-Ma- gyarország adja. A gazdasági társaságok na­gyobb népszerűsége - közülük is kiemelkedő a korlátolt felelőssé­gű társaságoké - főként az alapí­tó tőke csökkentésének köszön­hető. Az egyéni vállalkozások ál- j lománya az elmúlt években hul- 1 lámzott, majd az áfatörvény tava­lyi módosítása következtében J megugrott a számuk. Ez utóbbi ! folyamat elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági termelési feltéte­lekkel rendelkező régiókban, az Észak- és Dél-Alfóldön, valamint a Dél-Dunántúlon szembetűnő. A rendszerváltozás után meg­szűnt, fólaprózódott nagyvállalat­ok helyét részben multinacioná­lis, részben újonnan alakult, zö­mében kisvállalatok vették át. Ta­valy év végén a szervezetek túl­nyomó része 250-nél kevesebb dolgozóval végezte tevékenységét I - ezek inkább (70 százalékban) tíz fő alatti mikrovállalkozások -, az ennél nagyobbak száma mind­össze kilencszáz volt. Utóbbiak döntő része (több mint négytize­de) Közép-Magyarországon, ezen belül is a fővárosban koncentráló­dott. Kedvező helyzetben van Kö­zép-és Nyugat-Dunántúl, köszön­hetően infrastrukturális és gaz­dasági feltételeinek, valamint a külföldi tőke intenzívebb jelenlét­ének. Nem véletlen, hogy az ezer­nél több embert foglalkoztató vál­lalkozások négyötödét ebben a három régióban jegyezték be. Az ezer főre jutó vállalkozások számában a központi régió vezet 180-nal - az országos átlag 152 -, a nem túl vállalkozó kedvű, s szű- kebb pénzügyi keretű borsodiak­Azok a vállalkozások, amelyeknek még módjuk van rá, igyekeznek biztosítani maguknak a szakmai utánpótlást is. Képünk illusztráció. Ion, valamint nálunk kiemelkt dő. Bevételeik a szolgáltatásr építő Közép-Magyarország kivi telével túlnyomórészt ipari érti kesítésből származnak. Emellet a kereskedelem és a szállítás,, raktározás aránya számottevő, i kkv.-k körében eltérő az összeté tel, az árbevétel legnagyobb há nyadát Közép-Dunántúl és régi ónk kivételével minden térség ben a kereskedelem realizálja utána az ipar következik. Ősz szességében tavaly a vállalkozá sok eredményének legnagyobt részétaz iparban, bejegyzett ezei emberesnél nagyobb szerveze tek, illetve a kereskedelemben te vékenykedő kis- és középvállal kozások adták, arányuk egyaránt megközelítette az egynegyedet. A nyugati régiók jó teljesítmú nye mögött a feldolgozóiparban tevékenykedő, jelentős részben külföldi tőkével működő nagy vállalatok állnak. A nettó árbevé­tel gazdasági ágazat szerinti megoszlásában Közép-Magyar­ország kivételével - ahol fordí­tott sorrend figyelhető meg - minden régióban az ipar hánya­da a legnagyobb a kereskedelmet megelőzve. Érdemes megemlí­teni, hogy a kis- és középvállal­kozások, valamint a nagyválla­latok kutatásfejlesztésre közel ugyanannyit költenek. nak köszönhetően Észak-Ma- gyarország az utolsó kilencven- nel. A megyék közt Budapestet (213 darabos átlag) Szabolcs- Szatmár-Bereg követi 178-cal, ám itt a mezőgazdasági őstermelők, vagy egyéb kisvállalkozások do­minálnak, amelyeknek fele beté­ti társaság. Heves az ezer lakosra jutó 138 vállalkozásával a közép­mezőnyben található. A főváros az egyetlen hely, ahol kft.-ből, rt- ből és bt-ből több van, mint egyé­ni vállalkozóból. A hazai cégek tavaly több mint 1,9 millió dolgozót alkalmaztak, ami az összes foglalkoztatott hét­tizedét jelentette. A 2003. évhez viszonyítva a legnagyobb, majd tízszázalékos létszámnövekedés a közép-dunántúli vállalkozáso­kat jellemezte, a legtöbb foglal­koztatottat re­gisztráló közép­magyarországi szervezeteknél 6,1, az észak-ma­gyarországiaknál és a dél-alföldi­eknél pedig egy-egy százalékos növekedés következett be. A töb­bi régióban csökkent a foglalkoz­tatottak száma a versenyszférá­ban. Elsősorban a Ms- és közép- vállalkozások gyarapították dol­gozóik létszámát, a 250 szemé­lyesnél nagyobb vállalkozásoknál Közép-Magyarország és Közép- Dunántúl Mvételével kevesebben álltak alkalmazás­ban, mint öt évvel korábban. A na­gyok úgy részesed­tek a nettó árbevé­tel feléből, hogy a munkavállalók ke­vesebb mint négytizedének ad­tak munkát. A legkevesebben a Msebb külföldi tőkét vonzó alföl­di térségekben és a Dél-Dunántú- lon dolgoztak nagyvállalatoknak. A 250-nél több alkalmazottal tevékenykedő vállalkozások sze­repe Nyugat- és Közép-Dunántú­■ A főváros az egyet­len hely, ahol kft.- ből, rt.-ből és bt.-ből több van, mint egyé­ni vállalkozóból. A külföldi érdekeltségű cégek még mindig a Dunántúlt szeretik inkább a lakosság számához viszo­nyítva külföldi érdekeltségű vál­lalkozásokból a fővárosban és környékén van a leg­több, ezt a Nyugat- és Közép-Du­nántúl kö­veti. A befektetett külföldi tőke- állomány mintegy kilenctizedé e három térségben koncentráló­dik. A pénz legnagyobb része a feldolgozóiparban működik, ami után az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, kereske­delem, javítás következnek Budapesten és Pest me- g}'ében sok külföldi cég a szolgáltatóiparban, a kereskedelemben, s az ^ ' ingatlan-befektetés­ben érdekelt. A Du­nántúlon és az Észak-Alföldön a befektetett kül­földi tőke 80-90 százaléka a feldolgozóiparba került, Észak- Magyarországon és a Dél- Alföldön emellett az átlagosnál jóval nagyobb hányadot képvi­sel a villamosenergia-, gáz-, gőz- , vízellátás ágazat is, előbbi tér­ségben a határon túlról befekte­tett összegek egynegyedét, utób­biban több mint négytizedét kö főtte le. Az egy külföldi érdekelt­ségű vállalkozásra jutó saját t& ke 2006-ban régiónkban volt a legmagasabb. Megkérdeztük olvasóinkat Tart-e Ön a pénzügyi válság hatásaitól? Forgalomkorlátozások várhatók a megye útjain BÍRÓ KÁLMÁN, Oszlopán:- Természetesen tartok, mint minden ember. Bankbetétem ugyan nincsen, de nyugdíjból élek, a családi kasszát így érinti a válság. Nagy kérdés, hogy milyen módon lehet meg­őrizni a fizetések, a nyugdíjak vásárlóértékét, ha nagy gond lesz a pénzpiacon. Azonkívül a magán-nyugdíjpénztárak tagjai is rosszul járnak. ERDÉLYI ALBERTNÉ, Ostoros:- Egyértelműen igen, tartok a pénzügyi válságtól. Bankban, vagy értékpapírban lévő meg­takarításom ugyan nincsen, ám van svájci frank hitelem, amelynek most bizony megnő hét a kamata, és a forint árfo­lyama is rosszul alakul. Mun­kahelyeket konkrétan a válság nem fenyeget, azok szerintem mindig bizonytalanok molnár ibolya, Gyöngyös:- Tartok világméretű gazdasági válságtól, hiszen az elmúlt na­pok eseményeinek még koránt­sem vagyunk túl a mélypont­ján. A pénzvilág összeomlásá­nak az lesz a következménye, hogy azok a fogyasztási cikkek, szolgáltatások drágulnak, amikre a legnagyobb szüksé­günk van: az alapvető élelmi­szerek, a közüzemi díjak Kiss Balázs, Gyöngyös:- Bízom abban és remélem, hogy a pénzügyi szakemberek megtesznek mindent azért, hogy mielőbb megtalálják a megoldást a jelenlegi problé­mákra. Annak persze egyálta­lán nem örülök, hogy jövőre nem lesz adócsökkentés és bér­emelés sem. Nyilván ezek ösz- szefüggnek azzal a helyzettel, ami most a pénzvilágot uralja. Ezen a héten is folytatódnak me­gyénk főbb közlekedési útjain a karbantartási, felújítási munká­latok, ennek köszönhetően pe­dig több helyütt kell megválto­zott forgalmi rendre számítani. Hatvan belterületén hídfelújí­tást végeznek, emiatt lesz teljes útzár, a forgalmat pedig a Szol­nok felé haladó másodrendű út­ra terelik. Ugyancsak Hatvan­ban a Fő téren burkolatfelújítás miatt 30 Mlométeres sebesség- korlátozás lépett életbe, előzni ti­los. A Detket Domoszlóval össze­kötő úton a visontai elágazó és a domoszlói horgásztó között út­felújítás miatt teljes útzár van. A forgalmat a Mátrai Erőmű egyik útjára terelik. Szilvásvárad és Nagyvisnyó között a Széna-patak hídjának felújítása miatt 40 kilométerre korlátozták a sebességet. A vécsi bekötőúton burkolatfelújítás mi­att félpályás lezárás mellett 40 kilométerrel haladhatnak az au­tósok. A gyöngyöstarjáni bekötő­úton ugyancsak felújítási mun­kák miatt alakult M útszűkület, itt is legfeljebb 40 kilométerrel hajthatnak a vezetők. Hasonló a helyzet Adács és Vámosgyörk között, ahol előzni tilos, s szintén 40 Mlométer/órá- val szabad csak haladni. Október 31-éig még számítani kell mezőgazdasági lassújármű­vek felhajtására a főbb közleke­dési utakon. ■

Next

/
Thumbnails
Contents