Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-09 / 237. szám

2008. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Színes Rétesnap Besenyőtelken bemutatóval, túrával, bállal Rendkívül színes, mozgalmas és egyben sikeres volt szeptem­ber végén Besenyőtelken a ha­gyományteremtő szándékkal megrendezett első Rétesnap. „Indításként” reggel a tarna- leleszi rézfúvós zenekar ébresz­tette a község lakóit. Az együt­test lipicai lovas hintó vezette fel, majd ezt követően a temp­lom előtt térzenét adtak a nagy- közönség számára. A délelőtt folyamán az erre az alkalomra Rétes utcára „átke­resztelt” Jókai utcában kézmű­ves-bemutatókat láthattak az ér­deklődők. Itt kapott helyet a kü­lönösen nagy forgalmat bonyolí­tó, népszerű réteskóstoló sátor. A híres-neves besenyei rétes nyújtásának, készítésének tech­nikáját a régi általános iskola épületében mutatták be a hoz­záértők. Az Általános Művelődé­si Központ területén változatos gyermekprogramok várták a ki­csiket. Az úgynevezett „Rétes-tú­ra” útvonalát több száz gyermek teljesítette, közöttük értékes ajándékok találtak gazdára. Az apróságok kipróbálhatták az ügyességi játékokat, az akadály- pályát, a két izgalmas ugráló­várat, felavatták az újonnan el­készült aszfaltutat meseilluszt­rációikkal, a kézműves-sátorban készíthettek rongybabát, gobe­lint, lufi-babát, termésképet, pa­pírsárkányt, őszi képkeretet, könyvjelzőt. A legfiatalabbak a babasátorban játszhattak. ■ A felállított kóstoló-sá­tor különösen nagy for­galmat bonyolított. A sportpályán az ovisok, az is­kolások és az öregfiúk labdarú­gó-mérkőzésen mérhették össze tudásukat. A főzőversenyt Dósa Tibor királyi főszakács zsűrizte. Ezt követően modellezőrepülő­bemutató és motoros felvonulás színesítette a programsorozatot. Délután életmódsátor várta az ér­deklődőket. A színpadon fellép­tek a besenyőtelki nagyik és a férfiak, az iskolások népi táncot mutattak be, a Füzes Táncklub, a helyi mazsorettcsoport, valamint az adácsi Zéta tánccsoport is szó­rakoztatta a közönséget. A ren­dezvények sorát este tűzijáték zárta, melyet jótékonysági bál kö­vetett. A gálaműsort a Maya trió és a Reverinda női kar műsora tette még változatosabbá. ■ Gondokkal teli a szüret hárslevelű Nagy múltú szőlőterületek válhatnak gazdátlanná Az emberek belefáradtak, hogy minden, amit termelnek, vagy nem kell, vagy csak nagyon nyomott áron. Képünk illusztráció. Rácz Pál pincemester-bo­rász a múlt évszázad hú­szas éveiben, a filoxéra- vész után megtalálta az utolsó ép Hárslevelű-tő­két, és újratelepítette a világhírű szőlőfajtát. Sziráki Márta Az Egri Borvidék három eredet­védett bora közül az egyik a Deb- rői Hárslevelű. A néhai borász maga sem hitte volna, hogy nap­jainkra e szőlőnél is értékesítési gondok adódhatnak. Aldebrő, Feldebrő és Tófalu szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdálkodóit a Debrői Hárs Hegyközség fogja össze. A hegy­bíró, Virág István nem túl optí- mista az idei szüret kapcsán. A hegyközség területén mintegy 310 hektár szőlő található, amelynek harminc százaléka Hárslevelű. Az ültetvények jól fa­kadtak és szépen el is virágoz­tak. Bár a fürtszám kevesebbnek tűnt a tavalyinál, azok jobban ki­fejlődtek és jó termés mutat­kozott. - Egyes területeken a nyári lisztharmatfertőzés ron­tott a majdani termésen. Ez főleg a Hárslevelű fajtát érin­tette. A csapadékos június és jú­lius után az augusztus jelentős légköri szárazságot hozott, és az ültetvényekben aszálytünetek je­lentek meg - mondta a szakem­ber. Szavai szerint szeptember 6- án és 7-én harmincöt fokot mu­tattak a hőmérők, így a hőség­ben a napnak kitett fürtök napégést szenvedtek. Majd el­eredt az eső, s a szeptemberi közel hetven milliméter csapadék ha­tásával kellett szembesülni. A ko­rai fajták, a Zenit, a Cserszegi jó minőségben és a tavalyinál mint­egy húsz százalékkal többet te­remtek. Ám az érzékeny, vékony héjú fajtáknál - Chardonnay, Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Hárslevelű - elindult a rothadá­si folyamat. Ahol korábban liszt- harmat-fertőzés volt, ott ez még hatványozottabban jelentkezett. A hegybíró hangsúlyozta: a problémás év után mégis szép Kérdés, hogy mi marad a virágzó szőlőkultúrából. termés ígérkezik, azonban saj­nos katasztrofális a felvásárlási helyzet. Nagyon nyomott árak mellett, komoly nehézségek árán lehet eladni az idei szőlőt, s ezen még rontanak a fizetési feltételek, hiszen több részletben kap­ják meg a gazdák a gyümölcs árát, van, akinek csak jövő ta­vaszra ígérik. Virág István a ked­vezőtlen jelek ellenére is bízik benne, hogy a Hárslevelűnek lesz gazdája. Az eddigi felvásár­lási árak húsz-harminc százalék­kal alacsonyabbak a tavalyiak­nál: az illatos fajtákért -így a Hárslevelűért is - maximum 65 forintot, Olaszrizling esetében 55-65, a kék szőlőkért 50-70 fo­rintot kínálnak. Azoktól a gaz­dáktól, akik rendelkeznek hosz­Magas beérési mustfok, aszúsodó bogyók a debrői hárslevelű jellemzői: későn zsendül és érik, cukor­gyűjtő képessége jó, bogyói jól aszúsodnak. Lisztharmatra, rothadásra, téli fagyra és szárazságra érzékeny. Erős növeke­dése, valamint nagy termőképessége miatt a termőegyensúly beállítására ügyelni kell. Bora fajtajelleges, illatos, testes, kemény, de finom sávú, többéves érlelésre alkalmas. Magas beérési mustfóka alkalmassá teszi természe­tes cukrot tartalmazó félédes vagy édes, Tokaj-Hegyalján szamorodni, illetve aszú borok készítésére is. szú távú szerződéses kapcsolat­tal, a felvásárló még az elhelyezé­si gondok ellenére is átveszi a termést. Virág István szerint baj­ban igazán csak az Egri Szőlő- Bor Szövetkezethez csaüakozott gazdák vannak, hiszen tőlük egyetlen kilogramm szőlőt sem vesz át a cég. Egyfajta szükség­megoldás lehet a különböző ex­portra dolgozó társaságoknak, il­letve az alföldi illetőségű kereske­dőknek eladni a gyümölcsöt, bár ők még a fentieknél is nyomot­tabb áron vásárolnak.- Sok ember nyilatkozik úgy a térségben, hogy felhagy a szőlő termesztésével, még olyanok is, akik több hektáron gazdálkod­nak - fűzte hozzá a hegybíró. - Drágák a növényvédő szerek, magas a munkabér-költség és romlanak az árkondíciók. Mind­ez csak veszteséget okozhat. Eb­ben az évben nálunk hat hektár kivágására adtak be pályázatot, ez szerintem jövőre hatványozot­tan növekszik. Az emberek bele­fáradtak, hogy minden, amit ter­melnek, vagy nem kell, vagy csak nagyon nyomott áron. Nagy múltú szőlőterületeket hagynak ott gazdátlanul az enyészetnek. A híres Debrői Hárslevelű ma az egész világon ismert. A kedvező klimatikus viszonyok már több száz évvel ezelőtt is virágzó sző­lőkultúrát teremtettek. Mára kér­désessé vált, lesz-e folytatás. Megkapja a százezret a százesztendős néni kompolt Ma délután fél négytől a helyi általános is­kola tornacsarnokában ün­nepséggel köszöntik a tele­pülésen élő időseket. Balázs Zoltán polgármester üdvöz­lő szavai után fellépnek a kompolti óvodások és általá­nos iskolások, zenés műsort ad az egri Vincze Aranka, majd két jól ismert művész, Koós János és Dékány Sa­rolta szórakoztatja a közön­séget. A százesztendősek­nek ígért százezer forintos külön állami juttatást az ön- kormányzat megelőlegezi, és a polgármester át is nyújtja Kiss Sándornénak. Az iskolai alapítvány Blanka-bált tart Füzesabony A Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Is­koláért és Tanulóiért Alapít­vány október 25-én, szom­baton este hét órától jóté­konysági mulatságot rendez az oktatási intézmény sport- csarnokában Blanka-bál el­nevezéssel - tudatta Fejes Ildikó kuratóriumi elnök. Komoly felújítások a költözés után kál A kompolti polgármes­teri hivatal kiköltözése után a káli önkormányzat épületében nagyszabású felújítások történtek. Kiala­kítottak egy irattárat, két tárgyalótermet, tizenegy helyiséget, zuhanyzót, s két-két női, illetve férfi mosdó rekonstrukcióját vé­gezték el. Ugyanakkor a volt tárgyalótermet bérle­ménybe adta ki a képvise­lő-testület, itt varroda léte­sült tizenkét dolgozóval. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EOER KEDD . PÉTERVÀSÂRA SZERDA HEVES, KISKÖRE ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK ÖYÖNSYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Rénes Marcell, Sziráki Márta Fotó: Gál Gábor Tel.: 36/513-614 e-mail: marceU.renes (»axelsprmg-er.hu EZT ÍRTA EGYKOR A Cigányklub alakult Andornakon A helybeli klubkönyvtár vezető­je minden kommentár nélkül összegzi az előzményeket.- Már évekkel ezelőtt igényel­ték, kérték, hogy televíziót néz­hessenek. Két éve javasoltam: hozzanak létre egy életképes klubot, akkor semmi akadálya. Hiába beszéltem. Majd ugyanez történt egy évvel ezelőtt is. Igaz, öten összejöttek az első foglalko­zásra, a következőre már senki. Ez a mostani nekibuzdulás azonban másképp kezdődött Erről hadd beszéljen a klub vezetője, Szabó Ferenc.- A termelőszövetkezetben dolgozom, tavaly felkerestem a párttitkárt, s szóltam neki, hogy jelentkeznék a pártba. A becsü­letesen dolgozó cigány is lehet tag. Erre ő azt mondta, hogy előbb bizonyítsak, megbízatás­ként kaptam, hogy szervezzem meg és vezessem a cigányklu­bot. Január 24-én alakultunk, az­óta minden kedd délután miénk a kultúrház, rendszeresen tart­juk a foglalkozásokat.. Ma saját összeállítású műsorral lépünk fel, a cigányélet jellegzetes pilla­natait visszük színpadra. A falu­nak mutatják be a műsort... Az előadásra 155 jegy kelt el, s eljöt­tek nemcsak a cigányok, hanem a falubeliek is. Igaz, tekintetük­ben kételkedés, kíváncsiság öt­vöződött... A kezdeti lámpaláz hamar feloldódott a játék légkör­ében. Meglepően természetesen alakítottak a szereplők, megka­pott rendkívüli ritmusérzékük, táncaik utánozhatatlan eredeti­sége, egy-két énekes irigylendő­én tiszta hangja, a színpadi moz­gás és beszéd élethűsége... Tré­fáik saját szerzeményük, a ci­gányéletet csipkedő, ironizáló je­leneteik célba találtak.- Ha már megalakultunk, ezt magunk akartuk, nem „pa­rancsszóra” jöttünk össze, mara­dunk is együtt - bizakodik a klubvezető. (1971. március 2.) Rima-Laskó menti találkozó hagyományőrzők Lakodalmas a szihalmi Tájházban Első alkalommal tartották meg a Rima-Laskó menti települések hagyományőrző találkozóját, amelynek a szihalmi Tájház adott otthont a minap. A házigazda Tobán Hagyományőrző Népmű­vészeti Egyesület a mezőszeme- rei Kék Nefelejcs Népdalkört, az egerfarmosi Őszirózsa Nyugdí­jasklubot, a füzesabonyi Kaláris Néptánccsoportot, a Szarvaskői Hagyományőrző Néptánccsopor­tot és a Demjéni Vagányok férfi­karát látta vendégül. Az együttesek fellépése után I hajnalig tartó tradicionális lako- ! dalmas vette kezdetét. A Tobán I vezetője, dr. Joó Csaba szerint az S összejövetelt jövőre szeretnék A házigazdák és a vendégek műsora után hajnalig tartott a lagzis mulatság Megismételni. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents