Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-30 / 229. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 30., KEDD Török szerint a „polgári polip” csápjai Egerig is elérhettek Jól jövedelmez a föld bérbeadása támogatás, tulajdon A közeljövőben több változás is várható a hazai agráriumban Újabb kérdéseket tett fel az MSZP a Fidesznek az adatgyűjtési üggyel kapcsolatban. Török Zsolt, egri szocialista országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: amióta Demeter Ervin Meszes képviselő „az egri választókörzetben megjelent”, a városban pártszék- házakra támadtak rá, névtelen levelek íródtak és lehallgatási botrány robbant ki. Török azt mondta: az MSZP egri taggyűlését március 25-én valaki lehallgatta, másnap délelőtt pedig már egy vágott hanganyag a helyi rádión keresztül nyilvánosságra került. A szocialista politikus emlékeztetett: emiatt egy mentelmi ügy is a Parlament előtt van, a taggyűlésen elhangzott beszéd után többen beperelték az egyik szocialista országgyűlési képviselőt. - Van-e Demeter Ervinnek köze az MSZP egri taggyűlésének lehallgatásához? - kérdezte Török Zsolt. Hozzátette: adott- e Demeter Ervin Heves megyei politikusként (egri választókerületi elnökként) az egri vagy a megyei közgyűlés tagjainak lehallgatására megbízást; lehetnek-e Heves megyei politikusok is áldozatai a „polgári polipnak”? Adott-e Demeter Ervin megbízást a Hosplnvest megfigyelésére? - tette fel a következő kérdést Török Zsolt, aki szerint az egri kórház ügyében is több információ idő előtt került nyilvánosságra. A szocialista politikus az MSZP korábbi kérdéseit is megismételte „az árnyék-titkosszolgálatról”. ■ Demeter Ervin, a volt ti- tokminiszter nem kíván Török „vagdalkózá- saival” foglalkozni. Egyre szánalmasabb és nevetségesebb módon próbálja az MSZP menteni a menthetetlent: azt, hogy lelepleződtek, a titkos- szolgálatokat megint politikai célokra használták, minden törvényes alap nélkül hallgattak le fideszes országgyűlési képviselőket, és heteken keresztül rágalmaztak embereket teljesen alaptalanul. Mindezek miatt bíróság előtt kell felelniük - reagált a fentiekre Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Demeter Ervin titkárától annyit tudtunk meg: a volt titokminiszter nem kíván Török „vagdalkózá- saival” foglalkozni. ■ Kevesen művelik saját földjüket, a megye termőterületének hatvanöt százalékát bérlik a gazdálkodók. Tóth Balázs Heves megyében a bérelt földek nagysága eléri az összes mező- gazdasági termőterület hatvanöt százalékát. Ezeken nagyjából, fele-fele arányban osztoznak gazdálkodó szervezetek, illetve magánszemélyek.- A díjakat döntően kétféleképpen határozzák meg. Korábban az aranykorona-értéktől függően 15-50 kilogrammnyi étkezési búza augusztusi tőzsdei ára alapján határozták meg az éves tarifát, aranykoronánként. Ez az árképzés jobban igazodik a piaci viszonyokhoz. Egyre gyakoribb azonban, hogy a tulajdonosok a földhasználókat megillető mindenkori támogatások felét kérik el a termelőktől, ez minden évben emelkedik - magyarázza a lehetőségeket Lónyai György, a Heves Megyei Földhivatal Földvédelmi Osztályának vezetője. Hozzátette, évről évre többen kötnek hosszabb távú szerződést, hogy biztosítsák a rendszeres bevételt. Az öt évnél hosszabb időre szóló kontraktusok esetében a díjak jövedelemadó-mentesek. Véleménye szerint a magyar agrárium felaprózódott, ez az egyik akadálya a nyereséges gazdálkodásnak. Az állam által is támogatott mielőbbi birtokrendezésre volna szükség, összhangban a meliorációs és településfejlesztési tervekkel. A földhivatal ellenőrzi a föld- használati bejelentéseket, s azokat összeveti az ingatlan-nyilvántartással. Ezekből az adatokból lehet következtetni arra is, hogy feketén vagy szürkén is köttetnek megállapodások a tulajdonosok és gazdálkodók között. A be nem jelentett földhasználók figyelmét fölhívják kötelezettségük teljesítésére, s bírságot is szabnak ki rájuk. Tavaly emiatt 2,3 millió forintos büntetést kellett fizetniük a mulasztóknak, s idén is számos alkalommal járt már el a hivatal.- Középtávú szerződésekkel rendelkezem, a bérleti díj a búzaárhoz kötött, aranykoronánként változóan 30-35 kilogramm termény árát kell kifiiSMÉÈÊÊÊk Heves megyében a földek minősége gyengébb, mint az Alföldön, emiatt a bérleti díj is alacsonyabb. Szerződéseket inkább középtávra kötnek. zetni a tulajdonosnak. Ez aranykoronánként 500-800 forintot jelent, gyengébb földnél pedig háromszázat. A gazdálkodóknak kisebb része, körülbelül 5-10 százaléka rendelkezik olyan szerződéssel, amelyben a támogatások felét fizeti ki haszonbérlet fejében - mondja Tóbi János füzesabonyi egyéni vállalkozó. A bérleti díjból befolyó összegek a mezőgazdasági földterületek jelenlegi honi értékéhez kéHevesben a bérelt földek nagysága eléri az összes mezőgazdasági termőterület hatvanöt százalékát. pest elfogadható jövedelmet biztosítanak a tulajdonosoknak, míg a kockázatot a megmúvelő- je vállalja. Például egy hektár 20 aranykoronás terület bérletéért körülbelül 16-20 ezer forintot fizet ki művelője évente, a parcella értéké pedig körülbelül ötszázezer forint. Akadnak azonban területek, ahol 40-60 ezer forint a haszonbérleti díj (többek között Békésben), igaz, azok jobb minőségűek. Kérdéseket vet föl az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) tervezett jövő évi bevezetése, s a 2011-ben esedékes termőföld-liberalizáció. Később, 2013 után az Európai Unió már harminc százalékkal kevesebb forrást szán a mezőgazdaság segítésére. Jelenleg a költségvetés több mint negyven százalékát kapják meg az agrártermelők. A pénzek felét hazánkban földbérletre fizetik ki a gazdálkodók.- Külföldön nem mindenhol ennyire elterjedt a haszonbérlés, ott a gazdálkodók inkább területet vásárolnak, s azt művelik Változást hoz a jövő: hol tart jelenleg az SPS hazai bevezetése? tizenhét uniós tagországban már 2003-tól, illetve a másutt 2007-től működő farm támogatási rendszert jövőre szeretnék bevezetni Magyarországon. Az Országgyűlés még nem tárgyalta az erről szóló törvény- javaslatot, pedig még végrehajtási rendeleteket is kellene hozni, hangzott el a Heves Megyei Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának ülésén. DR. LACZKÓ ANDRÁS, a Magyar Agrárkamara főtanácsadója előadásában kifejtette: 2013-tól sokkal kevesebb pénzt kapnak a gazdák, s egyre inkább a piacra lesznek utalva. A termeléshez kötött SAPS-kifizetések is csökkennek, ellentétben az SPS-sel, amelyben átalányt kapnak a gazdák. Magyarország 2013- ig maradhatna a SAPS-ban, azonban utána nem tudni, mi következik (csak a támogatásra fordított összeg csökkenése a biztos), a rendszert megreformálni pedig csak úgy lehetne, ha belülről látjuk. Az ágazati támogatások fokozatosan csökkennek, így Laczkó szerint váltani kell. meg. Nyugat-Európa országaiban a piac felszabadítása után sem könnyű földet venni, hiszen helyi szintű szabályokkal nehezítik meg a tulajdonhoz jutást, ez nálunk is követendő példa lehetne - számol be tapasztalatairól Kovács Kálmán hatvani gazda. - Magyarországon 2011 után csak bizonyos, spekulációra alkalmas helyeken nőnek majd jelentősen a termőföld-árak, a befektetőkkel nem tudnak versenyezni a gazdák. Ahol nem lehet nyereségesen termelni, ott biztosan nem lesz drágulás. A nagy birtoktesteknek lesz értéke, a kicsiknek nem, mivel a vásárlás járulékos költségei igen nagyok. Kérdés, hogy mi lesz a közös osztatlan tulajdonban lévő területekkel, amelyeknek jó néhány esetben már a gazdái sem lelhetők föl. Az SPS bevezetése ezen esetben bonyolítja a helyzetet, mivel támogatás csak bérleti szerződéssel rendelkezőknek jár. Nagy a veszélye annak, hogy néhány terület parlagon marad. Mindenképpen rendezni kell a földügyeket, s meg kell állítani a parcellák további osztódását. Gipszkarton: már termel Magyarország első gyára tízmilliárdos berüházás A Mátrai Erőműben keletkező gipszet hasznosítja a most átadott új halmajugrai üzem Eddig kizárólag import gipszkarton lapokat használhatott a hazai építőipar, ám szeptember eleje óta már termel az ország első gyára. A Rigips Mátra gyár 36 millió eurós, mintegy tízmilliárd forintos beruházással épült meg a Mátrai Erőmű ipari zónájában, Halmajugrán. A gyárban évente 13 millió négyzetméternyi gipszkarton lap készül majd, abból a gipszből, ami az erőműben keletkezik a füstgáz tisztítása, kénte- lenítése során. Ez a gipsz minősített építőipari alapanyag, jobb paraméterekkel rendelkezik, mint a természetben található alapanyagok. A Rigips Hungária a hétvégi gyáravatáson nem „csak” a terFöldi Tamás ügyvezető: Tizenhét év sikere az új gyár melőüzem megnyitását ünnepelte, de egyúttal tizenhetedik születésnapját is. A gyár 1991 óta foglalkozik gipszkarton-kereskedelemmel, tavaly 22 millió négyzetméternyi terméket importált Magyarországra, a halmajugrai gyár ennek jelentős hányadát, 13 miiló négyzet- méternyit immár itthon állítja elő. A termék kétharmad részét belföldi értékesítésre szánják, és jelentős exportpiaca lesz a Heves megyei üzemnek Románia. Minderről Földi Tamás, a Rigips Hungária Kft. igazgatója beszélt a gyár átadásakor. Azt is elmondta: a cég árbevétele tavaly 7,3 milliárd forint volt, idén 7 milliárdra számítanak. A kismértékű csökkenés oka egyértelműen a hazai építőipar visszaesése. A Rigips Hungária Kft. a több száz éves múltú óriásvállalat, a francia Saint-Gobain Group (SGG) tagja. A cég képviseletében Jean Pierre Clavel, a társaság gipszkarton divíziójának vezetője azt tudatta: ők a világ A nagy pillanat: a magyar menedzsment és a francia anyacég képviselői vágták el az új gyár átadásaként a nemzetiszínű szalagot egyik vezető építőipari társasága, illetve a világ legnagyobb gipszkartongyártója. A 44 milliárd eurónyi éves forgalmat produkáló anyagcég több mint 200 ezer embert foglalkoztat a világ 54 országában. Arra is kitért: bár kétségtelen, hogy úgy az USA-ban, mint Európában nehéz helyzetben van az építőipar, ezzel együtt is biztosak a befektetések megtérülésében. Ugyanígy bíznak Magyarország gazdasági teljesítőképességében, s a jelenleginél jobb üzleti környezetben, tekintve, hogy Magyarország gazdasága most „jobban szenved”, mint Európa más országaié. ▲ I i i i l i
