Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-29 / 228. szám
2008. SZEPTEMBER 29.. HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HlRLAP EGER, BELAPATFALVA ES KÖRZETE 5 Az Egercsehiben élő kisdiákok reneszánsz túrája a Hajdúságba Nem fenyegethet az árvíz védelem Többszöri kísérlet után biztonságban lehet Nagyvisnyó A Reneszánsz Programiroda és a Hungarofest Rendezvényszervezető Kht. a „Reneszánsz év” keretében pályázatot hirdetett „Reneszánsz túrák Magyarországon” címmel. Az Egercsehiben működő általános iskola sikeresen jelentkezett, s így 354 ezer forintot kaptak. Ez lehetővé tette, hogy a 6., a 7. és a 8. osztályos diákok ellátogassanak Debrecenbe és a Horto- bágyra. A megnyert pénz fedezte az autóbuszok, a belépők, a tízórai, az ebéd, az uzsonna, az üdítő költségeit. A szülőknek csak az áldásukat és hozzájárulásukat kellett adniuk a kirándulásra. Kátainé Bodó Zsuzsanna tanárnő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tanulóknak feszes, de nagyszerű napjuk volt. Debrecenben, a Déri Múzeumban múzeumi órán vehettek részt a gyerekek, gyönyörködhettek Munkácsy Mihály trilógiájában. Ezt követően egy rajzos foglalkozáson kifejezhették, milyen hatást tettek rájuk az alkotások. A Hortobágyon a pásztorok életével ismerkedhettek meg a kisdiákok a Pásztormúzeumban. Betekintést nyertek a térség állat- és növényvilágába is. A program befejezése, s egyben betetőzéseként kisvasúttal kirándultak a halastavakhoz. ■ A zöldszívesek nem autóztak, inkább bicajoztak Az autómentes napon, szeptember 22-én több település is csatlakozott a kerékpározás népszerűsítéséhez. Novajon, a Zöldszíves faluban ugyancsak szerveztek biciklis felvonulást a környezetvédő gyerekek és felnőttek. A drótszamarakon vígan pedálozó sokadalom ámulattal töltötte el a nézelődőket. Benkéné Kovács Erzsébet tanárnőtől megtudtuk, hogy a felvonulás után az iskola alsósai ügyességi vetélkedőn tehették próbára tudásukat. A felsősöket pedig egy gyorsasági verseny várta, ahol öt állomáson a környezet- védő mozgalomhoz kapcsolódó kérdéseket kellett megválaszolni. A rendezvény lebonyolítását a helyi polgárőrség is segítette. ■ Sírni való látvány volt, amikor a fűzfák megadták magukat a fűrésznek, s fájdalmas roppanással elhevertek a patakparton. Négyessy Zita Aki szereti a természetet, a patakpartot is szívesebben látja a maga bujaságában. A víz fölé hajoló ágakat, a sodrással dacoló bokrokat, a sás közt megbúvó békákat. A kirándulók vagy a medertől távolabb lakók számára ez a kedvesebb. Másként vélekednek azok, akik szenvedő alanyai a dús növényzetnek. Ugyanis, amikor árad a patak, az uszadékok a parti fákban megkapaszkodva valóságos duzzasztógátakat emelnek. Nem engednek a víznek szabad lefolyást, így aztán az ott ömlik szét, ahol utat talál magának. Veszélyezteti a kerteket, a közeli házakat. Még az amúgy szelíd, csupa báj Szilvás-patak is nem egy alkalommal okozott komoly károkat az elmúlt évtizedben. Amióta „divatba jött” az egyik pillanatról a másikra érkező, elképesztő mennyiségű vizet hozó felhőszakadás, nem érezték magukat biztonságban a helybeliek, ha gyülekezni látták a felhőket. Már Nagyvisnyó előző polgár- mestere, Molnár Albertné is tett lépéseket a patakmeder rendezésének érdekében. Első ízben 1999-ben fordult a vízügyi hatósághoz, mert a nyári árvíz ingat- lanvagyonokat, életeket veszélyeztetett. Az évek múltak, de pénz híján nem történt semmi. Miután az önkormányzati választásokkor Csőgér Bálint lett a település polgármestere, a lakosság kérésére elővette az aktákat, s levelezésbe kezdett a patak kezelőjével, az Ékövízig Egri Szakasz- mérnökségével. De sorra azt a választ kapta: sajnos az igazgatóságnak nincs forrása a patak mederkotrására. A polgármester nem adta fel. A Heves megyei védelmi bizottsághoz fordult, ahol azzal lepték meg: kizárólag vis maior esetekben tudnak segíteni, a megelőzésben nem. A sorozatos elutasítások nyomán megkeseredett, már-már feladta. Am az idei augusztusi Az erős fákat mindenképpen el kell távolítani ahhoz, hogy a kotrógép végigmehessen a Szilvás-patak medrében árvíz hideg zuhanyként hatott rá, s közvetlenül a környezetvédelmi miniszterhez és a vízügyi államtitkárhoz fordult segítségért.- Mint utóbb megtudtam - eleveníti fel a történteket Csőgér Bálint -, az egri szakasz- mérnökség is benyújtott a minisztériumhoz egy kérelmet. Még az árvíz előtt. Úgyhogy az én „tiborci” panaszom már csak ráerősített a kérésükre. Képzelhető, mekkora az örömünk most. Végre átutalnak egy jelentős összeget, hogy Nagyvisnyó belterületén rendezzék a patakmedret. A lakossági visszhang vegyes. Sokan, főként, akiknek ingatlanA VÍZÜGYI törvény előírja, hogy a patak mentén a fenntartási sávot szabadon kell hagyni. Nagyon szép, amikor a fűzfa ága behajol, de emiatt a gépekkel nem lehet bemenni a mederbe. Kétségtelen, hogy a környezetvédők tiltakoznak, amikor az általuk zöldfolyosónak hívott növényzetet kiirtját már veszélyeztette a patak, boldogok a hír hallatán. Ügyan- akkor sokan fájó szívvel veszik tudomásul, hogy azokat a fákat, amelyeket 30 évvel ezelőtt ültettek, most kivágják. Számukra az sem jelent vigaszt, hogy a vízügyi hatósággal történt egyeztetés alapján tűzifaként felhasználhatják. Kevesen ismerik azt a rendeletet, hogy a patak közvetlen közelébe nem szabad fát ültetni. Még akkor sem, ha valakinek a telke leszalad egészen a mederig. Mert üyen esetben, amikor utat kell engedni a kotrógépnek, áldozatul esik a növényzet.- Utoljára a hetvenes évek elején történt mederkotrás a faják. Mégis elkerülhetetlen, mert a kezelőnek biztosítania kell a vízkár elhárítását, a lakossági javak védelmét. A fa nélküli, néhol ligetes, füvesített rézsű is lehet szép. A munkagépnek csak a fasor jelent problémát Kézi erővel pedig már megfizethetetlen a patakmeder kotrása. lunkban - jegyzi meg a polgár- mester. - Bízunk benne, hogy a mostani akció újabb harminc évre megoldja a problémát, és senkinek a háza, élete nem kerül veszélybe, ha felhőszakadáskor kiönt a patak. Enyedi Miklósnétól, az Ékövízig Egri Szakaszmérnöksége igazgatójától megtudtuk, hogy a nyári nagy árvíz után kapták meg a megelőző munkákra a tízmillió forintot a minisztériumtól. Ez a pénz arra elég, hogy Nagyvisnyó belterületén kikotorják a patakmedret. Az első feladat az irtás, a sűrűn benőtt növényzet eltakarítása. Ezt követően elkészítik a geodéziai felmérést, majd októberben megkezdődik a kivitelezés: a mederkotrás és a part biztosítása. A munkálatokkal november közepére végeznek. Ezt csak az hátráltathatja, ha közben nagyobb víz jönne. Az igazgatónő elmondta, hogy az ilyen nagyvonalú rendezésekhez a saját erő, illetve a minisztériumi fenntartási jellegű támogatások nem elegendőek. Kizárólag csak a pályázati pénz segíthet. Megtudtuk azt is, hogy még az idén nagy remény van a Laskó- patak rendezésére Kerecsend, Demjén, Egerszalók érintésével. ■ A környezetvédelmi miniszterhez és a vízügyi államtitkárhoz fordultak segítségért. Szép, de törvényellenes a partra fát ültetni Fantasztikus festmények és tájképek a vásznakon EGERBAKTA A településen élő Erős László festményeit a helybeliek már megcsodálhatták nemegyszer. A fiatal alkotó most Egerben is bemutatkozik a képeivel. A „Csillaghajók” című kiállítását szerdán 16.30-kor a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár aulájában Hegedűs János, a falu polgár- mestere nyitja meg. A látogatók a képeket szemlélve úgy érezhetik majd, hogy nem is a megyeszékhelyen, hanem a Tejúton járnak. Feldíszített traktorokkal vonultak fel a szüretelők ostoros A Hagyományőrző és Nyugdíjasklub remek szüretindító mulatságot rendezett a közelmúltban. Az esemény kapcsán az Osto- ros-Novaj Bor Zrt. megnyitotta a pincéjét a falubeliek előtt. A vadásztársaság húst adott az ebédhez. Az önkormányzat is segítséget nyújtott. A műsort az óvodások, az iskolások és a meghívott hagyományőrző nyugdíjasok adták. A zenés programba a hegyközség és az Egri Borvidék is bekapcsolódott. Képviselők tanácskoznak a település fejlesztéséről szilvásvárad Szeptember utolsó napján, azaz holnap 15 órától tartja soron következő ülését a helyi képviselő-testület. A grémium tagjai beszámolót hallhatnak a szennyvízhálózat üzemeltetéséről, valamint a körjegyzőségről. A képviselők a beruházásokról is döntenek, így a Szalajka utca fejlesztéséről, és megtekinthetik az új községháza látványterveit. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD F ÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy@axeLspringer.ha játszótér Hintát, csúszdát, mászókát is kaptak a gyerekek Jobb időre számítottak a nosz- vajiak azon a napon, amikor elkészült a falu első játszótere. Az eső azonban közbeszólt, s bár a régi tervet megvalósító támogatókat nem hátráltatta, az avatóünnepséget viszont az iskolában tartották meg. A jótékony helybelieknek, a kétkezi munkát végző szülőknek, szakembereknek, a játszótér kialakításában részt vevő cégek munkatársainak, valamint az alkalmatosságokat készítő Tóth Attila pécsi iparművésznek a gyerekek ne- f vében Bóta Géza polgármester t mondott köszönetét. | A játszótérnek a rossz idő el- É lenére is sikere volt, s kedvelt Praktikus és esztétikus elemekből épült az új játszótér, amelyet a vállalhelye lett a fiataloknak. ■ kozó kedvű gyerekek a zuhogó eső ellenére is kipróbáltak Az eső ellenére sikere volt EZT IRTA EGYKOR A A bélapátfahriak Lotharja Bélapátfalván aki csak ismeri, Lotharnak szólítja. Nem csoda, hisz két és fél éve lakik itt. Munkahelye a cementgyár, ahol egy cementmalom építését vezeti, illetve működését ellenőrzi. Munkája során sok emberrel ismerkedett meg és kötött személyes barátságot. Szabó Gáboroknál - ahol lakik - már rég családtagnak számít. Szabadidejében á házigazdával együtt foglalatoskodik a ház körül, hét végén pedig elmaradhatatlan látogatója a cementgyári csapat mérkőzéseinek. Negyvenéves, és az utolsó tíz évet egy-két hónapos megszakítással külföldön töltötte.- Dolgoztam Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Lengyel- országban, kétszer töltöttem hosszabb időt Bélapátfalván, ezt megelőzően Hejőcsabán. 1952- től dolgozom Dessauban, a Cementműveket Építő Vállalatnál. Lakatosként kezdtem.- Milyen benyomásai vannak Bélapátfalváról és az üzem dolgozóiról?- Mielőtt ideutaztam volna, munkatársaim sokat meséltek Magyarországról... Ma, két és fél év után én sem tudok újat mondani, illetve kellemetlen csalódásról beszámolni. Az üzemben sikerült kitűnő kapcsolatot kiépítenem a gyár vezetőivel és a magyar szerelőkkel.- Tanulja-e a magyar nyelvet?- Hoztam magammal szótárt és természetesen szorgalmasan tanulok. A háziakkal csak magyar nyelven társalgunk, és a faluban ahol lehet, magyarul beszélek. Ismerőseim szerint már tűrhetően megy a dolog... Terveink szerint augusztusban sikerül a cementmalmot teljes kapacitással üzembe helyeznünk, és akkor az én küldetésem is le- - jár. De ha még jövök Magyarországra, a bélapátfalviakat feltétlenül meglátogatom. (1971. május 14.)
