Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-29 / 228. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Többé nem vállal tanúskodást egy kínos malőr A tanúként megidézett egri fiatalasszony hajnali kálváriája A bírósági tárgyalásokra megidézett tanúkat szükség esetén bírósági utasításra elővezetheti a rendőrség. Képünk illusztráció. Hagyományos megemlékezés a volt recski munkatáborban A hagyományos rendezvényen Krasznay Béla nyugalmazott honvéd ezredes, a szervezet megbízott elnöke kiemelte: ez a tábor a mementója annak, hová jut egy ország, ha más hatalmak segítségével nemzetidegen em­berek kerülnek az élére. Krasznay szerint döbbenten állunk, ha azt nézzük, hogy ho­vá jutott a nemzet. Évente egy mezőváros lakosságával lesz ke­vesebb az ország. Szólt a társa­dalom kettészakadásáról is: míg akadnak, akiket nem érdekel a nemzet, elvannak két sörrel va­lamilyen tévésorozat előtt, addig mások döbbenten figyelik, mer­re tartunk, hogy nem látszik a jövő. Szerinte Nyugaton nincs keresnivalónk, hiszen a stras- bourgi bíróság visszahelyezte jo­gaiba a vörös csillagot, amely egykoron ott „ragyogott” e tábor felett is. A döntés ellen a Recski Szövetség több tagja is kifogás­sal élt. Nem jobb a helyzet Kele­ten sem, ahol a korábbiakhoz hasonló birodalmi szándékok érzékelhetőek. Az ünnepségen, valamint az azt követő koszorúzáson Sólyom László államfőt ezúttal szárny­segédje, Palásti Ferenc dandár- tábornok képviselte. De ott volt a megemlékezésen többek kö­zött dr. Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság volt elnöke, Sós Ta­más, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Benkár József megyei főjegy­ző, dr. Lukács Tamás, a Keresz­ténydemokrata Néppárt egri or­szággyűlési képviselője, Pelczné dr. Gáli Ildikó, a Fidesz alelnöke, és Duray Miklós, a szlovákiai Ma­gyár Koalíció Pártja alelnöke. ■ Ököllel esett az ellenőrnek egy szüretelő Először szidalmazni kezdte, majd ököllel esett a munkaügyi felügyelőség egyik ellenőrének egy szüretelő férfi, amikor a ha­tóság vizsgálatot tartott az egyik andornaktályai szőlőben. Az el­lenőrnő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szerzett. Az ügyben hivatalos személy el­leni erőszak bűntett elkövetésé­nek megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. ■ Az egri B. Tímeát a lelki­ismerete vezérelte, ami­kor másfél éve egy éjsza­kai verekedés szemtanú­jaként rendőri segítséget hívott. Már megbánta. Barta Katalin Tavaly nyáron Egerben az Északi lakótelepen éppen aludni készült B. Tímea, amikor a nyitott abla­kon keresztül utcai verekedés za­jára lett figyelmes. Kitekintve lát­ta, hogy két erős fiatalember egy idősebb férfit ütlegel. Az asszony­ka azonnal hívta a rendőröket, akik rövid időn belül a helyszín­re is értek, a garázda elemek azonban ekkorra elszaladtak, s csak napok után találta meg őket a hatóság. Másnap jegyzőkönyv is készült a történtekről, amely­ben a nő részletesen beszámolt a látottakról. A rendőröket már ek­kor kérte, hogy lehetőleg ne citál­ják be a búóságra, mert nem sze­remé szembekerülni az elköve­tőkkel, akik közül az egyik ma is szabadlábon védekezhet Az asz- szony idén tavasszal idézést ka­pott a városi búóságtól, hogy je­lenjen meg tanúként a fenti bűn­ügy kapcsán kitűzött tárgyalá­son. Mivel a tárgyalás idején egy sérülés miatt járóképtelen volt, telefonált a bíróságra, hogy nem tud részt venni a tárgyaláson. Jú­lius elején újabb idézést kapott. A meglepetés akkor érte, ami­kor egy szeptemberi hajnalon négy órakor becsöngettek a laká­sába. Az álmából felriadt nő az ajtóban három rendőrrel találta magát szemben, akik egy, az Eg­ri Városi Bíróságon keltezett elő­vezető parancsot bemutatva ér­tésére adták, hogy bírói utasítás­ra elő kell hogy vezessék, mivel a délelőtti tárgyaláson meg kell jelennie. A nő ellenállt, hiszen kiskorú gyernieke - akit egye­dül nevel - a szobában az igazak álmát aludta. Tímea azt sem ér­tette, hogy mire fel ez a sietség, hiszen tárgyalás csak másnap lett volna. Végül becsületszavát adta, hogy a tárgyaláson megje­lenne, így békén hagyták. Az újabb sokk a tárgyaláson érte, ahol a kihallgatáskor, szem­ben a vádlottakkal, a bíró hango­san felolvasta és magnetofonra vette a tanú személyes adatait és a munkahelye címét, ami alap- í ján bárki könnyedén kikövetkez­tethette, hogy mikor és hol tar­tózkodik. Ennyi megalázó tortú­ra után történetünk főszereplője nem nyugodott, és szerette volna megtudni, ki a felelős az őt ért kellemetlenségért. Többnapos utánajárás után végül a rendőrségen bocsánatot kértek tőle, s elmondták, hogy véletlenül egy nappal korábban hajtották végre a bírói utasítást, s azért hajnal négykor, mert a szolgálatot teljesítő rendőrök munkaideje hatkor már lejárt, így időben akartak intézkedni. Mindezek után a hölgy azzal zárta történetét, hogy soha töb­bet nem vállal tanúskodást, mert igaz ugyan, hogy ezzel egy em­SOLTÉSZ BÁLINT, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivő­je a konkrét ügy kapcsán el­mondta, hogy a hölgyet nem akarták elővezetni hajnali négykor, csupán figyelmeztetni szerették volna, hogy a tárgya­láson feltétlenül meg kell jelen­beréletet megmentett, de az ő nyugalmát és biztonságát innen­től kezdve nem garantálja senki. A fenti malőr kapcsán megkér­deztük a bíróság és a rendőrség illetékeseit is arról, hogy milyen jogai és kötelességei vannak ma­napság egy tanúnak. Kelemenné dr. Rácz Katalin, a Heves Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője általá­nosságban elmondta, hogy ha a bíróság tanúként idéz valakit, an­nak a tárgyalás időpontjában meg kell jelennie a bíróságon, függetlenül attól, hogy az ügyben a rendőrségen kihallgatták-e, és hányszor. A búóság ugyanis csak az előtte elhangzott vallomást ve­nte. Igaz, ezt tévedésből egy nappal korábban tették, és ezért utólag elnézést is kértek. A hajnali figyelmeztetés és az elővezetés egyébként nem rit­ka, mivel általában ezekben az időpontokban még jó esély- lyel otthon találják a tanúkat. heü figyelembe bizonyítékként. Természetesen előfordulhat, hogy valaki nem tud elmenni a tárgyalásra, mert beteg, a gyere­ke beteg, külföldön van, vizsgá­zik, vagy egyéb méltányolható in­doka van. Ebben az esetben kérheti a bíróságtól, hogy egy másik időpont­ban hallgassa ki, de a kérelmében elő­adottakat igazolnia kell. Nem elfogad­ható tehát, hogy valaki betelefo­nál a bíróságra, hiszen csak az Egri Városi Bíróságon kb. mint­egy húsz búó és több mint száz alkalmazott dolgozik. Utólag nem lehet kideríteni, hogy pontosan ki volt az, aki a telefont felvette, és azt sem, továbbította-e a kérelmet az illetékes bírónak. A kimentés tehát csak írásban történhet, és nem csak a tárgyalás előtt, ha­nem utána is, természetesen nem hónapokkal utána. Bizonyos egé­szen kivételes esetekben, ame­lyek a büntetőeljárási törvényben meg vannak határozva, a tanú kérheti a bíróságtól, hogy úásban tehessen vallomást, és ezt enge­délyezhetik. Ilyen esetben is elő­fordulhat, hogy mégis meg kell jelennie a tanúnak a tárgyaláson, mert az eljárás egyéb résztvevői kérdést kívánnak neki feltenni (például a vádlott, a védő, a szakértő stb.), vagy az ellentétes val­lomások miatt szem­besítésre van szük­ség. A tanúknak meg­küldött idéző végzés egyébként tartalmaz­za, hogy milyen jogai, illetőleg kö­telezettségei vannak a tanúnak, és azt is, hogy az igazolatlan mu­lasztása esetén milyen következ­ményekre számíthat. Egyébként kihallgatásának megkezdése ese­tén kérheti, hogy adatait zártan kezeljék, ekkor nem lehet azokat hangosan felolvasni, vagy az úa- tokban szabadon rögzíteni, ha­nem lepecsételt, zárt borítékban kell tartani, amihez csak a ható­ság képviselői férhetnek hozzá. Ennek viszont csak akkor van ér­telme, ha a tanú már az első, rendőrségi kihallgatásán is kérte az adatai zártan kezelését. A hajnali figyelmeztetés vagy elővezetés nem ritka ■ Hajnalban az álmából felriadt nő az ajtóban három rendőr­rel találta ma­gát szemben. Esküjükhöz hűen életük árán is védték a hazát egri főhajtás A bajtársi egyesület megemlékezése a 160 éve megalakult Magyar Honvédségről Az ország első gipszkartongyára már termel Az őrség tagjai díszlépésben kí­sérték be a történelmi zászlókat. Ezzel a katonai tisztelgéssel kez­dődött az a megem­lékezés, amit a Ma­gyar Honvédség megalakulásának 160. évfordulója al­kalmával tartottak szombaton az egri Helyőrségi Művelő­dési Otthonban. A résztvevőket Munkácsi Sándor nyugállomá­nyú alezredes, a Lenkeys Bajtár­si Egyesület elnöke köszöntötte, majd dr. Holló József nyugállo­mányú altábornagy tartott törté­nelmi visszapillantást. A Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum főigazgatója felidézte 1848. szeptember 28-át, amikor is Bat­thyány Lajos miniszterelnök ko­rábbi kezdeményezésére megala­kultak az első ma­gyar alakulatok, amelyek dicsőn helytálltak a forra­dalomban. Ekkor született a honvéd szó is, amely Kiss Károlytól, a 37. Má- riassy sorgyalogezred főhadna­gyától származik. Fennállása so­rán a Magyar Honvédség számos emlékezetes haditettet hajtott végre, s legalább ugyanannyi úa- gédia részese is volt. Ismert, hogy Trianon után 35 ezer főre csök­kentették a létszámát. A második világégés során bekövetkezett do­■ Honvédségünk sok emlékezetes haditettet hajtott végre, s legalább annyi tragédia részese is volt. Korabeli egyenruhába öltözött fiatalok álltak díszőrséget Lenkey János tábornok koszorúkkal borított sírjánál KÉPGALÉR!A: WWW.HEOl.HU ni kataszúófa pedig a 2. Magyar Hadsereg pusztulását eredmé­nyezte - említette a főigazgató. Az ünnepségen a város önkor­mányzata zászlót adományozott - társadalmi tevékenysége elis­meréseként - a bajtársi egyesü­letnek. A lobogót Szeleczki János alpolgármester adta át a közös­ség elnökének. A megemlékezés - amelyet a Kossuth Zsuzsa gimnázium diák­jainak és a Kék Ibolya népdalkör­nek a műsora színesített - a Kis­asszony temetőben folytatódott, ahol Munkácsi Sándor idézte fel az aradi tizenhármak hősiessé­gét, majd a jelenlévők megkoszo­rúzták Lenkey János honvéd tá­bornok sírját. ■ Évente 13 millió négyzetméter­nyi gipszkarton lapot készít a Rigips Máúa Gipszkartongyár, amit szombaton avattak fel Halmajugrán. A Mátrai Erőmű­ben a füstgáz tisztításakor kelet­kező gipszet hasznosító üzemet 36 millió eurós beruházással építették fel. A Saint Gobain Group cégcsoport - amelyhez a Rigips Hungária is tartozik - gipszkarton divíziójának veze­tője, Jean Pierre Clavel a gyár- avatón úgy fogalmazott: bár az építőipar az USA-ban és Európá­ban is nehéz helyzetben van, bíznak a befektetés megtérülé­sében, s abban is, hogy Magyar- országon kedvezően változik a gazdasági környezet. ■ ■* f f rt \

Next

/
Thumbnails
Contents