Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-25 / 225. szám

6 2008. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG Többet költünk ruhákra az árcsökkenés ellenére E6Y család átlagosan 54100 forintot költött ruhaneműre és cipőre az első hat hónap­ban - derül ki a GfK kutatá­sából. Ez a ruházati termé­kek átlagárának mintegy fél- százalékos csökkenése mel­lett is több, mint a megelőző két év első hat hónapjában. A legtöbb pénzt felsőruhá­zatra költötték a családok. Ösztöndíjat kapnak a hiányszakmát tanulók összesen 680 millió forinttal emelte meg a kormány a szakképzésre fordítható mintegy hat és fél milliárdos összeget. Azok a középisko­lák, amelyekben hiányszak­mákat képeznek, kiemelt tá­mogatásban részesülnek, az ott tanuló diákok pedig a mi­nimálbérhez közelítő ösztön­díjat kaphatnak. A Hírsávot a támogatja. A BUX-index 2008. szeptember 24-én 18900 Nyitóérték: Záróérték: 18800 18628 18579 18700 / 18600 18500 18 400 Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft ORC 4895 +6,41 ' 8,8 Richter 30 045 +4,77 1073 Zwack 13 300 +2,26 0,82 MTelekom 762 +2,14 591,68 TVK 4475 + 1,70 0,29 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Linamar 2601-13,30 0,002 Danubius 6200-2,89 72,84 Fotex 535-2,37 276,38 OTP 6220-2,20 10526 RFV 6500-1,51 6,92 18861 A BUX-index az elmúlt napokban 19600 19200 18800 16602 18400 18000 17 600 17 200 16800 17464 pont/i /nap 09.16 09.17 09.18 09.19 09.22 09.23 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. szeptember 24-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i f i 240,06 163,51 150,33-0,26 Ft +0,1 Ft-0,42 Ft HIRDETÉS Csínján a lakásfelújítással! tévhit Az ingatlan ára számít a vásárlóknak, nem az állapota Több kár származhat, mint haszon abból, ha fel­újítjuk az eladásra szánt lakást. Kis praktikákkal viszont vonzóbbá lehet tenni egy ingatlant. Hampl Márta Festés, teljes burkolat- és nyílás­zárócsere - számos lakástulaj­donosban ezek a teendők me­rülnek fel elsőként, amikor el­adásra ítéli saját lakását. Teszi ezt annak reményében, hogy ez­által feljebb tudja tornázni a la­kás értékét. „Mivel a legtöbb vásárlónak az az érdeke, hogy minél kedvezőbb áron jusson hozzá az áhított in­gatlanhoz, teljesen felesleges több százezer forintért vagy akár milliókért felújítani az eladásra szánt lakást. Már csak azért is, mert minden embernek más az ízlése, így csak nagyon ritka eset az olyan, amikor a felújított la­kás teljes mértékben lefedi a vá­sárló elképzeléseit” - véü lózsa András ingatlanszakértő. „Egy burkolás esetében egyál­talán nem biztos, hogy a követ­kező tulajdonos parafa járólapot akar a lakásában, vagy piros szí­nű csempét a fürdőszobában. Ráadásul a kötözködő vevők sok­szor arra hivatkozva próbálják meg lejjebb alkudni a felújított lakás árát, hogy ők a renovációt sokkal kevesebb pénzből is meg tudták volna oldani” - mondta el érdeklődésünkre Löffler Adrienn ingatlanközvetítő. A legtöbb vásárló, árszakértő szerint egyébként olyan lakást keres, amelyik csendes környe­zetben van, világos és jó beosztá­sú. Jó pont a vásárlók szemében, ha külön bejáratú szobákkal, és távfűtés helyett egyedi fűtéssel van felszerelve. A burkolatokat sem érdemes kicserélni a lakás eladása előtt, hiszen lehet, hogy nem tetszik majd a vásárlónak Akkor sem szabad azonban el­keseredni, ha az eladni kívánt la­kásunk nem illik teljesen bele az előbb leírt képbe. Néhány apró praktikával ugyanis könnyen vonzóvá lehet tenni egy ingatlant. Mivel egy felmérés szerint a vá­sárló a bejárati ajtón való belépés után körülbelül 15 másodpercen belül eldönti, hogy kell-e neki az adott lakás, ajánlott alaposan ki­takarítani és portalanítani, még olyan helyeken is, amelyeket egyébként csak a nagytakarítás Rettegnek az adóhatóságtól a luxusingatlanosok GYAKORLATILAG MEGSZŰNT a kereslet az új építésű fővárosi luxuslakások piacán, amelyre az elemzők szerint a külföldi bérlők eltűnése után az APEH vagyonosodási vizsgálatai mér­tek súlyos csapást. Míg tavaly a budai II. kerület­ben negyvenmillió forint volt az átlagos vásárlási érték, eb­ben az évben ez az összeg 22 millió forintra zsugorodott, mert elterjedt a piacon, hogy a 30 millió forint fölött vásár­lók számíthatnak az APEH ér­deklődésére. Az ötvenmillió­nál drágább ingatlanokat pe­dig szinte lehetetlen eladni során szabadítanánk meg a kosz­tól. Ez ugyanis az újszerűség ér­zését kelti a vásárlókban. Ugyancsak érdemes eltüntet­ni a lakásban a szanaszét heve­rő vagy a polcokat ékesítő sze­mélyes tárgyakat, illetve limlo­mokat. Ezek ugyanis zavarják a lakás összképét. Megfelelő vilá­gítással azonban könnyen vál­toztathatunk a lakás megítélé­sén. így ajánlott megtisztítani az ablakokat, és erősebb fényű iz­zókra cserélni a villanykörtéket. Mindenképpen alaposan szel­lőztessük ki a lakást, mielőtt megérkezne a lehetséges vásár­ló. A dohányfüst vagy esetleg a lakásban tartott háziállat szaga akár egy másodperc alatt is el tudja kergetni az érdeklődőt. Legalizálná az internetes sportfogadást a kormány Évi egymilliárd forintért legáli­san folytathatnák tevékenységü­ket hazánkban a nemzetközi internetes fogadóirodák - ez áll a Pénzügyminisztérium azon ja­vaslatában, amely részben libe­ralizálná a most még állami mo­nopólium alatt álló szerencsejá­ték-piacot. Ha a parlament is megszavazná a szerencsejáték­törvény több pontját megváltozta­tó tervezetet, megnyílna a piac az olyan - jelenleg szabályozatlanul működő - szereplők előtt, mint a Sportingbet, a Bwin vagy a Bet-at- Home. Ezzel pedig jelentős kon­kurenciát kapna a most még el­méletileg egyeduralkodó Szeren­csejáték Zrt. A pénzügyi tárca honlapján ol­vasható tervezet azt tenné lehető­vé, hogy az EU tagállamaiban székhellyel rendelkező vállalko­zások interneten keresztül ma­gyar játékosok számára is jogsze­rűen nyújthassanak bukmékeri rendszerű sportfogadási vagy ló­verseny-fogadási szolgáltatást. Ennek feltétele lenne, hogy az érintett fogadóirodák nyüvántar- tásba vetessék magukat az adó­hatóságnál. További kitétel lenne, hogy csak olyan vállalkozás foly­tathat ilyen tevékenységet, amelynek alaptőkéje meghaladja az egymilliárd forintot A nyüván- tartásba vétel mellett játékadót is kellene fizetniük a cégeknek, amely a forgalom ellenőrizhetet­lensége miatt évi egymilliárd fo­rintos átalányadó lenne. A szabályozás kitér a jogsér­tőkkel szembeni hatékony fellé­pésre is. A piac egységesebb ha­tósági felügyelete érdekében az APEH felelne a jogellenes tevé­kenységek felderítéséért, továb­bá annak ellenőrzéséért, hogy az elektronikus hírközlési szolgálta­tók valóban hozzáférhetetlenné tették-e az általa kijelölt, engedély nélküli honlapokat. ■ N. M. Bűnözői csoportok szálltak rá a hazai bankokra visszaélések Harmincmilliárdos kár érte a pénzügyi szektort - Élen áll a kártyacsalás Több mint 21 ezer bűncselek­mény érte tavaly a pénzügyi szektort, az általuk okozott kár meghaladja a 30 milliárd forin­tot - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb éves jelen­tésében. Az elkövetett bűncselekmények 90 százaléka a bankkár­tyákkal való visszaélé­sekhez kötődik. Kiug­róan magas a csalások száma, amelyek jellemzően okirat-ha­misítással, ezen belül magánok­irat-hamisítással párosulva va­lósultak meg. Gyakori bűncselekménynek számít még a hitelezési csalás, a lopás, a sikkasztás, a hűtlen ke­zelés, a rablás, a rongálás és a hi­telsértés. Sajnos egyre inkább jellemző, hogy pénzügyekre „szakosodott” bűnözők szállnak rá a bankokra. Bizonyos bűncse­lekményi kategóriákban ugyan­is megállapítható, hogy a szerve­zett bűnözői kö­rök célzottan, a pénzügyi piac belső viszonyai­nak teljes körű is­meretével, tuda­tosan kidolgozott és válogatott módszerekkel, sorozatjelleggel hajtják azokat végre. Ezzel tete­mesen károsítják a pénzügyi szolgáltatókat, illetve azok ügy­feleit. Egyre nagyobb mértékben észlelhető ráadásul a nemzetkö­zi szervezett bűnözők jelenléte, aktivitása is hazánkban. Megjelentek a pénzintézetekre szakosodott bű­nözői bandák. A pénzügyi bűncselekmények 90 százaléka a bankkártyákat érintette A PSZÁF a megelőzést he­lyezte a pénzügyi visszaélések elleni fellépésének középpont­jába 2007-ben. A felügyelet ennek fényében szorosabb együttműködésbe kezdett a társhatóságokkal és a nyomozó szervekkel (ORFK, VPOP, APEH). Ennek keretében a fel­ügyelet kezdeményezte az ORFK-val megkötött együttmű­ködési megállapodás felülvizs­gálatát és a felügyelet számára a pénzügyi visszaélések vissza­szorítása terén hasznos szak­mai együttműködési területek­kel történő kibővítését. A PSZÁF 2007-ben a pénzügyi visszaélések elleni fellépés ke­retében összesen tizenhárom célvizsgálatot végzett. ■ N. M. Tudja Ön, ...hogy az elmúlt 4 évben közel 2000 magyar városban és községben valósult meg ur fejlesztés? uniós *

Next

/
Thumbnails
Contents