Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-25 / 225. szám
2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Dr. Frank Mária nyomdokaiban gyógyító gyermekorvosok Legjobb természetvédő az erdész érdekharc Pallagi László: Az erdők léte a szakemberek munkájának gyümölcse Folytatás az 1. oldalról Az ünnepséget az egri Bartako- vics Béla Közösségi Házban tartották meg tegnap. Dr. Vargyay Éva, a kórház csecsemő- és gyermekosztályát vezető főorvos elmondta, hogy az elmúlt csaknem másfél évtizedben a kollégák emlékeztek meg a díj névadójának életútjáról. Miután dr. Frank Mária nemcsak orvosként jeleskedett, hanem olimpikon is volt, ezért ez alkalommal sporttársa, Szilva lánosné nyugalmazott főiskolai docens szólt az egybegyűltekhez, felidézve a legszebb Bárány-uszodai emlékeket. A kuratórium döntése értelmében a díjazott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Számú Gyermekklinika orvosa, dr. Fekete Andrea lett. Személyesen azonban nem vehette át a díjat, mert jelenleg Floridában végez kutatómunkát. Helyette a PhD hallgatója, Prokaj Ágnes ismertette a pályamunkát, ami a genetikai adatok átfogó elemzéséből állt. Megállapítást nyert, hogy a stressznek kitett sejteket fehérjevédő faktorok veszik körül. Utóbbiak is lehetnek erőtlenek, s keveseknek bizonyulnak a védelemre. így kialakulnak a civilizációs betegségek, köztük például a daganatok és a szív-, érrendszeri betegségek. ■ Jobbik-iroda: , ablaktörés politikai okból? Ismeretlen tettesek betörték a Jobbik és a kisgazdák egri, Szarvas Gábor úti irodájának bejárati üvegajtaját. Bognár Ignác, a Jobbik városi elnöke szerint nem kizárt, hogy a történtek összefüggnek a hétvégi budapesti tüntetésekkel. Lehet, hogy az elkövetők így szeretnék „tesztelni” a magyar radikálisokat. A politikai indíttatás valószínű, hiszen az irodaajtón jól láthatók voltak a radikális mozgalom jelképei. Ott, ahol nem tört össze az üveg, a matricákat igyekeztek lekaparni. Az ilyen cselekedetek nem a párbeszéd szándékát jelzik. Az elkövetők a városnak okoztak kárt, az iroda ön- kormányzati tulajdon. ■ Természetvédő civil szervezetek is támogatják a védett területek erdőgazdasági kézből való kiemelését és nemzeti parkoknak történő átadását. Kovács János A hazai helyzet több mint ellentmondásos. Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerint az erdészek a legjobb erdőgazdák.- Másfél év óta erősödtek fel az erdőgazdaságokat támadó hangok. A környezetvédelmi tárca is az egységes természetvédelmi kezelés megvalósításán dolgozik, mondván, a védett területek sajátos természetvédelmi szempontjainak érvényesítéséhez másfajta kezelő kell. Ennyire rossz gazdák lennének az erdészetek?- A természetközeli erdőgazdálkodás az erdőgazdaságok kezelésében is tökéletesen megvalósul. Mi a legszigorúbb szakhatósági keretek között, a természetvédelmi és az erdészeti törvény alapján dolgozunk. Több mint 200 éve folyik erdőgazdálkodás Magyarországon, s hogy ma olyan erdőink vannak, amelyek érdemesek a védelem alá helyezésre, az éppen az erdészek érdeme. Nekik köszönhető az európai szintű védett területek léte. Ez egyértelműen mutatja, hogy az erdőgazdálkodás Képes volt ezeket az áliapotokat.megőrizni, s ezek az erdők ezt a természet- védelmi funkciót is képesek biztosítani. Az erdőgazdák, az erdészek kezében jó helyen van az erdő. S azt se felejtsük el, hogy a természetvédelem legfőbb kiindulópontjai az erdészek és az erdészetek voltak. A legjobb természetvédő a jó erdész.- Most mégis mintha harc folyna a védett erdőkért. Az Országos Erdészeti Egyesület szerint hamis indokok alapján kívánják az erdőgazdaságok helyett a nemzeti parkoknak adni a területükön lévő védett erdők kezelői jogát. Hogy úgymond elejét vegyék a tarvágásoknak. Az egyesület szerint erre jelenleg is csak a zöldhatóságok engedélye alapján van mód. Tehát mekkora pusztító A fenntartható erdőgazdálkodás, a tartamosság révén az erdők közjóléti szerepe az egész társadalmat szolgálja. Képünk illusztráció, tevékenységet végeznek az erdőgazdaságok?- Az Egererdő Zrt. az elmúlt évtizedekben „akkora pusztítást” végzett a rábízott erdőkben, hogy évről évre kevesebbet termelt ki, mint a természetes gyarapodás mértéke. így a korábbi időszakhoz képest közel harmadával nőtt a kezelésében lévő erdővagyon. Nálunk európai szinten is kimagasló (86 százalékos) a természetes, mageredetű újulat aránya. Hasonló eredményeknek e szakmában mindenütt a csodájára járnak. Munkánk színvonalát mi sem jellemzi jobban, mint hogy a közelmúltban kötött együttműködési megállapodással mintegy 80 hektár erdő - a kerecsendi lösztölgyes és a Pipis- hegyi erdő - kezelői jogát adtuk át a Bükki Nemzeti Parknak. Ám az erdőgondozás munkáját továbbra is az Egererdő Zrt. látja el. legutóbbi döntésével a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács összességében 7859 hektár - védett és védelemre tervezett - erdő vagyonkezelői jogát az erdőgazdaságoktól térítés- mentesen a terület fekvése szerint illetékes nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe A fenti 80 hektár alig'több mint egytized százaléka a gondjainkra bízott területnek. De azt is állítom, az erdészek megfelelő jogosítványok birtokában alkalmasak akár a hivatásos természet- védelmi őr szerepének ellátására is, hiszen most is polgári természetvédelmi őrökként dolgoznak. A helyismeret, a szakértelem megvan hozzá.- Mi az oka akkor a mostani érdekharcnak? A természetvédelmi jelszavak jobban hangzanak, népszerűbbek?- Úgy vélem, nem lehet a természetvédelmet csak öncélúan, csoportérdekek szerint kezelni. Az állami erdőknek a nemzet érdekeit egyformán kell szolgálniuk Ózdon és Szilvásváradon. Szemléletformálással, az újfajta életmódot példaként állítva lehet a legtöbbet tenni ezért, miadta. A gazdát cserélő erdőterületek legnagyobb része a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Park térségében van. A környezetvédelmi tárca elsődleges célja, hogy a tíz nemzeti park területén lévő összesen 150 ezer hektárnyi erdőterület a parkokhoz kerüljön. Pallagi László: Tudomásul keli venni, az ember is a természet része közben igyekszünk a lehető legkisebbre mérsékelni a természetet ért negatív emberi behatásokat. De tudomásul kell venni, az ember is a természet része. S mivel fára is szüksége van, szigorúan szabályozott erdőgazdálkodást folytat. A szemléletformálásra visszatérve: az Egererdő Zrt. épp e célból tartja fenn a kis- vasutakat és az erdei iskolákat. Nem üzleti számításból, hiszen ezek veszteséges szolgáltatások, komoly ráfordítást igényelnek, s az állam ezt nem téríti meg nekünk. Fenn kell tartanunk több mint 700 kilométer utat, ez évi 50 millióba kerül. Mindezekre a fontos dolgokra az erdő- és vad- gazdálkodásból jut pénz. Sőt, az Egererdő Zrt. csupán azzal, hogy mintegy 400 dolgozója után fizeti a járulékokat, adókat, a térség egyik legjelentősebb munkáltatója, költségvetési befizetője. S még közel 150 kisvállalkozónak és családjuknak nyújt biztos megélhetést.- Úgy tűnik, mély a szakadék a hazai természetvédők és az erdészek között, s az árokásás, az ütközés tovább folyik. Emlegetik például, hogy miért kell erőművekben eltüzelni a hazai erdőket.- Szó sincs itt semmiféle rablógazdálkodásról! Ám komoly félreértések, ha tetszik, félremagyarázások, csúsztatások vannak. A kitermelt fának mintegy kétharmada olyan minőségű, amelyet csak energetikai célra, falemez- gyártásra lehet hasznosítani. Az elmúlt húsz évben ugyanazt a fát szállítottuk olasz, osztrák, magyar farost- és forgácslapgyárakba, amit most az erőművekbe viszünk. Nincs többlet fa- kitermelés, csak az értékesítési irányok változtak, mivel az erőművek többet üzemek. Mi annak örülnénk, ha a lakosság venne meg minden fát, hiszen a kiskereskedelmi árak a legmagasabbak, de ez a piac ma csak a 30 százalékát képes felvenni a kitermelt mennyiségnek. A mi tulajdonosunk a magyar állam, az szabja meg a gazdálkodás feltételeit. Aggodalomra ad okot - miközben az erdőgazdálkodás szakmai tervei 30 évre szólnak -, hogy nincs hosszú távú vagyonkezelési szerződésünk, csak ideiglenes. Netán emögött is a természetvédelem áll? Gigantikus nemzeti parki erdőgazdálkodók jönnek? Egy hét alatt négy játszótér vállalás A Bosch ötmillióval segítette a beruházást Amint arról beszámoltunk, a közelmúltban alig pár napon belül négy játszóteret avattak fel Hatvanban. Mindezt annak a programnak a keretében, amelyben a képviselő-testület azt vállalta, hogy a mostani ciklus végére húsz hasonló alkalmatosságot szereltet fel városszerte. A mostaniakkal - a kórház mellett, valamint a Zrínyi, a Nyírfai és a Majtényi utcákban átadottakkal együtt - már tizenöt készült el. Érdekesség, hogy az újhatvani Majtényi utcában lévő nagy játszótér megépítéséhez a Zagyva-parti településen éppen tíz esztendeje működő Robert Bosch Elektronikai Kft. ötmillió forinttal járult hozzá. ■ A gyermekek már birtokukba is vették az eszközöket Ilyen a mi szerencsénk. Az elmúlt két évtized zsolozsmá- zott bűvszavai - demokrácia, szabadverseny, kapitalizmus, piac - épp most véreznek el. A nullszériás prototípust vissza kell hívni a próbapadra, érlelni még kicsit, átalakítani a gyártósort, fúrni-faragni rajta. A demokrácia minálunk - de a világon is - épp a nép által kap, ka- pogat mostanában léket. A demos, az istenadta nép ugyanis nem tudja, mi kell neki. Vagyis pontosan tudja: több méz és napsütés. Nem szorgos méhecske vagy robotos hangya akar lenni, hanem a szürkénél is szürkébb, de hegedűs tücsök. Nem önmérséklet, felelős gondolkodás, hanem szimpla hedo- nizmus. Nem véletlenül idegenkedett az arisztokratikus Platón a nép uralmától. A nép bárGyengített urán mikor képes önmaga ellenségévé válni, diktatúrát igenelni - demokratikus eszközökkel. Nehéz döntéseket csak megfelelő felhatalmazással, tömegtámogatással lehet hozni, de a nép eleve gondoskodik arról voksa- ival, hogy lehetőleg olyanok legyenek döntési pozícióban, akik épp nem szorítanak a gyeplőn. Vagy annyira megkötik a kezüket (népszavazás), hogy erre ne is gondoljanak. De hagyjuk a demokráciát, mert ímhol az emberarcú, a létező tőkés rend van süllyedőben, a szabadverseny és a piac lobogója csúszik a víz alá. Mi meg épphogy belekaptunk a kapitalizmusnak nevezett Kánaánba, az a szemünk előtt mállik szét. A világ vezető tőkés hatalma most vezette be részlegesen a szocializmust az irdatlan válságba került, összeomló pénzügyi szféra tekintélyes részének államosításával. Vagyis közpénzen, adófizetői pénzen, a választók pénzén nyújtottak segítséget a felelőtlen magán hitel-, bank- és biztosító cégeknek. Mindezt azért, mert elnézték a rendszer, a résztvevők kapzsiságból, irreális hozamokból kinőtt fedezetlen ügyleteit. Szabad volt a gyeplő, páran elgaloppírozták magukat. A ménesgazda meg aludt, de hogy ég az istálló, minden lónak csökkentette a zabadagját. Akkor miben is bízhatunk? Semmiben. De az legalább fix. ■ Kovács János
