Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-24 / 224. szám

2008. SZEPTEMBER 24., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES, KISKORÉ ES KOMETE I! HŰÉ Az önkormányzat évtizedek óta küzd a kastély megmentéséért, mely siker esetén kitörési pontot jelenthetne a községnek A boconádiaknál a labda kálvária Tovább küzdenek a Szeleczky-kastély megmentéséért Ellentmondásos volt az idei strandszezon a Tisza-tónál A nyári szezont értékelte a kiskö­rei idegenforgalmi és település- fejlesztési bizottság, ahol Kovács Márton, a testület elnöke össze­gezte a tapasztalatokat. Mint mondta, a lakosságot jobban tá­jékoztatták az előző évekhez ké­pest, bár a „30 éves a Tisza-tó” és a „Vizek éve” rendezvényektől többet várt volna. A szúnyogir­tás nem volt elég hatékony, és a hínártalanítás sem sikerült. Magyarné Pócs Edit vélemé­nye szerint a jövő évi műsornál nem az esti rendezvényekre kel­lene helyezni a hangsúlyt, ha­nem inkább az egész napos, csa­ládias, fesztiválszerű programok­ra. A programszervezésnél pedig a népszerűségre számot tartó produkciókat kell elsősorban preferálni. Forgács István sze­rint a szezon ellentmondásos volt. A Tourinform Irodában jóval nagyobb volt a vendégforgalom az elmúlt évhez képest. Sok kül­földi jött, főleg hollandok, néme­tek, de ez a szálláshelyeken nem „csapódott le”. Bódi Sándor al­polgármester szerint az idei volt a legrosszabb szezon. Évek óta az a véleménye, hogy nem csak a strandra kellene fókuszálni, ha­nem településszintű rendezvé­nyek kellenek, de ezen most már erősen el kell gondolkodni, hi­szen a városon belül sok esetben érdektelenség tapasztalható. ■ Egész évben népszerűsítik a folyó élővilágát A Vásárhelyi Pál Általános Isko­la az idei tanévben környezetis­mereti versenyt hirdet az általá­nos iskolák negyedik osztályos tanulói részére. Mivel a kiskörei intézmény kiemelten kezeli a környezeti nevelést, ezért az ed­digi tapasztalatokat hasznosítva most szélesebb körben is nép­szerűsíti az értékek óvásának fontosságát, a környezet védel­mét. A verseny ismeretanyaga a Tisza, a Tisza-tó, illetve Vásárhe­lyi Pál élete és munkássága lesz. A megmérettetés többfordu­lós, az első hármat novembertől márciusig levelezés formájában bonyolítják le. A legjobb csapa­tok március 25-én, Vásárhelyi Pál születése napján. ■ Még a műemlékvédelem iránt kevésbé fogékonyak­nak sem kell különöseb­ben bizonygatni, milyen tékozlóan bánt korunk az épített örökségeinkkel. Szuromi Rita A jelenlegi mostoha körülmé­nyek változását a nagyobb álla­mi és növekvő uniós forrásoktól remélik a települések. Boconád önkormányzata sem tudott ed­dig elég forrást biztosítani He­ves megye egyik legnagyobb és talán legimpozánsabb barokk építménye, a Szeleczky-kastély felújításához, ezért az államhoz fordult segítségért.- Nem járhatatlan az az út, me­lyen e nagyon szép kastély meg­óvásáért és újrahasznosításáért elindultunk - emlékszik vissza Hevér János polgármester. - Ne­gyedszázada egyszer már elkez­dődött az eredeti állapot visszaál­lítása, de mivel a források elapad­tak, a rekonstrukcióból nem lett semmi. Új'helyzet akkor adódott, amikor az országos viszonylat­ban is értékes műemléket a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal beemelte az úgynevezett „Kas­tély-programba”. Élve a kínálko­zó lehetőséggel, 2003-ban pályá­zatot adtunk be a Sapard- program forrásaira azzal a céllal, hogy az épület állagának védel­mén túl, a felújítást követően az egri Dobó István Vármúzeum ál­landó néprajzi-helytörténeti kiál­lítást rendezhessen be a kastély kétharmadában. Ehhez a szak­mai anyagunk ren­delkezésre áll. Az épület további részei pedig kisközössé­gek, civil szerveze­tek, klubok, konfe­renciák és idegenforgalmi ren­dezvények otthonává válhatna. A kiállítás megnyílása előse­gíthetné, hogy Boconád és a Tárná völgye is „felkerüljön” a megye idegenforgalmi térképé­re, s egyben a dél-hevesi terület egyik meghatározó turisztikai központjává váljon. E tervet tá­mogatta a Dobó István Vármú­zeum, s pártolta az akkori Mű­emlékvédelmi Hivatal regioná­lis vezetése is.- Sajnos a pályázatunk nem járt sikerrel - folytatta Hevér Já­nos -, mert a bonyolító Norda szerint Boconád nem szerepel a Központi Statiszti­kai Hivatal kiemelt üdülőövezetében, miközben a telepü­lés az egyik leghát­rányosabb kistérség­ben helyezkedik el, ami viszont a pályázati kiírás szerint előny volt. Ezért módosító indítvánnyal éltünk. A kastély sorsának kálvá­riájából kivezető úthoz kértük a szakminisztérium támogatását, amelynek munkatársai eddig is figyelemmel kísérték ténykedé­sünket, erőfeszítéseinket. Ezután kapott újabb lendüle­tet a kastély hasznosításának ügye. Két évvel ezelőtt az épület bekerült a Minőségi Ország­bemutatás Programba. Mivel a kastély megmentése elképesztő terheket jelentett volna a helyi önkormányzatnak, ezért a kép­viselő-testület térítésmentesen a Műemlékek Állami Gondnoksá­gának (MÁG) kezelésébe adta azt, a tulajdonosi jogok gyakor­lására pedig megállapodást kö­tött a MÁG és az önkormányzat.- Az ügylet gyors lebonyolítá­sában bízva - említette a polgár- mester -, az önkormányzat végig­vitte az átadás procedúráját. A fo­lyamat azonban itt elakadt. Az ügy két évig „aludt”, mígnem a szakállamtitkár egyeztetésre hí­vott minket. Itt az a döntés szüle­tett, hogy a jelenlegi állami bü­dzsé nem képes finanszírozni a kastély felújítását, de még az ál­lagmegóvást sem, ezért annak hasznosítását az önkormányzat­ra bízza. Nem nyugodtunk bele, hogy ez az épület az enyészeté le­gyen, s mivel ismét a mi térfelün­kön pattogott a labda, ezért egy nemzetközi ügyleteket bonyolító cég közreműködésével a Norvég Alap finanszírozása mellett pró­báljuk az épületet megmenteni. Amennyiben ez az erőfeszíté­sünk végre sikerrel jár, úgy évti­zedes probléma oldódna meg, ar­ról nem is szólva, hogy a telepü­lésnek kitörési pontot jelenthetne a működőképes kastély. 5 A védőnői munka szépségeiről szóltak heves A Védőnői Szolgálat megalakulásának 93. évfor­dulóját ünnepelték a város­ban, a polgármesteri hivatal házasságkötő termében. Előbb Csáki Zsigmond pol­gármester, majd Ferenczné Antal Gabriella regionális vezető védőnő köszöntötte a megjelenteket, végül Blikhardné Madarász Mária kistérségi vezető védőnő is­mertette kutatómunkája eredményeit. A program az Újtelepi óvoda óvodásainak műsorával, s egy nyugdíjas és egy pályakezdő védőnő élménybeszámolójával feje­ződött be. Kétszáz liter fölött volt a pohár kisköre A közelmúltban rendezték meg szabadvízi strand területén az első csü­lökfőző fesztivált, ahol Mónusz István helyi szik- vízkészítő, a Jedlik Ányos Lovagrend tagja bemutatta azt a poharat, mellyel Guinness-rekordot döntöt­tek. A pohár 236 literes volt, a Guinness-rekordot je­lentő fröccs pedig 230 liter. A tárnái társulásról is tárgyalnak tarnazsadány Holnap 14 órakor ülésezik a képviselő- testület. A testületi tagok beszámolót hallgatnak meg az önkormányzat féléves gazdálkodásáról, mely a mostani előrejelzések alap­ján úgy tűnik, stabilizáló­dik. Tárgyalják a tárnái alapfokú oktatási intéz­mény oktatási programját, illetve beszámol eddig vég­zett munkájáról a helyi ki­sebbségi önkormányzat is. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ ESEK KEDD PÉTERVÁSÁRA ► SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK SYÖNOYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szűrőim:« axelspringer.hu Hátrányos, de nem lehet turisztikai központ HM SOKAKAT FELHÁBORÍTOTT a hazai pályázati rendszer egyik visszás­sága, amely évekre megakasztot­ta a kastély megmentésére tett kísérletet. Mivel a KSH szerint Boconáddal mint üdülőövezettel nem számoltak, így a pályázatot sem támogatták, annak ellené­re, hogy a település kitörési pontja lehetne az idegenforga­lom, a turisztika, amelynek kul­csa az épület hasznosítása. m Nem mondanak le a barokk mű­emlék épület megmentéséről. Svájcban gyűjtöttek tapasztalatokat a fejlesztésekhez tisza-tó A tradicionális szolgáltatók a turizmus fő szervezői, mozgatói és a programok kitalálói a Bodeni-tónál A Turisztikai Desztinációs Mana­gement (TDM) szervezetek alakí­tásához és működtetéséhez gyűj­töttek tapasztalatokat a Tisza-tó turisztikai fejlesz­tésében érdekel­tek a Bodeni-tó környékén. A delegációt Godó Lajos, a Ti- sza-tavi Regioná­lis Idegenforgalmi Bizottság elnöke vezette, aki el­mondta, hogy a szakmai progra­mot úgy állították össze, hogy ab­ból a Tisza-tavi turisztika fejlesz­tésében érdekeltek is profitálja­nak. Előbb a Bodeni-tó egyik fő attrakciójának számító Mainaut, a virágszigetet látogatták meg, majd Konstanzban a Tisza-tavi Ökocentrumhoz hasonló funkci­ót betöltő Sea-Life Centert. Más­nap a bregenzi erdő területén ön- kormányzatok és vállalkozók összefo­gásával létrehozott Sajtútról hallgattak meg egy előadást, majd Bregenzben a turizmus helyi, tér­ségi és tartományi szintjeinek működéséről, feladat- megosztásáról és kapcsolatrend­szerérői kaptak tájékoztatást. Dél­után Sankt Gallenbe utaztak, hogy az osztrák példa után Svájc­ban is megtapasztalják a turiszti­kai rendszer kantom szintű mű­ködését. A Sankt Gallen Boden­■ A finanszírozás elsősorban az át­adott turisztikai adókra és a szol­gáltatók befizeté­seire alapul. see Tourismus vezetőjével, Boris Tschirky-vel folytatott megbeszé­lésen szóba került az is, hogy a Magyarországon elérhető Svájci Alap finanszírozási lehetőségeit kihasználva együttműködést ala­kítanak ki a kanton turisztikai szervezete és a Tisza-tó között, mely elsősorban képzésekben, humánerőforrás-fejlesztésben, ta­pasztalatcserékben segítheti ré­giónk fejlesztését. Végül Korok­nál Tamással, a Hotel Grauer Bar igazgatójával tartottak egy kon­zultációt arról, hogy egy szolgál­tató számára mit nyújthat a TDM­rendszer, hogyan működnek együtt a szállás- és a program­szolgáltatók.- Ausztriában, Németország­ban és Svájcban sokkal inkább a tradicionális szolgáltatókon ke­resztül szerveződik a turizmus, mint Magyarországon - összeg­A Tisza-tónál is hasznosítható példákat kerestek fel a szakemberek, miközben kapcsolatokat is építettek zett Godó Lajos -, ugyanakkor a TDM jellegű formációk ott is az elmúlt tíz évben jöttek létre. A szervezetek létrehozásánál és működtetésénél fontos, hogy a helyi és a térségi szint alulról építkezik, de minden esetben ki­emelt szerepe van az önkor­mányzatok példamutatásának. Szimpatikus volt az az önkor­mányzati hozzáállás, hogy átad­ják a forrásokat és a feladatokat a vállalkozói körnek, mert a ven­dégfogadásban a közvetlen érde­keltség ott jelentkezik, s ilyen módon a település, illetve a tér­ség egésze szempontjából is azon a szinten születhetnek meg a leghatékonyabb forrásfelhasz­nálást biztosító döntések. ■ rs A

Next

/
Thumbnails
Contents