Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-18 / 219. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Baleset vagy nem? - névtelen bírálatokat kapott a rendőrség Mi lesz a volt iskolákkal? átalakítás Mindenütt élettel szeretnék megtölteni az épületeket Top 50: kiadvány készül a megye legjelentősebb vállalkozásairól Folytatás az 1. oldalról A szórólapok tartalmára reagál­va a Hatvani Rendőrkapitányság tájékoztatta lapunkat az ügy részleteiről. Az Országos Mentő- szolgálat munkatársai július 30- án értesítették a rendőrséget, hogy az egyik hatvani házban egy 50 éves férfi leesett a lépcső­ről és belehalt sérüléseibe. A ki­érkező ügyeletes orvos kizárta az idegenkezűséget, de hatósági boncolást kért az ügy tisztázá­sára. Az elsődleges adatok sze­rint bűncselekményre utaló kö­rülményt nem találtak, ezért az ügyben közigazgatási hatósági eljárást folytattak le, melynek során igazságügyi orvos szakér­tő bevonásával tisztázták a rend­kívüli haláleset körülményeit. A szakértő és az eljárás során vég­zett vizsgálat sem talált bűncse­lekményre utaló körülményt, ezért a rendőrség szeptember elején befejezte az eljárást. A Hatvani Rendőrkapitányság közlemény útján hangsúlyozta azt is, hogy bűnüldözési munká­juk során tényeket vizsgálnak, pletykák alapján nem tudnak el­járni, s a névnélküliség mögé rejtőzők sem segítik a felderí­tést. Kérik, hogy akinek törvény- sértő cselekményről van tudo­mása, az jelentkezzen a rendőr­ségen, ahol az anonimitását is biztosítani tudják. ■ Több tonnányi huzalt loptak el az üzemből Folytatás az 1. oldalról Az elkövetés módjáról Bognár Jó­zsef alezredes, az Egri Rendőrka­pitányság bűnügyi osztályának vezetője elmohdta, jelenleg az is elképzelhető, a tettes(ek)nek bel­ső segítsége volt a cégnél, de az is kiderülhet, hogy a hiányzó fémmennyiség eleve meg sem ér­kezett az üzem területére. Az ügy felderítésének sikere érdekében a rendőrség a községi jegyzők megkeresését is tervezi: arra kér­nék őket, hogy a településükön tevékenykedő fémfelvásárló vál­lalkozások működését vizsgálják felül, és az ebből következő lépé­seket tegyék meg. ■ Istenmezején az általános iskolában idén már csak az alsó tagozatos diákok tanulnak. Hamarosan tornaszobát is kapnak a gyerekek. A Pétervásárai Kistérség húsz településén az el­múlt években sorra zár­ták be az iskolákat. Az el­árvult épületeket minden­ki másképp szeretné hasznosítani. Barta Katalin Az elmúlt időszakban sorra zár­ták be az iskolákat Észak-Heves­ben. Mára a Pétervásárai Kistér­ség húsz községéből csupán öt­ben működik önálló alapfokú ok­tatási intézmény, a többi telepü­lésen a frekventált helyeken épült intézmények hasznosítá­sára készülnek. Az önkormány­zatok egy részének nem kis fej­törést okoz, hogy pénz híján mi­lyen funkciót töltsenek be az el­árvult épületek. Bükkszék központjában tágas, parkosított területen magasodik a kétszintes épület, amelyben nem is oly rég még tanítottak. A gyermekek a szomszédos Sírok­ban folytatják tanulmányaikat. Zágyva Ferencné polgármes­ter és a képviselő-testület tagjai nehezen hozták meg az iskola bezárására vonatkozó döntésü­ket, de nem volt más választá­suk. Az épület egy évig aludta csipkerózsika-álmát, s csupán néhány nagyobb rendezvényen, a jótékonysági bálon és a térségi főzőversenyen telt meg élettel. Most azonban azt latolgatják, hogy újra hasznosítják:- Terveink szerint főként kul­turális és idegenforgalmi célok­ra használnánk a volt iskolát - mond­ja a falu első embe­re. -Itt kapna helyet a községi könyvtár, egy-két állandó kiál­lítás, s itt tarthatnák összejövete­leiket a helyi civil szervezetek. Szeretnénk továbbá egy ifjúsági klubot is kialakítani, ahol kultu­rális programokat szervezhetné­nek a fiatalok. A távolabbi célok között szerepel egy internet­kávézó működtetése is. Az épü­let jellegén nem kívánunk vál­toztatni, tehát kisebb ráfordítás­sal is újra élettel telhet meg, így a jövőben közösségi házként funkcionálhat. Fedémesen köz­vetlenül a kisiskola bezárása előtt újítot­ták fel az épületet. Tetőt, nyüászárókat cseréltek, új vizesblokkot alakí­tottak ki. Mire azonban az ingat­lan megújult, a kisdiákok száma alaposan megcsappant, így kény­telen volt a testület úgy dönteni, hogy a szomszédos Tarnalelesz- re ingázzon a tizenegy nebuló. ■ Több helyen is közösségi épü­letté alakítanák át az iskolát. Átszerveznék az intézmények működését kotroczó István (képünkön) istenmezejei polgármester sze­rint a nyolcezer kötetes közsé­gi és iskolai könyvtár már az iskola épületében működik, a földszinten pedig tornaszobát alakítanak ki a kicsiknek, hi­szen tornatermük soha nem volt. Ennek kialakításához új világítótesteket kell beszerelni és a szükséges felszereléseket beszerezni. Az informatikai tantermük is leköltözhet a te­tőtérből egy nagyobb helyiség­be. Ha eredményes a polgár- mesteri hivatal és a művelődé­si ház felújítására benyújtott pályázatuk, a munkálatok idejére ideiglenesen át kell szervezniük ezen intézmények működését is. Mivel ugyan­akkor az óvodában is egyre kevesebb a gyermek, itt az egyik felszabadult helyiségből menzát alakítanak ki, ahol zavartalanul biztosítható a gyermekétkeztetés. Az önkormányzat az oktatással kapcsolatos valamennyi haszno­sítható eszközt átadta a tarna- leleszi intézménynek, az üresen maradt épületet pedig más célra használják. Válóczi István polgármester szerint népszerű volt a nyári bentlakásos táborozás, amelyen egyelőre a szomszédos községek hátrányos helyzetű gyermekei vehettek részt, több turnusban:- Erre a célra megfelel az épü­let, hiszen szép időben különö­sebb rezsiráfordítás nélkül is ké­nyelmes szálláshelynek bizo­nyult, és különböző foglalkozá­sok megtartására is alkalmas. Úgy tűnik, hogy a táboroztatásra több településről is igény lenne, és mi szeretnénk biztosítani min­denkinek a lehetőséget. Ám el­keserítő, hogy az erre a célra be­nyújtott pályázatunkon hiába nyertünk 1,7 millió forintot, az összeget a mai napig nem utalták át. Ehelyett folyamatosan küldöz­getik a hiánypótlásra vonatkozó felszólításokat. Az önkormány­zat megelőlegezte a működtetés költségeit, ez a pénz azonban az­óta is hiányzik a kasszából. Istenmezején is egy modern, kétszintes épületben folyt eddig az oktatás, azonban a gyermek­létszám csökkenése okán szep­tembertől már csupán az alsó­sok maradtak itt, a felső tagoza­tos diákok Pétervásárára járnak. Lapunk kiadója az APEH Észak­magyarországi Regionális Igaz­gatóságával és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával (HKIK) közösen immár második alkalommal jelenteti meg novem­ber végén a Top 50 kiadványt. Eb­ből egyebek mellett kiderül, me­lyek megyénk legjelentősebb vál­lalkozásai, mivel foglalkoznak, milyen értéket állítanak elő, s hány embernek adnak munkát. A nettó árbevételre, a hozzáadott értékre, valamint az alkalmazot­tak létszámára fókuszáló toplis­ták alapjául az adóhivatal tavalyi bevallási adatai szolgálnak. Ugyancsak az APEH munkatár­sai készítik az ezekhez kapcsoló­dó, a gazdasági folyamatokat is érintő szakmai elemzéseket. A „top” vállalkozások bemu­tatkozására nem csupán a kiad­ványban, hanem a Heves Me­gyei Hírlapban is lehetőséget te­remt kiadónk. Ezzel Olvasóink is bepillanthatnak a legsikere­sebb cégek mindennapjaiba. Ha­marosan induló sorozatunkban tehát megismerhetik közelebb­ről a megye legjelentősebb vál­lalkozásait, eredményeiket, cél­jaikat, terveiket. ■ Akik nem látnak, szeretnének jól láthatóvá válni A Magyar Vakok és Gyengén- látók Országos Szövetsége és megyei szervezete fórumot ren­dezett tegnap Egerben, a Panorá­ma Hotel konferenciatermében. A megyei elnök, Béres Jánosné elmondta, a találkozót egyben „döntéshozó kerékasztalnak” is szánták. Önkormányzati vezető­ket hívtak meg, akiktől azt re­mélik, hogy munkájukkal segí­tik a nem látó embereket. A vakok a társadalom egy szá­zalékát képviselik. Egyes intéz­ményekben már tapasztalják, hogy tekintettel vannak rájuk, megszüntették a fizikai és szelle­mi akadályt. Vagyis, néhol szá­mítógépek várnak rájuk, s így ér­tékes információkhoz juthatnak ők is. Az alapítványok révén sze­mélyes használatra is kapnak in­formatikai eszközöket és támo­gatást ahhoz, hogy jutányosán használják az internetet. ■ &WííS¥ííft^ffiíWííS? Nyerjen színhá A Heves Megyei Hírlap és az egri Gárdonyi Géza Színház játékot hirdet a 2007/2008-as évadban. A kitöltött játékszelvényt 2008. szeptember 24-én 12 óráig juttassa el a Heves Megyei Hírlap címére (JÁTÉK, 3301 Eger Pf. 657.). A borítékra kérjük ráírni: „SZÍNHÁZ JÁTÉK” Bulgakov melyik darabját mutatja be a színház október 3-án? 11 - . j Név* _ü r,u Cím:.............................................................................. _4* i-. jjl> cié|| éjt... Jil.. ■“ -1 IfSil 111 ! Ilii. 85 Nyeremény: két jegy a színház első bemutatójára. Múlt heti játékunk nyertese Siska Ferenc (Eger, Faiskola u.), aki az első produkcióra szóló két jegyet az előadás előtt veheti át a színház jegypénztárában. Kérjük, a megtekintés időpontjáról előre egyeztessen a színházzal. A játékban csak Heves Megyei Hírlap előfizetők vehetnek részt. mBMBÍ isllllll * tv. is , f ■ vm-Tiii1 MUHMM Egy több mint két méter ma­gas, szőrös és agresszív, félig átvágott torkú lény után kutat­tak napokon át a Hajdú-Bihar megyei rendőrök Tetétlenben. írja az újság. Az ország egyik közéleti napilapja. És igaza van. Egy demokráciában a polgá­roknak tudniuk kell a jeti min­den lépéséről. A polgár ugyan­is nem a kormányválságtól vagy a politikai huzakodások és leleplezések kusza hálójától fél leginkább. Nem ezekről akar hallani. Ezek számára már mind megszokott és kiszá­mítható dolgok, semmi új vagy meglepő nincs bennük, nincs mit várnia tőlük. Kiismerte, mint az elemi csapást. De a je­ti, az egészen más. Az irracio­nális, titokzatos és borzongató. És a fejben lakozik. Az érdekfe­szítő tudósítás szerint rendőr­FEL HÉT Heti jeti ségünk jeti profilalkotásban is profi, energiát, időt és pénzt nem kímélve szolgálták és véd­ték a lakosságot a rémtől. A nyomozók azonban hiába hall­gattak meg több száz helybelit, hiába vetettek be nyomkereső kutyákat és hőkamerát, a rette­gő tetétleniek által leírt szörny­figurának nem akadtak a nyo­mára. Ennek ellenére a fejben lévő jeti ügyében a hatóság minden egyes bejelentést meg­vizsgált, és csaknem egy héüg nyomozott az ügyben. Annyira komolyan vették a feladatot, hogy még éjszakánként is jár­őrt küldtek a faluba, hátha el­kapják a rémet. Pedig csak annyit kellett vol­na tenni, hogy a kormányszó­vivő útján cáfolják az állítóla­gos jeti létét. Vagy legalább adózni kell utána. S ettől min­denki megnyugodott volna, hogy hát hisz akkor a jeti él, s így már nem is érdekes és fé­lelmetes. Illetőleg a politológu­sok, választók a jetit rögtön azonosították volna a másik ol­dal vezérével. Ma már nem az a probléma, hogy kiről mi derülhet ki, ha­nem hogy mindenkiről min­dent lehetségesnek tartunk. Tehát az, hogy valójában ki mi­lyen, vagy mit tett s mit nem, úgyszólván mellékes. És elju­tottunk odáig, hogy akkor se fog változni semmi, ha netán mégis változni fog. De a velünk élő jetiben legalább jók va­gyunk. ■ Kovács János

Next

/
Thumbnails
Contents