Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-17 / 218. szám

4 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 17., SZERDA Nyárutói csülökfesztivál gasztronómia Hagyományteremtő szándékkal főztek a strandon Első alkalommal búcsúz­tatták a nyarat a kiskörei szabadvízi strandon csü­lökfesztivállal. A hagyo­mányteremtő rendezvény­re 16 csapat nevezett. Szuromi Rita A hűvös, szeles időjárás szom­baton reggel alaposan ráijesz­tett az első didergő érkezőkre. Ám a kritikus pillanatok elmúl­tával már érezhető volt, a ma­gyar gasztronómiának és főzési kedvnek nem lehet akadálya az éles tiszai szél. Tizenhat csapat nevezett a hagyományteremtő szándékkal megrendezett első kiskörei csülökfesztiválra, me­lyet nyárbúcsúztatónak szánt az ötletgazda, dr. Bús András házi­orvos, önkormányzati képvise­lő, akik maga is nevezett egy vadmalac-sülttel. A főzőcsapatok között voltak profik, de akadtak baráti társa­ságok is. Utóbbiak közé tartozik a Lecsü-csülök elnevezésű buda­pesti csapat, akiknek Kiskörén van hétvégi házuk. Itt hallottak a rendezvényről, s döntöttek azonnal arról, hogy itt a helyük.- Odahaza is gyakran főzünk, s gondoltuk, most megméretjük magunkat - mesélik. - Lesz ká­posztás csülök és fólia alatt sült ragu, zellerízesítéssel. Ez az első nyilvános próbálkozásunk, de nagyon jól érezzük magunkat. A Szüágyi család profi csapat­nak számított. Tagjai Kisköréről, Békéscsabáról és Budapestről verbuválódtak, s ők egy négy na­pig pácolt bajor csülökkel nevez­tek. A család tagjai egyenként száz kiló fölöttiek, nem titkolják, szeretik a magyar konyhát.- Jártunk már kolbászverse­nyen is - kanyarintanak egyet egy ínycsiklandó csabai kolbász­ból -, de imádunk mindent, ami jó magyaros, bizonyság erre, hogy ráadásnak még készítünk füstölt csülköt tormával, nehogy bárki éhen maradjon. A hajdúnánásiak között már találhatók nagymesterek is. Ők egy baráti társaság, akik oda mennek, ahol főzni kell. Jártak már kakas- és szalonnafesztivá­lon, malacsütő versenyen, s mint mondják, díj nélkül soha nem térnek haza.- Szeretjük az ízeket, s szere­tünk enni. Ahol főzőversenyről Godó Lajos, Pálszabó Mihály és Szén József hódolói a magyar konyhának hallunk, oda megyünk - mond­ják, miközben „dobnak” egyet a slambucon, mely szintén a spe­cialitásuk. - Bepa­kolunk az autóba, s irány a verseny. Megjelentek hor­gászok, vadászok is, de itt volt Tarna- szentmiklós önkormányzata és a dél-hevesi kistérség szerveze­tének tagjai is lelkesen kavarták a csülök alapanyagú ételt. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, míg szerencse, hogy Godó Lajos országgyűlési képviselő, Tizenhat csapat nevezett az első kiskörei csülök­főző versenyre. Szén József polgármester és Koncz Gábor színművész igen­csak jó nevű vezetőt kapott. Ő a szolnoki Pálszabó Mihály volt, aki a IV. Lajos által 1248- ban alapított Fran­cia Gasztronómiai Lovagrend tagja. E kitüntetés rangját mutatja, hogy a rendszerváltáskor mindössze kilencen részesültek eme elis­merésben, többségében a buda­pesti nagy szállodák séfjei.- Európában két nagy gasztro­nómiai nemzet van, a francia és Nincsen jó fröccs igazi szódavíz nélkül A DÉLELŐTTI ESEMÉNYEK egyik láh'ányos része volt a Jedlik Ányos Lovagrend bemutatko­zása. A szóda, mint oly sok más magyar találmány, Jedlik Ányos nevéhez fűződik, a leg­jobb szikvizesek ma lovag­rendbe tömörülnek. Pannon­halmán alakultak, s komoly hagyományokat ápolnak. A kiskörei mónusz István (ké­pünkön) rendtag ezúttal elhoz­ta azt a Tóth IMRE gyártotta 736 literes poharat, amelyben tavaly Győrött elkészítették a Guinness-rekordot jelentő 730 liter fröccsöt KÉPGALÉRIA: WWW.HEOt.HU a magyar - meséü. - A magya­rok büszkék lehetnek konyhá­jukra, s e tradíciót erősíteni kell. S hogy mitől válik magyarrá egy étel? Á makói hagymától, a sze­gedi paprikától, a magyar alap­anyagtól, technológiától. Nem ér­demes hát jellegzetes magyar ét­keknél mediterrán fűszerekkel kísérletezni, hiszen attól magyar a magyar étel, hogy íz-, szín- és állagvilágban is a mi hagyomá­nyainkat tükrözi. Godó Lajos honatya, aki szin- I tén hódolója a magyar konyhá­nak, már a jövőn dolgozik. Pálszabó Mihállyal épp arról egyeztet, hogy az idei Tisza-tó történetét bemutató könyv után jövőre egy Tisza-tavi gasztronó­miai kiadványt kell készíteni, ahol a hatvannyolc település konyhája mutatkozik be.- Abádszalókon a disznótoros- ) nak, Tiszaörsön a báránynak, Ti­szafüreden a halnak van hagyó- I mánya - jelzi a zsűritag. A déli kóstolás, értékelés, valamint jóízű falatozás után a jókedvű közönséget a szabadté­ri színpadon népzenei gálamű­sor szórakoztatta, így véve bú­csút az idei tiszai nyártól. Kézműves művészeti osztály indult kisköre Hamarosan beveze­tik a kompetenciaalapú okta­tást. A Vásárhelyi Pál Általá­nos Iskolában ehhez kapcso­lódik az idén induló kézmű­ves- és táncoktatás. Az első osztályban mint egy tagozat, a felsőben pedig választható tárgyként kínálták fel ezt a lehetőséget a gyermekek­nek. A most induló első osz­tály tantermét galéria-osz­tállyá fejlesztik, ami azt je­lenti, hogy az eddig össze­gyűjtött rajzokat és a későb­bi alkotásokat, akár egy kiál­lításon, felrakják a falra. Középmezőnyben a lánglovagok heves Megtartották a III. Or­szágos Tűzoltó Lépcsőfutó Versenyt és a II. Országos Tűzoltó Erőpróbát, melyen a Heves Város Hivatásos Ön- kormányzati Tűzoltó-pa­rancsnokság lánglovagjai is részt vettek. A két számban a hivatásos, önkéntes és lé­tesítményi tűzoltóságok, il-. letve a katasztrófavédelem mintegy kétszáz versenyző­je vett részt. A 414 lépcsőfo­kot teljes menetfelszerelés­ben kellett megtenni. A he­vesi tűzoltók a középme­zőnyben végeztek. Falunap humorral és akadályhajtással kömlö A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium pályázatán nyert falu­napi támogatást egyedüli dél-hevesi településként a község önkormányzata. így szeptember 20-án rendezik meg az első kömlői faluna­pot. A program fogatok aka­dályhajtásával kezdődik, de lesz karaoke-show, ugráló­vár és bohócműsor. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ ■ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ► SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(a axelspringer.hu Első alkalommal lesz fogacsi nap szombaton, a kápolna-dombon Első alkalommal, hagyományte­remtő szándékkal rendezik meg a Pusztafogacsi Kápolnáért Köz­hasznú Egyesület Fogacs napját a kápolna-dombon és könyékén. A rendezvények a reneszánsz év je­gyében zajlanak, ám a szervezők nem feledkeznek meg a helyi ha­gyományok bemutatásáról sem. A programok szeptember 20- án, szombaton 13 órakor kezdőd­nek szabadtéri misével. Ezt köve­tően a jászszentandrásiak mutat­koznak be, majd 14 órakor a bu­dapesti Royal Fanfare ad koncer­tet. A reneszánsz dallamok után következik a délutáni hivatalos megnyitó, melyet a tarnamérai óvodások és iskolások műsora követ. Várhatóan 15 órakor ér­keznek meg az Egri Vitézlő Osko­la harcosai. A nap zárásaként a Hevesi Fúvósegyüttes vállalt jóté­konysági koncertet. A Fogacs napjának több izgal­mas kiegészítő rendezvénye is lesz. Erre a délutánra megnyitja középkori jósdáját a Tündérbo­szorkány, s középkori íródeák veszi birtokába a romos kápol­nát. Lehetőség lesz az egykori Pusztafogacs hintón történő be­járása, illetve a jászszentand­rásiak mindenkit vendégül lát­nak egy tányér meleg étellel. A programok idején reneszánsz ékszer-, illetve szalmafonó kiál­lítás lesz látható. A rendezvény szereplői jóté­konysági alapon vállalták a fellé­pést, ezzel is támogatva a kápol­na felújításának szándékát. ■ Örökségnapi programok az arborétumban A kulturális örökség napja alkal­mából ezen a hétvégén ingyene­sen lesz látogatható az Erdőtelki Arborétum. A Buttler-kastély kertjének gyönyörű növénykom­pozícióit, sövényeit az országos eseménysorozathoz kapcsolód­va most az arborétum vezetése is minél több emberrel kívánja megismertetni. Szombaton a séta lehetősége mellett kulturális programokat is kínálnak. Délután 4 órakor lép fel a Royal Fanfare együttes, majd a környéken élő természetfotósok alkotásaiból nyílik kiállítás. ■ EZT IRTA EGYKOR A „Sertésgyár" épül a Tárná mentén Lochmannék a meglehetősen lazán szervezett állattenyésztés egy-egy részét iparszerűvé tet­ték, s a munkafolyamatok pre­cízen szigorú rendszerben kö­vetik egymást. A baromfineve­lésben már egyeduralkodóvá vált a Lochmann-rendszer. Ser­téshizlalás terén azonban még korántsem nevezhető elterjedt- nek a cég szisztémája hazánk­ban. Négy termelőszövetkezet, a tarnamérai, a zaránki, az erki és a tarnaörsi közös vállalko­zásba fogott. A szükséges mó­dosításokkal ellátott Loch- mann-rendszerű sertéshizlal­dát épít... Tárnáméra és Zaránk között. Évente 6500 hízót ad majd át a kereskedelemnek. Az „alapanyagot”, a malacokat 360 anyakoca adja a kombinátnak... A kevert táp a pihenőterek fö­lötti csővezetékből automatiku­san, adagolással kerül a serté­sek elé. Ä pihenőtereket vízöb­lítés tartja tisztán. Említésre méltó az a körültekintés, hogy a közművesítést nem a 6500-as létszámra tervezték meg, ha­nem a duplájára. Ugyanis ezt a létszámot 13 ezerre emelik majd. Ezt a hatalmas telepet 16-18 ember látja majd el. Az egyik legfontosabb gond a fertő­zés megakadályozása... A szak­emberek tusolás után átöltözve léphetnek a „gyár” területére, s a tápanyag is megfelelő óvin­tézkedéssel, zárt tartálykocsi­ban utazik Ludasról a helyszí­nig, ahol pneumatikus úton jut a raktártérbe. A sertéstelep létrehozása megoldja a társult termelőszö­vetkezetek korszerű és az eddi­ginél jóval gazdaságosabb ser­téstenyésztését, Illetve tartását... Megyénkben 19-20 forintba kerül egy kiló disznó­hús előállítása. A sertéstelepen ez a szám 14,68 forint lesz. A szakosított telep jövő év telére készül el, és első termékét 1971 nyarán látjuk majd a Heves megyei üzletekben. (1969. október 17.) Egyháztörténeti kiállítás bemutató Értékes dokumentumok, liturgikus tárgyak Hevesen a Római Katolikus Plé­bánián Egyháztörténeti Vizitá- ció címmel nyílt kiállítás. A tár­lat összefoglalja az egyházköz­ség múltját a középkori hevesi főesperességtől kezdve egészen napjainkig. A bemutatott fotókon és doku­mentumokon kívül igen értékes XVIII-XIX-XX. századi egyházi textíliák és liturgikus tárgyak is láthatók a bemutatón, melyet Gy. Gömöri Ilona főmuzeológus rendezett. A kiállítást is ő mu­tatta be a szép számban megje­lent érdeklődők előtt. Az anyag bemutatása része volt a város augusztusi ünnepségsorozatá­nak, ám az még szeptemberben is látogatható. ■ Értékes tárgyi dokumentumokat is bemutatnak a tárlaton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents