Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-12 / 214. szám

2008. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK 7 GAZDASÁG&KÖZÉLET A nagycsaládosok tiltakoznak a nem szakrendszerű oktatás ellen Milliárdok egészségünkre életmód Csak az kapjon érettségit, aki életmentésből vizsgázott? Az egészségmegőrzés eleme a rendszeres mozgás, minden életkorban Országos vérnyomásmérési program „A nem szakrendszerű oktatás bevezetése az általános iskolák 5.-6. osztályában mindenképpen visszalépést jelent, rontja a kép­zés színvonalát” - hangoztatta tegnap a Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesületének (NOÉ) elnö­ke. Szabó Endre szerint a kész­ségfejlesztési foglalkoztatások ugyanis elveszik a lényegi tan­órák 25 százalékát. „Maga a készségfejlesztés nem rossz do­log, de a magyar oktatás hagyo­mányaitól tökéletesen idegen” - mondta az elnök. Ezért a szerve­zet azt szeretné elérni, hogy ezt az „átgondolatlan és rendkívül hibás reformot” vonják vissza, mert nem állja meg a helyét a je­lenlegi körülmények között. Sza­bó felhívta a figyelmet arra is, hogy ennek a reformnak sem szakmai, sem személyi, sem anyagi feltételei nincsenek meg. A NOÉ tiltakozik az iskolabe­zárások és az iskola-összevoná­sok ellen is, hiszen ez a kistele­pülések lelkét jelentő központo­kat, az iskolákat szünteti meg, teszi marginálissá. A szervezet elnöke szerint számos kistelepü­lést hoznak reménytelen hely­zetbe, gyakorlatilag a vidék el­sorvasztása zajlik. „Szomorú, hogy visszafogták a reform kapcsán az iskolai ze­nei és sportoktatást, ezek óra­számát drasztikusan csökken­tették, pótlásukra jelentős anya­giakat kell fordítaniuk a csalá­doknak, főleg a nagycsaládosok­nak” - mondta Szabó. „Az osztálylétszám emelésé­nek, ami szintén a reformból következik, kedvezőtlen hatása lesz, nehéz helyzetbe hozzák a gyerekek mellett a pedagóguso­kat is” - hangoztatta Fábián Bertalan iskolaigazgató. A gö­döllői Török Ignác Gimnázium vezetője szerint a reform gya­korlatilag azt jelenti, hogy hat évre növekszik az alsó tagozat, ahol tanítók taníthatnak, akik­nek a munkabére alacsonyabb, mint a felső tagozaton oktató ta­nároké. Az intézkedés ez év szeptem­berétől lépett életbe az iskolák­ban. Az intézményeknek a tan­tervűkben kellett meghatároz­niuk, hogy a kötelező és nem kö­telező időkeret mekkora hánya­dát fordítják szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatásra, a törvényben meghatározott kere­tek között. ■ Magyarországon még mindig inkább sikk dohá­nyozni és sokat inni, mint rendszeresen mozogni és egészségesen enni. Az ál­lam most majd kilencmil- liárd forint uniós pénzt költ a népegészségügyre, a szemléletformálásra. Kosa György Van egy terület, amelyben az alapvető célokkal kapcsolatban még most is teljes az egyetértés - emelte ki tegnap Kökény Mi­hály, az Országgyűlés egészség- ügyi bizottságának elnöke. Ez a népegészségügy: a hazai halálo­zási és betegstatisztikák is azt támasztják alá, hogy a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a mérték­telen alkoholfogyasztás és a dro­gok ellen kell elsősorban felven­ni a harcot. Minderről a szocia­lista politikus az Országos Tisz­tiorvosi Hivatalban, a szakma mintegy kétszáz képviselőjének részvételével zajló munkaérte­kezleten beszélt. Hangsúlyozta: a két fő fegyver a szűrőrendszer korszerűsítése és az egészséges életmód oktatá- J sának bevezetése az iskolákban. Utóbbit illetően a bizottsági el­nök azt mondta: az oktatási tár­ca is partnernek mutatkozik ab­ban, hogy legalább középiskolai szinten kötelező legyen az egész­ségügyi alaptudás elsajátítása. Magyarán: az ne kaphasson érettségit, aki készségszinten nincs birtokában az életmentési, elsősegély-nyújtási ismeretek­nek, és erről nem tesz bizonysá­got a vizsgán. Az Új Magyarország Fejlesz­tési Terv keretében 2008 vé- J géig-2009 elejéig 8,9 milliárd fo- 2 rint európai uniós pénzt pályáz­tat meg, illetve költ az állam öt területen. A pénz nagy része, hatmilliárd forint „egészségmagatartást for­máló” életmódprogramokra me­het: önkormányzatok, kistérsé­gek, civil szervezetek és így to­vább részesülhetnek az összeg­ből. Egymilliárd forint áll a tisz­tiorvosi szolgálat és a Debreceni Orvostudományi Egyetem ren­delkezésére térségi egészség­monitoring létrehozására. Ötszázmillió forint használha­tó fel oktatási programok kidol­A MAGYAR FELNŐTTEKNEK a 15-20 százaléka, ráadásul a hatvan éven felülieknek több mint a fele magas vérnyomás­tól szenved - tudtuk meg Hagymási Miklóstól, a Forgal­mazók az Egészségért Szövet­ség elnökétől A magas vérnyo­más következtében koszorúér­betegség, szívelégtelenség, ér­szűkület, veseelégtelenség és további számos súlyos szövőd­mény alakulhat ki. Ezért dön­tött a szövetség úgy, hogy ta­nácsadással egybekötött ingye­nes vémyomásmérési akciót indít szeptember 15-től az or­szág 134 pontján, a gyógyásza­ti segédeszközöket forgalmazó boltokban. Az akcióban részt vevő helyek listája megtalálha­tó a www.gyogyasz.hu címen gozására és bevezetésére (egész­ségfejlesztési ismeretek tanítá­sára), és ugyanennyit áldozhat az Országos Gyermekegészség­ügyi Intézet kisgyerekkori egészségfejlesztésre. Kilenc­százmillió forintot használhat fel az ÁNTSZ szűrőprogramjainak népszerűsítésére, hiszen a ma­gyar emberre nem jellemző, hogy szűrővizsgálatokra járjon: többnyire már csak akkor fordul orvoshoz, ha baj van. ■ A járványos megbete­gedések elleni szűrő­vizsgálat lehet kötelező. Pedig több szűrővizsgálat is igénybe vehető ingyenesen. A kötelező szűrések körébe kizá­rólag az újszülött-, csecsemő- és gyermekkorban végzett vizsgá­latok tartoznak. A felnőttkorra jellemző, nem fertőző betegségek megelőzésére vagy korai felisme­résére szolgáló vizsgálatokat a biztosítottak önkéntesen vehetik igénybe. Vannak szervezett ke­retek között zajló és alkalomsze­rűen végzett szűrések. Jelenleg az alábbi szűrések zajlanak szer­vezetten: 45 és 65 év között két­évenként emlőszűrés (mammog- ráfia); 25 és 65 év között három- évenként nőgyógyászati onkoló­giai méhnyakszűrés; 50 és 70 év között a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti programként a gyomor-bélrend­szeri eredetű vérzés szűrése. A járványügyi okból végzett szűréseket külön jogszabály tár­gyalja. Mivel az így kiszűrhető megbetegedések fertőzőek, a kö­zösség egészségvédelme érdeké­ben a részvétel általában kötele­ző. (Idetartozik például a terhes anya hepatitis B-szűrése vagy a nemi úton terjedő betegségek vizsgálata.) A tüdőszűrés 2003 óta csak azokon a helyeken köte­lező, ahol a tbc-fertőzöttségi szint elér egy bizonyos mértéket. Több olyan vizsgálat létezik, amelyet alkalomszerűen végez­nek. Lehetőségére a háziorvos vagy a szakorvos köteles felhív­ni a beteg figyelmét. Ilyen példá­ul a szájüreg vizsgálata, a fogor­vosi, sztomatológiai kontroll 45 éves kortól évente, a prosztata­vizsgálat 40 és 70 év között évente, illetve a bőrgyógyászati ellenőrzés, anyajegyek vizsgála­ta 20 éves kortól évente vagy fél­évente. HIRSAV Vagyonzároláskor nincs adóbírság NEM kell késedelmi pótlé­kot fizetni arra az időszak­ra, amikor az adózó azért nem tudta adóhátralékát ki­fizetni, mert nem fért hozzá a büntetőeljárásban zárolt vagyonához - állapította meg Szabó Máté ombudsman. Az állampol­gári jogok biztosa Tocsik Márta esetét vizsgálva jutott a megállapításra, és kijelen­tette, az APEH megsértette a tisztességes eljárás köve­telményét. Eredményes a zéró tolerancia elve 2008 első nyolc hónapjá­ban 7 százalékkal csökkent a személyi sérüléssel járó és 25 százalékkal a halálos balesetek száma az előző év hasonló időszakához képest- mondta el Budai Berna­dett kormányszóvivő a zéró tolerancia elv eddigi ered­ményeiről. Hozzátette, a sú­lyos sérüléses balesetek szá­ma több mint 11 százalék­kal, a könnyű sérüléssel já­ró baleseteké 3 százalékkal mérséklődött. Amerika felfüggesztené a Déli áramlat-egyeztetést „A tárgyalások elhalasztása a Déli áramlatról egy olyan lehetőség, amelyet hasznos lenne átgondolnia Magyar- országnak” - mondta April H. Foley amerikai nagy­követ. Fontos, hogy az EU olyan lépéseket tegyen, amelyek megtörhetik Orosz­ország terjeszkedési vágyát- tette hozzá. Garamhegyi Ábel, a gazdasági miniszté­rium államtitkára szerint Magyarország nem függesz­ti fel a tárgyalásokat. Folytatná a tárgyalásokat Kétmilliárdos kár a libahizlalóknak tömés Ötezer munkahelyet veszélyeztet a Négy Mancs akciója Újabb halálos baleset az M6-os építésénél „Mintegy kétmilliárd forint kárt okoz az idén a baromfiágazatnak és ötezer munkahelyet veszé­lyeztet a Négy Mancs állatvédő szervezet magyar liba- és kacsa­tömés ellen indított kampánya” - jelentette ki tegnap a Baromfi Termék- tanács (BTT) elnöke Budapesten. Bárány László közölte: évente Magyarországon mintegy 2500- 2600 tonna liba- és kacsamájat állítanak elő kényszeretetéssel. A világ töméses technológiával előállított libamájtermelésének mintegy 80 százalékát, 1800 ton­nát Magyarországon termelik. „A Négy Mancs állatvédő szerve­zet offenzívája a termelést és a Levelet írtak a tenyésztők a szaktárcának. magyar tradíciókat veszélyezte­ti” - mondta Bárány László. „Miként védi meg a hízottliba- tenyésztőket és a tenyésztői há­lózatot a kormányzat?” - erre a kérdésre kérnek levélben vá­laszt az agrárminisz­tertől a csongrádi kisgazdák. Vin'cze László országgyűlési képviselő, a Kisgaz­da Polgári Egyesület Csongrád megyei elnöke tegnap elmond­ta: kezdeményezni fogják a par­lamentben, hogy a kormány nyilvánítsa hungaricummá a li­bamájat, és már most minden olyan kezdeményezés mellé oda- állnak, amely az ágazatot meg­mentheti. A termelők szerint a néhány másodperces etetés nem szenvedés Ismét - néhány hónapon belül a harmadik - tragikus baleset tör­tént az MÚcs autópálya baranyai szakaszának építése során. Rakita András, a kivitelező Me­csek Construction Group (MCG) főmér­nöke lapunknak el­mondta, csütörtö­kön, hajnali fél ötkor következett be a tragédia. Egy nyerges vontató terhe lerakodá­sához készülődött, amikor a von­tató platóját mozgató szerkezet megroppant. A harminc tonnát szállítani képes jármű a hatalmas mennyiségű föld súlyától megbil­lent, és rakománya nem hátra-, hanem oldalra dőlt, maga alá te­metve a közelében tartózkodó, egy másik kocsit irányító férfit. Az alvállalkozó által üzemeltetett jármű műszaki vizsgája friss volt, éppen egy hete ment át az ellen­őrzésen, így egyelőre nem tudni, mi okozhatta a tör­ténteket. Ugyancsak a be­ruházáshoz kapcso­lódó hír, hogy a Pécsi Bányakapitányság nem járult hozzá Tolna és Baranya megye határában az alagutak további építéséhez. Azt követően, hogy a Bátaszék közelében épülő egyik alagútban júliusban és augusz­tusban is bekövetkezett egy-egy omlás, a hatóságok mind a négy építményben leállíttatták a mun­kálatokat ■ ■ Nem engedélye­zik az alagút to­vábbi építését. * I i * i A

Next

/
Thumbnails
Contents