Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-12 / 214. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK INTERJÚ online interjú HABis Lászlóval Számítanak a városházán dolgozó szakemberek munkájára - Eger kórháza maradjon köztulajdonban - Elvi döntés a buszpályaudvar áthelyezéséről KERESZTTŰZBEN EGER POLGÁRMESTERE Nemrég Eger polgármestere, Habis László volt hírportálunk, a www.heol.hu vendége. Olvasó­inknak az online interjúra érke­zett és megválaszolt több mint 40 kérdéséből szerkesztettük az aláb-bi összeállítást. Városfejlesztési tervek heöü - Azt beszélik, hogy a legújabb titokzatos belső szer­vezkedései (városháza, intéz­mények gazdálkodása) valójá­ban arra kellettek, hogy a saját embereit ültesse a székekbe. H. L: - A legutóbbi közgyűlé­sen átfogó előterjesztés készült a hivatali szervezet átalakításá­ra, az intézmények szakmai és számviteli feladatainak szétvá­lasztására, valamint az önkor­mányzati társaságok jövőjére. Az előterjesztést nyílt ülésen tár­gyaltuk, nincs szó titokról. A hi­vatal esetében a cél a szakmai alapon összekapcsolható felada­tok egy szervezetbe integrálása. (Megjegyzem, hogy az előző vá­rosvezetés három alkalommal, 1999-ben, 2001-ben és 2004-ben hajtott végre változtatást a hiva­talban. Közgyűlési jegyzőkönyv igazolja, már 2004-ben is problé­mának tartottam, hogy 17 szer­vezeti egység működik a hivatal­ban.) A városházán alapvetően számítok az ott dolgozó szakem­berek munkájára. Közvélemény­kutatás is alátámasztja, hogy a hivatali dolgozók teljesítményét az egriek elismerik. Az intézmé­nyi változtatással egyetlen „sze­rencsésen felszabaduló szék” sem keletkezik. A társaságokra vonatkozóan (középtávú straté­gia, fejlesztési célok meghatáro­zása, egységes kontrolling, üzle­ti tervezési és beszámolási rend­szer) ugyancsak döntés született. HEOL: - Miért mostohagyerme­ke Egernek Lajosváros? Az utóbbi 35 évben nem volt itt fejlesztés, pedig az itt élők ugyanúgy egri polgárok, ugyanúgy fizetik az adót. H. L: - A Lajosváros Eger egyik legszebb városrésze. Az elmúlt évben történtek útfelújítások a Liszt Ferenc téren, a Szövetkezet utcában, az Ifjúság úton, a Faisko­la és a Veres Péter utcában. Ezt megelőzően folyt a Kölcsey téri játszótér beruházás. Bővítették, felújították a Hunyadi Mátyás Ál­talános Iskolát. Mintegy 80 millió forintot költött eddig a város az iparosított technológiával épített mintegy 20 társasház felújításá­ra. A Lajosvárosban több ütem­ben közel 160 lakást épített az ön- kormányzat, folyamatosan újít­juk fel a városrész intézményeit (a Szilágyi Gimnázium felújítása tavaly 20 millió forintból, idén 35 millió felhasználásával való­sul meg, magastető épült az Ifjú­ság úti óvodára stb.). Tavaly zá­rult egy 800 milliós beruházás a Külsősor út és térsége csapadék­problémáinak a megoldására. MEOL - Tervezik-e, hogy újabb nagyberuházókat hozzanak Egerbe, akik munkahelyeket teremtenének? H. L: - Jelenleg főként a meg­lévő ipari üzemek működési fel­tételeinek javításán dolgozunk. Korábbi döntésünkkel elősegí­tettük egy logisztikai központ építését. Reményeim szerint az Több mint két órán át válaszolt Habis László hírportálunkon az olvasóink által feltett kérdésekre. Dr. Kovács Luca irodavezető volt a segítségére. idegenforgalom terén sikerül új munkahelyek teremtése (szállo­daberuházás). HEOL - Terveznek-e valamit tenni ezen ügyekben: 1. A Mi­naret melletti régi kápolnaépü­let felújítása. 2. A Török fürdő romjai a Dózsa György téren. 3. Hibay Károly utcai gazos tel­kek, romos műemlék épületek. 4. Buttler-ház. Továbbá nagyon zavaró, hogy rendszeresen sza­bálytalanul parkoló autók aka­dályozzák a forgalmat a város több pontján. H. t; - A Minaret melletti kápol­na a megye tulajdona, most terve­zi a Hosplnvestnek vagyonkeze­lésbe adrű. Mi kezdeményeztük a felújításra kötelezést. A Valide Sultana állami tulajdon, indítvá­nyozzuk, hogy a város vehesse vagyonkezelésbe. A Hibay Károly utcai telek magántulajdon, ahol a szomszédok pert indítottak. Emi­att a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az építési engedélyezési eljárást felfüggesztette a per elbí­rálásáig. A Buttler-ház magántu­lajdon, többféle kezdeményezés indult az épület megmentésére. A szabálytalan parkolással kapcso­latos észrevételeit köszönettel vet­tem és továbbítottam a közterület­felügyelethez. HEOL - Igaz-e, hogy a vasútállo­másnál alakítják ki az új autó­busz-pályaudvart, egyáltalán már végleges döntés van, hogy máshová kerül, vagy ez még csak terv? H. L; - Tanulmányterv készül az állomás környékének fejleszté­sére. Jelenleg egyeztetünk a MÁV vezetésével. A közgyűlés elvi dön­tést hozott a buszpályaudvar át­helyezéséről, de az előkészítés és a konkrét megvalósítás több év munkáját igényli. A távolsági és a helyi járati buszközlekedés át­alakítása az utasok érdekeinek fi­gyelembevételével történhet. Utak, járdák, közlekedés HEOL: - Forgalmi lámpák erdeje van Egerben. Ez igen költséges és nem modern. Miért nem építenek több körforgalmat, ami olcsóbb és biztonságos, nem kell karbantartani? H. i_: - A forgalmi lámpák álta­lában az állami fenntartású és az önkormányzati utak találkozásá­nál működnek. E csomópontok átépítése rendkívül költséges, és csak az állami szervek hozzájá­rulásával lehetséges. Körforgal­mat terveznek például a K2 és a majdan megépülő 25-ös út csat­lakozásánál. HEOL: - Lehetséges lenne-e a Sas út és a Kertész út csomó­pontjánál körforgalom kialakí­tása? h. L: - A tervezők dolgoznak ennek a megoldásán is. Tudomá­som szerint minden irányban kanyarodósávok létesülnének, a Sas út pedig alárendelődne az észak-déli közlekedési irány­nak. Két fénysorompót, vasúti át­kelőhelyet terveznek. Ez termé­szetesen ma még csak előzetes javaslat, az alternatívákat meg­vizsgáljuk. HEOL - Egy ideje semmit nem hallani a keleti elkerülő útról. Lesz-e ebből valami? H, L: - Az út nyomvonalát a vá­rosi szerkezeti tervben is rögzíte­ni kell. Most folyik az Alma- gyar-Merengő városrész szabá­lyozási tervének elkészítése is, amely szintén tartalmazza az el­kerülő út egy szakaszát. Az út épí­tése a későbbiekben - kormány­zati döntést követően - kezdődhet meg. (Felnémeten egyébként az út áthalad az OMYA telephelyen, ezzel a terület rehabilitációja so­rán számolunk.) HEOL: - Mikor javítják meg a belváros járóköveit? Gyerekek, öregek bukdácsolnak a mozgó kövekben. A leglátogatottabb Dobó téren és a piac felé vezető úton is veszélyesek az utak. H. L: - Ebben a hónapban ér­keznek be a Dobó tér építészeti öt­letpályázatának anyagai, és sor kerül a szakmai zsűri részéről az értékelésre is. Az a törekvésünk, hogy a térség egy úgynevezett funkcióbővitő városrehabilitáció célterülete legyen. Ehhez a későb­biekben kormányzati döntés is szükséges. A Dobó utcában - a ví- ziközmű-rekonstrukciót követő­en - tervezzük a macskaköves fe­lület teljes átépítését. Mit keresnek a Magyar Gárda és más szélsőséges alakulatok a megyeszékhely közterein? HEOL: - Felháborítónak tar­tom, hogy Ön polgármester­ként nemcsak tolerálja, de egyenesen pártolja is a szélső­ségesek jelenlétét Egerben. H. L: - Mindenféle szélsőséges megnyilvánulást elutasítok, akárkitől, bármelyik politikai erőtől származik. Másfelől, ha egy pártot vagy egyesületet tör­vényesen bejegyeztek, azaz Al­kotmány keretei között jogo­sult működni. Polgármester­ként a város valamennyi lakó­ját képviselem. A tön'ényesen bejegyzett szervezetek rendez­vényeit helyi rendelet szabá­lyozza. Egyébként egyeztet­tem a közgyűlési frakciókkal e kérdésben, ám az előzetes egyezség ellenére nem jutot­tunk konszenzusra a szélsősé­ges politikai megnyilvánulá­sok megítélésében. HEOL: - Mikor lesz kerékpárút a Kistályai útnál? Életveszélyes a K2-es csatlakozása. H. L: - A kormányzati irányítá­sú regionális fejlesztési tanács nem hajlandó kerékpárút-beru- házásra pályázatot kiírni. Termé­szetesen keressük a megoldást. Az egri kórházról HEOL: - Egyik olvasónk java­solta Önnek, vegye figyelem­be, hogy a kórház nem csak az egrieké, hanem minden Heves megyeié. H. L: - A megyei önkormány­zat az elmúlt években nem sokat tett a kórház fejlesztéséért, sőt ki­nyilvánította: az ingatlanvagyon egy részét értékesítem kívánja, és az ebből származó bevételt ki­vonja az ágazatból, nem a megye lakóinak egészségügyi ellátásá­nak fejlesztésére fordítja. Ezért merült fel a város részéről az in­tézmény teljes átvétele. HEOL: - Mit gondol arról, hogy azok az emberek, akikkel ne­megyszer Ön is együtt gyűlése- zett az elmúlt hónapokban, kórházi sztrájkkal fenyegették meg a várost? H. L,: - Hazánkban a munkavál­lalókat megilleti egyfajta végső eszközként a sztrájk joga. Biztos vagyok abban, hogy a betegellátá­sért felelősséget érző dolgozók olyan megoldást találnak, ami nem veszélyezteti a gyógyítást. Az elmúlt években a megye veze­tése igazgatóváltások sorát haj­totta végre, a nem megfelelően ki­választott vezetők százmilliós ká­rokat okoztak elszámolási hibák­kal, átgondolatlan szerződésbon­tásokkal. Ez idézte elő a jelenlegi helyzetet A városi közgyűlés ja­vaslatait a megye elutasította, il­letve érdemben nem foglalkozott velük. Jelenleg nincs más lehető­ségem, mint hogy ismételten kez­deményezzem a szakminiszter­nél, hogy vesse be befolyását a megoldás érdekében. HEOL: - Az Önnel szimpatizáló orvosok azt mondják, féltik az ellátást Egerben. Ez nagyon dicséretes, de akkor talán dol­gozzanak vagy adják át a he­lyüket annak, aki dolgozik, ne rugdossák a totális csőd felé a kórházat. H. L: - A betegellátásban az el­múlt időszakban nem volt fenn­akadás. Attól tartok, hogy a mos­tani - sokszor bírált - színvonal jelentősen zuhanni fog, ha 120 orvos (a doktorok háromnegye­de) és a szakdolgozók fele elhagy­ja a kórházat. Tudomásom szerint a Hosplnvest által működtetett kórházakban nem megfelelő az orvosok száma. A létszámleépí­tés, a zsúfoltság betegellátási gon­dokhoz vezetett. HEOL: - Nem gondolja, hogy nagyfokú felelőtlenség a bete­gekkel és a kórházi dolgozók­kal szemben egy szűk érdek- közösséggel együttműködve akadályozni a kórház normális működését? H. L: - Egyetértek, én magam is úgy látom, hogy szűk az az ér­dekközösség, amelyik akadályoz­za a kórház normális működését. HEOL: - Senkit nem érdekel, hogy ki működteti a kórházat, amíg rendesen gyógyítanak benne. Ezt sokan gondolják így Egerben. H. L: - A vagyonkezelésbe adás­sal vegyes tulajdon jön létre. Ez - például pályázati pénzek el­nyerése stb. esetén - szinte lehe­tetlenné teszi a majdani szerző­désbontást. Megítélésem szerint a szerződésben nincsenek való­di biztosítékok, a magáncég ké- nye-kedve szerint járhat el, hi­vatkozhat majd a jogszabályi környezet, a finanszírozás válto­zásaira (a kötelezettségekre ele­ve póthatáridő állapítható meg). Húsz év nagy idő... HEOL: - Azt nem értem, hogy ha adódik egy olyan lehető­ség, miszerint ha a város és a megye megegyezik, akkor a Hosplnvest egy teljesen új kórházat épít, akkor miért nem egyeztetnek ebben a kér­désben? H. L: - Véleményem szerint a vagyonkezelésbe adással csök­ken annak esélye, hogy Egerben új kórház épüljön. A megye nem kórházépítésre hirdetett például koncessziós pályázatot, hanem a közbeszerzési törvény megkerü­lésével „pályázatot”. Egy új kór­ház feltételezi a városi szerkezeti és szabályozási tervek módosítá­sát is. Tavaly év elején a megyei önkormányzat elnöke felvetette, vállalná-e a város egy többmilliár­dos beruházás önerejéhez a hoz­zájárulást. Én erre pozitív választ adtam. Megjegyzem, hogy a bel­gyógyászati tömbrekonstrukció (2,08 milliárd forint) teljes önere­jét a város biztosította. A reuma­kórház folyamatban lévő beruhá­zása önerejének kétharmadát Eger adja. Mindezt egy „normális kórház” érdekében. HEOL: - Ha polgármesterként a lakosságot képviseli, miért csak akkor szólal fel, ha „kór- házvédésről” van szó. A másik oldal mellett miért nem érvel? H. i.: - A közgyűlési többség amellett foglalt állást, hogy Eger kórháza maradjon köztulajdon­ban. Én is ezt az álláspontot kép­viselem. i t I ♦ * 4

Next

/
Thumbnails
Contents