Heves Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-06 / 183. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Hosplnvest: a közjegyző 721 szerződést hitelesített Üdvözlik az SPS hazai bevezetését agrárium Tizenöt érdekvédelmi szervezet szorgalmazza az áttérést az új rendszerre Az egri kórház kapcsán mások által a nyilvánosságban indított számháborút a Hosplnvest Zrt. lezárta - nyilatkozta tegnap dr. Deák Gábor, a cég alelnöke. Múlt pénteken felkértek egy Heves megyei közjegyzőt az aláírt munkaszerződések számának hitelesítésére. A közjegyző kedden tanúsítványt állított ki arról, hogy ezen a napon összesen 721, a kórház dolgozói által aláírt munkaszerződéssel rendelkezett a Hosplnvest Zrt. Egyebekben az átvételhez szükséges dolgozói létszámot a Hosplnvest Zrt.-nek az ÁNTSZ felé kell bizonyítani, az engedélyezési eljárást a cég rövidesen elindítja. Az alelnök hozzátette: tegnap kora délelőt- tig újabb 11 dolgozó, köztük orvosok is írtak alá munkaszerződést, így a számuk elérte a 732- t. Akik nem adták le a szerződésüket, még dönthetnek. ■ Dr. Tóth Katalin: a számháborúnak a kórházvédők sem hívei. A teljes létszámhoz esetlegesen hiányzó dolgozók pótlásáról a Hosplnvest gondoskodik. A múlt hét során elindították a toborzást. Csütörtökig 150 szakképzett dolgozó jelentkezett, azóta újabb mintegy 100 jelentkezőt regisztráltak. Számítanak azokra, akiket korábban Egerből, Hatvanból, Gyöngyösről, Parádfürdőről, Ózdról és Kazincbarcikáról küldtek el.- A számháborúnak a kórházvédők sem hívei, mert méltatlan az ügymenethez - válaszolta dr. Tóth Katalin, miután ismertettük vele a Hosplnvest Zrt. közleményét. A doktornő hozzátette: a cég által előadott szerződések tartalmára nézve a szakhatóság, vagyis az ÁNTSZ hivatott véleményezést adni. A kórház létszámát illetően a szakmai tartalom is rendkívül fontos. A szakhatóság arról tájékoztatta a kórházvédőket, hogy a törvény előírása szerint járnak el. Ez azt jelenti, hogy az új működtető csak a teljes intézményre kaphat végleges engedélyt, amelyet meg kell előznie az osztályok részletes tárgyi és személyi feltételei felülvizsgálatának. Á kórházvédők bíznak a szakhatóság törvénytiszteletében. ■ Az elkövetkezendő időszak legfontosabb agrár- politikai döntése az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer (SPS) bevezetése lesz. Tóth Balázs Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer jövő esztendei bevezetéséből profitálhatnak a hazai állattenyésztők is. Képünk illusztráció. De mit is jelent valójában az SPS? Az Európai Unió tizenhét tagállamában a gazdák támogatása már évek óta az SPS szerint zajlik. Ahhoz, hogy hazánkban már jövőre is ezt a módszert alkalmazhassák, Magyarországnak augusztus 1-jéig kellett bejelentenie áttérési szándékát az Európai Bizottságnak. Az elmúlt időszakban különböző megfontolások és érvek mentén számos agrárszervezet nyilvánította ki véleményét a mi- | előbbi átállás mellett, illetve elle- ? ne. Tizenöt - a magyar mezőgaz- J dasági termelés meghatározó ré- I szét képviselő - gazdasági érdekképviseleti és szakmai szervezet szükségesnek tartotta, hogy egyértelmű és határozott állásfoglalást tegyen az SPS 2009-től való bevezetése mellett. Szerintük az új támogatási rendszer stabilitást, nagyobb kiszámíthatóságot jelent, és egyes - nemzetgazdasági szempontból is fontos - ágazatok fennmaradási esélyeit is növeli. Úgy vélik továbbá, hogy a földhasználati viszonyok stabilizálásán és a spekuláció visszaszorításán keresztül ez a rendszer szolgálja leginkább a jövőben a földhasználók és a földjüket saját maguk művelő földtulajdonosok érdekeit is. A közös nyilatkozatot aláírók baromfi termék tanács, Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége, Gabonatermesztők Országos Szövetsége, Húsmarhatenyésztők, Marhahústermelők Országos Szövetsége, Juh Terméktanács, Magyar Agrárkamara, Magyar Állattenyésztők Szövetsége, Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége, Magyar Parasztszövetség, Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetsége, Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetsége, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszerint az SPS garantálja a földtulajdonosok jövedelembiztonságát. A földhasználók csak akkor juthatnak támogatáshoz, ha rendelkeznek megfelelő nagyságú földterülettel, enélkül ugyanis nem tudják lehívni a neki járó támogatást. Elkerülhető, hogy az állattenyésztés és a kertészet egyes ágai még kilátástalanabb helyzetbe kerüljenek, azaz a hazai termékek helyét az import vegye át. A jelenlegi földalapú támogatási rendszer továbbszágos Szövetsége, Tej Termék- tanács, Vágóállat és Hús Terméktanács, Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. vitele hátrányosan érintené a már eddig is igen nagy veszteséget elszenvedett ágazatokat, és nem adna lehetőséget üzemi szinten a támogatások uniós szintre történő felzárkóztatására. A stabü működési keretek - amelyekre az uniós csatlakozás előtt vártak a gazdák - között a termelők is nagyobb biztonsággal tudnak tervezni 2013-ig, ahogyan áz SPS-t már korábban bevezető tagországokban. A tizenöt szervezet úgy véli, ez valós esélyt biztosíthat a felzárkózásra. A MAGOSZ, valamint a parlamenti ellenzék ugyanakkor tiltakozik az SPS bevezetése ellen, mivel szerintük a földtulajdonosok hátrányos helyzetbe kerülnek, ha a bérlő rendelkezik a jogosultsággal, s megszűnik, vagy már 2006 óta megszűnt a bérleti szerződés. Úgy vélekednek, hogy a gazdasági folyamatok a jelenleg érvényben lévő SAPS fenntartását indokolják 2013-ig. Vágner Ákos, a Heves Megyei Agrárkamara titkára szerint térségünkben nem lesz speciális hatása az SPS-re való áttérésnek, az ágazati különbségek miatt eltérő súlyozással ugyanaz lesz érezhető, mint az országban. Mint mondta, voltak viták, legfőképA JELENLEGI egységes területalapú támogatás (SAPS) ugyan nő 2012-ig, ám az ágazati „top up”, azaz nemzeti kiegészítési lehetőség fokozatosan eltűnik. A tejtermelők már jövőre kevesebb pénzt kapnának, de pár éven belül a cukorrépa-termelők, a zöldség és gyümölcstermesztők, valamint a szőlőbor ágazat képviselői is rosszabbul járnának. Az SPS lényege, hogy ágazati támogatás helyett történelmi alapon megszerzett alanyi jog illeti meg a gazdálkodót, függetlenül attól, hogy mit termel a földjén. Lesz még kiegészítő támogatás is, amely a 2006-os viszonyokat veszi alapul. A tápén a 2006-os bázisév megállapításakor, de el kell fogadni, hogy mindenki számára kedvező döntést nem lehetett hozni. Azt az időszakot a gazdálkodók védelmében állapították meg, hogy megelőzzék a spekulációs földvásárlásokat. Ugyanakkor sajnos negatív hatásokat érezhetnek az új gazdálkodók, vagy akik jelentős szerkezet-átalakításokat hajtottak végre azóta. Szintén hátrányosan érintheti azokat az agrár- termelőket, akik folyamatosan mogatási jogosultság vagyoni értékű jog, azaz eladható, örökölhető, de csak megfelelő földmennyiség után lehet felvenni a rá eső támogatást Ha valaki a hozzá tartozó föld nélkül vásárolja meg a jogosultságot, annak adóznia Ls kell, s a jog értéke is felére csökken. Bérbe adni is csupán földdel együtt lehet. Minden hektár föld egy SPS támogatási egység lehívását teszi lehetővé. A jogosultsággal nem a ßld tulajdonosa, hanem a használója rendelkezik, tehát a haszon érdekében együtt kell működniük. Aki három éven át nem hív le támogatást, annak a jogosultsága elvész. fejlesztették - akár bérelt területekkel is - birtokukat. Hozzátette, reméli, hogy megvalósul az ígért kiszámíthatóság, és működni fognak a banki hitelfelvételt megkönnyítő intézkedések. A megyei agrárkamara munkatársai folyamatosan nyomon követik a jogszabályok meghozatalát, és központi előadáson, valamint a tanácsadói hálózaton keresztül kiscsoportos ismertetőkön tájékoztatják az érintetteket a fejleményekről. A közös nyilatkozatot aláíró szervezetek ■ Az SPS szolgálja leginkább a földhasználók és a földjüket saját maguk művelő földtulajdonosok érdekeit is. Elhunyt Győrvári János búcsú Végleg befejezte földi pályáját egy igazi színész Rideg ténnyel kellett szembesülniük mindazoknak, akik szeretik az egri színházat, az itteni színjátszást. Tegnap hajnalban befejezte földi pályáját egy nagyszerű színész, egy remek ember. Nyolcvanhét éves korában elhunyt Győrvári János színművészünk, aki oly sok szép percet szerzett a színházlátogató közönségnek a megyeszékhelyen és az ország különböző színpadain egyaránt. Győrvári János Tényőn látta meg a napvilágot, 1921. szeptember 16-án. Az Országos Színészegyesület színiiskolája elvégzése után 1946-tól vidéki társulatoknál játszott 1951-től a Déryné, 1957-től az egri Gárdonyi Géza, 1959-től a Békés megyei Jókai, 1960-tól a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1986-ban Gáli László direktor hívására tért vissza Egerbe, a Gárdonyi Géza Színházhoz. A számára is mindent, a világot, az élet teljességét jelentő deszkákon a Kőszívű ember fiai öreg Barad- layjaként láthatta utoljára a közönség Egerben. Színházi munkái mellett tartott előadóesteket is, például Arany János, Petőfi Sándor, József Áttila, Radnóti Miklós műveiből. Szívesen vállalt az utolsó időkben is fellépéseket különböző rendezvényeken, ahol versmondó talentumát megcsodálhatták hallgatói. Másfél éve vehette át választott városa elismerését, amikor Eger városa a Pro Cultura Agriae-díjjal tüntette ki a Magyar Kultúra Napján. Színháza pedig a 2006-2007-es színházi évad végén örökös tagjainak sorába választotta. S mostantól tagja lett a színházi emlékezet földi léten túli örök társulatának. ■ E. B. Azért jó ilyen speciálisan haladó demokráciában rendezni olimpiát, mert ott nincs megoldhatatlan akadály. Ha az a siker kulcsa, akkor betiltják a magánközlekedést, vagy harmincmillió embernek rendeletben írják elő, hogy három hétig ne vegyen levegőt. Csak, hogy több oxigén jusson az olimpiára. Hát, ha máshonnan nem, innen legalább tudjuk, mi miért nem fogunk soha semmi ilyesmit rendezni. Mert már túl fejlettek vagyunk hozzá, ráadásul a sajátos problémamegoldó gondolkodásunkat a világ nemhogy követni vagy megérteni, de kivárni se igen tudná. Ja, hogy önöké volt a 2024-es olimpia, amit apró csúszással, határidő-módosításokkal 3612-ben rendeznének?! Bár amennyiben bevezetnék „az alakítsunk bizottságot a kérAz aranyér! dés alapos áttekintésére, amely még nem oldott meg semmilyen problémát” című olimpiai számot, alighanem dobogósok lennénk. Nem is szólva a „százméteres, elnézést, picit túlléptük a beruházás költségkeretét” versenyszámot vagy a „hoppá, már megint kiloptuk az anyagot, többször számláztuk ugyanazt, drága közpénzen nem csináltunk semmit” vegyesváltót. Kínában ilyen gond nincs. Igaz, ott is lopnak, csalnak, korruptak, néha közibük lövet a demokrácia, de ha valaminek készen kell lennie, akkor az kész is lesz. Könnyű is egy olyan népnek, amelynek jó az országimázsa, hogy egy világraszóló szörnyű blamázst, egy házat, amelynek nagy falai - a másnapos pallérok munkája folytán - sosem találkoznak, a Föld egyik legnagyobb turisztikai attrakciójaként mutogassanak. Igaz, nekünk is vannak sokmilliárdos, sehova se vezető hídjaink, világdrága rossz útjaink, sok- milliárdos, raktárban rohadó stadionbeléptető rendszerünk, de sehol sem vagyunk. Egy magunkfajta közepesen fejlett minta demokrácia számára ezek már megoldhatatlan problémák. Ahol az elmúlt másfél évtizedben olyan eredményesen sikerült fölszámolni példának okáért a futballhuliga- nizmust, hogy az mára már a lelátókon kívül a köztereken is átvette az irányítást. ■ Kovács János f
