Heves Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-05 / 182. szám
5 2008. AUGUSZTUS 5., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE A legfinomabb pogácsafélék ügyes készítői kerestetnek A recskiek háromnapos, nagyszabású falunapra készülnek augusztus 15-16-17-én. A programok pénteken este kezdődnek a Pannónia Parkban, ahol retró- koncertre várják a szórakozni vágyókat. A helyszínen megtekinthetik a motormúzeumot is. A szombat a gasztronómia és a kultúra jegyében zajlik reggel nyolctól a vasútállomás előtti téren. Délelőtt a Recsk tábláknál minden átutazót köszöntenek. Tíz órától kezdődik a pogácsasütők vetélkedése. Nevezni egy tál - bármilyen ízesítésű, méretű - pogácsával lehet. A szigorú zsűri délben hirdet eredményt. Délig a környékbeli vadásztársaságok főznek vadételeket, de struccételekből is kínálnak majd kóstolót. A gyermekeknek egész nap biztosítanak szórakoztató, vidám rendezvényeket, a művészeti csoportoknak pedig bemutatkozásra is lehetőségük nyílik. Délután a művelődési házban tekebajnokságon vehetnek részt, fél hattól pedig hangulatos zenés műsor kezdődik. Nosztalgiabállal zárul a nap. Vasárnap délután háromtól a sportpályán egymást követik majd a versenyek, este hét órakor pedig „Mária-ábrázolás a művészetben” címmel nyílik tárlat a művelődési otthonban. ■ Egyelőre nincs elegendő keret a leleszi tervekre Az önkormányzat tavasszal több pályázatot is benyújtott különböző forrásokért. Szerették volna megoldani a Bacsó Béla út építését, s a faluházuk felújítását. Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-tól nemrég kaptak értesítést arról, hogy pályázataik megfeleltek a formai és szakmai követelményeknek, ám a források kimerülése miatt tartaléklistára kerültek a beadványok. Mint azt a falu polgármesterétől, Palkovics Ákostól megtudtuk, a tanács idén november 30- ig dönt a tartaléklistán szereplő pályázatok támogatásáról, ám minimális esély van arra, hogy e keretből bármilyen módon részesüljenek a lelesziek. ■ Provokálták a társadalmat periférián A foglalkoztatásért az ördögagjys szövetkeznének A szakképzettek itt is előnyben vannak. A rászorultak zömét harminc napra, illetve három hónapra tudják bevonni a közmunkába. Tíz éve arra figyeltek fel Ausztriában, hogy ezer tartós munkanélküli van az országban. Nálunk csak Pétervására környékén van ennyi, kétszázhetven Tarnaleleszen. Szilvás István A csaknem 1900 lakosú település önkormányzata jóval megelőzte Monokot és Ivádot, amely helységekben mostanában mélyültek el a tartós munkanélküliekkel kapcsolatos feszültségek. A tarnaleleszi képviselő-testület ugyanis már 1997-ben - 2000- ben történt módosítással - rendeletet alkotott a szociális ellátások egyes kérdéseinek a helyi szabályozására.- Hosszú évek tapasztalata kényszerítette ki, hogy meghatározzuk a rászorultságtól függő szociális támogatásra való jogosultság feltételeit - mondta dr. Maczkó Ferenc körjegyző. - Ezt először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal kifogásolta, később az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendelkezéseket. Ezzel kapcsolatos egyértelmű határozatát közzé is tette a testület, hat éve a Magyar Közlöny 2002. évi 93. számában. A történet érdekessége, hogy 2000 és 2002 között senki sem figyelt fel arra, hogy mi is volt ennek az önkormányzati rendeletnek az előzménye, s főként a célja. A testület úgy érvelt - s ehhez hasonló gondolatok vetődtek fel most számos honi településen -, hogy „az egyes szociális ellátások iránti igényeket az állampolgároknak önmagukért és családjukért tanúsított felelősség alapján kell elbírálni. ...Vizsgálni kell a kérelmezők magatartását, tényleges és lehetséges teherbíró képességét..., illetve azokat a körülményeket, amelyek megélTARNALELESZEN évente 66 millió forintot fizetnek ki rendszeres szociális segélyként. Megtakarítás esetén a helyi önrésznek számító 6,6 millió forintból évente egy-egy utcát lehetne felújítani. Az önkormányzat általában harminc hetési nehézségeiket előidézték”. Csakhogy mindez nem volt összhangban az akkori - s most sincs a részben módosított - szociális törvénnyel.- Tudtuk, hogy túlterjeszkedtünk a törvényi kereteken, amikor így próbáltuk meg csü- lapítani a helyi feszültségeket. Ez a törvényhozással szembeni provokációnak is felfogható, ám az alkotmánybírósági döntésen kívül nem lett visszhangja a dolognak - mondta a körjegyző. A település képviselői az Alkotmánybíróság által is kifogásolt egyes tételek törlése után 2004-ben új önkormányzati rendeletet alkottak. A küzdelmüket munkanélkülit tud bevonni a közmunkába. Zömükre csupán tereprendezés, faluszépítés, temető-karbantartás btható. A szakemberekre - mint a jelenleg az iskola renoválását végző munkásokra - hosz- szabb távon is számíthatnak. azonban nem adták fel. Állami úton kezdeményezték, hogy a Magyar lüdományos Akadémia Szociológiai Intézete vizsgálja meg az úgynevezett társadalmi potyautasok helyzetét. Mindezt arra alapozták, hogy - miközben az unió az egy életen át történő tanulást szorgalmazza -, addig nálunk tömegesen gyarapodik a funkcionális analfabéták száma. Ők azok, akik - ha netán rászánják magukat - munkát követelnek, ám sem alapfokú iskolai, sem szakmai végzettségük nincs. A segédmunka iránti igény viszont egyre kisebb az országban.- Megoldásként mindössze a közmunka jöhet szóba - tette hozzá Palkovics Ákos polgár- mester. - Ott nincs is gond, ahol tíz-húsz rászoruló él. Ahol viszont több százan vannak, mint nálunk, képtelenség értelmes elfoglaltságot találni nekik. Mi az ördöggel is szövetkeznénk, hogy valamilyen munkával kiváltsuk a segélyeket. Az állami közutak mentén lévő árkok, továbbá a vízfolyások partjának, medrének a rendben tartásában nagy lehetőségek rejlenek, de nem látjuk az akaratot. Pedig csak az illetékes tárcák egyeztetésére lenne szükség. ■ Senki sem figyelt fel rá, hogy mi is volt az önkormányzati rendelet előzménye, s főként a célja. Évente egy út épülhetne a megtakarított segélyből Szerény, de vidám falunapot rendeznek ívád Az önkormányzat döntése értelmében idén is megrendezik a falunapot. A tavalyinál szerényebb keretek között augusztus 16-án, szombaton várják mindazokat a sportpályára, akik szeretnének kikapcsolódni, feltöltődni. Erdőbejárásra készülnek a leleszi szakemberek tarnalelesz A Tarnaleleszi Erdőbirtokosság vezetői rendszeres időközönként szerveznek erdőbejárást, amelynek során felmérik a környékbeli erdők állapotát. A legközelebb e hét végén, szombaton tartják meg a terepszemlét. Tilos a szemétégetés a faluban nyár végéig MÁTRADERECSKE A helyi ön- kormányzati rendelet szerint augusztus 31-ig a község területén tilos a kerti hulladék elégetése. Az ingatlanterületeken a tulajdonosok kötelesek lekaszálni a gyomot és az allergiát okozó növényeket. Kiváló focistájukra emlékeztek a tornával BÜKKSZENTERZSÉBET A helyi cigány kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzat, valamint a Heves Megyei Labdarúgó Szövetség (HELASZ) támogatásával e hét végén, szombaton ötödik alkalommal rendezték meg a Radies Kálmán foci-emlék- tornát. A résztvevők lerótták kegyeletüket a kitűnő sportember emléke előtt, majd a tarnaleleszi sportpályán mérkőztek meg. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVÉS, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY FENTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalin.barta(«axelspringer.hu Jó színvonalról gondoskodtak falunap Igényesen és vidáman ünnepeltek Domonkoson Az esős napok múltával felhőtlenül élték meg falunapjukat a szentdomonkosiak. Számos idegenből jött vendéget is toborzott Sike Barnabás polgármester a minden igényt kielégítő díszpol- gáravatóra. A községben először Sike András olimpiai bajnokot tisztelték meg a kitüntetéssel. A folytatásból sem hiányzott a színvonal: hagyományőrző kórusok, néptáncegyüttesek, nótaénekesek léptek a nagyszámú érdeklődő elé. Cigányzenekar gondoskodott arról, hogy senki se búsuljon, minek nyomán kezdődhetett az estébe hajló tánc- mulatság. A sátor alatti kitűnő hangulatnak a váratlan nyári zivatar sem ártott. ■ F. B. A falu apraja-nagyja jól szórakozott az estig tartó rendezvényen Vándorol, tanít a hímzőasszony Pedagógusfeleség, Eiben Imré- nének hívják, ismertetőjelei: szereti a népművészetet, szinte mesteri fokon hímez kalocsai párnát, sárközi futót, buzsáki kendőt. Ért ahhoz is, hogy tudományát átadja másoknak, megszerettesse velünk ezt a nem oly költséges időtöltést, amely kinél-kinél haszonnal is járhat. Szajlán él Eiben Imréné, de otthona az egész környék. Legutóbb Szeritdomonkoson és Tarnaleleszen vezette a nőbizottságok által szervezett himzőtanfolyamokat, melyeknek a két községben száz résztvevője volt. November óta minden héten, hóban-fagyban pontosan átjárt Szajláról Leleszre, Domonkosra, hogy eredménynyel záruljon a kurzus. Munkássága kicsit hadüzenet, s a giccsnek szól, hiszen akik okos fejtegetései, ügyes módszerei nyomán megismerkednek hazánk különböző tájainak népi díszítő elemeivel, a kalocsai, sárközi motívumvilággal, aligha akasztanak többé csókolózó galambpárral cikornyás falvédőt otthonuk falára. Ezek jogán dicsérték őt any- nyian, amikor Leleszen jártunk. Meg azért a szép kiállításért, amely a két községben a hímzőkor asszonyainak munkáiból nemrég lezajlott. Ahogy elnéztük a színpompás térítőkét, párnákat, garnitúrákat, az volt az érzésünk: szinte minden háztól kikerült egy-egy darab. Ezt bizonygatta a szentdomon- kosi nőbizottság titkára, Rozgo- nyi Imréné is, felemlítve, hogy április 4ún, a felszabadulásunk ünnepén közös kiállítást rendeznek Tarnaleleszen mindazok a nőbizottságok, amelyek a fáradhatatlan pedagógusfeleség munkája nyomán bonyolítottak le hímzőtanfolyamokat az utóbbi években. (1971. március 20.) è A k
