Heves Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-05 / 182. szám
2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 5., KEDD Távol van tőlük az egri kórház egészségügy Hogyan vélekednek a jelenlegi történésekről a volt főigazgatók? Amíg a kórházban forrong a hangulat, nem rendeződnek a viszonyok, addig némiképp háttérbe szorulnak a betegek. Képünk illusztráció. A kórházvédők szerinti „hospion” orvosok megtörve hagyják el Egert Minden szerződés, amit a Hosp- Invest augusztus 1. után köt a munkatársakkal az törvénytelen, jelentette ki tegnap Egerben Szabó Pál, a kórházvédők elnöke. Sérelmezte, hogy a cég őrző-védőket hozott a kórházba, ilyenformán, mint fogalmazott, „verőle- gényekkel” megtámogatva folytatják a szerződéskötést. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke vizsgálatot kért az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől, az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, valamint Szabó Máté adatvédelmi biztostól és az Egészségbiztosítási Felügyelettől. Dr. Kulcsár Dániel hangsúlyozta, hogy hatan vannak urológusok, de közülük senki nem írt alá. Az orvosok bizalmi viszonya rendülne meg azáltal, ha valaki is kettős játszmát folytatna. Ennek a betegek is kárát látnák. Dr. Mánya Kristóf elmondta: miután az osztályvezető főorvosok nem írták alá a szerződést, a Hosplnvest a II. és a III. vonalbeli orvosokkal tárgyalt. Akiket sikerült meggyőzni, azok a „hospion” orvosok. S azok mind úgy járnak majd, mint a gyermekosztály vezetésére kiválasztott doktor, akivel a beosztottak nem hajlandók együtt dolgozni. Ezért lelkileg és testileg is összetört, még a várost is elhagyja. ■ Elnökségi tag lett a szövetségben a tanszékvezető Nemrégiben közös megállapodás alapján egyesítették a Magyar Vendéglátó Szövetséget, valamint a Vendéglátó és Idegen- forgalmi Munkaadók Országos Szövetségét. A két szervezet közösen megtartott közgyűlésén megszületett tehát az új névre keresztelt Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, amelynek a vezető testületéit is kijelölték. A közgyűlésen az elnökség tagjává választották dr. Dávid Lórántot, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztési Tanszékének vezetőjét is, akinek a szövetség oktatás szekciójában számítanak a hatékony munkájára. ■ A bajok egyáltalán nem új keletűek. Az egri Markhot Ferenc Kórháznak az elmúlt évtizedben három kinevezett és négy megbízott főigazgatója volt. Négyessy Zita Megkerestük az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet korábbi vezetőit, akik közül egyikük sem távozott jó szájízzel a posztjáról. Kíváncsiak voltunk arra, vajon hogyan látják ők, immár kívülről az egri kórházban jelenleg történteket. Indokolt-e a magántőke bevonása ahhoz, hogy működőképes maradhasson az intézmény? Érthető-e a dolgozók ellenállása? A legutóbbi, kinevezett főigazgató, dr. Sebes Gábor határozottan elzárkózott attól, hogy lapunk kérdései alapján véleményt nyilvánítson az egészség- ügyi létesítményben mostanság végbemenő folyamatokról. Az őt ebben a tisztségben megelőző dr. Szakács Ferenc 2005 júniustól 2007 áprilisi leváltásáig volt a Markhot Ferenc Kórház főigazgatója. Korábban három évig a rendelőintézet igazgatójaként is belelátott az intézmény működésébe. jelenleg pedig szakértőként dolgozik különböző egészségügyi projektekben.- Úgy gondolom, elég sok idő eltelt a puccsszerű leváltásom óta ahhoz, hogy tárgyilagosan lássam az eseményeket - bocsátotta előre dr. Szakács Ferenc. - Naprakészen ismerem a történteket, a régi kollégák közül sokan hívnak ma is, mesélik, mi történt, és kérdik a véleményemet. A volt kórházi főigazgató kitért rá: vitathatatlan, hogy az egészségügyi kassza napjainkban elégtelen ahhoz, hogy megfelelő színvonalú ellátást biztosítson. Egyre több a pályaelhagyó, nemcsak az orvosok, de a szakdolgozók körében is. És már nemcsak Nyugat-Európába mennek, hanem a szomszédos országokba is, mert már ott is jobb a helyzet, nagyobb a megbecsülésük. Ezért a magántőke bevonása szükségszerű, természetesen szigorúan ellenőrzött formában.- Ugyanakkor az Egerben kialakult helyzet ezen jóval túlmutat - hangsúlyozta dr. Szakács Ferenc. - Itt politikai csatározásról van szó. Csak éppen a szokásos adok-kapoknak az egészség- ügyi dolgozók és a betegek isz- szák meg a levét. Érdekes lenne a helyzet, ha nem a jelenlegi nyertes Hosplnvest kapta volna meg a jogot a működtetésre, hanem egy másik cég, amelynek a másik politikai térfélen vannak kapcsolatai. Akkor vajon ki tüntetne és miért, vagy mi ellen? Az országban a magántőke bevonásával működtetett intézmények nagyjából egyforma arányban oszlanak meg a két nagy párt valamelyikének támogatását bíró politikai háttérrel - fűzte hozzá az ex-főigazgató, s feltette a költői kérdést: - Akkor mi a probléma? Maga a kiszervezés és tőkebevonás ténye, vagy inkább az, hogy ez kinek sikerült? Dr. Szakács Ferenc úgy értékeli, hogy az egri kórházi kollektíva ellenállása mindenképpen figyelemre méltó.- Nem emlékszem arra, hogy valaha is ekkora összetartás lett volna bármely magyar egészség- ügyi intézményben - jegyezte meg. - A dolgozók még a saját egzisztenciájukat sem féltve kitartanak az elhatározásuk mellett. Ez óriási emberi tett. De hogy ez végül tényleg a dolgozók előnyére szolgál-e, az kérdéses. Az idő ellenük szól, a kitartás ereje csökken, belefásulnak, belefáradnak, és elkezdenek félni, hogy megmarad- e az állásuk, miből tartják majd el a családjukat. Itt már régen nem a szakmáról, nem a betegek gyógyításáról van szó, hanem személyeskedésekről, egyéni érdekekről és egyéni bosszúkról. Ha az indulat győz a józan ész felett, az senkinek sem segít. Összegzésként még ezt fűzte a témával kapcsolatos gondolataihoz dr. Szakács Ferenc:- Az a legszörnyűbb az egészben, hogy ebben a feszült légkörben sajnálatosan több évtizedes barátságok, hasznos szakmai kapcsolatok szűnnek meg, ráadásul barátokból, kollégákból ellenségek lettek. „Te miért írtad alá, te miért nem írtad alá?" És persze az egésznek nyüvánvalóan az a szomorú végeredménye, hogy a betegellátás lesz rosszabb. Dr. Kovács lózsef 2001-től 2005-ig vezette az egri egészség- ügyi intézményt. Ő immár 2007. január 1-jétől a nagykanizsai Dorottya Kórház főigazgatója. Megkeresésünkre elmondta, hogy még mindig folyamatban van a 2005-ben - megítélése szerint a jogellenes felmentése miatt - általa indított munkaügyi per, amelyben alperesek a Heves Megyei Önkormányzat és a Markhot Ferenc Kórház. Emiatt az alpereseknek az ő felmentését követő intézkedéseiről és a kórházban történt eseményekről nem nyilatkozik. Ugyanakkor Kovács doktor, rendkívül szűkszavúan, ennyit elmondott:- A kórház 2001 óta, ha nem is halmozott fel jelentős tartalékokat, de még mindig talpon van. Bekerült az egri kórház a „súlyponti” körbe, amely egyben túlélési garanciát is jelent az egészségügyi kormányzat politikája szerint. Akkor miért kívánja azt az önkormányzat mindenképpen, az ismert botrányos körülmények között, ilyen erőszakosan privatizálni? Dr. Tóth-Daru Pétert 2001- ben mentette fel megbízatásából a Heves Megyei Közgyűlés. Szolnokról, a Hetényi Géza Kórházból pályázta meg korábban az egri kórház főigazgatói posztját. Értelemszerűen hazament, miután itt megszűnt a tisztsége.- Szolnok megyében egy kis faluban dolgozom háziorvosként - mondta a hajdani elsőszámú irányító a telefonba. - Távol vagyok Egertől és szerencsére a politikától is. Nyugodtan élek, szeretem a munkámat és a betegeimet. Csak annyit tudok az egri kórház eseményeiről, amit a híradások közölnek. Ez pedig kevés ahhoz, hogy határozott véleményt alkothassak. KI és meddig vezette a kórházat? Név státus időszak Dr.Tóth-Dani Péter (kinevezettfőigazgató) 1999. július 1-2001. február 2. Dr. Kovács József (kinevezettfőigazgató) 2001. június 1-2005. június 24. Dr. Szakács Ferenc (kinevezettfőigazgató) 2005. június 25-2007. április 27. Dr. Kőszegi Gábor (orvosigazgató, helyettes főigazgató) 2007. április 27-2007. június 30. Dr. Sebes Gábor (megbízott főigazgató) 2007. július 1-2008. április 26. Dr. Berhés István (megbízott orvosigazgató) 2008. április 27-2008. július 7. Dr. Fodor Péter Pál (mb. stratégiai és kontrolling igazgató, a főigazgató általános helyettese) 2008. július 7-től FORRÁS: HlRLAIM-.Yt'JTÍS ■ Itt már rég nem a szakmáról, és nem is a betegek gyógyításáról van szó. Megtették a sertéspestist meggátló intézkedéseket Lángolt Makiáron a bálázó égő határ Legalább száz köteg vált a tűz martalékává Jelzőrendszeres segítségnyújtás Füzesabonyban Folytatás az 1. oldalról A gyakorlati intézkedéseket az váltotta ki, hogy vaddisznó-sertéspestist találtak elhullott vadtetemekben Heves megyében is. A dr. Busák Károly, Heves megyei igazgató-főállatorvos irányította vizsgálatok során kiderült: 2007 márciusa óta 1028 állatból 132-nél mutatták ki a vírus jelenlétét. Nógrád megyében már tavaly megállapították a vaddisznó-sertéspestist. Miután hazánk eleget tett bejelentési kötelezettségének, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Magyarországon július 7-étől a klasszikus sertéspestissel fertőzött területet Heves megyében az M3-as sztráda vonaláig kiterjesztik. így a vaddisznónál észlelt sertéspestis miatti megfigyelési zárlat a megyének az M3-as autópályától északra eső területén 47 települést érint. Az érvényben lévő előírások szerint a gazdák kötelesek bejelenteni az általuk tartott sertések számát és a megbetegedéseket. Az összes sertést zártan kell tartani, megakadályozva, hogy vaddisznókkal kapcsolatba kerüljenek. A sertéstartó épületek bejáratánál kötelező a megfelelő fertőtlenítés, tilos a sertésvásár tartása és a házi vágás is csak előzetes klinikai vizsgálat után történhet. A szabályok vonatkoznak a sertések szállítására is. ■ K. I. Egy kigyulladt bálázógéphez riasztották vasárnap délután az egri tűzoltókat. A lánglovagok egy fecskendővel és egy vízszállítóval vonultak ki a helyszínre, Makiár határába. Miután a mezőgazdasági gép lángra kapott (vélhetően valamilyen műszaki hiba miatt), a tűz átterjedt a tarlóra és az ott lévő nagybálákra. A traktor vezetője le tudta kapcsolni a bálázógépet, így az előbbi nem károsodott.- A tűzoltóknak a mintegy 400 nagybálából háromszázat sikerült megmenteniük a lángoktól. Ezekben 300 ezer, a gépben 10 millió forintnyi kár keletkezett - mondta el Mérai Péter tűzoltó hadnagy. ■ Az égő eszközt sikerült leválasztani a traktorról, így az nem károsodott, ám száz nagybála a lángok martaléka lett KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.Hü Ingyenes jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vehetnek igénybe a jövőben a füzesabonyi többcélú kistérségi társulás 17 településén élő rászorulók - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Laminé Antal Éva, a város polgármestere, a társulás elnöke. A működtető az ilyen feladatok ellátásával már 1995 óta foglalkozó Bodyguard Hungary Kft., amelynek igazgatója, Takács Tamás elmondta: a bajbajutottak, például a hirtelen rosz- szulléttől szenvedő idősek a karkötőn lévő pánikgombbal jelezhetnek a diszpécsernek, akivel telefonos on-line hangkommunikátorral beszélhetnek, s aki kiadja a riasztást. ■ I á t
