Heves Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-25 / 198. szám
« 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 25., HÉTFŐ Habis László polgármester válasza: én Egerért dolgozom Hová kerül az idei szőlőtermés? egri borvidék Egyre nagyobb bizonytalanságban készülnek a szüretre a gazdák Dr. Nagy Imre, az egri közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője pénteken tartott sajtótájékoztatójára Habis László polgármester közleményben reagált. Dr. Nagy Imre mindent megtesz azért, hogy Eger küzdőtérként jelenjen meg a nyilvánosság előtt - fogalmazott Habis László. Nem méltatja figyelemre, hogy - egyebek mellett - a város rangos kulturális-idegenforgalmi rendezvényeknek ad otthont, hogy a város vezetése felkarolja a helyi társadalmi kezdeményezéseket. Példa erre a Gál Tibor-emléknap. Eger hírnevét erősítik más mellett iskoláink kitűnő versenyeredményei, a vízilabdacsapat sikerei, borászaink kiemelkedő nemzetközi szereplése. Dr. Nagy Imrét saját érdekein, esetleg pártja szempontjain kívül semmi sem vezérli. A város országgyűlési képviselőjeként leginkább arra vár: mikor tud ellenségeskedést szítani. Ahelyett, hogy az elmúlt tíz évben elérte volna például az autópályához való ösz- szekötő út megépítését. ■ Ha jön a török, nem Dobó hibája, hogy ostrom van.- Bízom abban - írja Habis -, hogy az egriek többsége tisztában van azzal: polgármesterként nem a politikai riválisok lejáratása, hanem a város hírnevének öregbítése, az életkörülmények javítása vezérel. A Dobó téri Bormustra ünnepélyes megnyitásán túlmenően mindennap jelenlétemmel is igyekeztem súlyt adni a rendezvénynek, találkoztam a testvérvárosok képviselőivel is. Ami a kórház körüli csatározást illeti: ha jön a török, nem Dobó hibája, hogy ostrom van. A megyei önkormányzat kirekesztette Eger városát az egri kórház jövőjére vonatkozó döntésből. Tette ezt annak ellenére, hogy a beruházásokból a város vállalta a nagyobb részt. Az augusztus 19-20-ai egri eseménysorozat méltóságteljes volt. Varga Mihályt, az Országgyűlés költség- vetési bizottságának elnökét mértékadó politikusnak és kitűnő szakembernek tartom. Dr. Nagy Imre szerint talán a közelmúltban Egerben tartott Közgazdász Vándorgyűlés előadóinak sorából is törölni kellett volna? - zárta levelét Habis László. ■ Bár csak a hónap végén, a korai fajtákkal kezdődik a szüret az Egri Borvidéken, már most forrnak az indulatok. A szőlőtermelők jelentős része okkal aggódhat amiatt, lesz-e, aki átveszi a termést. Kühne Gábor Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) legutóbbi ülésén a tanács titkárának megválasztásán túl - mint hírül adtuk, Varga Sándor nyugdíjba vonulása után e pozíciót szeptember 1-jétől dr. Gál Lajos tölti be- a szürettel összefüggő kérdések, így a felvásárlási árak is terítékre kerültek.- Különös aktualitást adott ennek, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az Integrált Borgazdasági Zrt., azaz a korábbi Egervin, illetve a hozzá kötődő gazdasági szervezet, az Egri Szőlő-Bor Szövetkezet idén nem kíván szőlőt felvásárolni, cserben hagyva ezzel a gazdák jelentős részét - jelentette ki Tarsoly lózsef egri hegybíró. - Ráadásul- tette hozzá - ők, a többi jelentősebb felvásárlótól eltérően, nem is képviseltették magukat a mostam tanácskozáson. Most még nyilvánvalóbb: azoknak a szőlőtermelőknek, akiknek nincs hosszú távú szerződésük, súlyos eladási nehézségekkel kell majd szembenézniük 11S Tarsoly József: - Szóba került a korábbról ki nem fizetett szőlők ügye is Elhangzott: aggodalomra adhat okot az a tény is, hogy szemben a tavaly ilyenkor a borvidéken regisztrált 194 ezer hektoliteres átmenő készlettel, most ötven százalékkal több bort, 292 ezer hektolitert rejtenek a pincék, miközben a termés - jelen állapotok szerint -10-15 százalékkal lehet nagyobb az elmúlt évinél. Ami pedig a felvásárlási árakat illeti, az egri hegybíró akképp fogalmazott, hogy most úgy tűnik, azok a kedvezőtlen körülmények dacára is „csak” 10-20 százalékkal esnek vissza. A piaci információk szerint a korai érésű fajták esetében 65-70 forintos kilónkénti árral lehet kalkulálni. Igaz azonban - mutatott rá Tarsoly - most inkább épp az illatos fehér fajták iránt mutatkozik érdeklődés, s a kékszőlők esetében lehetnek majd komolyabb értékesítési gondok. Ez utóbbiak árát most 70-80 forint körülire várja. - Évek óta mondjuk, s ez most még nyilvánvalóbb lesz: azoknak a sző- i lőtermelőknek, akiknek nincs hosszú távú szerződésük, súlyos eladási nehézségekkel keü majd szembenézniük - tette hozzá.- Természetesen szóba került a korábbról ki nem fizetett szőlők ügye is. Úgy tudni, hogy az Egri Szőlő-Bor Szövetkezetnek mintegy 300 milliós tartozása van, Az EBHT-nak sem módja, sem lehetősége nincs beavatkozni a piaci folyamatokba. ami több mint ezer tagot érint, ráadásul úgy tűnik, esetükben pillanatnyilag nem is látszik, ki veszi majd meg az idei termést. Rajtuk sem az EBHT, sem más felvásárlók nem tudnak segítem, esetleg borvidéken kívüli érdeklődőkkel kell majd tárgyalniuk. Ugyancsak kiderült, hogy a felvásárlók - miként a korábbi években is tették - az árak tekintetében ezúttal is kivárásra játszanak, bizonytalanságban tartva ezzel a gazdákat. Az EBHT- ban pedig továbbra sincs kellő elszántság, hogy változtasson ezen a helyzeten - vázolta a viszonyokat Tarsoly József. Csúcskategóriás és minőségi borokra van szükség varsányi lajos szerint a szőlőbor ágazat legnagyobb gondját most a túl erős forint jelenti, hiszen drágává és versenyképtelenné teszi a magyar borokat az exportpiacon, az áremelés elmaradása viszont a termelők veszteségeit növeli. Ráadásul az importborok viszonylag olcsón jönnek be az országba. - Sokakkal egyetértésben magam is úgy látom, hogy hosszú távon az igazi megoldást a jelenleginél hatékonyabb eredetvédelem jelentené, ha a hektáronkénti 55-60 mázsában maximált termés mellett készített csúcs- minőségű borokra, illetve a 110-120 mázsás korlátozással készített minőségi kategóriára helyeznénk a hangsúlyt. Az ennél gyengébb minőségű egri boroknak ugyanis egyszerűen nincs jövője - jelentette ki az EBHT elnöke. Varsányi Lajos: - Az elhúzódó krízis nagy károkat okoz a borvidéknek Az egri hegybíró által elmondottakat lényegében megerősítette Varsányi Lajos, az EBHT elnöke is. Szavai szerint az Egri Borvidéken a mostani szüreten mintegy 5600 hektár termő szőlőről szedhetik le a gyümölcsöt a gazdák, méghozzá - a hegybírók becslései szerint - hektáronként átlag 94 mázsát. A védett eredetű borok közül Egri Bikavér-alapanyagot 2144, Egri Bikavér Superiorét 659, Debrői Hárslevelűét pedig 228 hektárról gyűjthetik be.- A tavalyi hektáronkénti átlagtermés 78 mázsa volt, a jelek szerint ennél most 20 százalékkal jobb eredményre számíthatnak a gazdák, a még a pincékben lévő készletek viszont aggodalomra adhatnak okot - fűzte hozzá Varsányi. - A felvásárlók lényegében egyhangúan arra tettek ígéretet, hogy a szerződéses partnereiktől átveszik a megfelelő minőségű szőlőt, de egy-két kivételtől eltekintve - a tárolóterek szűkössége miatt - jelentősebb többletet nem terveznek lekötni. Tény ugyanakkor az is, hogy a borvidék termésének korábban közel 30 százalékát lekötő Egri Szőlő-Bor Szövetkezet nem volt jelen a mostani egyeztetésen. Azt sem szabad elhallgatni, hogy a tartozások halmozódása miatt minél inkább elhúzódik a krízis, annál nagyobb károkat okoz a borvidéknek, különösen a szövetkezettel közvetlen kapcsolatban álló termelőknek - mutatott rá az EBHT elnöke. A Tarsoly József által felvetettekre reagálva ugyanakkor Varsányi Lajos úgy fogalmazott, hogy az EBHT-nak sem módja, sem lehetősége nincs közvetlenül beavatkozni a piaci folyamatokba, de még az agrártárca keze is meg van kötve e tekintetben. - Megoldás a sűrítményké- szítés, illetve -felhasználás lehetne, valamint a lepárlás, ám az előbbihez szükséges jogi szabályozás késik, az utóbbinál pedig az uniós korlátok jelentenek akadályt - tette hozzá. Az elhangzottak kapcsán kíváncsiak lettünk volna az Egri Szőlő-Bor Szövetkezet elnökének, Krizsai Józsefnek a véleményére is, ám az Integrál Borgazdasági Zrt.-nél megadott számon nem sikerült őt utolérnünk. Mezőgazdasági időutazás és szórakozás községi élet Az időjárás is kegyes volt, csak a tűzijáték után jött az égi áldás Adózó TOP 50: a csúcs a megyében 592 millió Kis túlzással mezőgazdasági időutazásban lehetett részük azoknak, akik szombaton ellátogattak a nagyfügedi falunapra, ahol tucatnyi muzeális és új traktort, s egyéb, földműveléshez használatos gépeket is megnézhettek, kipróbálhattak az érdeklődők, A falunapot - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásának köszönhetően - a Nagyfüged Fejlődéséért Közalapítványnak egyéb érdekes programmal is sikerült megtöltenie. Juhász Jánosné polgármester asszony elmondta: örömmel ta- | pasztalják, hogy nemcsak a szó- s rakoztató műsoron, hanem a fa- 1 lunap megszervezésében is egy- s re többen vesznek részt. - Az elJudynak, a Groovehouse énekesnőjének ügyes helyi táncosok segédkeztek múlt években ez a rendezvény a község életének fontos eseményévé vált, a helybéliek várják, hogy együtt tölthessenek egy napot, amikor a felhőtlen kikapcsolódásé és a barátokkal, ismerősökkel töltött időé lehet a főszerep - tette hozzá a polgármester. Az egész nap tartó falunapon főzőverseny, zenés-táncos programok, íjászverseny és kézimunka-kiállítás várta a vendégeket. A színpadi események közül a közönség tetszését leginkább a Groovehouse együttes, az adácsi Zéta néptánccsoport, valamint a nagyfügedről elszármazott Debrei Zsuzsa színésznő és partnere, Both Gábor operettelőadása nyerte el. ■ Folytatás az 1. oldalról A magánszemély forrásadós eredményének köszönhetően tett szert ekkora éves bevételre. Az első tízbe még egy hevesi polgár került be, a 2007-ben keresett 165 millió forintját ingatlanok bérbeadásának köszönheti. Idén 161 millió forintnyi jövedelemmel már a tizedik helyre lehetett kerülni. Itt is az osztalék dominált, mivel e jövedelem 98 százalékának szintén ez volt a forrása. A bázis évhez képest a tizedik helyezett bevétele, akár csak az elsőé, csökkenést mutat, mivel akkor még legalább 244 millió forintra kellett szert tenni e pozíció elnyeréséhez. Az akkori összegből 238 millió forint vállalkozásból kivont jövedelem formájában keletkezett. Az ötvenedik helyezésért azonban idén már „meg kellett küzdeni”, mivel itt az eddigi tendencia megfordult és növekedés következett be. A 76 millió forintnyi jövedelem csaknem négyötöde közel azonos arányban itt is osztalékból és árfolyamnyereségből jött össze. Az előző évhez viszonyítva az ötvenedik legmagasabb jövedelem tehát emelkedett, és összetétele is változott, hiszen az akkori 68 millió forint háromnegyede még munkaviszonyból származott, és csak a maradék volt osztalék. ■ *
