Heves Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-22 / 196. szám

2 MEGYEI ’KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK llj évad, új remények és új darabok a színházban Demonstrálnak a hazai tejért tiltakozás A termelők több magyar terméket akarnak a boltok polcaira- Egy új évad új reményeket, új bizakodást, új darabokat hoz egy társulat életében - jelezte Csiz­madia Tibor, az egri Gárdonyi Gáza Színház igazgató-főrende­zője az évadnyitó társulati ülés előtt. A direktor bemutatta a tár­sulat új tagjait is: Zsótér Sándor rendezőt, illetve a két fiatal pá­lyakezdő színművészt, Szabó Emíliát és Ötvös Andrást. Az idei darabválasztásról szól­va Csizmadia kifejtette, ilyenkor egy főrendező mindig három kérdést tesz fel magának: egy társulaton belül mire van ember, mire van rendező, s miről szól a darab. így állt össze az évad mű­sorterve, melyben hat nagyszín­padi bemutató szerepel. A kö­zönség láthatja Bulgakov: Iván, a rettentő című komédiáját, Már­ton Lászlótól Az állhatatlant, Chandlertől az Elkéstél, Terry cí­mű bűnügyi történetet, Frayn-tól a Vad méz című vígjátékot, a Chicago című musicalt, s az Aliz című világsikerű darab egy újabb változatát. Gyerekeknek szól a Padlás felújítása, illetve a Diótörő, míg a Stúdiószínpad be­mutatói közt helyet kapott A ve­lencei kalmár, Visky András: Al­koholisták című zenés per- formja, valamint egy különleges mozgásszínház, a Bifidus Essen- sis. Az elmúlt évadból műsoron marad a Fekete Péter, az Emész­tő tűz és a Camille. ■ Kitüntetéssel ismerték el munkájukat Az államalapítás ünnepe alkal­mával kitüntetéssel ismerték el megyénk számos szakember­ének szakmai életútját, példa­mutató munkáját. A köztársasá­gi elnök megbízásából Hiller Ist­ván oktatási és kulturális mi­niszter a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitün­tetést adta át Bán Péternek, a Heves Megyei Levéltár nyugál­lományba vonuló igazgatójának. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést nyúj­totta át dr. Kelemenné dr. Rácz Katalinnak, a Heves Megyei Bí­róság kollégiumvezetőjének. ■ Demonstrációt tartanak a tejtermelők, amennyiben nem teljesítik kéréseiket a legnagyobb áruházláncok. Tóth Balázs Folyamatosan egyeztetnek a két legnagyobb áruházlánc illetéke­seivel a tejtermelők és -feldol­gozók képviselői. Azt szeretnék elérni, hogy az üzletekben keve­sebb külföldi, s több hazai szár­mazású tejtermék legyen kapha­tó. Amennyiben az érintett felek nem tudnak megállapodni a hó­nap végéig, úgy a gazdák tiltako­zásképpen felvonulnak az áru­házláncok egységei előtt. Hogy milyen akcióval hívják föl a tart­hatatlan helyzetre a figyelmet, arról még nincs végleges döntés, de valószínűleg nem folyamod­nak a dinnyésekéhez hasonló drasztikus megoldáshoz. Istvánfalvi Miklós, a Tej Ter­méktanács elnökhelyettese megerősítette az MTI számára korábban adott nyilatkozatát, miszerint felvetődött a gyanúja annak, hogy az áruházláncok beszerzési ár alatt értékesítik a tejtermékeket. Kritikával illette azt a gyakorlatot, hogy egyes üz­letekben 129 forintért adják az UHT tej literjét, továbbá ezer fo­rint körül kínálják a trappista sajt kilóját. Ez szerinte csak ak­kor lenne lehetséges, amennyi­ben a tej felvásárlási ára hatvan forint körül alakulna. Olyan ala­csony áron viszont nem lehet hozzájutni az alapanyaghoz, amelyet ez az összeg feltételez, ezért azt vélhetően drágábban veszik és olcsóbban adják to­vább a fogyasztóknak. Egy liter nyers tehéntejért a felvásárlók jelenleg 75-80 forintot fizetnek, ebből az alapanyagból az emlí­tett termékeket csak drágábban lehet előállítani. Szóvá tette azt is, hogy az áruház­láncok nem fize­tik ki harminc napon belül a be- szállítójukat. Istvánfalvi Mik- • lós a fogyasztók megtévesztésé­nek tartja ugyanakkor, hogy egyes akciókat csak azért hirdet­nek meg, mert az áru szavatos­sága egy nap múlva lejár, ám er­ről a hirdetésben nem tájékoz­tatják a vevőket. A felmérések azt mutatják, hogy a termeléssel együtt a fogyasztás is csökkent Magyarországon: egy ember évente átlag 165-170 liter tejnek megfelelő tejterméket fogyaszt. Képünk illusztráció. Feldolgozók tej, tejszín fölvásárlása az első fél évben (tonna) 2007. első fél év 2008. első fél év felvásárolt mennyiség 622467 530 955 vásárlás feldolgozótól 18878 105750 import 856 7059 Egy liter tejért a felvásárlók 75-80 forintot fizetnek, az olcsó terméket ilyen alapanyagból nem lehet előállítani. Eközben a világpiacon már megnyugodni látszanak a kedé­lyek, s a kereslet csökkenésével együtt az árak is szinte a koráb­bi mélységbe süllyedtek. A nyolcvan forint alá apadt átvételi árral kapcsolat­ban Prázmári László, a tisza- nánai Agrocen- tina Kft. ágazat- vezetője, a Tej Terméktanács Ellenőrző Bizott­ságának elnöke fejtette ki véle­ményét. Úgy látja, a termelők így ellehetetlenülnek, hiszen kor­szerűsítésre nem jut pénz, a szo­lid nyereséget körülbelül száz fo­rintos egységár biztosíthatná. FORRÁS: TEJ TERMÉKTANÁCS Emellett a nyomott áron kínált külföldi termékeket is okolja azért, hogy ha­zánkban mind keve­sebb tehenészet mű­ködik. A Magyar Tej- gazdasági Kísérleti Intézet tavalyi vizsgálatára hivatkozva elmondta: a magyar- országi nagy keres- kedelmi láncok hű­tőibe az uni­ós termékek közül gyakran a gyengébb minősé­gűek találnak utat. Prázmárinak az ellen nincs kifogása, hogy a jó produktumokat behozzák, aho­gyan azt is elismerte, a magyar termékek közt is van, aminek nem lenne helye. Hozzátette, külföldön a tejből készült minő­ségi árucikkeknek megkérik az árát az áruházláncok. Korábban felvetődött az öt­let, hogy a tejet a fogyasztók­hoz a multikat megkerülve, közvetlenül juttassák el a termelők és a feldol­gozók. Ezzel kapcso­latban Prázmári László elmondta, egy alapvető élel­miszereket for­galmazó disz­konthálózat le­hetne a megol­dás, amelynek tulajdonosai a termelők lenné­nek. Mi kevesebb, a kínaiak több tejet isznak A közeljövőben nemigen drágul­nak tovább a tejtermékek, ma­rad az elért árszínvonal, s elő­fordulhat áringadozás - számol be a Nemzetközi Agrárpiaci Ki­látások 2008. című elemzésről az MTI. A tavalyi árrobbanás mögött elsősorban a megnöveke­dett ázsiai kereslet és az expor­tőrök termelésének és készletei­nek jelentős visszaesése állt A világ éves tejtermelése a tavalyi 670 millió tonnáról 2017-ig 794 millió tonnára emelkedhet. Az EU tejtermelése idén 149 millió tonnán stabilizálódhat. A két százalékkal megemelt uniós tej­kvóták hatására ugyanakkor - az átlagos tejhozam 1,3 százalé­kos éves növekedése mellett - a tehénállomány csökkenésére is számítani lehet Jelenleg egy te­hén átlagos tejtermelése Ma­gyarországon 27 százalékkal marad el a régi EU-tagokéhoz képest. Hazánkban a közvetlen beszállítói kvótát a termelők 84-85 százalékban használták ki, ez összességében 1,85 milli­árd litert jelent. Az 52 millió lite­res közvetlen értékesítési kvótát majdnem teljes egészében kime­rítették a tejgazdaságok. A ter­meléssel együtt a fogyasztás is csökkent Magyarországon: egy ember évente átlag 165-170 li­ter tejnek megfelelő tejterméket fogyaszt. A GfK Hungária felmé­rése alapján elmondható: 89-ről 91 százalékra növekedett a tejet vásárló háztartások aránya. Összességében ugyanakkor nem fogyott több tej az év első negye­dében az egy évvel korábbihoz képest. Az értékforgalom viszont a jelentős drágulás miatt csak­nem negyedével emelkedett Rit­kult a vásárlások gyakorisága: az első három hónapban átlagé san 13,2 alkalommal vásárolt tejet egy háztartás. Az elmúlt években nőtt mind az 1,5 száza­lék vagy annál alacsonyabb zsír- tartalmú, mind pedig a 2,9 szá­zaléknál magasabb zsírtartal­mú tejek fogyasztása. Az előbbi „light” termékeket inkább a fia­talok isszák, míg utóbbit a ter­mészetes életmód hívet A nor­mál tejek részaránya fokozaté san visszaszorult az utóbbi évek­ben. Három éve még az eladott tejek 62 százaléka ilyen volt, ma már mindössze 35 százalék. Szeptembertől dr. Gál Lajos az EBHT titkára Megkérdeztük olvasóinkat Ön hol töltötte a nyári szabadságát? Egyre jobban keresettek az ifjú „tudósok” Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (EBHT) - a Varga Sán­dor nyugdíjba vonulásával meg­üresedő - titkári állására tíz pá­lyázó jelentkezett, ám közülük csupán négyet tartott alkalmas­nak a 22 tagú testület. Az EBHT tegnap délutáni ülésén, miután egyikük visszavonta a pályáza­tát, már csak három jelölt ma­radt állva: dr. Gál Lajos, az Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóin­tézet igazgatója, Tarsoly József egri hegybíró, valamint dr. Pók Tamás, a Monarchia borászat főborásza. Közülük végül dr. Gál Lajos­nak szavazott bizalmat a tanács, így szeptember 1-jétől ő töltheti be az EBHT titkári posztját. ■ DR. VÁRADINÉ MAGDOLNA (Debrecen)- Épp itt, a hevesi megyeszék­helyen töltöm a nyári szabadsá­gomat Kereken egy hétre jöt­tünk el, ketten a szomszédasz- szonnyal A napokban bejárjuk a környéket is, úgyhogy elláto­gatunk többek között Egerszalókra, Szilvásváradra és Putnokra is, de Eger neve­zetességeit is végigjárjuk. thurzó tibor (Eger)- Sajnos szinte csak munka volt eddig, bárányosomnál jártunk vidéken. Azért egy-egy napos kirándulásokat még tervezünk a családdal a közeljövőben, a nyár végére, illetve az ősz elejére. így például szeretnénk elmenni Hollókőre. Idén azonban nagyobb utazás már biztosan nem lesz, esetleg majd máskor. iMRi Zoltán (Veszprém)- Elég messziről, Csesznekről jöttünk, a veszprémi egyetem gólyatáborára. A városunk egyáltalán nincs közel, úgy­hogy nekünk ez is nyaralás. Két egész hetet töltünk el itt, ebbe a hosszú időbe szerencsé­re sok program is belefér. Más nyaralás pedig már nem lesz, hiszen mindjárt itta szeptem­ber, és kezdődik a suli HORTOBÁGYI JÁNOSNÉ (Nagytátya)- Idén eddig még sajnos nem voltunk nyaralni. De ez persze nem jelenti azt, hogy ne is men­nénk! Tervezzük ugyanis, hogy a családdal és a gyerekekkel együtt két-három napra elme­gyünk a Balatonhoz. Hogy konkrétan hova, azt nem tu­dom, nem találtuk ki, de való­jában nem is az a fontos. Tegnap kezdődött Mátrafüreden a Bugát Pál Országos Természet- ismereti Vetélkedő döntője. A ne­gyedszázados fennállását ün­neplő vetélkedés legfőbb célja a kezdetek óta változatlan: a tehet­séggondozás. A verseny történetében több egykori diák szerepelt már itt elő­adóként vagy zsűritagként. Ilyen a zsűri mostam elnöke, dr. Rad­nóti Katalin is, aki egykoron még Marx György profeszszor tanít­ványaként versenyzett Gyöngyö­sön. Szerinte azért is nagyon fon­tos ez a vetélkedés, mert egyre nagyobb a tudományos és a mű­szaki területeken az igény a ter­mészettudományokban igen jár­tas szakemberek iránt. ■ A I I

Next

/
Thumbnails
Contents