Heves Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-13 / 189. szám

5 2008. AUGUSZTUS 13., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Egy év eredménye után elégedettek a szentmiklósiak a társulással Múzeumot érdemel a Tisza kérdések Nem kezdődött meg a beruházás, elúszott a pályázat Egy évvel ezelőtt, szeptember­ben kezdte meg közös iskola- fenntartó társulását a kiskörei és a tarnaszentmiklósi önkor­mányzat. A tarnaszentmiklósiak a második közösen kezdődő év előtt maximális elégedettséggel nyilatkoznak a társulásról.- Nagyon jó együttműködés alakult ki a két település és a két iskola között - jelezte Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós pol­gármestere. - A pedagógusok felkészültségéről, gyermeksze­retetéről csak elismeréssel szól­hatok. A kezdeti döccenők után - mint például a fűthetetlen busz, amit később korszerűbbre cseréltek - végül is simán ment az együttműködés. A társulás pozitív következménye lett az is­kolai lógások megszűnése, mert amíg a gyerekek menetrendsze­rű busszal jártak Hevesre, addig itt az iskolabusz hozza és viszi a gyerekeket, tehát kizárt az isko­lakerülés. Szeptemberben a má­sodik közösen töltendő tanévet 11 új kisdiákkal kezdik, ám a gyermeklétszám emelkedése miatt ez a szám a későbbiekben növekszik majd. ■ Heves napja: fotópályázat a város életéről Második alkalommal hirdetik meg a „Heves egy napja” elneve­zésű rapid fotópályázatot. Az idén augusztus 23-án készíthe­tik el az alkotók pályaműveiket. A Hevesi DigiNatura fotóklub hagyományteremtő fotópályáza­tának célja, hogy a várost ne csak a környékbeli fotósok, ha­nem az országszerte alkotó mű­vészek is megismerhessék. A pályázaton bárki részt vehet, korosztálytól függetlenül. Mivel a pályázat igen gyors lefolyású, így a nevezési feltételeket is eh­hez alakították. Nevezni a pályá­zat napján reggel 4 órától este 21 óráig a regisztrációs helyen (Szerelem A. út 4.) lehet, nevezé­si lap kitöltésével. Nevezési díj nincs. Az idén meghirdetett ka­tegóriák: gyermekábrázolás, bel­sőépítészet, természet. A zsűri­zés és kiállítás után árverés lesz, azaz a képet süteményért, édes­ségért lehet elcserélni. ■ Két évvel ezelőtt egy kor­mányhatározat nyomán adta át a Köti-kövízig szolnoki igazgatósága azt az épületet a kiskörei ön- kormányzatnak, ahol a Tisza múzeumot kellett volna működtetni. Szuromi Rita Lapunkban annak idején több írás is foglalkozott azzal a nagy­szabású tervvel, aminek az ered­ményeként mostanra talán már működhetett volna az ország második olyan múzeuma, ame­lyik az élő folyó történetét hiva­tott bemutatni. Öt évvel ezelőtt, amikor 25 éves lett a tó, s 30 az erőmű, a helyiekben megfogalmazódott a gondolat: az akkor már sikeres Duna Múzeum mintájára hoz­zák létre Kiskörén a Tisza múze­umot. Az ötletet mind a helyi ön- kormányzat, mind pedig a víz­ügy támogatta. Ráadásul nem csak a hely bizonyult kiváló vá­lasztásnak, hanem a feltételek is adottak voltak. Az egykori munkásszálló épülete üresen állt, a régi kazánházat sem hasz­nálták semmire. A jubileumon felavatták a Chiovini-termet és a tájékoztató táblákat, ezek foly­tatásának szánták a munkás- szálló épületébe a múzeumot, a kazánházba pedig egy attraktív akváriumot. Két évvel később - az említett kormányhatározat nyomán - té­rítésmentesen átadta a kiskörei önkormányzatnak az épületeket a Köti-kövízig. A cél egyértelmű volt, ezért az akkor ötmillió fo­rintot érő épületeket minden ki­kötés nélkül kapta meg a telepü­lés, természetesen abban bízva, hogy a múzeum minél hama­rabb elkészül.- Felvettük a kapcsolatot az Esztergomban működő Duna Múzeummal, amely 2001-ben az Év Múzeuma, 2004-ben az Év Kö­zönségdíjas Múzeuma lett - mondta Fejes Lőrinc szakasz­mérnök -, s Kaján Imre múze­umigazgató elkészítette a Tisza múzeum szakmai tervét. Az ötol­dalas koncepció részletesen leír­ja, hogy egy tematikus kiállítás képzelhető el a régi munkásszál­ló falai között. A Tisza kialakulá­sának földtörténeti bemutatása A múzeum az ember és a víz kapcsolatát is bemutatná a földtörténet és az emberi történelem korszakain át után egy izzást imitáló környezet érzékeltetné azt a hatalmas ter­mészeti erőt, melynek nyomán a folyó létrejött. Majd az „Ember a tájban” című kiállítási rész mu­tatná be az ember megjelenését a Tisza vidékén. A következő rész a középkori víz- használatról - malmászatról, halászatról szólna, az újkori pedig a folyó sza­bályozásáról, a közlekedés és a mezőgazdaság megváltozásáról. Részletesen be lehetne mutatni a XX. századi ember és a folyó vi­szonyát, a vízlépcső felépülését, miközben a vidék néprajza, az emberek életének változása, a Ti­szával való kapcsolata is szere­pet kapna. Az épületben kialakí­tásra javasoltak egy konferencia­központot, illetve a tetőtérben szálláslehetőséget. A kazánház kitűnő hely lenne egy akvárium berendezésére, amely a folyó élő­világát mutatná be, rengeteg lát­ványelemmel. A két épület közöt­ti sétaút pedig tanösvényként funkcionálhatna. Az ingatlanok átadását akkor az motiválta, hogy a vízügy költségvetési szervként nem pályázhat, a megvalósuláshoz pedig pályáza­ti források szükségesek. Határ­időt értelemszerűen nem rögzí­tettek, mint ahogy a célt sem fog­lalták írásba, lévén ekkor még egységes volt a szándék a múze­umalapításra.- Két évvel ezelőtt adta át a Köti-kövízig az épületet - erősí­■ A Duna Múzeum veze­tői szakmai segítsé­get adtak a Tisza mú­zeum kialakításához. Tovább keresik a pályázati lehetőségeket szén József (képünkön), Kis­köre polgármestere szerint ed­dig is keresték és a jövőben is keresik a pályázati lehetősé­get. A Tisza múzeumnak eddig kiviteli terve sincs, amivel pá­lyázni lehetne. A Leader- pályázatok megjelenésétől re­mélik, hogy anyagi támogatást nyerhetnek a létesítmény meg­valósítására. tette meg Godó Lajos országgyű­lési képviselő, aki maga is sokat dolgozott a procedúra lebonyolí­tása érdekében -, de azóta sem történt semmi. Időközben több pályázat is megjelent, ám ezek­kel az önkormányzat nem élt. Az ÉMOP-os pályázat „Turisztikai célú attrakcióinak fejlesztését” célzó pályázati lehetőség épp az ilyen vendégéjszakaszám-növe- lő és a település fejlődésére pozi­tívan ható jelentős beruházáso­kat célozta meg. Arra a kérdésünkre, hogy va­jon a későbbiekben az épület el­adható, vagy más formában hasz­nosítható lesz-e, azt a választ kap­tuk: a birtokbavételi jegyzőkönyv 15 pontja közül a 12. arról szól, hogy „ha olyan körülmény áll elő”, akkor igen. Ám a pontos kö­rülmény rögzítése elmaradt. Godó Lajos megerősítette: amennyiben a város vezetése végre rászánná magát, hogy a Tisza múzeum megvalósítását megkezdené, úgy maximálisan segítené és támogatná az ügyet, hiszen ÉMOP-os pályázatok a jö­vőben is lesznek. De addig csu­pán értetlenül áll az előtt a hely­zet előtt, hogy az elmúlt két év­ben semmi sem történt, csak az épületek amortizálódnak a funk­ció hiánya miatt. HÍRSÁV Nyáron is étkeztetik a kisgyermekeket tarnaszentmiklós Negy­venhat gyermek kap meleg élelmet a nyári szünetben a településen. Az önkormány­zat úgy döntött, hogy nem konzerv étellel, hanem főtt ebéddel oldják meg a rászo­rulók nyári ellátását. Ugyan­csak a települést érintő hír, miszerint a Pély községgel kötött körjegyzői megállapo­dás jól működik. A két tele­pülés jegyzői teendőit Fehér János látja el, aki ezt meg­előzően Pélyen dolgozott. Kistérségi főzőverseny lesz az állami ünnepen HEVES Augusztus 20-án a Heves városi ünnepi prog­ram részeként főzőverseny lesz az Eötvös József Közép­iskola parkjában. A délután 2 órakor kezdődő szórakoz­tató eseményt vetélkedők, műsorok tarkítják. Fellép a makiári ugróköteles csoport, Paul Escaper bűvész, a helyi extrém sport és rock’ and roll klub. Koós Viktor ostoro- si családi pincészetének bor­bemutatója, valamint zene­kar biztosítja a jó hangula­tot. Az estét a hagyományos tűzijáték zárja. Csülökfőző versenyre várják a nevezéseket kisköre A város önkor­mányzata első alkalommal rendezi meg a Hevesi Kistér­ség, valamint a Tisza-tó mentén elhelyezkedő telepü­lések, városok önkormány­zatainak, csapatainak a Kis­körei Csülökfőző Versenyt A rendezvény időpontja: szeptember 13. Az érdeklő­dők már most nevezhetnek a hagyományteremtő szán­dékú versenyre. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ► SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt irta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(5'axelsprmger.hu Teret hódított a wakeboard extrém sport Egyre többen lovagolják meg a hullámokat Egyre népszerűbbé válik az ext­rém vízi sport, a wakeboard a Ti- sza-tavon és a folyón. Mivel a Ba­latonnal ellentétben nem tiltják a sebességigényes sportokat a ta­von, így több tucatnyi fiatal is rendszeresen hódol ennek a fizi­kai állóképességet is igénybe ve­vő szabadidős sportnak. A wakeboardosok vagy kötél, vagy hajó után szelik a vizet, né­ha hajmeresztő mutatványokra vállalkozva a sporteszközzel. Abádszalókon már kiépített kö­télpálya is népszerűsíti a sportot. Aki gyakorolja, annak jó kondira van szüksége, aki pedig nézi, an­nak inkább jó idegzetre, mivel a mutatványok néha az akrobati­kus elemeket sem nélkülözik. ■ Egyre több fiatal hódol a tavon az új sportnak, a wakeboardnak Porítógyár a szövetkezeteknek Eldöntött tény, hogy Heves kö­zelében porítógyárat építenek a Dél-Heves megyei Termelő­szövetkezeti Területi Szövetség­hez tartozó közös gazdaságok. Az elképzelésekről Balázs Lász­lóval, a szövetség helyettes tit­kárával beszélgettünk.- ...Hazánkban még nem mű­ködik hasonló jellegű üzem... A lényege az, hogy paradicsom­ból, almából vagy bármilyen más gyümölcsből, zöldségből port állít elő. A gyümölcs- és zöldségpor keresett cikk kül­földön, hiszen sokszor előnyö­sebb, mint a konzerv. A gyár naponta húsz vagon paradicso­mot képes porítani. A gépsor rendkívül jól kihasználható, hi­szen alkalmas tejporgyártásra vagy gyümölcsszeletelésre is... Három nyugati cég tett ajánla­tot a szállításra vagy akár a komplett gép felépítésére. Ezek közül választjuk ki azt, amelyik számunkra a legkedvezőbb.- A szövetkezetek hogy kap­csolódnának az építkezésekbe?- Valószínűleg részvényeket bocsátunk majd ki... Azok szá­mára is hasznos lesz a gyár, akik nem élnek ezzel, hiszen a primőrök felfutása után az eddi­gieknél kedvezőbben értékesít­sék a paradicsomot. Ugyanis az üzem nem a primőröket dolgoz­za fel, hanem a később keletke­ző árukat. Ez lehetővé teszi, hogy például Sarudon, Pélyen, Kömlőn vagy Tarnaszentmik- lóson is foglalkozhassanak a pa­radicsomtermesztéssel. Náluk ugyanis megterem ez a zöldség­féle, csak később, mint máshol. Eddig ezért is nem foglalkoztak vele... Az is jövedelmező a közös gazdaságoknak, hogy az utósze­zonban is nagyobb árat tudunk fizetni a termékekért, mint ed­dig. Ezenfelül minden kiló pa­radicsom után egy forint tiszta nyereséget hozna a porítógyár. (1968. augusztus 30.)

Next

/
Thumbnails
Contents