Heves Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-13 / 189. szám

2 MEGYEI KORKÉP ? HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 13., SZERDA Tovább nőtt a régiónk hátránya észak-magyarország Számos tekintetben sereghajtók vagyunk az országban A felsőoktatási intézményeket például az egri Eszterházy Károly Főiskolát és egy-két céget leszámítva kevesen áldoznak a régióban kutatásfejlesztésre. Magyarok várták a kazahsztáni madjarokat a városházán Folytatás az 1. oldalról A vendégeket Habis László pol­gármester köszöntötte, majd kö­zös ebédet követően az egri várba látogattak, ahol a Vitézlő Oskola tagjai, valamint a Kisnánai vité­zek tartottak bemutatót. Este a Dobó téren a Szilaj dobcsoport műsorát tekinthették meg. Ma városnézésen vesznek részt, délután pedig Andornaktá- lyára látogatnak, ahol a helyi pol­gári kör látja vendégül őket. Csü­törtökön kirándulást szerveznek számukra, amelyen Szajla, Sírok, Tarnaszentmária és Feldebrő ne­vezetességeivel ismerkednek, es­te pedig Felsőtárkányban várják őket műsorral, néptánccal, szer- tűzzel, közös főzéssel. Pénteken az egri fegyvermúzeumot tekin­tik meg, majd délben búcsút vesznek vendéglátóiktól. ■ Csak átmenetileg lehet rosszabb a víz minősége Az utóbbi napokban több jelzés is érkezett a szerkesztőségbe, miszerint időnként zavarossá válik a tiszanánaiak ivóvize. B. Nagy Mária projekt-managertől megtudtuk: az Aqua-kom ivóvíz­minőség-javító beruházás kere­tében befejeződtek Sarudon a munkálatok. Mivel Tiszanánát, Sarudot, Újlőrincfalvát és Po­roszlót a sarudi vízbázisról lát­ják el, így az átállás következté­ben nem csupán a sarudi, de a környező települések lakosai is kénytelenek némi kellemetlen­séget elviselni. A sarudi fogyasz­tók már az új rendszerről kapják az ivóvizet, s a többi községet is fokozatosan kötík be, így ott csak a napokban figyelhettek fel a víz színváltozására, az üledék meg­jelenésére. Ezek azonban nem befolyásolják tartósan a minősé­get. A víz tisztítása, szűrése új technológiával történik, ezért le­het, hogy megváltozik az íze, il­lata. Előfordulhat, hogy a hőmér­séklete sem a megszokott. A kivitelező és a Heves Me­gyei Vízmű szakemberei folya­matosan figyelik a rendszer mű­ködését, az átállás időszakában tapasztalható változások miatt türelmet kérnek. ■ Régiónk a bruttó átlagke­resetek, illetve a beruhá­zások tekintetében egy­aránt az utolsók között van, s kevesebb külföldi tőke áramlik ide. Tóth Balázs A Központi Statisztikai Hivatal tanulmányt készített, amelyben elemzik a régiók egyes gazdasá­gi különbségeit a 2006-os, illet­ve 2007-es adatok tükrében. Az 1994-2006 közötti bruttó hazai termék (GDP) tanúsága szerint a regionális különbségek nőttek. Az egy lakosra jutó GDP-t tekint­ve Közép-Magyarország 2006- § ban tovább növelte előnyét - í eredménye az országos átlag 1,7- I szerese volt -, miközben a Nyu- 2 gat-Dunántúl kivételével a többi I régió pozíciója kedvezőtlenebbé § vált. Budapest és Pest megye, va- g lamint az utolsó helyen álló = Észak-Alföld fejlettsége között J 2006-ban 2,6-szeres volt a kü- " lönbség, ami jóval meghaladja a kilencvenes évek közepén mért alig kétszeres értéket. Észak-Magyarország 1900 milliárd forintos összterméke mindössze nyolc százaléka az ország teljesítményének. Az egy főre jutó másfél millió forintos GDP pedig 64 százaléka az or­szágos, és 41,5 százaléka az európai uniós átlagnak. A há­rom megye - Borsod, Heves és Nógrád - gazdasága inkább az iparra és a szolgáltatásokra épül, ezeknek a regionális GDP- hez hozzáadott értéke 35, illetve 41 százalék, amelyek átlagos­nak mondhatók. Magyarországon tudományos kutatási és fejlesztési (K+F) te­vékenységre 2006-ban 14-15 százalékkal többet költöttek, mint 2005-ben, s ennek a GDP- hez viszonyított aránya egy szá­zalékot tett ki A K+F továbbra is a központi régióban - azon belül is jellemzően Budapesten - koncentrálódik. Az ilyen cé­lokra fordított pénzeszközök 70 százalékát ebben a térségben (66 százalékát a fővárosban) használták fel, holott a felsőok­tatásban betöltött szerepe, illet­ve a gazdasági teljesítőképessé­Tavaly a mezőgazdasági ter­melés tizenhárom százalékos visszaesése a két alföldi régiót, valamint a Dél- Dunántúlt érin­tette leginkább érzékenyen. Az ország ipari ter­melése nyolc szá­zalékkal bővült, ám régiónk telje­sítménye e téren alig haladta meg a 2006-os szintet, a több éve tar­tó dinamikus növekedés lelas­sult. Az egy lakosra jutó ipari ter­ge alapján kevesebb lett volna várható. A rangsorban a Közép- Dunántúl megelőzi a Nyugat- Dunántúlt, hiszen vállalkozá­sai kiemelkedő fejlesztési tevé­kenységet folytatnak. Az egyik legelmaradottabb régió, az Észak-Alfóld viszonylag kedvező pozíciója elsődlegesen a kiter­jedt felsőfokú oktatással, rész­ben pedig az ottani gazdaság ágazati struktúrájával függösz- sze. Kutatásokra népességará­nyosan a legkevesebbet a mi ré­giónkban költöttek: itt a legala­csonyabb az ezer lakosra jutó melési érték a Közép-Dunántú- lon kimagasló - 5,4 millió forint -, az átlagos 2,6-szerese, míg a mi 1,9 milliónk vala­mivel több, mint az országos átlag ki­lencven százaléka. A húzóágazat ná­lunk a gépgyártás és a vegyipar, ami az összes ipari terme­lés 74 százalékát ad­ja. Az építőipar telje­sítménye visszaesett, Heves me­gyében például harmadával. Ha a különböző nemzetgazda­nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók szá­ma, és a térség sági ágazatokat nézzük, Észak- Magyarország rendre az orszá­gos átlag alatt teljesített, s több­nyire utolsó lett az egyes terüle­ten fejenként előállított GDP-t te­kintve. Az egyetlen kivétel a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, ahol az eredmény - többek között a Mátrai Erőmű­nek köszönhetően - 35 száza­lékkal meghaladta az átlagot, de ez is csak a második helyhez volt elég. A sor végén kullogunk az építőiparban, á kereskedelem­ben, a szállításban, a logisztiká­ban, a pénzügyi közvetítésben, s az ingatlanügyletekben, utolsó előttiek vagyunk az egészség- ügyi és szociális szolgáltatásban és az oktatás területén. A hazánkban működő külföl­di tőke állománya 2007 elején 13,8 ezer milliárd forintot tett ki, 17 százalékkal többet az egy év­vel korábbinál. Amíg azonban a Dél-Alföldön közel negyven szá­zalékkal többet fektettek be, ad­dig három térségben - Észak- Magyarországon, a dél- és a kö­zép-dunántúli régiókban - 1 -4 százalékos mérséklődést regiszt­ráltak. A befektetésekből a köz­ponti régió részaránya tovább emelkedett, s megközelítette a hetven százalékot. A helyi cégek is kevesebbet - a 2006-os 246 helyett csak 214 milliárd forintot - költöttek a tárgyi eszközök pót­lására, bővítésére. Élen járnak viszont az északi vállalatok az informatikában: tízből kilenc cég használ számítógépet (első hely), 84 százalékuk internetet (második pozíció), s minden ne­gyediknek van saját honlapja is (negyedik helyezés). Országos átlagban az alkalma­zásban állók tavaly havonta bruttó 185 ezer formtot kerestek, az előző évinél nyolc százalék­kal többet. A keresetek reálérté­ke azonban mintegy öt százalék­kal csökkent. Régiónkban a leg­többet a közigazgatásban dolgo­zók kapták, bruttó 190 ezer fo­rintot, a legkevesebbet átlagban az építőiparban munkálkodók, 111 ezer 600 forintot. A közigaz­gatásban, oktatásban, egészség­ügyben és mezőgazdaságban te­vékenykedők itt kerestek a leg­rosszabbul, nem csoda, hogy a kiskereskedelmi egységek for­galma is itt a legalacsonyabb: hetven százalékkal marad el a Közép-magyarországi Régiótól. Ehhez hozzájárul még az átlag­tól magasabb munkanélküliségi ráta is. Vállalkozásból - az őster­melők kötelező adószámkivál­tása miatt is - több működött, mint 2006-ban. Utolsó helyen állunk a tudományos kutatásfejlesztés területén is ■ Az ország- ipari termelése 2007- ben nyolc száza­lékkal bővült, ám régiónk ipari tel­jesítménye alig haladta meg a 2006-os szintet. Skót és magyar ezúttal együtt fújta dudástalálkozó Egykor a hazai huszárság kedvenc hangszere volt Tárt ajtókkal fogadták a' Képletesen szólva nemcsak két dudás fért meg egy csárdában a hét végén Gyöngyösön, hiszen a várost - a Gyöngy Folklórfeszti­vál egyik kísérő programjaként - a középkori hangszer tucatnyi, teljes egyetértésben zenélő mű­vésze lepte el. AII. Mátrai Dudás Találkozó Fő téri felvonulással és zenés csalo- gatóval kezdődött. Bár a legismer­tebb magyar hagyományőrző du­dás, a majd’ kilencven éves Pál István betegsége miatt otthon ma­radt, ez mégsem szegte kedvét az összegyűlteknek: a zsúfolásig megtelt sátorban több százan él­vezték a Magyar Dudazenekar muzsikáját. Őket a civilben nép- zenekutató Agócs Gergely du­Jöttek, láttak, fújtak - és sikert arattak a Magyar Dudazenekar tagjai dás-tárogatós - Nyitrai Mariann népdalénekes által kísért - ha­gyományőrző műsora követte. Egy vérbeli dudásfesztivál termé­szetesen elképzelhetetlen lett vol­na skót dudások nélkül, így ők sem maradtak ki. A találkozó csúcspontja az összes fellépő kö­zös estzáró koncertje volt. A duda mára méltánytalanul elfeledett hangszer, pedig a kö­zépkorban nemcsak Európa ki­rályi udvarainak, hanem a ma­gyar huszárságnak is kedvelt hangszere volt. Hazánk terüle­tén népi hangszerként a pászto­rok körében terjedt el. Az első mátrai dudásfesztivált 1996-ban tartották Mátrafüreden, Molnár Gusztáv ötlete nyomán. ■ Az elmúlt napokban több bűn­cselekménynél is könnyű dol­guk volt a tolvajoknak, tekintve, hogy a sértettek nyitva felejtet­ték a kaput, az ajtót, vagy éppen a kocsijukat nem zárták be - tá­jékoztatta lapunkat Kocsis Irén Mária r. alezredes, a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtó- referense. Még csütörtökön este egy nyit­va hagyott egri lakásból vitte el ismeretlen tettes az ott élő irata­it és mobiltelefonját. Vasárnap Gyöngyös egyik utcájában egy parkoló autóból emelte el valaki a tulajdonos pénztárcáját az ab­ban található 58 ezer forint kész­pénzzel és iratokkal együtt. Mindez délután történt, de az el­követő ténykedése nem kelthe­tett különösebb feltűnést, hiszen a jármű ajtaja nem volt bezárva. Szintén egy személygépkocsiból vitt el egy tolvaj keddre virradó éjjel százezer forint készpénzt. Az autó egy szilvásváradi csalá­di ház udvarán parkolt, de sem a kaput, sem az autó ajtaját nem zárta be a károsult. A tettes így az udvarra beosonva könnyedén kinyithatta a kocsi ajtaját, majd elcsenhette a tárcát, s a benne lé­vő összeget. Egy hevesi háznál pedig az egyik bezáratlan melléképületet szemelte ki magának a szemfü­les tolvaj, ahonnan két tenyész­tésre szánt nyulat vitt magával észrevétlenül. ■

Next

/
Thumbnails
Contents