Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-04 / 155. szám
8 GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 4., PÉNTEK HÍRSÁV Tovább mérséklődött a költségvetés hiánya AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN 174,4 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya - derül ki a KSH adataiból. Ez rendkívül kedvező', hiszen a GDP-nek alig 2,6 százaléka. Szakértők szerint könnyen lehet, hogy a deficit az év egészében megközelíti az EU által elvárt 3 százalékot. r Áfát emelne és bevezetné a vagyonadót a szakértő A jelenlegi húszról 23 százalékra emelné az áfát Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó cég vezetője, továbbá bevezetné az általános vagyonadót. A szakértő szerint csak így lehetne előteremteni azt az ezermilliárd forintot, amennyivel a cégek terheit csökkenteni kellene. Ismét vásárolnak az EU polgárai NAGY MEGLEPETÉSRE májusban nőtt a kiskereskedelmi forgalom az Európai Unió országaiban. A közösség polgárai 0,2 százalékkal többet vásároltak, mint egy évvel korábban. Az elemzők 0,7 százalékos csökkenést vártak. Márciusban és áprilisban még jelentős mértékben csökkent a fogyasztás az előző évihez képest. A BUX-index 2008. július 3-án 19700 19600 19500 Nyitóérték: Záróérték: 20012 20092 tőzsde nyitása /| pont 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 '' ** FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2008. 07. 03. Bea»« VafcaiiISi Máj FT TVK 4375 + 1,39 28,45 Zwack 14700 +1,37 5,77 MTelekom 724 +0,69 982,75 Ejps 15400 +0,65 293,48 Pannergy 1200 +0,16 1296 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó »(Ft) Változássá) Linamar 2900-13,14 5,5 Raba 1410-4,60 127,97 Danubius 6015-4,37 8,71 ANY 9820-4,14 107,5 AAA 174-3,86 1,31 A BUX-index az elmúlt napokban 21200 21000 20800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. július 3-án. €/Ft . $/Ft CHF/Ft t t t «m 236,32 148,75 146,60 +0,16 Ft +0,85 Ft +0,14 Ft Friss tej a tartálykocsiból ötlet Kikerülnék a gazdák az áruházakat, jól járna a fogyasztó is Magasabb lett a multivállalatok elutasítottsága Magyarországon Visszatérhet a tejeskocsi és a tejcsarnok, velük pedig a száz forinttal olcsóbb tej. Kevésnek tartják ugyanis a gazdák a 80 forintos felvásárlási árat a 170-240 forintos fogyasztói árhoz képest, ezért az áruházakat kikerülve maguk értékesítenék az italt. Németh Márk A feldolgozókat és a kereskedőket kikerülve közvetlenül is értékesítenék a termelők a tejet - erről döntöttek a gazdák a Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmánya szervezésében a héten megrendezett megbeszélésen. A termelők azért indítják el közvetlen értékesítési mozgalmukat, mert szerintük tarthatatlan, hogy literenként csupán 80 forint körüli összeget kapnak a tejért, miközben az önköltségük gyakran a 90 forintot is eléri. Sok termelő és feldolgozó ezért nem tud jövedelemhez jutni a tevékenységéből. Mindezek mellett a boltban 170 és 250 forint közötti áron értékesítik a kereskedők a dobozos tejet, a gazdák szerint a magas ár hasznát csak a kereskedők fölözik le. A termelők a közvetlen árusítással azt szeretnék elérni, hogy ők is lássanak pénzt a tejből, amellett, hogy a fogyasztók is a jelenleginél jóval kedvezőbb áron juthassanak az egészséges italhoz. A tervek szerint a termelőktől közvetlenül akár száz forinttal is olcsóbban lehetne tejhez jutni, literenként körülbelül 140 forintért. Hogy hogyan is nézne ki a gyakorlatban a közvetlen árusítás? Tóth István, a MezőgazdaAkár száz forinttal is olcsóbb lehet a tej, ha kihagyják a kereskedőket sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége titkára lapunknak elmondta, hogy a kisebb, 50-150 jószággal rendelkező tehenészetek közvetlenül a telephelyük melletti település lakosainak forgalmazhatnák a frissen fejt, nem fölözött, nem pasztőrözött tejet. Mint mondta, a közelmúltban már több helyen el is kezdtek szervezkedni a termelők, és ki is építették saját értékesítési hálózatukat. Gyakran ez úgy történik, hogy beszereznek egy-két kisebb hűtős tartály- kocsit, és ezekkel járva a környező falvakat árusítják a tejet. Tudomása szerint Békés megyében legalább három településen létezik hasonló tejeskocsis árusítás, de Pest megyében és a Dunántúlon is működőképesnek bizonyult a megoldás. A szigorúan szabályozott tejpiacon ennek az értékesítési formának is megvan a jogszabályi háttere, komoly higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelni, ezért a fogyasztók biztosak lehetnek benne, hogy kiváló minőségű árut kapnak a pénzükért. „Az első visz- szajelzések nagyon pozitívak a lakosság részéről, sokszor már délelőtt 10-11 órakor kifogy az olcsón árult igazi tej a tartálykocsiból” - mondta Tóth István. Nagyobb városokban, ahol nehézkes lenne a tejkocsis megoldás, tejcsarnokok felállítását, alkalmi árusítóhelyeken vagy a piacokon történő közvetlen megjelenést tervezik a gazdák. „Most összegyűjtjük az eddigi tapasztalatokat, és megvizsgáljuk, hogyan lehet a lehető legtöbb tejet a leghatékonyabb módon közvetlenül árusítani” - magyarázta a titkár, majd hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy ez a próbálkozásuk felborítaná a tejpiac jelenlegi működését, és megszüntetné a mostani rendellenességeket, de reményei szerint legalább elgondolkodtatja az embereket. „Talán ez hasznosabb próbálkozás, mintha az utakra vonulnánk vagy a csatornába öntenénk a tejet” - véli. Semmi kivetnivalót nem talál abban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, ha a gazdák saját maguk árusítják a tejet. „Teljesen józan piaci magatartás, ha nehéz helyzetben próbálnak maguknak más értékesítési csatornákat találni a termelők. Annak ellenére, hogy bizonyos szempontból ezzel a kereskedők versenytársai lesznek.” A tej átlagos fogyasztói ára (F1/liter) 250 200 150 159 156 32 31 100 -64 61 5063 64 n _ j 2004 2005 220 2006 2007 2008 Ebből ennyi jut az államnak Ebből ennyi jut a kereskedőknek Ebből ennyi jut a gazdáknak Egyeztetnének az áruházakkal a termelők A napokban levélben fordulnak a kereskedelmi láncok képviselőihez a tejtermelők, ebben arra szólítják fel őket, hogy igazodjanak az uniós gyakorlathoz, és a hazai termékek adják a kínálat 80 százalékát, az import ne haladja meg a 20 százalékot Becsléseik szerint a tejtermékeknél most 30 százalékos az import aránya. Arra is szeretnének választ kapni, hogyan lesz a 80 forintos felvásárlási árból 240 forintos fogyasztói ár. Ha nem hoznak eredményt az egyeztetések, nem kizárt, hogy végső elkeseredésükben radikálisabb eszközökkel fognak tiltakozni. Nem kedvelik a magyarok a mul- tínacionáüs vállalatokat - derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb felméréséből. A közvélemény-kutató társaság frissen ismertetett anyagából kiderül: az ország lakosságának mindössze 37 százaléka támogatja a külföldi tulajdonú óriáscégek magyarországi térnyerését, 55 százalék viszont úgy véli: már most is túl sok ilyen vállalat van hazánkban. Az elutasítók aránya folyamatosan nőtt az elmúlt két és fél évben; az előző, 2007 januárjában végrehajtott kutatás 40:52 százalékos, az azt megelőző, 2006. januári felmérés pedig 42:46 százalékos arányt hozott, igaz, mindkét esetben a multik térnyerését ellenzők voltak túlsúlyban. A Szonda Ipsos szerint a hangulateltolódás hátterében a Gyurcsány-csomag okozta politikaiklíma-változás áll. Általánosságban elmondható: minél idősebb, minél kisebb lélekszámú településen, illetve minél nyugatabbra lakik, továbbá minél alacsonyabb társadalmi státusú valaki, annál nagyobb valószínűséggel ellenzi a multinacionális cégeket. Befolyásolja az értékítéletet a pártválasztás is; míg a szocialista párt szavazói körében a multik támogatottsága 54, a Fidesz hívei körében már csak 35 százalékos. ■ M. S. Kamatot emeltek Frankfurtban, erősödött a forint Az eddigi négyről 4,25 százalékra emelte az eurókamatot az Európai Központi Bank (EKB). A frankfurti székhelyű pénzintézet az inflációs veszéllyel indokolta a lépést. Az emelés ellenére nem gyengült a forint, sőt a magyar fizetőeszközt a nap végén szerdai záróárfolyama felett, 235,20 körül jegyezték a bankközi devizapiacon. Szakértők korábban úgy vélekedtek, hogy az EKB kamatemelése gyengíteni fogja a magyar devizát, mivel csökken az euró- és a forintkamat közötti különbség (tehát mérséklődik a forint vonzereje). A következő hetekben kisebb forintgyengülést várnak a szakértők, utána újra erősödést. ■ M. S. Többletteher a büdzsére az M6-os építése miatt? SZTRÁDABERUHÁZÁS BrÜSSZel a költségvetésen belülinek minősítheti a PPP-konstrukciót Akár 120 milliárd forintos többletterhet is róhat a költségvetésre az a „hiba”, amelyet az M6-os autópálya Dunaújváros és Szek- szárd közötti 65 kilométeres szakaszának építésére megkötött szerződésben követett el a magyar állam - állítja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja: a szerződésben az szerepel, hogy az állam a szakaszt építő konzorciumnak a 2010. áprilisra tervezett átadást követően három hónapig nem fizeti az úgynevezett rendelkezésre állási díjat (megfizetése alól ugyanakkor nem mentesül, csak halasztva kezdi meg a „törlesztést”), ez viszont kiválthatja Brüsszel nemtetszését, aminek az lehet a vége, hogy a sztrádaA szakértők lapunknak azt mondták, az EU nem emel majd kifogást szakasz teljes költségét „vissza kell helyezni” a költségvetésbe. A 65 kilométer építése az állam és a magánszféra együttműködésében, úgynevezett PPP- konstrukcióban zajlik. Ez azt jelenti, hogy az építkezést a magáncégekből álló konzorcium finanszírozza, az állam csak már az átadást követően, harminc év alatt fizeti vissza a rendelkezésre állási díj formájában az építési költségeket. A konstrukció előnye, hogy az állam most mentesül a nagy összegű, egyszeri kifizetés alól, így a beruházás nem szerepel a költségvetésben sem. Ezeket a konstrukciókat az EU engedélyezi, ám szigorúan szabályozza. Ha a szabályoknak nem felel meg egy ilyen ügylet, akkor a kiadást egyszeri tételként kell elkönyvelni a büdzsében. A Magyar Nemzet úgy tudja, ennek nagy az esélye. Ha ez bekövetkezne, akkor a költség- vetésben el kellene számolni a 120 milliárdot. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szerint ugyanakkor ilyen veszély nem fenyeget. Mint lapunk kérdésére elmondták: szakértőik megvizsgálták a konstrukciót, és arra jutottak: az unió várhatóan nem emel majd kifogást ellene. A tárca mindazonáltal elismerte: a közösség bármikor bármilyen beruházást a költségvetési körön belülinek minősíthet át. ■ M. S. * i f ¥ t
