Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-04 / 155. szám
PIAC 4 PÉNZ - KAMARA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 4„ PÉNTEK Oroszországban szívesen fogadják a Heves megyei befektetőket Bérlakást a munkaerőnek! ösztönzés Kedvezményekkel csábítanák Egerbe a szakembereket A minap a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara beszélgetésre invitálta Vlagyimir Mihajlovot, az Orosz Kereskedelmi Képviselet igazgatóját, Kirill Nugaevet, az Orosz Kereskedelmi és Iparkamara képviselődét, valamint az orosz piac iránt érdeklődő vállalkozókat. A vendégeket dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke fogadta. A két ország üzleti kapcsolata az utóbbi két évtizedben beszűkült, majd mostanában ismét föllendülőben van. A kereskedelmi forgalom 2002-ben 2,7 milliárd, tavaly 9,5 milliárd dollárt tett ki. Az orosz kamara a magyar cégek számára díjmentesen biztosítja a megjelenést honlapjukon ( www.rustrade.org ), illetve segít megfelelő, megbízható partnereket találni. A privatizáció lehetősége is nyitva áll a hazai befektetők előtt. Németh Tibor, a FÁK Üzleti Klub elnöke arra biztatta a jelenlévőket, hogy a keleti piackeresésben bátran forduljanak hozzájuk is. A megyei vállalkozók főként a turizmus, a mezőgazdaság és a kereskedelem iránt érdeklődtek, de akadt, aki a közműfelújításban vagy az egészségügy modernizálásában vállalna szerepet. A kapcsolatépítés jó kiindulópontja lehet a Csu- vas Köztársaság, illetve Eger testvérvárosa, Csebokszári. ■ Pályaorientációs nap az imókői gyermektáborban A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint több városi oktatási, nevelési szervezet a Felelősség a gazdaságért cselekvési program keretében pálya- orientációs napot szervezett az imókői ifjúsági táborban. A Kemény Ferenc Általános Iskolából Felsőtárkányba érkezett több mint száz gyereknek július 2-án korosztályuknak megfelelő szakmabemutatókat tartottak, képességfelmérő pályaorientációt, az alsósoknak rajzversenyt, a 12-14 éveseknek játékos vetélkedőt rendeztek. Augusztusban a Hunyadi Mátyás Általános Iskola diákjai | számára tartanak szakmaorientáló napot a táborban. ■ Az egri vállalkozások a szakképzett munkaerő ide vonzásában és itt-tar- tásában, valamint a szakképzés átalakításában látják jövőjüket. Tóth Balázs Heves megyében, különösen Eger környékén égető probléma a megfelelő munkaerő hiánya. Az ipari üzemekben jórészt környékbeliek dolgoznak, de akadnak olyanok is, akik távoli településekről járnak be munkahelyükre. A megfelelően szakképzett, kvalifikált munkaerő számára azonban gondot okoz, hogy a megyeszékhelyen csak magas áron találnak albérletet. Olcsóbb, ám minőségi szállás híján a környékbeli vállalkozások A magyar munkaerő nem mobil. A lakhatás biztossá tételével akár egész családok is Egerbe költözhetnének. ■ A munkaerőhiányból a kiutat a cégek a szakképzés megreformálásán túl a munkavállalók | ide vonzásában látják. ~ C P versenyhátrányba kerülnek, hi- g szén a pályakezdő szakmunká- | sok és fiatal mérnökök más tele- 1 püléseket, főként Budapestet és | a fejlettebb dunántúli megyék- | ben fekvő városokat választják i Eger helyett. A demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy a népesség, főként a fiatalabb korosztályba tartozók egyre fogynak. Az oktatás, s később a munkáltatók szempontjából pedig az is aggasztó, hogy mind kevesebb helyi ifjú tanul olyan szakmát, amellyel az ipari termelő vállalatoknál elhelyezkedhetne. A kiutat a cégek a szakképzés megreformálásán túl a munkavállalók ide vonzásában látják. Az ipari üzemek ezért szorgalmazzák, hogy a szakmai utánMAGYARORSZÁGON mindig probléma volt a munkaerő-mobilitással, azonban a Dunántúlon és a határok túloldalán folyamatosan magasabb fizetéssel és kedvezményekkel csalogatják a szakképzett dolgozókat. Míg a Dunától innen fekvő területeken a munkanélküliség okoz problémát, a befektetők, multinacionális cépótlás megteremtése, mobilizálása érdekében a város segítse őket azzal, hogy munkatársaik önkormányzati bérlakásokat kapjanak. Ez ügyben tárgyalások kezdődtek a vállalkozások, az érdekeiket képviselő Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK), valamint az egri önkormányzat között.- Szeretnénk elérni, hogy a cégek a város által biztosított kedvezményeket átcsoportosítva öngek által kedvelt nyugati országrészben a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodnak. Több üzembe is Szlovákiából jártak át dolgozni, ám a külföldiek lassan elmaradoznak A nagyobb városok kedvezményeket nyújtanak a helyi munkavállalóknak, többek közt lakás- és különélési támogatást, ingyenes képzést, kormányzati bérlakásokban helyezhessék el nélkülözhetetlen munkatársaikat. A város vezetése az önkormányzati tulajdonú lakásokra vagy bútorozott apartmanokra vonatkozó bérlőkijelölési joggal segíthetne ebben - fejtette ki Gégény Tibor, a HKIK gazdaságfejlesztési igazgatója. - Tervezzük, hogy elkészítünk egy munkaerő-marketinges kiadványt, amelyben bemutatnánk az egri munkalehetőségeket és kedvezményes étkezést, útiköltség-térítést, vagy akár önkormányzati bérlakást. Mindeközben a magyar képzett munkaerő kelendő a nyugat-európai országokban, a szakemberek akár egész családjukkal kiköltözhetnek. A jellemző azonban az, hogy inkább a frissen végzettek próbálnak szerencsét külföldön. az itt elhelyezkedőknek nyújtott kedvezményeket. A gazdasági élet szereplői azért is tartanák méltányosnak kérésük elfogadását, mert a megyeszékhely adóbevételének döntő többségét helyi iparűzési adó formájában ők fizetik be a város kasszájába. Dr. Szombathy Miklósné, az egri önkormányzat lakossági és szolgáltatási irodájának vezetője a döntéshozatallal kapcsolatban elárulta: a június 24-én kezdődött egyeztetéseket követően még a nyáron megvizsgálják a lehetőségeket. Augusztus végére előkészítik a szükséges rendeletek módosítását, ősszel pedig a bizottságok és az önkormányzati képviselő-testület elé kerülhet a javaslat. A megyeszékhelyen körülbelül kilencszáz önkormányzati bérlakás van. Újak nem épülnek, így a meglévőkkel gazdálkodhatnak. - A város érdeke is úgy kívánja, hogy kvalifikált szakemberek találjanak itt otthonra - tette hozzá. A dunántúli országrész csábítja magához a mobil munkaerőt HIRSAV Hiányosságok a tőkemegfelelés terén Az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen, mivel elmulasztotta az egyik tőkekövetelmény-irányelv - a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006/49/EK előírás - átültetését. A végrehajtási intézkedések tekintetében a határidő letelte után másfél évvel is hiányosságok tapasztalhatók. Az irányelv előírja, mUyen összegű pénzforrásokkal kell a bankoknak és befektetési vállalkozásoknak rendelkezniük, hogy képesek legyenek fedezni az általuk viselt kockázatokat, és biztosítani tudják a betétesek védelmét. Csökkentenék a kkv-kat sújtó bürokratikus terhet A 23 millió európai kis- és középvállalkozásnak (kkv) gyakran ugyanazon adminisztratív kötelezettségeknek kell eleget tennie, mint a 41 ezer nagyvállalatnak. A június végén javaslati szinten bemutatott kisvállalkozói törvény a bürokratikus terheket enyhítené. Többek között bevezetné az európai magántársasági formát, csökkentetné a helyi adóterheket, szankcionálná a kkv- kat sújtó késedelmes fizetést. Az adminisztrációs terheket 2012-ig negyedével csökkentené, rövidebb időt venne igénybe a cégalapítás. A kezdő informatikusok jobban keresnek A diplomás pályakezdőket inkább a nagyobb, külföldi tulajdonban lévő, közép-magyarországi, főként exportra termelő cégek alkalmazzák előszeretettel. A műszaki diplomásokat többen keresik, mint a gazdaságiakat. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet tavasszal készült elemzése szerint az informatikusok kereshetnek a legjobban, ők átlagosan bruttó 258 ezer forintot kaphatnak, míg a kereskedők 207 ezret. A villamos- és a vegyészmérnökök kezdő bére 230 ezer forint. Egy átlagos diplomás pályakezdő - a vizsgált 29 munkakör alapján - 203 ezer forintra számíthat. Nyilvános közlemény A Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 36. § (2) bek szerint megállapított jogosultsága alapján az alábbiakat hozza nyilvánosságra: A Heves Megyei gazdasági kamarák mellett működő Békéltető Testülethez forduló fogyasztó panasszal élt a PLAYF.RSROOM FASHION & SPORT STORE üzletet üzemeltető S/.inga Sport Kft. (1103 Budapest, Gyömrői út 99 ) gazdálkodó szervezet ellen. A fogyasztó kérte kötelezni a S/.inga Sport Kft. gazdálkodó szervezetet, hogy hibás teljesítés címén adja vissza a cipő értékét. A panasz lényege, hogy a hibásan többször megjavított cipő árából az üzlet árengedményt kívánt biztosít ani, azonban a fogyasztó ezt nem fogadta el. A kijavítás bármilyen mértékű eredménytelensége esetén a fogyasztó alappal tér át más jótállási jog, így avételárvisszafizetésénekjogosultságára. A testület a fogyasztó panaszát alaposnak találta és ajánlás formájában úgy határozott, hogy a Szinga Sport Kft. 15 napon belül fizesse vissza a fogyasztónak a cipő vételárát, 14.990 Ft-ot. A testület határozata a fogyasztóvédelemről szóló fenti törvény 32. § a) pontja szerinti ajánlás. A fogyasztó a testület által megjelölt teljesítési határidő leteltével közölte, hogy a gazdálkodó szervezel a békéltető testület határozatának nem telt eleget. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV Törvény 36. § (2) bek. alapján jelen nyilvános közlemény célja, hogy a lábbelit vásárló fogyasztókat a fentiekről tájékoztassa. Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Erősítenék a vállalati versenyképességet helyi környezet Néhol kevés figyelmet fordítanak a gazdasági szereplőkre ,(222804-257723) antant^-1 A Magyar Közgazdasági Társaság múlt héten lezajlott háromnapos Közgazdász-vándorgyűlésén külön szekcióülésen vitatták meg a vállalati versenyképességhez kapcsolódó problémákat, így a Lisszaboni stratégia állását, a magas bürokratikus terheket, valamint az üzleti környezet fejlesztésének lehetőségeit. Előadást tartott Gödri István, a Bosch Rexroth Pneumatika Kft. általános ügyvezető igazgatója, illetve Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára is. Gödri István a folyamatos jobbítás kultúrájáról fejtette ki álláspontját. Beszámolt tapasztalatairól, miszerint lapánban a dolgozókat munkahelyük versenyhelyzete ösztönzi újításokra. Ennek kapcsán megjegyezte: egy vállalat előnyei hamar semmivé foszlanak, s minden cég fejlődni, növekedni akar, de változni nem. Kiemelte, a makrogazdasági tényezők közül kiemelten fontos a fejlődéshez a biztonság, a bizalom és a hagyományok, a szakmai képzés, az önkormányzat hozzáállása, valamint az ország stratégiai jellemzői és adópolitikája. Emellett a mikrogazdasági jellemzők köA döntési folyamatba való bevonással, az igényeiket kiszolgáló szakképzéssel, bérlakásprogrammal is támogatni kell a vállalkozásokat. zül középpontba állította, hogy tudatosítani kell a dolgozókkal a cég versenyhelyzetét, a vevő- központúságot. A menedzsmentnek elkötelezettnek, tisztességesnek kell lennie, példát, s jövőképet kell adniuk a dolgozóknak. Fülöp Gábor Város a vállalkozásért, vállalat a városért című prezentációjában bemutatta, miért is kell együttműködnie az önkormányzatoknak, s a településen működő cégeknek. Ma már inkább a települések, térségek versenyeznek egymással. A vállalkozások versenyképessége függ a térség adottságaitól, befektetői vonzerejétől, s a munkaerőpiacon is harc alakul ki a kistérségek, régiók között. A főtitkár a politikai stabilitást, konszenzust, a cégek megbecsülését és a társadalmi, infrastrukturális fejlettséget tartotta a legfontosabbnak. A betelepülés ösztönzésével, infrastrukturális fejlesztéssel, az adóterhek csökkentése mellett a honlapon való megjelentetéssel, a döntési folyamatba való bevonással, az igényeiket szolgáló szakképzéssel, és a migrációt segítő bérlakásprogrammal is támogatni kell a vállalkozásokat. ■ AZ OLDAL A HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA, VALAMINT A KIADÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL JELENT MEG. I I
