Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-31 / 178. szám
2008. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG Leépülőfélben a tejágazat? hír&háttér Versenyhátrányba kerülhetünk az EU-ban % ivi A vásárló nem tudja, hogy sokszor szinte több a tej előállítási költsége a hazai termelőknek, mint amennyiért a multik polcairól veszi az italt JÓ TANÁCS Mobiltelefonom azóta rossz, amióta két éve megvettem hercehurca Olvasónk mobiltelefont vásárolt, de csak egy-két napig tudta használni. Azóta a készülék állandóan elromlik. Mindig igazítanak rajta, de hiába. A jótállásról állítják: lejárt. A jótállási idő szempontjából az az irányadó, ami a jótállási jegyen szerepel - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Fogyasztó- védelmi Felügyelőségének osztályvezetője. Ha azon egy év van, akkor annyi, ha kettő, akkor két év a díjmentes javítás ideje. A hölgy ugyanis arról szintén panaszkodott, hogy az ígért 2 év helyett végül csak egy év garanciát vállaltak. HA Ä JÓTÁLLÁS LEJÁRT, még mindig ott van a szavatosság ideje, amely két év. Ennek első hat hónapjában a kereskedőt terheli a bizonyítás. Azaz ha nem ismeri el, hogy gyártási hiba a baj forrása, neki kell szakértővel alátámasztania állítását. Hat hónap múltán ugyanez a bizonyítási eljárás már a fogyasztó feladata. A fogyasztóvédelmi szakember tanácsa: a kedves olvasó prókjáfe meg a szavatosság keretében érvényesíteni vásárlói jogait. Ez azt jelenti, hogy elállhat az adásvételi szerződéstől, kérhet cserét vagy a telefon árának visszafizetését. Amennyiben nem sikerül a kereskedővel zöld ágra vergődni, a területileg illetékes békéltető testülethez, illetve bírósághoz fordulhat az ügyben. Az adásvétel polgári aktus; a felmerülő problémákat ugyancsak polgári úton lehet rendezni. A HÖLGY NE HAGYJA magát - ha az emberek az esetek többségében fellépnének jogaikért, a kereskedők is készségesebbek lennének. ■ R. V. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Tiltakozásba kezdtek a tejtermelők is. Magasabb fel- vásárlási árat szeretnének, de az is probléma, hogy Magyarország nem tudja kihasználni az EU által megállapított tejkvótát. Ambrus Vilmos Elemzők és termelők szerint is rossz helyzetben van a hazai tejágazat. A GfK Hungária és az Agrár Európa Kft. legfrissebb tanulmánya szerint a magyar tejgazdaság leépülése zajlik. Probléma, hogy az ágazatban aránytalan a jövedelemelosztás, az import aránya a belföldi értékesítésben meghaladja a 30 százalékot, gyenge a termelők szervezettsége, és nincs együttműködés a termékpálya szereplői között. Ezt a korántsem pozitív képet tovább árnyalja, hogy alacsony a tej fel- vásárlási ára: a tanulmány azt jósolja, hogy ez idén éves átlagban 80-82 forint körül lesz. Hasonlóan látja a helyzetet két agrárszervezet képviselője. Kraj- csovicz András, a Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmányának elnöke egyetért azzal, hogy leépül a tejágazat. „Hasonló a helyzet, mint a gyümölcstermesztőknél. Alacsony a felvásárlási ár, legalább 90 forintos kilogrammonkénti árra lenne szükség, hogy az önköltséget elérjük. Persze kérdés, szükség lesz-e blokádra” - mondta lapunknak Krajcsovicz. Ugyancsak az alacsony felvásárlási árat nevezte a tejágazat egyik legsúlyosabb problémájának Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Ma- gosz) szövetségi igazgatója. Véleménye szerint még a tanulmányban írtaknál is alacsonyabb, mindössze 60-75 forintos fel- vásárlási árral lehet kalkulálni, ami a termelőknél még az önköltséget sem éri el. A Magosz képviselője a gyümölcstermesztők gondjaihoz hasonlítja a tejtermelőkét is, mert az áruházláncok olcsó uniós tejet vagy sokkal inkább tejporból gyártott készítményeket forgalmaznak. „Ráadásul a MiZo és a Parmalat sem magyar kézben van, és ők határozzák meg az árakat” - emelte ki Budai. Úgy látja, Magyarország az EU-s tejkvótát sem tudja kihasználni, ezáltal viszont versenyhátrányba kerül az unió legnagyobb tejtermelő államaival, Dániával, Hollandiával és Olaszországgal szemben. Szinte ugyanezt mondta kérdésünkre Krajcsovicz András, aki Lengyel- országot is versenypartnerként jegyezte meg. A szarvasmarha-választmány elnöke megjegyezte: igaza van a tanulmány készítőinek abból a szempontból, hogy a 30 százalékos importarány magas, 20 százalékra kellene csökkenteni. „A hazai piacon így plusz 130 millió liter tejjel lehetne számolni” - mondta a szakember. Ide kapcsolódik Budai Gyula megjegyzése: egy időben jó volt az export, mert példáid a szlovákok közvetlenül a termelőktől vásárolták a tejet. A tejtermelők szervezettségét illetően Krajcsovicz András úgy nyilatkozott: négy-öt kisebb szervezet létezik, de ez nem elég. A szakember azt is mondta: nemcsak a termelői szervezetek, hanem az értékesítők sincsenek elegen. Véleménye szerint kellene egy a Dunántúlra, egy pedig az ország másik részébe. Egészen másként közeh'tette meg ezt a problémát Budai Gyula, aki felvetésünkre visszakérdezett: „Ki a felelős a termelők szervezettségéért?” Még egy problémát emeltek ki a tejágazatot érintők közül interjúalanyaink. Krajcsovicz András úgy látja, a jövedelemelosztás jelenleg úgy néz ki, hogy kéthar- mad-egyharmad arányban a kereskedők és a feldolgozók részesülnek belőle. „És mi marad a termelőknek?” - tette fel a kérdést. Románia már a GDP terén is beelőz? Románia néhány éven belül megelőzheti Magyarországot az egy főre jutó hazai össztermékben (GDP) is, ha a román gazdaság megőrzi jelenlegi növekedési ütemét - jelentette ki Leonard Orbán, az Európai Bizottság több- nyelvűségért felelős román biztosa. Ennek okaként az EU-s pénzalapok hasznosítását jelölte meg. Jövő héten tárgyalhatnak az alma áráról A magosz felkérte az agrár- minisztert, ültesse tárgyaló- asztalhoz a szabolcsi almatermelőket, az almafeldolgozókat és felvásárlókat. Gráf József ígérete szerint jövő héten megkezdődhetnek a tárgyalások. A Magosz azt kifogásolja, hogy az almatermesztőknek csupán 9-10 forintot kínálnak az alma kilójáért, miközben az ipari alma előáltitása - 20-25 forintos önköltséggel - 30-40 forint közötti nettó eladási áron lehetne jövedelmező. Gráfban bíznak a termelők Másfél millió dolláros pénzmosást lepleztek le A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG 1,5 millió dollár (270 millió forint) értékű pénzmosás elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást a napokban. A gyors nyomozásnak köszönhetően a teljes összeget zárolták. Az elkövetők egy külföldi pénzintézet számítógépes rendszerének feltörése után utaltak át mintegy 1,5 millió amerikai dollárt vállalkozások számláira. Az ügyben három magyar elkövetőt köröznek. Szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés —; 2004 2005 2006 * Állatállomány 723 __________708___________702 ___ * * Tejtermelés ___ _ 1845 _ 1878 __ _ 1796 *♦* Felvásárolt tejmennyiség 1,5___________1,4____________1,2 FORRÁS: K SH, TÏI TERMÉKTANÁCS Árvíz még van a Tiszánál, de nagy veszélyhelyzet már nincs ellenzéki bírálat A Fidesz szerint a kormány ezúttal is csak a védekezéssel foglalkozik, de a megelőzéssel nem Ugyan jelenleg még 15 folyószakaszon, mintegy 780 kilométeren végeznek árvízvédekezést, a harmadfokú készültség szintjét már csökkenteni lehetett. Ez is azt mutatja, hogy túl vagyunk az árvíz nehezén, lakott területet nem veszélyeztet a víz. Ezt mondta Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón. Tájékoztatása szerint több mint ötven településen eddig csaknem kétezren - többségükben önkéntesek - dolgoztak a gátakon, ötezer köbméter homokkal töltöttek meg százezer homokzsákot, és felhasználtak tizenötezer négyzetméter fóliát is. Mindez azonban nem elegendő Czomba Sándor, a térség fideszes parlamenti képviselője szerint, aki tegnap sajtótájékoztatón közölte: nagy baj, hogy a kormány a megelőzés helyett még mindig a védekezéssel foglalkozik, és a beregi térség 19 településén kell tartani az árvíztől. Czomba Sándor hangsúlyozta: 2004 februárjában a Med- gyessy-kormány a Vásárhelyiterv továbbfejlesztett változató: ban ígéretet tett arra, hogy 2007- ig hat árapasztó tározót építenek. A képviselő hozzátette: ezek közül négynek a munkálatai még meg sem kezdődtek, kettő pedig „olyan állapotban van, amilyenben”. Árhullám a Sajón. Volt, ahol még tegnap is folyóvá vált egy-egy útszakasz. Egyáltalán nem volt cianidveszély kóthay László a nehézfém- szennyezésről szólva kifejtette: a romániai Borsabányá- nál egy gátátvágást követően folyt ki nehézfémeket tartalmazó zagy az egyik tározóból, ami onnan a Csisz- la-patakba, majd a Visó folyón keresztül elvileg a Tiszába is eljuthatott volna, de a körülbelül ezer köbméternyi anyag nem veszélyeztette Magyarországot. Cianid nem került a Tiszába - fűzte hozzá. Arra is kitért, hogy Persányi Miklós akkori környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2006 májusában azt mondta, 2007-től évente olyan összeget fordítanak a helyzet kezelésére, mint korábban egy teljes kormányzati ciklus alatt. A fideszes politikus megjegyezte, hogy 2002-ben, a választások előtt a szocialisták azt mondták, az Orbán-kormány semmit nem tett a másodlagos károk ügyében. Azóta viszont - fejtette ki - a szocialista kabineteknek nem sikerült eljárniuk egyetlenegy ilyen esetben sem. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a Vásárhelyi-terv megvalósítását a kormány döntése 25 évre tolja el. ■ T. Z. é l I
