Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-30 / 177. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 30., SZERDA A kőolaj és a repce is elég drága kereslet Az elmúlt években jelentősen nőtt a biodízel-alapanyag vetésterülete Idén bejött a repce, hiszen a bő termés jó árakkal párosult. Kérdés, hogy a biodízel-gyártást mennyire támogatják a jövőben. Képünk illusztráció. Repcemag termesztése Heves megyében Év Betakarított terület (ha) Termésátlag (kg/ha) Tőzsdei átlagár (Ft/t) 2 000 5470 1310 43 352 2 001 5 871 1900 53 018 2002 7203 780 51000 2003 1828 740 55180 2004 6035 2960 53160 2005 7194 2460 56000 2006 10163 2180 66082 2 007 15913 1250 97803 2 008 16210 2250 90000* * napi ár FORRÁS: KSH, MGSZH, AGROTREND Jászkisémél már belvízvédelmi készültséget is elrendeltek A hétvégi csapadék következté­ben a Felső-Tiszán az áradás to­vább folytatódott. A Tisza víz­szintje Kiskörénél tegnap reggel 539 centiméter, Szolnoknál 487 centiméter volt. A Közép-Tiszán az áradás napi üteme az elkövet­kezendő napokban pedig 30-60 cm/nap között lesz. Az árhullám tetőzése Szolnok­nál hétszáz centi felett, augusz­tus ötödikén várható. A hét má­sodik felében I. fokú árvízvédel­mi készültség elrendelésére lesz szükség Tiszafüred és Csongrád között. Ez a töltéseken való köz­lekedés korlátozásával is jár. A következő napokban lénye­gesen nem változik az időjárás jellege. Azt a helyi hatások ala­kítják majd, főként a hegyvidé­ki részeken várhatók záporok. Az ár hatására a kiskörei víz­lépcsőnél a duzzasztást valószí­nűleg ma és holnap meg kell szüntetni. A vízszint változása miatt a kikötőkben elhelyezett ví­zi járművekre fokozott figyelmet kell fordítani. A levonuló hullám a következő hét végéig várhatóan elönti a tiszai strandokat, a hul­lámtéri területeket, a szolnoki hullámtéri kerteket. Továbbá je­lentős mennyiségű uszadék meg­jelenése is várható. Július 25-e óta a jászkiséri bel­vízvédelmi szakaszon is első fokú a készültség, de arra számítha­tunk, hogy újabb helyeken kerül­het sor készültség elrendelésére. Belvízből származó közvetlen ve­szélyhelyzet a belvízvédelmi fő­művek mellett jelenleg nincs. ■ Ismét gazdag programok az idei Sahms-napokon Bükkszéken idén is megrende­zik a Salvus-napokat. Augusztus 16-án, szombaton az óvoda mel­lett rendezik meg az erős embe­rek vetélkedőjét. Vasárnap a sza­badtéri strandon egymást köve­tik a vidám, szórakoztató műso­rok, így egy órától Hevesi Ta­más, a Black-Riders együttes, majd Csepregi Éva szórakoztat­ja a közönséget. Augusztus 19-én este utcabál és koncert várja a nyaralókat, 20- án délelőtt pedig a Faluháznál ün­nepelnek a helybeliek. ■ A tavalyi évben megnőtt a kereslet a repce iránt, ezzel együtt pedig az ára is megugrott. Idén tovább drágult az ipari növény. Tóth Balázs A vüág repceolaj-termelése 2006- ban körülbelül tizenhétmillió ton­na volt, hazánkban pedig 35 ezer tonnát állítottak elő belőle. A sze­mek olajtartalma 35-48 százalé­kos, ehhez a mennyiséghez tehát világszerte 47 millió tonnányi magot takarítottak be. Hazánk­ban a napraforgó után a legjelen­tősebb olajnövény, évi 180-280 ezer tonnához jutottunk koráb­ban, az elmúlt két évben azonban előbb 340 ezer, majd félmillió ton­nára nőtt ez a mennyiség. Vetés- területe az ezredfordulós 115 ezer hektárról hét esztendő alatt 220 ezerre gyarapodott. Amíg tavaly a gabonafélék ter­mesztése jövedelmezett a legjob­ban a szántóföldi növények kö­zül, addig idén inkább azok jár­hattak jól, akik repcét vetettek. Persze, az olajnövénynek már ta­valy is jó ára volt, de igazán so­kat idén adtak érte. Ugyanakkor ez elég kockázatos befektetés is. A vele való foglalkozás sok ener­giát és nem kevés pénzt - hektáron­ként 150-200 ezer forintot - igényel. A megfelelő ered­mény eléréséhez jól előkészített ta­lajra, hatékony nö­vényvédelemre, műtrágyázásra van szükség. Nagyon sok múlik azonban az emberen kívül álló dolgon, az időjáráson is.- Rendkívül kényes növény, és nagyon nem mindegy, hogy mi­lyen a tél. Tavaly például a kriti­kus hónapokat kibírta, nem volt hideg, de tavasszal a viharok, a jégeső, valamint a májusi fagyok nagy károkat tettek a táblában - ecseteli a veszélyeket Nagy Ist­ván, a Tarnamenti Agrárszövet­kezet elnöke. - Háromszáz hek­táron vetettük idén, s jó termé­sünk lett, ezzel elégedett vagyok. A két és fél tonna hektáronként jóval több, mint a tavalyi meny- nyiség. Az 1990-es években is foglalkoztunk vele, akkor a ve­tésforgó miatt, de most megnőtt iránta a kereslet. Úgy tervezzük, jövőre is termesztjük, jó elővete­mény, ráadásul az elmúlt eszten­dőhöz képest negyven százalék­kal ment föl az ára. Az utóbbi években megyénk­ben változatosan alakultak a ter­mésátlagok, a 2002-es esztendő­ben még nyolc má­zsát sem adott hek­táronként, ennek következtében a te­rülete hétezer hek­tárról kétezer alá esett vissza. A 2003-as év sem si­került túl jól a gazdáknak, a tíz­ezer négyzetméteren termett 740 kilogrammnyi szem ellené­re a következő évtől kezdve egy­re többen foglalkoztak a növén­nyel. Ebben szerepet játszott a és Fejlesztési szervezet (OECD) elemzői szerint drága és nem eléggé hatékony a bioüzem- anyag-termelés állami támoga­tása a fejlett országokban. Ta­nulmányukban azt állítják, az üvegházhatást okozó gázok csökkentésében korlátozottak az eredmények, a nemzetközi terményárakra viszont alapo­san hatott a biodízel- és bio­repce drágulása, az ár a nyolc év­vel ezelőtti tonnánkénti 43 ezer forintról 2007-re óó ezerre nőtt. Pár hónap alatt a fellendülő bio- dízelgyártás miatt annyira meg­nőtt az olajnövény iránti keres­let, hogy a kereskedők, feldolgo­zók az év elején a százezer forin­tos lélektani határt meghaladó összegeket kínáltak érte, márci­usban pedig már 126 ezer forin­tot. A nagyobb bevétel mellett természetesen megnőttek a ki­adások is, az üzemanyag és mű­trágya, valamint egyéb költsé­gek hektáronként elérhetik akár a kétszázezer forintot is. Idén eddig a vetett területek - 16 ezer 750 hektár - kilencven- hét százalékáról aratták le a ter­etanol-üzlet. Ma a bioüzem­anyagok közpénzből való tá­mogatására - mégpedig dollármilliárdokra - van szük­ség ahhoz, hogy versenyképes legyen a termelés. Az adófize­tőknek az adókedvezmények, ösztönző juttatások miatt, a fo­gyasztóknak pedig a kötelező bioüzemanyag-tartalom és a drágább üzemanyagok miatt kerül többe a mostani támoga­mést, de a csapadékos időjárás, valamint a túlérés következté­ben valószínűleg már csak be­szántják a lábon maradt táblá­kat. Az óriási szemveszteség mi­att nem éri meg ugyanis betaka­rítani a növényeket. A hektáron­ként elért 2,25 tonnás termésát­tási rendszer fenntartása. A gabonafélék és az olajos magmk ára a jövőben még föl­jebb kúszik. A jövőre vonatko­zó előírások miatt tíz év múlva a világ takarmánygabona-ter­melésének 13 százalékából, növényolaj-termelésének ötödé­ből készülhet bioüzemanyag a tavalyi nyolc, illetve kilenc szá­zalék helyett. Mindez tovább növelheti az élelmiszerek árát. lag azonban jónak mondható, fő­leg, hogy tavaly nttől egy tonná­val maradt el az eredmény. A hazai gazdák egyre nagyobb konkurenciával nézhetnek szem­be, Ukrajnában három év alatt öt­szörösére, Romániában pedig fél­millió hektárra - a magyarorszá­gi terület duplájára - nőtt a vetés- terület. Ezt elősegítette az uniós támogatás is, ami 12-13 ezer fo­rintot tesz ki hektáronként. Egy most megjelent tanulmány sze­rint azonban nem elég hatékony a repcéből és a napraforgóból va­ló biodízel előállítása, az árutőzs­dén így lefelé indult el a termény ára; augusztusi határidővel a bör­zén 90 ezerért vásárolják föl az őszi káposztarepcét, igaz, szep­temberre 110 ezer forintos kont­raktusokat kötnek. Az áringado­zásban közrejátszhat a forint megerősödése is. ■ A repce az év ele­jén átlépte a száz­ezres lélektani határt, március­ban elérte a 126 ezer forintot. Nemzetközi elemzők szerint nem elég hatékony a bioiizemanyag-gyártás A gazdasági Együttműködési Fényképezőgép rendőröknek ajándék A tarnaleleszi önkormányzat adománya Digitális fényképezőgépet ado­mányozott a hét elején Palkovics Ákos polgármester a tarna­leleszi önkormányzat nevében a Pétervásárai Rendőrőrsnek. A község első embere külön is megköszönte a 24 órás rendőri jelenlétet biztosító kéthetes akci­ót, ami nagyban javított községe közbiztonságán. Dr. Juhász István megyei rend­őrfőkapitány arról szólt, hogy nagy segítség munkájukhoz a fo­tómasina, így már a pétervásárai kollégák is el tudják végezni eme helyszínelési teendőiket. Dr. Petrovics András egri kapitány megígérte, mindent megtesznek, hogy Tarnaleleszen mielőbb le­gyen körzeti megbízott. ■ Palkovics Ákosnak (balra) megköszöni a fényképezőgépet a főkapitány Próbálom figyelemmel kísérni (nem könnyű) a kórházi cir­kuszt, s egyre nagyobb zavar­ban vagyok. Hogy legkevésbé arról folyik itt a dübörgő csata­zaj: mi jó nekem, nekünk ebből az egészből, hogy mitől lesz jobb vagy rosszabb, ha nem változik s ha változik valami, mitől gyógyulunk majd jobban, élhetünk tovább minőségi éle­tet. Vagyis, kérem tisztelettel, a legfontosabbról, a betegről, a biztosítottról, a járulékfizetőről van szó. Pontosabban nincs szó. Mert az ő bőrére megy itt minden vircsaft. Engem egy dolog érdekel: a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legjobb ellátást, szolgál­tatást kapjam, hatékony műkö­dést, ápolást-gyógyítást. Felő­lem ezt megvalósíthatja a Fehér Ló Fia Betéti Társaság, a nem­Ikebana-terápia zetmentő egylet, az önkormány­zat, vagy akár a kocsonyás álla­gú vartyogó marslakó is. És nem az a baj, hogy a poli­tika rátette mancsát az egész­ségügyre, s hogy nem virágle- heletű éteri fehér köpenyes tes­tület dönt halkan csordogáló Mozart menüett danája mellett. Mert a politika már csak ilyen, oda nyúl, ahová csak tud. A ha­zai politikával s kapcsolt része­ikkel nem az a probléma, hogy mancsát meresztgeti. Hanem hogy eddig nem csinált sem­mit. Majd két évtized telt el úgy a rendszerváltás óta, hogy az egészségügyet csak messziről, bottal merték piszkálni. Rohadt is lefele rendesen. A magyar pántlikás kurzus feje azt mondta, kár bele minden újabb forint. Nem is csinált vele sem­mit. A mostani reformkóros sem mert (szintén gyáva volt hozzá), de mert a körmére égett a dolog, kitalálta, hogy az érdemi munkát (átalakítás) majd elvégzik helyette mások, befektetők, jelentkezők, az Ike- bana-szakkör. Vagyis az állam mind a mai napig nem tette a dolgát, nem mondta meg pontosan, hány kórházra (egyébként jóval ke­vesebbre), hol és milyen szintű ellátásra van szükség. S nem alalu'tott ki konszenzust, s nem vállalt a döntésért felelősséget. Enélkül nem fog menni, ura­im. Más férfiasságával az egészségügyben sem lehet ren­det csinálni. ■ Kovács János

Next

/
Thumbnails
Contents