Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-26 / 174. szám

3 2008. JÚLIUS 26., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Eger DICSÉRET Csányi Sándor, a Magyar Gasztronómiai Fesztivá­lok Szövetségének társelnöke, a Magyar Hagyomány Őr Világszö­vetség elnökségi tagja, a Magyar Gulyás Gasztro-turisztikai Egyesü­let elnöke, a Szolnoki Gulyásfesz­tivál főszervezője elismerően nyi­latkozott Eger Középkori Piactér elnevezésű rendezvényéről. Mint mondta, bebizonyosodott, hogy tiszta értékek is jelenthetnek tu­risztikai vonzerőt, s Egert példa­ként állítja a többi rendezvény elé. Bélapátfalva BÚCSÚ Vasárnap 11 óra 30 perctől tartják a Szent Anna-napi búcsút a Gilitka- kápolnánál. Este hat órától a Lucky Boys Shuffle Band koncer­tezik a régi polgármesteri hivatal udvarán felállított szabadtéri színpadon, rossz idő esetén pe­dig a Művelődési Házban. Bükkszenterzsébet táborozás A község művelődési házában jú­lius 28-tól hátrányos helyzetű gyermekeknek szervez táboro­zást a családsegítő intézet. A résztvevők kézműves-foglalkozá­sokon, játékos programokon ve­hetnek részt a hét folyamán. Eger RECEPTKLUB A Családse­gítő Intézet Malomárok úti köz­pontjában hétfőn délután fél ket­tőtől Receptklubot tartanak, amelyen a jelenlévők különböző hűsítő nyári koktélok elkészítésé­vel ismerkedhetnek meg. Az elő­adó Matáné Marton Katalin lesz. Ncszvaj ESTI ZENE A Zenés Nyá­ri Esték programsorozat e hét végi rendezvényén a De la Motte- kastély amfiteátrumában vasár­nap este héttől az Intermezzo Quartett műsorát hallgathatják meg az érdeklődők, majd föllép a klasszikus zenét a poppal elegyítő Brillant hegedű-duó is. A koncer­teket rossz idő esetén az oktatási intézet aulájában tartják meg. Tisza-tó ÁRADÁS A Tisza folyó áradására való tekintettel a kis­körei tározó valamennyi szabá­lyozó műtárgyát 2008. július 25- én nyolc órától lezárta a Közép- Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Eger végvári vigasságok Ma török kori hagyományőrzők mű­sorát, valamint őrségváltásokat tekinthet meg a közönség, míg az idei programsorozat vasárnap zászlóforgatók előadásával, szul­táni audienciával, Eger várának históriájával, valamint haditorna­bemutatókkal ér véget. Armálisokat restaurálnak iratőrzés Az egészségre is ártalmas lehet a gombás dokumentum A címeres nemesleveleket restaurálás után csak savmentes tárolóclobozokban lehet elhelyezni - mutatja dr: Nemes Lajos, a levéltár igazgatója A kutatók által keresett, felbecsülhetetlen értékű, ám az egészségre is ve­szélyes iratok lehetnek a pusztulásnak indult címeres nemeslevelek. Szuromi Rita A Heves Megyei Levéltár egyik nagybecsű gyűjteménye a címe­res nemesleveleké. A családfaku­tatók gyakran kérik ki a több száz éves iratokat. Megmentésük így nagyon fontos. A pusztuló iratok akár az egészségre is veszélye­sek lehetnek. A nagymértékű rongálódás miatt is döntöttek úgy: mielőbb restauráltatják az Egerben őrzött, 1578 és 1902 kö­zött keletkezett armálisokat.- E dokumentumokat folyama­tosan keresik, használják, sűrűn forgatják - jelezte dr. Nemes La­jos, a Heves Megyei Levéltár megbízott igazgatója. - A nagy érdeklődés és az anyag értéke a nemeslevél formai követelmé­nyei szigorúak. Mindig tartal­mazza, hogy ki az adományo­zó. Gyakran felsorolják az ural­kodó összes címét és rangját, majd jön a fohász, amit az ado­mányozott megnevezése követ. Részletesen kitérnek az adomá­miatt lehet pályázni a címeres nemeslevelek restaurálására. Ezt a lehetőséget ragadtuk meg. Nemrég érkezett vissza egy szentendrei papírrestaurátor-mű- helyből 18 újjávará­zsolt oklevél. Az igazgató szólt arról, hogy e kivált­ságleveleket régen pejoratív értelemben csak kutyabőrként emlegették, bár az alapanyagnak semmi köze a kutyához, a finom­ra kidolgozott pergamen legtöbb­ször juh- vagy kecskebőrből ké­szült. Tartós, jó minőségű tintá­val írtak rá, a XVI. századtól a családi címert is felrajzolták.- A nemeslevelek latinul íród­tak - folytatta dr. Nemes Lajos -, vagyis értékük és jelentőségük ellenére is csak kevesen tudják azokat olvasni. Ezért szeret­nénk, ha restaurálás után sike­rülne olyan reprezentatív kiad­ványt megjelentetni, amelyben mind a 68 okiratot fotóval, latin nyozott érdemeire. E sorok rej­tik, bár sokszor burkoltan, hogy karddal vagy pénzzel szerezte-e az illető a nemesi kiváltságot. Feltüntetik, hogy az adomány­nyal milyen birtokok -falvak, városrészek, földek, puszták, erdők - járnak, majd követke­szöveggel és magyar nyelvű for­dítással is közkinccsé tehet­nénk. A levéltáros szakmától nem idegen az a próbálkozás sem, hogy naptár formájában je­lenítsük meg a leg­szebb részeket, hogy minél többen megis­merhessék múltunk e becses darabjait. Sajnos, a leggon­dosabb restaurálás után is maradnak olyan nemesle­velek, amelyek már sosem lesz­nek százszázalékosan épek, szé­pek. Az idők során sok okirat megsérült, megázott, vagy a gom­ba tette meg a hatását.- A restaurált iratokat már csak fektetve, savmentes táro­lókban lehet elhelyezni - foly­tatta a levéltár vezetője. - Az új­fajta dobozok nagyon helyigé­nyesek. Később ez raktározási problémákat is felvethet. Az értékmentés költséges do­log. Egy-egy nemeslevél helyre- állítása, konzerválása 100 ezer fo­zik a szankció, ha valaki az uralkodó akarata ellen tenne. A hitelességet az uralkodó alá­írása és a zsi­nóron figgő királyi nagype csétadja. rintba is kerülhet. Többször mos­sák, szárítják, vasalják ezeket a pergameneket, s még az is lehet, hogy a tisztítás után új szövegré­szek válnak rajta olvashatókká. Újra kell rajzolni az elkopott be­tűket, helyreállítani a megrongált részeket, majd gondoskodni kell a szakszerű tárolásról.- Az iratokon gyakran megte­lepszenek gombák, spórák, por­atkák, egészségre veszélyes élő­lények - közölte a szakember. - így nem csak a szakma, de a ku­tatók érdeke is a restaurált, le­tisztított, fertőtlenített dokumen- tam. Elvileg előírás lenne, hogy bizonyos anyagok csak védőru­hában kezelhetők, ám ennek be­tartására nincsenek meg a felté­telek. Már az is nagy előrelépés lesz, hogy a nemeslevelek álla­potát hosszú időre konzerváljuk. Az elmúlt években megkez­dett épületrekonstrukció is foly­tatódik. Az egyik szárnyban megújul a külső vízelvezetés, a szigetelés, és kifestik a falakat. A csak raktári célra használt ré­szekben hőfokszabályozó segít­ségével csökkentik a téli fűtés által elérhető hőmérsékletet, így jelentős energiamegtakarítás ér­hető el. Hamarosan két fizikai állományú dolgozó­val bővül a levél­tár kollektívája, ami enyhíthet a jelenlegi nehéz helyzeten. A hitelességet igazolja az uralkodó aláírása és a királyi nagypecsét is ■ A címeres ne­meslevelek írá­sának nagyon szigorú kritéri­umai voltak. Több lesz-e a kevesebb? pazarló a mai közigazgatási rendszer, mondja az államtit­kár. Na nem azért, mert el­szórják a pénzt, hanem azért, mert ésszerűbb szerkezet­ben, jobb szervezéssel a meg­lévő pénzből többet ki lehet­ne hozni. Hogy a kettő között tartalmi különbség is van-e, vagy csak megfogalmazás­beli, azt az Olvasóra bízom. abban WAR egyetértés alakul a kormány és az önkor­mányzati szövetségek kö­zött, hogy a helyhatóságok létszámához „hozzá kell nyúlni”. Magyarán: csökken­teni kell. Aligha van az or­szágban, aki ezzel ne értene egyet. Minek harmincezres városba 25 képviselő, meg a népes megyei önkormány­zat, kevesebben tán még ha­tékonyabbak is lennének, kevesebb száj kevesebbet beszél - olykor mellé. üdvözlendő tehát, hogy keve­sebb képviselőjelöltre voksol­hatunk majd - ha valóban megtörténik a módosítás - 2010-ben. Ám azt nem ér­tem, ha az önkormányzati testületek méretét lehet csök­kenteni, miért nem lehet a parlamentét. Azt sem tudom egészen felfogni, hogy a regi­onális vüágban a megyei ön- kormányzat miért amolyan szent tehén. Illetve felfogtam, persze, jó dolog ez a megyei képviselősdi, a pártszolgála­tot meg lehet köszönni egy mandátummal, bevételnek se rossz, ráadásul nem a pártkasszát apasztja. (Ha demagóg, vállalom.) arra azért kíváncsi leszek, hogy a „létszámstop” a tisz­teletdíjak befagyasztásával is együtt jár-e majd. Ha ugyan­is ugyanannyit osztanak majd szét, csak kevesebbek között, az a hatékonyságot aligha javítja. Viszont meg­felel a kritériumnak: ugyan­abból a pénzből többet lehet kihozni. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Négy évtizedes múltjukra emlékeznek kiállítás A Heves megyei fotósok még alkotótábort is szerveztek Három napig tartanak a gyöngyösi diplomaosztók Az idén negyvenesztendős im­már a Heves Megyei Fotóklub. Az elmúlt négy évtized tisztele­tére, arra az időszakra visszaem­lékezve, s annak összefoglalása­ként kiállítást rendeztek, ame­lyet csütörtökön este nyitottak meg a Bartakovics Béla Közössé­gi Házban. Az eseményen kö­szöntőt mondott Habis László, Eger polgármestere, valamint Győri Lajos, a Magyar Fotómű­vészeti Alkotócsoportok Orszá­gos Szövetségének elnöke. A ju­bileumi tárlaton bemutatott al­kotások között elsősorban mind­azoknak a fotóművészeknek a művei kaptak helyet, akik az el­múlt negyven évben meghatá­rozták és még ma is fémjelzik a A fotóklub tárlatán máris megkezdődött a szakmai tapasztalatcsere megyei fotóklub arculatát. Ezt a kiállítást augusztus 31-ig tekint­heti meg a közösségi házban a nagyközönség, vasárnap kivéte­lével naponta 10-től 17 óráig. Ehhez a rendezvényhez kap­csolódik a megyeszékhelyen im­már 15. alkalommal megszerve­zett Fotóművészeti Alkotótábor is, amely július 24-től 30-ig biz­tosít izgalmas programokat a fényképezés szerelmeseinek. A fotós eszmecsere elnevezé­sű rendezvényeken neves alko­tók, fotóriporterek osztják meg tapasztalataikat egymással és az érdeklődőkkel. Közöttük lesz la­punk munkatársa, Gál Gábor, aki a sajtófotózásról tart előadást jövő hét kedden 9 órától. ■ E. B. Folytatás az 1. oldalról A tegnapi oklevélátadó ünnep­séget ma és holnap még két-két hasonló ünnepi ülés követi, ösz- szesen csaknem ezer - nappali, levelező és távoktatásos -, a zá­róvizsgákat sikeresen teljesített hallgató veheti át a végzettségét igazoló passzust. Dr. Magda Sándor rektor em­lékeztette a búcsúzokat: ver­senyképes tudást kaptak az in­tézményben, ám ahhoz, hogy a karrierjük töretlen legyen, folya­matosan bővíteni, frissíteni kell ismereteiket az élethosszig tartó tanulás jegyében. Utalt arra is: a főiskola nem „csak” tudást, szakismeretet ad a hallgatók­nak, de közösséget, kapcsolati tőkét is. Ennek jegyében helye­selte a végzettek nevében búcsú­zó Szőcs Levente szavait, aki ar­ra buzdította - immár - kollégá­it: ha majd vezetőként munka­erőt keresnek, akkor ne a hirde­tési újságokat, hanem először a főiskolai évkönyvet tanulmá­nyozzák majd át. Az ünnepi ülésen az is elhang­zott: szeptembertől a főiskola masterképzést is indít. Ez a tény a rektor szerint ugyancsak azt támasztja alá, hogy kitűnő felté­telekkel és magasan képzett ok­tatói gárdával dolgozik az intéz­mény, s ez az iskola legfontosabb szereplőinek - a diákoknak - a javát és érdekét szolgálja. ■ S. P. ► A A A I l i A

Next

/
Thumbnails
Contents