Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-25 / 173. szám

3 2008. JÚLIUS 25., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRÉAP MEGYEI KÖRKÉP Eger VIGASSÁG Ma 10-12, illet­ve 14-16 óra között rendezik meg Egerben a Végvári Vigassá­gok keretében a keleti kultúrák napját. A fenti időpontokban az idei hastáncfesztivál résztvevői­nek előadásait csodálhatja meg a publikum. Este hatkor felvonu­lás indul a Dobó térről a várba, ezt francia dudakoncert követi, majd este hét órától ostromjáték zárja a mai programot. Abasáf BÚCSÚ A falu egyházköz­sége és önkormányzata július 27- én, vasárnap rendezi meg a Sár­hegyen a Szent Anna-kápolnánál az abasári Szent Anna-búcsút. A program 11 óra 30 perckor szent­misével és körmenettel kezdődik, majd egy közös ebéddel folytató­dik. Az esemény érdekessége, hogy - a többéves hagyomány­nak megfelelően - a közelgő Szent Kristóf-naphoz kapcsolódva a misén megáldják a búcsújárók autóit, illetve azok sofőrjeit is. Gyongyössolpos kerékpár a község önkormányzata a Gyön- gyössolymos-Gyöngyös, illetve a 24-es út és Gyöngyössolymos kö­zötti kerékpárút megépítésére az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program keretében sze­retne pályázati támogatást nyer­ni. Egyelőre a beruházás tervezé­sét végzik a szakemberek. Ivád FALUNAP Az önkormányzat döntése értelmében az idén is megrendezik a falunapot. A tava­lyinál szerényebb keretek között augusztus 16-án, szombaton vár­ják mindazokat a sportpályára, akik szeretnének kikapcsolódni, feltöltődni. A nap során gyermek­programok, este pedig koncertek várják a helybelieket. Mátraszeirtiinre szlovák napok A már hagyományos szlovák gasztronómiai napok következő programjára ma várják a finom­ságok kedvelőit Mátraszentist- vánban a Vidróczki Csárdában. TiSZa-tÓ ZÁRJÁK Ma reggel nyolc órakor megkezdik a Tisza-tó öblí­tőcsatornáinak lezárását. A zsili­peket azért kell átállítani, mert az áradó folyóban megnöveke­dett a hordalék, s így tudják meg­óvni a belső medencéket attól, hogy a folyó ott rakja le a homo­kot és az iszapot. Az időjárástól függően várhatóan 1-3 hétig lesznek lezárva a zsilipek, ezalatt a csatornákon átvezető vízi utak nem lesznek használhatók - tá­jékoztatott a Köti-Kövízig kiskörei szakaszmérnöksége. A felnémetiek nem örülnek fórum Tiltakozók a tervezett hajléktalanszálló nagytermében «KA Felnémeten a Tárkányi útiak azt mondják, hogy ők már kivették a részüket a hajléktalanokból, több belőlük nekik már nem kell Folytatás az 1. oldalról Félő volt, hogy elszabadulnak az indulatok. De végül egymást csi- títva elnémultak a felnémetiek, s érdeklődve figyelték a hozzá­szólásokat. Habis László polgármester fel­idézte, hogy először az 1990-es évek elején szembesült a hajlék­talanság kezelésével kapcsolatos problémákkal. Akkor sikerült megoldást találni a Kertész utca 100.-ban. Az itt éjszakázó embe­rek jó része bentlakásos gondo­zást igényel. Arra is kitért, hogy a Gondozóház műszaki állapota kívánnivalót hagy maga után, bővítésre sem alkalmas. A köz­gyűlés 2005-ben foglalkozott a témával, pályázati lehetőségek után kutattak. De nem sikerült állami támogatást szerezni. Öt alternatíva közül a (momentán magántulajdonban lévő) egyko­ri MEFAG-épületet javasolta Jékli Sándor, s fogadta el a köz­gyűlés. Ezt kívánják pályázati tá­mogatással szállóvá alakítani. A felnémeti Hársfa utca egyik lakója azt sérelmezte, hogy a kö­zelmúltban építette fel családi házát. Úgy véli, vége a nyugal­muknak, ha megjelennek a haj­léktalanok. Másvalaki arra volt kíváncsi, miért nem a pszichiát­ria korábbi épületében rendezik be a szállót. Tudtával az a me­gyei önkormányzat tulajdona, egyezzenek meg velük. Szerinte az sem lenne rossz megoldás, ha kisebb csoportokra bontva a vá­ros több pontján helyeznék el a hajléktalanokat. A férfi megjegyezte: „Tudom, hogy a Ker­tész utcaiak sem egyértelműen bol­dogok tőlük”. Felné­meten sok idős em­ber él, sok a kis­gyermekes család, fontos lenne a közbiztonság. Nem megnyug­tató, ha a város valamennyi haj­léktalanja ide kerülne. Jékli Sándor elmondta, hogy kétségtelenül ideális lenne ki­sebb csoportokban elhelyezni őket, de szakmailag és a norma­tíva szempontjából ez nem meg­oldható. Nincs ideális megoldás. A Kertész utcai szálló azért nem alkalmas már, mert nem bővít­hető a férőhely. Egerben 130-150 hajléktalan él, csak­Ajánlatot adtak az önkormány­zatnak. Egerbak- ta és Eger között létezik egy épü­letegyüttes. nem a fele télen-nyáron az ut­cán. Hiányzik a nappali melege­dő, amit biztosítani kell, hogy té­len ne fagyjanak meg. Vízi Gyula kép­viselő sérelmezte, hogy előzőleg nem tájékoztatták a tervről a felnéme­tieket. Arra is ki­tért, hogy a kisze­melt objektum iparterületen van, így az épület funkcióváltásához, átalakításá­hoz nem valószínű, hogy kiadják az építési engedélyt. Miután a fórum résztvevői kik, zül többen javasolták, hogy he­lyezzék el a megüresedett lakta­nyában a hajléktalanokat, dr. Pa­lotai Zsuzsa elmondta: az a ma­gyar állam tulajdona, s csak egy tételben akarják eladni. Úgy vi­szont nagy a kívánt célra. Ám arról lehet szó, hogy tár­gyaljanak a megyével a ...................................................................................................igg A hajléktalanok nem betörők, nem rablók varga István (képünkön), a Gondozóház igazgatója igyeke­zett eloszlatni a felnémetiek ag­gályát. Elmondta, hogy elég rit­kán mennek hozzájuk az intéz­ménybe rendőrök, hogy bűnö­zőket keressenek a hajléktala­nok között. Ezek az emberek nem betörők, nem rablók, hangsúlyozta. Még csak kéregetni sem szoktak. Akik ké­regéinek, azok nem a körükből kerülnek ki Azok mögött szervezett cső- portok állnak. volt pszichiátriai épületek egyi­kének átvételéről. Létezne harmadik lehetőség is. A fórumon felállt két, neve el­hallgatását kérő illető, s bejelen­tette: három hete ajánlatot adtak az önkormányzatnak. Egerbakta és Eger között létezik egy épület- együttes, amit ők szívesen kínál­nak e célra. Habis László nem tudott erről, de ígérte, utánanéz. A korábbi hozzászólásokra reagálva megje­gyezte, hogy minden városrész­ben van szeretem” épület. A Csákóban az átmeneti otthon, a Lajosvárosba a szenvedélybete­gek járnak. A felnémetiek kont­ráztak: náluk a Tárkányi úton is van már hasonló intézmény, szenvednek is tőle eleget. Valaki azt tette szóvá, hogy a hajléktalanok fejével gondolkod­va sem jó ez a hely. Messze van az életmódjukból fakadó kérege- tési lehetőség. Itt, a MEFAG-nál vállalkozások vannak, ame­lyek ellehetetlenülnek, ha a megrendelők lépten-nyo- mon hajléktalanokba botlanak. Egy asszony azt for­szírozta: ha a polgár- mester olyan gyönyö­rűen kiállt a kórházi dolgozók mellett, a felnémetiek miért nem érdemlik meg az együttérzését? IMII? rénes MARCELL „Közvetlen” támogatás korrupció és pazarló gaz­dálkodás miatt felfüggesz­tette mintegy félmilliárd euró támogatás folyósítását és visszavonta két bolgár kormányzati ügynökség jo­gát uniós pénzalapok keze­lésére az Európai Bizottság. Elégedetlen az unió Romá­nia teljesítményével is a korrupció elleni küzdelem terén. Brüszzel szerint a ro­mán reformok inkább papí­ron léteznek. A napokban jártam Erdély­ben. Románia valóban szol­gál ügyes példával a forrá­sok minél célszerűbb, em­berközpontú hasznosítására. Majdnem Brassóig, Sepsi- szentgyörgyre mentem, a fő­út már tényleg jó, a régi ten- gelyszakasztó gödröket el le­het felejteni, ám minden közbeeső faluban és város­ban traffipaxoznak. Tán éle­temben összesen nem lát­tam annyi rendőrt, mint a határtól oda és vissza, azon a nyolcszáz kilométeren. A hírek szerint az uniótól ka­pott a román állam egy ha­lom pénzt, amiből radarokat vásároltak, és azóta mérnek feszt. Természetesen meg is büntettek, a Király-hágóra felfelé állítólag hatvanöttel hajtottam ötven helyett. Ötven lej és két pont - kö­zölte tört magyarsággal a kék-sárga-piros színekkel ékesített hatósági közeg. El­kérte az irataimat, majd ki­csit közelebb hajolva meg­kérdezte: - Kell papír? Le­gyintettem, hogy nem, ő el­vette a közben átnyújtott öt­venest, és elköszönt. MINDENKI jól járt, a két bün­tetőpontot a rendőr fejben rögzítette, én megúsztam az ötven lejjel, ami most nagy­jából háromezer-kétszáz fo­rint, ő meg szépen zsebre tette az uniós támogatásból vásárolt műszernek köszön­hetően beszedett büntetést. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A fejlesztésnek Egerben sincs alternatívája A régió betegeinek minőségi ellátást, munkatársainak pedig jobb körülményeket nyújt a Hosplnvest HIRDETÉS Nyilván sokakban felvetődik a kérdés, hogy egy sikeres egész­ségügyi szolgáltatónak miért éri meg átvennie egy súlyosan veszteséges kórházat, amely szolgáltatásaiban és infrastruk­túrájában évek óta nem fejlő­dik. S amely éppen ezért - az alapvető ellátás biztosításán felül - már az első pillanattól kezdve nemcsak rengeteg ten­nivalót, hanem jelentős befek­tetéseket is igényel. A válasz egyszerű. A Hosplnvest orvos és köz­gazdász szakemberek által ala­pított szakmai befektető, amely saját szakmai területén szeret­ne sikereket elérni azzal, hogy Egerben a régió egyik legjobb és legmodernebb kórházát hoz­za létre, és az alapellátáshoz kapcsolódóan a megyében mi­előbb hatékony, betegközpon­tú ellátást alakít ki. A Hospln­vest által garantált fejlesztések­kel - ami egri lakosonként közel 100 000 forintos értéknövelő beruházást jelent a Markhot- ban - a súlyponti kórház rövid idő alatt olyan fejlődési pályára állhat, amely a tervek szerint nem csak a régióban, hanem az egész hazai egészségügyben mintakórházzá teszi majd. Ha­tékonyan és hitelesen működő kórházakra ugyanis az egész or­szágnak szüksége van - és ép­pen ez az, amiben a Hosplnvest az élen szeretne járni. Jobb munkakörülmények -magasabb fizetések A Hosplnvest Egerben és He­ves megyében egy új egészség- kultúra megteremtését tűzte ki céljául, amely hatékonyan szol­gálja a beteg emberek igényeit, miközben biztosítja a dolgozók szakmai és egzisztenciális jövő­képét is. Mert az egészségügyről folyó társadalmi párbeszéd saj­nos kínosan megkerüli az egyik legfontosabb témát, vagyis azt, hogy a szakmai elismerésen túl mi jut azoknak, akik a betegek érdekében, valódi hivatástudat­tal végzik gyógyító tevékenysé­güket. Áldatlan állapot, hogy egy ápolónő munkáját mindössze. 70-90 ezer forintos fizetés jutal­mazza, hogy az orvosok bére ugyanígy mérhetetlenül ala­csony. A Hosplnvest ezért tartja szükségesnek, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház rosszul fizetett dolgozói is előre léphes­senek, aminek első eleme a 13. havi bér mellett egy 14. havi bér­nek megfelelő járandóság bizto­sítása számukra. Hatmilliárdos fejlesztés Egerben A Hosplnvest Egerben 6 milli­árd forintos fejlesztési programot hajt végre a következő években. Ez már az első időszakban is több fontos beruházás elindítását je­lenti, a kézzelfogható eredmé­nyekre tehát egyáltalán nem kell olyan sokat várni. A legsürge­tőbb egri fejlesztések közé tarto­zik például egy új stroke-osztály és az egynapos sebészet kialakí­tása, a Sürgősségi Betegellátó Osztály bővítése, a központi mű­tő és központi intenzív osztály rekonstrukciója, a szakrendelő épületének korszerűsítése és bő­vítése, valamint egy új helikop­ter-leszállópálya építése is. De komplett részlegek felújítására is sor kerül Egerben, ahol rövide­sen új, csúcskategóriás műszer­park segíti majd az orvosok és nővérek munkáját, a betegek pontos diagnózisát, és ezzel a gyorsabb, kevesebb kényelmet­lenséggel járó gyógyulásukat. A Hosplnvest által kínált euró­pai modell az egyetlen olyan mű­ködő rendszer Magyarországon, amely egyszerre képes előrelé­pést biztosítani a betegellátás­ban dolgozóknak, és számos te­rületen bizonyítottan képes kor­szerűbb ellátást nyújtani a bete­geknek. Ez a régióban élő összes beteg érdekét szolgálja, akik kö­zül az elmúlt években majd 100 ezren döntöttek úgy, hogy in­kább a megyén kívül kezeltetik magukat. A Hosplnvest szakmai programjával szeretné rövid időn belül azt is elérni, hogy ez a trend végre megforduljon, és egyre többen kezdjenek el újra bízni az Egri Kórház teljesítmé­nyében. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents