Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-22 / 170. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 22., KEDD 2 MEGYEI KÖRKÉP A szervezkedés szabadsága: történelemtanárok Mátrafüreden A Mátra Szakképző Iskola ad otthont idén a Kárpát-medencei Történelemtanár Tábornak. A programon - az évtizedes hagyománynak megfelelően - hazai és határon túli pedagógusok vesznek részt. Ez utóbbiak között a magyarlakta területeken tanítók mellett Lengyelországból és Szerbiából érkezett táborozok is vannak. A tegnapi megnyitón a szervező Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József egyebek mellett arról beszélt: óriási felelősség hárul a történelmet tanítókra abban, hogy a diákok a valódi tényeket ismerjék meg.- Ugyancsak fontos, hogy a mai fiatalok tudjanak és akarjanak élni a „szervezkedés szabadságával”. Emlékszünk, hogy néhány évtizede még börtön járt a szervezkedésért, de ma már nem fenyeget ilyen veszély. Viszont egyre fontosabb, hogy a felnövekvő generáció sokkal jobban figyeljen a világra, a körülötte zajló folyamatokra és eseményekre - fejtegette a szövetség elnöke. A péntekig tartó táborban számos témában hallgatnak előadásokat a résztvevők, s Wittner Mária, Pozsgay Imre és Bayer Zsolt is a tábor vendége lesz. ■ Beteg kislánynak gyűjt az Egri Végvár Egyesület Az Egri Végvár Egyesület elnöksége gyűjtést szervez Borbáth- Szőcs Panni, a három és fél éves sepsiszentgyörgyi, agydaganatban szenvedő kislány javára. A gyermeket július 12-én operálták meg Budapesten. A műtét 1,4 millió, a kórházi ápolás naponta 60 ezer forintba kerül. Az egyesület kéri az egrieket és a Heves megyeieket, hogy ha módjukban áll, pénzadományaikkal támogassák a családot. A felajánlásokat az Egri Végvár Egyesület számlájára, „Borbáth- Szőcs Pannika gyógykezelésére” megjelöléssel lehet átutalni: Eger és Környéke Takarékszövetkezet 62800307 - 11021704- 00000000. Akik személyesen szeretnék átadni adományaikat, azok Mátyus Éva főtitkárt kereshetik a 20/259-7291 telefonszámon. ■ Felnémet gondjai szaporodnának szociális ügyek A városrész presztízse romolhat a hajléktalanok odatelepítésével A felnémeti városrész lakóit valósággal sokkolta a megyei jogú város közgyűlésének döntése, miszerint ide telepítenék a hajléktalanokat. Barta Katalin Az itt élők attól tartanak, hogy ingatlanjaik elértéktelenednek, s a döntés következtében romlik a közbiztonság. A kedélyek az elmúlt hetekben sem csillapodtak. Ezen a héten lakossági fórumra készülnek az ügyben. Mindeközben viszonylag kevés érv, illetve ellenérv hangzott el a szakma részéről. Az alábbiakban Farkas Zsuzsanna szociológust, szociálpolitikust kérdeztük meg, miként vélekedik szakmai szempontból a történtekről.- Úgy vélem, hogy Eger Megyei Jogú Város elsietett döntést hozott az elmúlt hónapban az egri hajléktalan-ellátás ügyében. A jelenleg öt különböző típusú szolgáltatást magába olvasztó Hajléktalan Gondozói Ház átköltöztetése alaposabb előkészítő munkát igényel - jelentette ki a szakember, aki szerint legalább három szempont mentén érdemes végiggondolni, elemezni a szolgáltatások optimális helyének meghatározását. - A szociális szakma szempontjai arra irányítják rá a figyelmet, hogy a hajléktalan-ellátáson belül az adott szolgáltatásnak mi a célja és funkciója, adottak-e a rehabilitációs, a reszocializációs szakmai munka tárgyi, személyi, környezeti adottságai, a szolgáltatások elérhetők-e a célcsoport számára. Itt most röviden csak annyit, hogy ezen szempontok mentén szakmai hiba, ha az ötféle szolgáltatás (éjjeli menedékhely, átmeneti szálló, szociális otthon, nappali melegedő, s végül utcai szociális munka) egy helyen működik. Ez egyrészt létrehozza a hajléktalan emberek olyan mértékű tömörülését, amelyet már a közvetlen környezet nehezen képes elviselni, tolerálni, másrészt lehetetlenné teszi a hatékony, differenciált szakmai munkát.- Ön szerint mi lenne az optimális megoldás, amely a rászorulók és a lakosság érdekeinek is megfelelne? £ Î A hajléktalanok kétségtelenül segítségre szorulnak. A felkarolásuk nemcsak össztársadalmi ügy, hanem egyúttal komoly szakmai feladat is.- Az egyes szolgáltatásféléknek, funkciójuknak megfelelően, meghatározott helyük van egy település ökológiai rendszerében. Például a nappali melegedő és az utcai szociális munka legoptimálisabb helye a belváros vagy a belváros körüli gyűrű, nem pedig egy nehezen megközelíthető városszéli ipartelep. A várospolitikusoknak a városfejlesztési szempontokat is szem előtt kell tartaniuk. Elemezniük kell továbbá azt is, hogy az intézmény vajon miként befolyásolja a városrész, a lakókörnyezet térbeli-társadalmi helyzetét, milyen társadalmi, gazdasági folyamatokat indít el. A helyi társadalom, a lakosság reakcióit sem szabad figyelmen kívül hagyni.- A felnémetiek az elmúlt években is többször sérelmezték, hogy a társadalmi perifériára sodródott csoportok ebbe a városrészbe kerültek. Mindeközben a város- vezetés azzal érvel, hogy soha nem látott beruházásokat hajtott végre itt. Ön hogyan vélekedik minderről?- Tény, hogy Felnémeten található a város legnagyobb cigánytelepe, sőt a város cigánylakosságának közel 35-40 százaléka is itt él, kisebb tömbökben vagy elszórtan. Azért, mert kiszorultak vagy kiköltöztették őket a város frekventáltabb területeiről. Az elMár évtizedek óta küzd a szegények érdekeiért FARKAS ZSUZSANNA Szociológus, szociálpolitikus, antiszegregá- ciós szakértő (képünkön) immár évtizedek óta küzd megyénkben a szegénységben élők helyzetének javításáért A Pro Caritate díjas szakember közel húsz éve döntött úgy, hogy az elesettek, a társadalom perifériájára szorult emberek segítését választja hivatásául. múlt évtizedekben a város itt vásárolt alacsony komfortfokozatú házakat szociális bérlakás céljára, és itt alakította ki a lakbérhátralékosok albérlő-házát is. Az erősen falusias jelleget mutató városrész amúgy sem magas társadalmi presztízsét ezek az intézkedések tovább rontották, amelynek eredményeként az 1980-90- es években ide költöző, jobb helyzetű lakosok elvándoroltak, ma már ide sem költöznek. Például amíg Eger egészében a lakosság 32,5 százaléka alacsony iskolai végzettségű, addig Felnémeten ez az arány 48,6 százalék. Amíg a rossz minőségű lakások aránya a város egészében a lakásállomány hat százaléka, addig Felnémeten meghaladja a tizenhárom százalékot. Úgy gondolom, hogy a hajléktalanszálló Felnémetre történő telepítése felgyorsítaná a lakosságcserét, amely a városrész marginalizálódását, szegre- gálódási folyamatát indítja el. Ennek következtében annak a bizonyos városrésznek a szociális problémái megsokszorozódnak és jócskán felerősödnek. Felnémet pedig - az infrastrukturális fejlesztések ellenére is - leszakadna a város egészéről.- A Felnémeten élőkből erős indulatokat váltott, vált ki a döntés. Véleménye szerint a lakosság beleegyezése nélkül mennyire lehet sikeres egy ilyen lépés?- A helyi társadalom, a lakosság reakcióit sem szabad figyelmen kívül hagyni. Már a döntéselőkészítés folyamatában lépések szükségesek ahhoz, hogy a lakókörnyezet befogadóvá váljon. A felnémetiek ellenállása érthető, mert nem méltányos és igazságos csak egy városrészre terhelni a város társadalmi-szociális problémáit. Ez a méltánytalanság Eger város belső kohézióját is gyengíti. Az egyes szolgáltatások külön-külön helyen történő működtetését szakmai, városfejlesztési és várospolitikai szempontok is indokolják: az adott helyen megjelenő hajléktalan emberek nem tömörülnének tömegbe, könnyebben belesimulnak az adott környezetbe, nem idéznének elő lakossági konfliktust. Ebben az esetben minden (vagy több) városrész osztozna a terheken (nemcsak az előnyökben), amely méltányos és igazságos lenne a helyi társadalom egységének megőrzése érdekében. Felnémeten és a Bervában irtották a parlagfüvet Folytatás az 1. oldalról A Schering-Plough Segítő Partner program keretében roadshow jelleggel 14 honi városban - köztük a kiemelten veszélyeztetett Nyíregyházán és Mosdóson - hívják fel a figyelmet a parlagfű veszélyeire. A hatékony fellépést az e célra vásárolt fűkaszákkal is támogatták, amelyek a program lezárulta után az önkormányzatokhoz kerülnek. A városok listáját az ÁNTSZ tavalyi fertőzöttségi adatai szerint állították össze, amelyen a hevesi megyeszékhely a kilencedik helyen végzett. A pollencsapdába közel háromezer szemcse került a tavalyi szezonban. Akadt nap, amikor háromszáztól is több, a parlagfűből származó al- lergén virágporszemet fogtak be a levegőből. Felnémeten körülbelül huszonötén - köztük a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottságban résztvevő regionális szervek képviselői - vettek részt az akcióban. Az ÁNTSZ regionális szervezete információs sátorral, az allergiáról szóló kiadványokkal készült a parlagfűirtásra. A mentesítést mindenkinek el kell végeznie a saját portáján, illetve földterületein, ugyanis a hatóság a hónap eleje óta ellenőrzi a határt és a belterületeket, s büntetést szabhat ki a föld- használókra. ■ T. B. Tárkányok találkoztak. Felsőtárkány másodszor adott otthont a Tárkányok találkozójának az elmúlt hét végén. Az eseményen hat település, köztük három határon túli vett részt: a szlovákiai Kis- és Nagytárkányból, a romániai Köröstárkányból, a dunántúli Tárkányból, s a megyénkben Mezőtár- kányból érkeztek vendégek. A Mária-Magdolna-napi búcsúhoz időzített program különlegessége, hogy az eddig kulturális programok helyett az idén a sport kapta a főszerepet. KÉPGALÉRIA: WWW. HEOL.HU Családi ház kéményét döntötte le egy villám A vasárnap este és éjjel egész megyénkén átvonuló, olykor igen heves vihar nem okozott jelentősebb károkat. A Heves Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság ügyeletétől kapott tájékoztatás szerint több vonulásuk is volt a megyében működő tűzoltóságoknak. Igazán súlyos esetük csak egy volt: Felsőtárkányban villám csapott egy ház kéményébe, ami ledőlt és húsz négyzetméteren megrongálta a tetőt is. A keletkezett anyagi kár egymillió forint lehet. A hatvaniaknak két alkalommal kellett vonulniuk a várost a szomszédos Pest megyei Túrával összekötő közútra. Mindkétszer kidőlt fa, illetve leszakadt ág zárta el az úttestet a közlekedés elől. Ugyancsak Hatvanban - a vihartól teljesen függetlenül - egy elektromos trafóház kapott lángra. Itt legalább 300 ezer forintnyi lehet a kár. Hétfőn reggel óta három faki- dőléshez riasztották megyénk tűzoltóit. Eger és Szarvaskő között a vasúti sínre dőlt rá egy fa, amelyet egy éppen akkor érkező vonat sodort le a vágányról. A tűzoltók motoros fűrésszel és kéziszerszámokkal végül is eltávolították az akadályt a pályáról. További fakidőlések miatt Egerbakta közelébe, illetve Hevesre riasztották a lánglovagokat. Utóbbi helyen egy telefonvezetékre dőlt rá egy fa. ■ S. S. f I * * 4
