Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-19 / 168. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 19., SZOMBAT Támogatási pénzhez jutott a pályázók nagy többsége Egyre nő az igény a biotermékre növénytermesztés A hagyományos gazdaságok kevesebb vegyszert használhatnának Támogatásért benyújtott pályá­zati kérelmekről döntött tegnap Miskolcon az Észak-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Ta­nács (ÉMRFT) - közölte a Hír­lappal Sós Tamás, a testület al- elnöke. Az önkormányzati fejleszté­sekre projektenként húszmillió forintot biztosítanak. A céljelle­gű előirányzatra beadott 35 He­ves megyei pályázat 93 százalé­kát támogatta is a tanács. A leg­hátrányosabb helyzetű kistérsé­gek esetében az elérhető pénz­forrás több mint 1,7 milliárd fo­rint. Szűkebb hazánkból 25 ön- kormányzat pályázott, s mind­egyik, amely megfelelt az elvárá­soknak, kapott segítséget. A te­rületi kiegyenlítést szolgáló elő­irányzat 29 Heves megyei pályá­zata közül 85 százalék részesül támogatásban. Az önkormány­zati belterületi közutak burkolat­felújításának segítése iránt He­vesből befutott 55 kérelem 70 százaléka kap pénzt. Eldőlt, hogy az ÉMRFT Eger és Abasár kérelmét támogatólag továbbította a központi tartalék- kerethez. A „Nem mondunk le senkiről” című program a leg­hátrányosabb kistérségek, ná­lunk a dél-hevesi felzárkóztatá­sát szolgálja. Ennek keretében 2009-2013 között 27 milliárd 431 millió forint értékben támo­gathatók ilyen projektek. ■ Leomlott fal: munkavédelmi vizsgálat Indult A regionális munkavédelmi fel­ügyelőség is vizsgálatot indított az egri Kistályai úti baleset ügyé­ben. Mint azt Szabó József igaz­gatóhelyettestől megtudtuk, munkások egy épület felhúzásán dolgoztak a területen található partfal tövében. A partfal és az épület közötti űrt homokkal akar­ták kitölteni, amelyet az előbbi te­tején halmoztak fel, túl közel azonban annak széléhez. A ho­mok megindult, s a frissen rakott falra borulva ledöntötte a téglá­kat, amelyek az ott dolgozó férfi­ra estek. Bár a munkavédelmi tör­vény ebben az esetben nem köte­lezi a hatóságot, mégis az ügy ki­vizsgálása mellett döntöttek. ■ A magyar alapanyagot külföldre viszik, ám itt­hon is egyre többen vásá­rolnak bioélelmiszereket. Az ár azonban még soka­kat visszatart. Tóth Balázs Egyre több gyógynövény-szaküzlet polcain találni bioélelmiszereket, például liszteket, lekvárokat. Képünk illusztráció. Van egy réteg, aki szereti, kere­si a bioélelmiszereket, azonban sokuk - a hagyományos élelmi­szerekhez képest - még megle­hetősen drága. A legkülönbö­zőbb termékek, húskészítmé­nyek, befőttek, zöldséglevek, te­ák, szószok és édességek sorjáz­nak a bioboltok polcain, de a gyógynövényüzletekben is meg­találhatók az alapvető cikkek, mint például a lisztek, szójaké- szítmények. A teljes kiőrlésű lisztek, biolekvárok ára kettő­négyszerese a legtöbb boltban g kínált hagyományos áruknak. - % Leginkább azok vásárolják a bio- 2 termékeket, akik egészségesen £ szeretnének táplálkozni, vagy akiknek valamilyen egészség- ügyi problémájuk van. Pedig mindenkinek ajánlott lenne a fo­gyasztásuk, mert ezeket rend­szeresen ellenőrzik, s valóban vegyszermentesnek kell lenni­ük - fejti ki Sonkodi Péterné, az egyik egri gyógynövény-szaküz­let vezetője. Nemcsak a tésztafélék, szója- készítmények tartoznak a bioélelmiszerek kategóriájába, hanem a különböző édesítősze­rek, nassolnivalók is. A gyön­gyösi Neera Mintaboltban is a biotermékek iránt megnöve­kedett keresletről számolnak be, mint mondják, ez országos ten­dencia. A méregtelenítő, salakta­AZ unió agrárminisztereiből ál­ló tanács a múlt hónapban fo­gadta el a növényvédő szerek piacra viteléről szóló rendelet tervezetét, amelynek megszava­zásától hazánkon kívül Nagy- Britannia, Írország és Romá­nia is tartózkodott. Ez a jogsza­bály a korábbihoz képest kib& vitette azt a listát, amely a fel­használható növényvédő szere­ket tartalmazza, azonban a ma alkalmazott (régi) növény­védő szerek jelentős részét újakra kellene cserélni. A vál­lanító kúrák mellett fontosnak tartják a reformélelmiszereket is, amelyeknek legfőbb előnyük, hogy nem terhelik a szervezetet. Ez utóbbit egyre többen ismerik föl, s élnek is velük. Fajcsák János tapasztalatai szerint Heves megye fehér folt az ökogazdálkodás térképén. A füzesabonyi gazda hat esztende­je kóstolt bele a biotermelésbe, három éve pedig teljesen erre a módszerre váltott: jelenleg het­ven hektár földet művel meg. Igaz, az előírások szigorúak a ve­tésforgót tekintve is. A föld egy része gyepterület, egyes parcel­lákon pillangós növényeket ter­toztatások kedvezhetnek a ge­netikailag módosított növények termelőinek, így néhányon az ő lobbijukat sejtik a háttérben. A tervezet szerint az unió terü­letén a hatóanyagengedélye­zésben három zónát határoz­tak meg, Magyarország az Íror­szágtól Romániáig tartó, tizen­három országot magában fog­laló övezetbe került. A hazai mezőgazdasági vezetés szeret­né elérni, hogy a hazai adott­ságok figyelembevételével egy negyedik, közép-európai zónát meszt. Mint mondja, az ökogaz­dálkodók élete mindig nehe­zebb, mint a konvencionális módszereket alkalmazóké, hi­szen vegyszereket nem használhat­nak. A legfőbb probléma a szán­tóföldi növényter­mesztésben a gyomirtás, ezért a mostani, viszony­lagosan csapadé­kos időjárás komoly gondokat okozhat. A gabonatáblák viszont idén meglepően tiszták voltak. . - Jók a terméskilátások, a tön- kölybúza 2,7 tonnát adott hektá­is kialakítsanak. A tervezetre az Európai Parla­mentnek is rá kell bólintania, amely­ben esetleg többsé­get szerezhet a magyar ál­láspont. ELLENŐRZÖTT BlOTEM$K ÁRUSÍTÁS ronként, de a két és fél tonna minden esztendőben megvan. A búza átlagosan termett, a szója viszont nem sikerült, a napra­forgó ellenben jó­nak ígérkezik. Ér­tékesítési gondok nincsenek, idén például az árpá­nak nagy keletje van. A partnerek korrektek, a gabo­naárak azonban elmaradnak a tavalyitól, a piac nem tudja tolerálni azt a felárat, ami a biotermékek velejárója - elemzi a helyzetet Fajcsák Já­nos. - Összességében véve a tönköly- és a biobúza negyed­ével, a napraforgó pedig tíz szá­zalékkal drágább, mint a hagyo­mányos termesztésű. Igaz, az őszi búza termésátlaga fél ton­nával mindig elmarad a vegy- szerezett táblákétól. A magyar alapanyag jó részét külföldi cé­gek vásárolják meg és dolgoz­zák föl, a belőlük készült élel­miszereket zömmel más, fej­lettebb bioter­mék-kultú­rával ren­delkező országokban adják el. A szakember hozzátette: műtrá­gya- és vegyszerköltségeik nin­csenek, a gyomot azonban gépi erővel irtani kell, s az drága. A talajerő-utánpótláshoz szerves trágya szükséges, a megyében azonban erősen megcsappant az állatállomány, s emiatt nehe­zebb hozzájutni. A gyümölcstermesztők nem panaszkodnak. Kovács Gábor, a Gyöngyösi Kajszibarack-terme­lők Egyesületének elnöke sze­rint megéri foglalkozni az ökogazdálkodással. A sárgaba­rack egyik évben jól terem, a másik évben pedig nem, több­éves átlagot tekintve azonban hasznot hoz. A barackosban nem használhatnak erős, felszí­vódó vegyszereket, növényvédő- szer-költségük tehát alacsony, ám a betegségek nagyobb kárt tehetnek a 190 gazdát tömörítő szervezet ültetvényében. Idén az első osztályú gyümölcsöket kilogrammonként 220, majd 180 forintos áron vették át tő­lük, a szezon végén pedig 160- ért. A megtermelt barackból gombóc készül, a velőből pedig bébiétel. Kovács Gábor úgy véli, van igény a bioélelmiszerekre, a jövő záloga pedig az, hogy az emberek odafigyelnek maguk­ra és a környezetükre. Az új növényvédelmi szabályozás nem megfelelő, külön zónát szeretnénk ■ A tönköly- és a biobúza negyedé­vel, a napraforgó pedig tíz százalék­kal drágább, mint a hagyományos termesztésű. Uj tető kerül Immár a tájházra felújítás Az első ütemben az állagmegóvás a cél Sok határon túli hívő is eljött imádkozni Sertéspestis-gyanú miatt vizsgálják a vaddisznókat Párádon évekig kedvelt célpont­ja volt a turistáknak a tájház, ahol a palóc elődök használati tárgyait, bútorait, viseletét te­kinthették meg az érdeklődők. Az idő múlásával azonban alapo­san tönkrement az épület, a tető beázott, veszélyeztetve a bent lé­vő tárgyak épségét is. Az önkormányzat a Leader- pályázati program keretében kétmillió forintot nyert a tető- szerkezet és a tornác felújításá­ra. A munkálatokat a közelmúlt­ban kezdték el a szakemberek, s a tervek szerint e hónap végén fejezik be a tetőcserét. Az első ütemben elvégzett állagmeg­óvást követően pályáznak a re­konstrukció folytatására is. ■ E hónap végére készülnek el a tájház tetőszerkezetének felújításával Folytatás az 1. oldalról Tegnap délután három órakor in­dult a „Szentlélek útja” zarándok­lat a Kemény Ferenc Sportcsar­noktól a várba. A Szentlélek aján­dékát hét állomás szimbolizálta, ahol a Szentírásból olvastak fel részleteket. Este tartották a Temp­lomok Hosszú Éjszakáját: éjjel fél kettőig öt helyen voltak zenés imaórák. Ma délben Bosák Nán­dor debrecen-nyíregyházi me­gyés püspök celebrál misét a Ba­zilikában, majd fesztivállal folyta­tódik a rendezvény. A keresztény zenészek és az atyák az Érsek­kertben, a Bartakovics Béla Kö­zösségi Házban és több templom­ban is tartanak programokat. ■ Mint tavasszal már megírtuk: a szomszédos Dél-Szlovákiában ki­tört sertéspestis miatt egész Észak-Magyarországon, így He­vesben is korlátozó és megelőző intézke­déseket hoztak az ál- lat-egészségügyi szakhatóságok. A fo­kozott figyelem kiterjed az állat­tartókra, a nagyobb telepekre és a kisüzemekre is. Mára Heves, Nóg- rád és Borsod megye, illetve a szlovák-magyar határ 26-os főút, M30-as, illetve M3-as autópályá­val határolt részét „klasszikus”, sertéspestissel fertőzött területté nyilvánították. A megfigyelési zó­nában a vaddisznóelhullást vagy -megbetegedés észlelését a va­dászterület szerint illetékes ható­sági állatorvosoknak be kell jelen­teni. Az elhullott vagy betegség tünetei miatt küőtt vaddisznót a sertéspestis megál­lapítása vagy kizárá­sa céljából laborató­riumi vizsgálattal egybekötött hatósági állatorvosi szemlének kell alávet­ni. A vadászatra jogosultak köte­lesek sertéspestisre irányuló la­boratóriumi vizsgálatot végeztet­ni az emberi fogyasztásra szánt tünetmentes vaddisznókból is. Mivel a megbetegedés háziserté­seknél is előfordulhat, ezért a ser­téstelepeken és a háztájikban tar­tott disznók bármilyen rendelle­nességét jelenteni kell. ■ K. I. ■ Bármilyen rend­ellenességet je­lenteni kell. o

Next

/
Thumbnails
Contents