Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-18 / 167. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 18., PÉNTEK A felelősség kérdését firtatja kórháziigyben az egri KDNP Védik a nyári torkoskodókat gombócverseny A tavalyihoz képest sok helyen inflációt meghaladóan nőtt az ár Folytatás az 1. oldalról Ismeretes, hogy a Markhot Fe­renc kórházzal 7 évvel ezelőtt szerződésben álló Hospnet Kft. jogutódja elmaradt haszon címén nyújtott be kártérítési keresetet. A megyeházán kérdésünkre megerősítették: valóban megszü­letett az ítélet másodfokon, ami szerint 156 millió forintot és ka­matait kell megfizetni. Informáto­runk azt is elmondta, hogy a kór­házat képviselő ügyvéd jelezte: élnek a még meglévő jogorvosla­ti lehetőséggel. A sajtótájékoztató fő témája egyébként a megyei kórháznak a Hosplnvest „kezére adása” volt. Dr. Molnár Miklós főorvos, a KDNP egri szervezeté­nek elnöke tiltakozott a működte­tési és vagyonkezelői jog átadása miatt. Szerinte ezzel folytatódik az egészségügy liberális szétveré­sének folyamata. Meggyőződése szerint az egészségügyből tisztes­ségesen profit nem vehető ki, az csak a betegek, illetve az ott dol­gozók kárára tehető meg. Orosz Lászlóné egri önkor­mányzati képviselő, Fidesz- és KDNP-tag arra hívta fel a figyel­met, hogy folyamatos a létbizony­talanság a kórházi, zömmel női dolgozók körében. Szerinte ha a megyei önkormányzat nem ké­pes működtetni a kórházát, még nem késő tárgyalnia Egerrel. ■ Hagyományőrzés koncertekkel Szarvaskőben „Váraljai lakodalom, patakparti sok-a-dalom” címmel rendeznek két napig tartó mulatságot Szar­vaskőben. A falunapok helyszí­ne az Állomáskerti Szabadidő­park. A programot szombaton 12.45-kor nyitják meg, majd több hagyományőrző együttes ad műsort. A szarvaskői lakodal­mast 15 órától adják elő. A ven­dégeket vacsorával kínálja a ren­dezvényszervező önkormányzati A bál éjfélig tart. Vasárnap 9-től túraversenyre invitálják a hely­belieket és a nyaralókat. A közös ebéd után „hatpróbát” tehetnek, majd harcművészeti előadást lát­hatnak. Este a Dumaszínház és a Zanzibar szórakoztatja a pub­likumot. ■ A korábbi évek gyakorla­tának megfelelően a nyá­ri idényben fokozottan el­lenőrzik megyénkben is a nagy forgalmú helyszí­nek fagylaltozóit. * I Kovács János Nincs vita abban, hogy a legnép­szerűbb nyári csemegének szá­mító fagylalt a kánikula egyik legnagyobb nyertese. Ez a édes­ség már elképzelhetetlenül szé­les választékban, ízesítéssel és minőségben rengeteg helyen kapható. Még akkor is igaz ez a népszerűség, ha például a tava­lyihoz képest jó pár elárusítóhe­lyen az inflációt meghaladó mér­tékben, akár 15-20 százalékkal is emelkedtek az árak. A fagyi mindenesetre egyáltalán nem nevezhető olcsó csemegének: az árak helytől és minőségtől füg­gően gombóconként/adagon- ként jellemzően 120 és 150 fo­rint között mozognak. Legnagyobb vetélytársaik a kü­lönféle kiszerelésű, ízesítésű gyá­ri, csomagolt és versenyképes árú jégkrémek, melyek egyre na­gyobb szeletet hasítanak ki a nyá­ri forgalomból. A hazai statiszti­kák szerint több nő, mint férfi kedveli a fagyit és a jégkrémet, és gyakrabban is fogyasztják mind a két finomságot. Havonta átlag 2-2 alkalommal, összesen évi 3,5 litert eszik a 15 évnél idősebb ma­gyar lakosság fejenként ezekből a I hűsítőkből. Mégsem vagyunk fagylalt-nagyhatalom, ugyanis Nyugat-Európában ennek a több­szöröse (5-14 liter) fogy el, míg a csúcstartó az USA fejenként évi 22 literrel. A jégkrém népszerű­sége és fogyasztása ugyan nő, ám nyáron még mindig inkább a fagylalt a sláger. S ami még nem utolsó szem- , pont a fagyik esetében, az a biz­tonság, ugyanis a torokfájáson kívül egyéb súlyosabb nyavalyá­kat - például szalmonella­fertőzést - is beszerezhetünk a nem kellő gondossággal készí­tett hideg finomságtól. A fogyasztóvédelmi szakembe­rek nem az ízek harmóniájára és a változatosságára kíváncsiak, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból tekintik át a termé­kek minőségét és a forgalmazás körülményeit. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően - az A hazai statisztikák szerint több nő, mint férfi kedveli a fagyit és a jégkrémet. Képünk illusztráció. országos akcióprogram kereté­ben - a nyári idényben fokozot­tan ellenőrzik megyénkben is a nagy forgalmat lebonyolító ven­déglátóhelyeket, élelmiszer-keres­kedelmi egysége­ket, szezonálisan működő létesít­ményeket, külö­nös tekintettel az idegenforgalom szempontjából frekventált üdülőtérületekre. S ezen belül kitüntetett helyen sze­repelnek a fagylalt-, jégkrém- és süteményforgalmazás helyszí­nei. A vizsgálatsorozat augusz­tus végéig tart. Az idei Napsugár akció keretében az élelmiszer­lánc-felügyelet nyári kiemelt el­A nagy melegben sokkal körültekin­tőbben kell figyelni az élelmiszer-biz­tonsági előírásokra lenőrzése körébe a vendéglátás, s azon belül a fagylalt is bekerült - tudtuk meg dr. Busák Károly- tól. A Heves Megyei Állat-egész­ségügyi és Élel­miszerlánc-biz­tonsági Igazgató­ság vezetője el­mondta: főként az üdülőkörze­tekben végzett célzott ellenőrzések alkalmával kerül a hatóság látókörébe a nyá­ri édesség. A jégkrémek és fagy­laltok közterületen történő árusí­tásának vizsgálata kiterjed arra, hogy a termék megfelelően vé­dett-e a környezeti szennyeződé- si lehetőségektől, az időjárási té­nyezőktől. A hűsítőket csak az előírásnak megfelelő, -12 Celsi- us-fokos hőmérsékleten szabad tárolni, emellett lényeges, hogy vezetik-e a helyszínen a fagylalt­forgalmi naplót, megfelelően do­kumentálják-e a készlet előállí­tását, fogyását. Legalább ilyen fontos - már csak a minőségmeg­őrzési időtartam, a lejárati idő­pont miatt is -, hogy az egyes fagylaltok, jégkrémek, tégelyek beazonosíthatóak legyenek, s a pultba helyezés pontos időpont­ját (nap, óra) is rögzítsék. A hiányosságok között a kanál­mosó használatával, illetve a kéz­mosási feltételek biztosításával, továbbá az idény miatti alkalmi munkavállalók higiéniai képzé­sével is akadtak már gondok. Továbbra is kevés a saját receptúrás, illetve a kalóriaszegény fagyi Az árusítóhelyeken többnyire gyárilag készült, illetve porból bekevert, aromával és színezék­kel dúsított gyorsfagylaltot for­galmaznak. A csokoládé-vaní­lia sokáig verhetetlennek hitt kettősének népszerűségét az utóbbi években alaposan meg­tépázták a különféle ízfantá­ziák, a gyümölcsízű fagyik, s az egzotikus vagy furcsa kom­binációk. A granulátumból és koncentrátumból készült nya­lánkságok tömege mellett eltör­pülnek a valódi, friss alap­anyagokból, saját receptúra alapján készülő főzött finomsá­gok. Kevés helyen - szinte kizá­rólag csak a nevesebb cukrász­dákban - főzik ma már a több­nyire tejes alapú, illetve gyü­mölcsből megálmodott friss ké­szítményeket Utóbbi esetben ezt a minőséget és frissességet a kedves vendégnek jellemzően az árban is meg kell fizetnie. Az elmúlt hetek hőségében jó páran a napközbeni étkezést is fagylalttal pótolták, nem túl he­lyesen, mivel ez a fajta cukros hűsítő többnyire meglehetősen magas kalóriatartal­mú. Az öntudatosabb, súlyukra ügyelő fo­gyasztók, s a korszerű táplálkozás hívei - a megyében egyelőre még csak elvétve - ta­lálnak úgynevezett „light”, tehát csökken­tett energiatartalmú készítményeket is. A megyében hosszú évek óta nem fordultak elő a fagylalt által terjesztett tömeges, járványszerű megbetegedések. A hűsítő cse­megét egész szezonban ellenőr­zik a forgalmazóhelyeken: cuk­rászdákban, panziókban, hote­lekben és éttermekben is. A fel­tárt szabálytalanságok miatt helyszíni bírsággal élhetnek az ellenőrök, és megtilthatják a ter­mék forgalmazását. Mint a köz­egészségügyi szakemberek fel­hívják rá a figyelmet: a kóroko­zók, baktériumok kritikus mérté­kű elszaporodásához - a számuk­ra ideális körülmények között - elég pár óra. A nagy hőségben minden téren sokkal körültekin­tőbben kell figyelni az élelmiszer­biztonsági és az általános higiéni­ai körülmények előírás szerinti betartására. így elkerülhetők a tö­meges ételmérgezések, például a rettegett és igen veszélyes járvá­nyokat okozó szalmonellafertőzé­sek is. Az elmúlt években egyéb­ként a nyári ellenőrzések so­rán Hevesben a szakemberek nem találtak komolyabb megbetegedéseket okozó készítményeket, a fagylal­tok nem szolgáltak tömeges ételfertőzések kiinduló­pontjaként. A szúrópróbasze­rűen vett minták döntő több­sége is mikrobiológiailag I megfelelőnek bizonyult. A pártpolitikának nem lenne helye gyógyításban Csökkent a munkanélküliség a megyében állástalanok Tíz településen legfeljebb az emberek négyötöde dolgozik A megyei kórház súlyponti jelle­gét nem törvényi szintről fenye­geti veszély, hanem sokkal in­kább „alulról” keletkezhetnek a | problémák. Többek között erről i beszélt újságírói kérdésre I Schwarz Tibor, az MSZP szakpo- 1 litikusa egri sajtótájékoztatóján. A Parlament egészségügyi bi­zottságának alelnöke abból az al­kalomból tartott tájékoztatót, hogy a megye MSZP-s aktívái számára az egészségügybe törté­nő tőkebevonás hatásaival kap­csolatban fórumot hívtak össze.- A mai helyzetben a legfonto­sabb visszahűteni az egészség­ügyet üzemi hőfokra - idézte az egészségügyi miniszter szavait a politikus, aki szerint szükség van Schwarz Tibor: - A gyógyászatban vissza kell állni az üzemi hőfokra a depolitizálásra, hogy a gyógyí­tók azzal foglalkozhassanak, ami a dolgdk: a betegellátással. Schwarz szerint van, amiben egyetértenek a kormány- és az el­lenzéki pártok egyaránt. Például a tőkebevonást ületően az ellen­zéknek elég „cizellált” a vélemé­nye, köreikben is találhatók a tő­kebevonással egyetértők. ■ Kistérségek munkanélküliségi adatai Kistérség Állástalanok száma (fő) A munkanélküliség aránya (%) Egri 3 053 5,8 Pétervásárai 1589 11,1 Bélapátfalvi 846 10 Hatvani 1687 4,8 Gyöngyösi 3 187 6,5 Füzesabonyi 2 239 9,4 Hevesi 3 475 14,9 Heves megye 16800 7,7 FORRÁS: HEVES MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT Az Állami Foglalkoztatási Szol­gálat adatai szerint megyénkben az elmúlt hónapokban csökkent a munkanélküliek száma. Má­jusban valamivel több mint ti­zenhatezer álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi kirendelt­ségeken, azaz számuk hétszáz­zal mérséklődött egy hónap alatt. Az egy évvel korábbihoz képest azonban még mindig 770 fővel többen szerepeltek munkanélkü­liként az adatbázisban. Több mint egy éve 5200-an kerestek munkalehetőséget, az Önkor­mányzatoktól rendszeres szoci­ális segélyt 5800-an kaptak. Az országos munkanélkülisé­gi ráta a munkavállaló korú la­kossághoz képest 6,4 százalék, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 9,6 százalék volt. Megyénk az országos átlagtól el­maradt, a régióhoz képest vi­szont jól állt a maga 7,7 illetve 12,3 százalékos mutatóival. A városok közül ötben (Eger, Hatvan, Füzesabony, Gyöngyös és Lőrinci) a munkakeresők részaránya hatszázalékos vagy az alatti, de négy és fél százalék­tól magasabb volt. Bélapátfalván a bejelentett munkahellyel nem rendelkezők 7,8, Hevesen és Pétervásárán pedig valamivel több mint tizenkét százalékot tettek ki. A megyében már „csupán” negyvennégy olyan település van, ahol tíz százaléktól nagyobb munkanélküliséget mértek. Kö­zülük tizenegyben (Átány, Erk, Hevesaranyos, Kömlő, Sarud, Tar- nabod, Tamalelesz, Tarnaörs, Tar- nazsadány, Terpes, Tiszanána) a húsz százalékot is meghaladta a nyilvántartott állástalanok ará­nya, de örvendetes, hogy Terpe- sen sincsenek már többen, mint a dolgozó korúak egyharmada. Arányukban Pálosvörösmar- ton voltak a legkevesebben az ál­láskeresők (tizenhármán, 3,04 százalék), de nem sokkal maradt le tőlük Kerekharaszt (21 fő, 3,07 százalék) és Hort (76 állás­kereső, 3,1 százalék) sem. Az or­szágban tizenkilenc olyan tele­pülés volt, ahol mindenki ren­delkezett munkahellyel. ■

Next

/
Thumbnails
Contents