Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-17 / 166. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Néhány esetben késve küldött visszatérítéseket az adóhatóság A hozzá tartozó három megyében 247 esetben késett az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága az adó-visszatéríté- sek utalásával, a jogosultaknak 19,5 millió forintnyi követelésük­re összesen 61 ezer forint kése­delmi kamatot fizettek ki. Heves­ben harmincegy adózó nem kap­ta meg időben, azaz harminc na­pon belül a visszaigényelt túlfi­zetését, ők az összesen 3,8 millió forintjuk mellé 12 ezer forintnyi késedelmi kamatot kaptak. Az adóbevallások feldolgozásá­val egyébként jól haladnak az adóhatóság munkatársai, bár még mindig akadnak hibás nyomtatványok, amelyeket az ügyfelek nem javítottak ki. ■ Porrá égett egy hétvégi ház a völgyben Keddről szerdára virradó éjsza­ka porrá égett egy hetven négy­zetméteres hétvégi ház az ismert egri pince- és üdülőövezetben, a Szépasszony-völgyben. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletesétől kapott tájékoztatás szerint a leégett in­gatlan lángba borulásának oka egyelőre ismeretlen, a körülmé­nyeket szakértők vizsgálják. Az éjszakai tűzben keletkezett kár egymillió forintra tehető. Ugyancsak egy épülettűzhöz riasztották a gyöngyösi tűzoltó­kat a keddi nap során. A város­hoz közeli Gyöngyöspatán egy családi ház tetőszerkezete égett, mintegy 6-8 négyzetméteren. A kiérkező lánglovagoknak a tüzet sikerült időben megfékezniük, így 2,7 millió forintnyi megmen­tett érték áll szemben a keletke­zett 300 ezer forintos kárral. Hogy mi idézte elő a gyulladást, azt ennél az esetnél is vizsgálat dönti majd el. Kevésbé veszélyes feladathoz is riasztották a mátraalji város tűzoltóit kedden este: egy gyön­gyösi, harmadik emeleti lakásá­ból zárta ki magát egy hölgy. A szolgálat egy létrás kocsival ér­kezett a bajba jutott lakó segítsé­gére. Az erkélyen át sikerült be­jutni a belülről kulcsra záródott lakásba, így rongálódás nélkül elhárult a probléma. ■ MEGYEI KÖRKÉP Nána váránál vallatták a múltat ásatások Mátyás-dénár és ezüst fülbevaló került elő a korabeli sírokból Ipso Facto - ezt a nevet választották alapítványuk nevének azok a történe­lem szakos egri főiskolás­ok, akik szabadidejükben a régmúltat vallatják. Szilvás István A helyenként hatvan, illetve egy méter mély gödörben hárman hajolnak az egykori, többrétegű temetkezési helyen fellelt csont­vázak fölé. A megbontott sírok a múltról vallanak, gondosan vizs­gálják hát a spaknival fellazított földet, ecsetelik az előkerült csontdarabokat.- Ezeken kívül még nem ta­láltam semmi mást, pedig jó len­ne valamilyen leletre bukkanni, ami segítene a temetkezés korá­nak a meghatározásában - mu­tat körbe a budapesti Köllő Mó­nika és a szintén fővárosi Szabó Zoltán társaságában dolgozó Kiss Vivien. - Tavaly Abasáron ástunk az Aba Sámuel által ala­pított kolostor romjainál, ott egy s kőkoporsóra és egy nagyon jó ál- I lapotban lévő csontvázra búk- | kantam. | Az egri Eszterházy Károly Fő- e iskola történelemtanári szakán tanuló füzesabonyi lány egyike annak a tizenkét lelkes amatőr régésznek, akik két héten át túrták a földet a Messzilátó­hegy lábánál fekvő kisnánai vár tövében. A nappali, illetve leve­lező tagozatos fiatalokat a rég­múlt iránti közös érdeklődés hozta össze.- A főiskola alapos elméleti tu­dással lát lel bennünket, ezt egé­szíti ki egy-egy ilyen érdekes helyszíni munka - magyarázza az egykori lakótorony tövében a budapesti Pláner Lajos, aki ala­pos ismerője már a kisnánai vár­nak. Bizonyítja ezt, hogy nem sokkal ezelőtt hagyta el a nyom­dát az a kis zsebkönyv alakú ki­advány, amiből a középkori Ma­gyarország itteni „erőssége” iránt érdeklődő látogatók meg­felelő ismeretekhez jutnak. A várkalauzt az az Ipso Facto Ala­pítvány adta ki, amelyet a hallga­tók hoztak létre. A név - a törté­nészek elvárt korrektségéra utalva - azt jelenti, hogy „csak a tények alapján”. Ezúttal is ennek megfelelően próbálják teljesebbé tenni a gon­dosan felújított várról alkotott Kíváncsi látogatók. Kiss Vivien a sírokban talált leletek egyikét mutatja a Csongrád megyei Mindszentről érkezett általános iskolásoknak szakmai képet. Mint említik, Nána már a XIII. században pa­lánkkal és kaputoronnyal meg­erősített, illetve védett hely volt, várként azonban csak 1445 után említették. Történelméhez jelen­tős hadi cselekmény nem fűző­dik, bár a törökök megtámadták, s 1543-ban el is foglalták.- Korábban már a terület ki­lencven százalékát feltárták - jegyzi meg Pláner Lajos -, így mi a maradék tíz százalékra koncentrálunk. Ez főként a te­metői részt jelenti, ami elsősor­ban művelődéstörténeti szem­pontból érdekes a számunkra. A kutatást megelőzően szinte minden idevonatkozó anyagot átnéztek, s számos alkalommal konzultáltak az egri vármúzeum régészével, Fodor Lászlóval, aki a tábor szakmai patrónusa is egyben. Hozzájuk kerültek azok a leletek is, amelyekre az ásatá­sok során bukkantak a lelkes fő­iskolások. Közülük a budapesti levelező hallgató, Besze Pál volt a legszerencsésebb.- Úgynevezett rétegelemző vizsgálódást végeztünk annak a megállapítására, hogy hol hú­zódhatott a várat körülvevő árok­rendszer. Ásatás közben fémde­A leletek egykor visszakerülhetnek a nánal várba A hagyományos ásatás mel­lett úgynevezett megelőző fel­tárást is végeztek a főiskolá­sok. A munkálatokat támoga­tó kisnánai önkormányzat ugyanis egy kulturális előadó­termet kíván létesíteni a vár­ban, a csapat tagjai ezt meg­előzően nézték át a leendő építési területet. A most talált leleteket egyelőre az egri vármúzeumban tárol­ják, a későbbiek­ben azonban visz- < szakerülhetnek a I létesítendő helyi bem utatóterembe. (Képünkön a Má­tyás király korából származó dénár.) tektorral kémleltük a talajt, s egyszer csak jelzett a műszer. Egy pici, zöld színűre oxidáló­dott érme lapult a mélyben, mint kiderült, egy Mátyás király kora­beli, 1460 körüli évekből származó dénár volt. Később, az egyik sír feltárá­sakor gyarapod­tunk újabb, még meg nem határo­zott korú lelettel. Miután kiemeltem az egykori te­tem szegycsontját, három elég rossz állapotban lévő medál ke­rült elő a földből. Ez a sír egyébként is különös volt. A halottat - feltehetően büntetésből - arccal lefelé temet­ték el. Sajnos, a koponya nem került elő, pedig sok min­denről árulkodhatott vol­na. Akárcsak a többit, ezt a csontvázat is szak­szerűen dokumentál­ták, majd visszatemet­ték. Az évszázadokkal ez­előtt itt élt ősök min­dennapjaira, temetkezési A főiskola alapos elméleti tudást ad, ezt egészíti ki egy-egy ilyen érdekes helyszí­ni munka. szokásaira, kultúrájára utaló le­letek - mint például az ásatások során előkerült zöld kályha- csempe-töredékek - a további kutatások témájául szolgálnak. A táborlakók ugyanis azt terve­zik, hogy jövő nyá­ron is megszállják majd a nánai várat és környékét.- Beleszerettünk ebbe a községbe - utal az előbbiekre az alapítvány elnöke. Ezzel is magyarázható, hogy Pláner Lajos elhatározta, a már említett várkalauz után - mivel eddig még nem született ilyen komplex összefoglaló anyag - megírja Kisnána monográfiáját.- Múltjában, titkaiban még szép számmal van olyan érde­kesség, amit érdemes megismer­ni, illetve tovább kutatni - indo­kolta a tábort vezető, s a hétköz­napokon üzletkötőként tevé­kenykedő fiatalember, aki az eg­ri tanulmányai után tanárként vagy történész kutatóként kép­zeli el a jövőjét. Egyre népszerűbb az üdülési csekk heves megye Sok szolgáltató fogadja el a kedvezményes fizetési eszközt Egri művész ötös: Északi fény Pécsen Az üdülési főszezonban jelentő­sen megnőtt az üdülési csekket felhasználók száma. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tájékoztatójából kiderül: Heves megyében ma már 738 belföldi szolgáltató várja ezen kedvezmé­nyes fizetési eszközzel érkező vendégeket. Jellemző, hogy a megyében 2008 első fél évének végére már 11.845 személy használhatja az üdülési csekket szinte minden, a szabadidőhöz, kikapcsolódás­hoz, pihenéshez kapcsolódó szolgáltatáshoz. | y Az elfogadóhelyek közül egy- í re többen az üdülési csekk név- | értékét meghaladóan biztosíta- I nak különböző kedvezménye- Strandol az egész család. Csekkel olcsóbb a nyaralás. Képünk Illusztráció. két, ajándékokat a vendégek ré­szére. Az összesített adatok sze­rint a Heves megyei szolgálta­tók a 2008-as esztendő első fél évében 762.millió forint forgal­mat bonyolítottak le, miközben az elmúlt évi forgalmat njintegy negyven százalékkal haladja meg az eddig regisztrált fel- használás. E kedvezményes forma mind szélesebb körű elterjedése (or­szágos szinten jelenleg mintegy kétmillió személy rendelkezik üdülési csekkel) jelentősen hoz­zájárul a belföldi turisztikai szol­gáltatások bővüléséhez, a bevé­telek növekedéséhez, így termé­szetesen Heves megye és térsé­gének fejlődéséhez is. ■ Véget ért a pécsi Parti Galériá­ban egy hónapig vendégeskedő, a mai magyar festészet legjelen­tősebb egri alkotóit felvonultató kiállítás. Az Észak így - az Egri Ötök című tárlaton megjelent al­kotókat összekapcsoló közös szál, hogy mindannyian az egri Eszterházy Károly Főiskolához kötődnek. A Földi Péter Kos­suth- és Munkácsy-díjas érde­mes művész, Bukta Imre Mun­kácsy-díjas érdemes művész, il­letve Borgó, Szurcsik József és Csontó Lajos Munkácsy-díjas művészek alkotta ötös fogat mél­tán jelenítette meg a legizgalma­sabb magyar teljesítményeket. A Parti Galéria Pécs egyetlen pro­fesszionális magángalériájaként egyfajta vidéki üzenetnek is szánta kiállítását, mely a hazai mellett Európa érdeklődésére is méltó volt. Ők öten mindannyian taníta­nak az egri főiskola művészeti tanszékén, ahol az ország egyik legkomolyabb rajz-vizuális kommunikációs képzése folyik. A kiállítással megvalósult az Eu­rópa Kulturális Fővárosa (EKF) „Egy visz mindenkit” partner­ségi jelszava is, hiszen Eger vá­rosa jött vendégségbe Pécsre. Emlékezetes: Európa 2010-es kulturális fővárosának magyar helyszínére Pécs mellett Eger is pályázott, ám végül a baranyai megyeszékhely nyerte el a lehe­tőséget. ■ K. J. %

Next

/
Thumbnails
Contents