Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-16 / 165. szám
PF. 23 - OLVASÓINK ÍRTAK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JULIUS 16„ SZERDA E gy városrész, ahol még javában fertőz a parlagfű Eger város „gyöngyszemének", amit 1,5 milliárd forintból hóztak rendbe, van egy része, ami jobban el van hanyagolva, mint a városrész többi területe. Ez Felnémet, a Kovács Jakab út és a József Attila út által elhatárolt terület, ami az utca házaitól nem látható. A két utca közötti terület 80 százaléka közel kétméteres gyommal van benőve. Ennek következtében az egész környék az allergiától szenved. A növény most virágzik és most szórja el a magvait, ami biztosítja a jövő évi gyomnövénytermést. Bízom abban, hogy a szerkesztőség segít ezt az állapotot az illetékesek tudomására hozni. ■ (Név és cím a szerkőben) A bizonyítványt saját magáról állítja ki mindenki „Elmegyek a házad előtt, megmondom, ki vagy” - tartja a mondás. Ilyenkor, nyár derekán, különösen vidéken „örökzöld" téma a közterületeken lévő fű nyírása. Egy településről kialakult benyomás elsősorban azon múlik, hogy annak közterülete mennyire ápolt, gondozott. Ez nagyban meghatározza az országról kialakult képet is, ezért igen fontos tényező. Nagytálya ebből a szempontból igen nagy szóródást mutat. Van, akinek a háza előtt dísznövénnyel beültetett pázsit van, de néhány száz méterrel odébb találkozhatunk egy méter magas gazzal is. Ilyenkor kénytelen közbelépni az önkormányzat, persze csak óvatosan, nehogy sérüljenek a személyiségi jogok. Erről viszont egykori katonatársam jut eszembe, akinek parancsba kellett adni, hogy lefekvés előtt minden este mossa meg a lábát. Kifogás persze mindig van, de ne kerteljünk! Legtöbb esetben igénytelenség, kényelmesség, közömbösség, vélt vagy valós sérelem áll a dolog mögött. De bármi is van, a bizonyítványt mindig mi állítjuk ki, saját magunkról. ■ Fekete István Nagytálya Hely kéne a civileknek is! ötletek Bátran hozzá kell nyúlni a megkövült struktúrához Az első ésszerűsítési lépés az Egri Kulturális és Művészeti Központ létrehozásával már megtörtént. Ezt a centrumot fel is újították. Az egri civil szférát nyugtalanítja az a hír, hogy a Bartakovics Béla Közösségi Házat az Egri Főegyházmegye visszakéri, illetve értékesíti. A város művelődésikulturális koncepciójának része kell, hogy legyen a nem nyereségérdekeit (nonprofit) szervezetek közösségformáló, érdek- és értékközvetítő, humán szolgáltató tevékenysége. A művelődés-kultúra sehol a világon nem önfenntartó, arra bizony az államnak költenie kell. Az is érthető, hogy a város Uyen nagyszámú kulturális telephelyet nem bír el. Meggondolandó a kulturális-idegenforgalmi rendszer független szakértőkkel való átvilágítása! Az első ésszerűsítési lépés az Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) létrehozásával (Bartók Béla tér 6. sz.) megtörtént. Ez a centrum az elmúlt években felújításra, bővítésre, korszerűsítésre került. A további lépésekkel a „Ház” elnevezések értelmüket vesztik: a Művészetek Háza „Egri Hely- történeti Múzeummá” alakulhat, alapozva a Sportmúzeum emeletein korábban kialakított XVIII-XIX. századi polgári Eger helytörténeti anyagára. A Vitkovics Ház irodalmár iniciátorunk javaslatára legyen végre Egri Irodalomtörténeti Múzeum. A Trinitárius- (rossz) templomban kerüljön kialakításra az Egri Kinetikus-laeser (mozgás-hangzó-fénylő) Interaktív Látványtár, így a Kepes kiállítás-hagyaték is méltó helyre kerülhet. A zsinagógák, a vármúzeum, városi könyvtár, főiskolák kiállítóhelyei kép-, fotó-, kisplasztikái tárlatokra bőven elegendőek. Egerben a két civil házban (Bajcsy-Zs. u. 9., Knézich K. u. 8.) és sok más helyen (Tiszti Klub stb.) tevékenykedő civil szervezetek működési körülményei csak részben felelnek meg a megváltozott igényeknek, a fenntartási költségekhez való hozzájárulásuk aránytalan, az állami dotáció elaprózott. Végleges megoldás lenne (mellyel több épületet is ki lehetne váltani) a jelenlegi Hadkiegészítő Parancsnokság épülete. Az ott székelő hadkiegészítési csoport is racionálisabban használhatná a volt Kommendánsi Hivatal Kossuth u. 13. sz. épületét. A leendő Egri Civil Szervezetek Szövetségének székháza közel ideális épület (parkírozás, udvar, zöldterület, helyiségek nagy száma stb.) a hatékony, közjóért folyó munkára. Tisztelt döntéshozók! Bátran hozzá kell nyúlni a megkövült struktúrákhoz. Ez a várost szeretők, s mindnyájunk érdeke. ■ Fűrész János elnök Ezüstidő Szabadidős Egyesület, Eger Vidám évzáró gulyásparti a klubban esemény Jól mulattak a Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet tagjai Hagyományainkhoz híven idén is a szépasszony-völgyi gulyáspartival fejeztük be az évközi hetenkénti foglalkozássorozatot. Szervezetünk elnöke, dr. Gallovits László és György Sándor már kora délelőtt azon szorgoskodtak, hogy a közel száz főre számított két kondér levesbe minden finomság belekerüljön. A délutáni órákban a nagy kánikula ellenére szép számmal érkeztek a klubtagok. A völgy árnyat adó hatalmas fái alatt hűsölve, vidáman láttunk neki a finom menü elfogyasztásához (babgulyás, ízes bukta). Majd rövid ejtőzés után Tóthpál klubtársunk harmonikaszóval tette még hangulatosabbá a délutánt és fakasztotta dalra a társaságot. Szólt a zene, szállt a nóta, amit csak egy-egy füttyös daloló madár próbált felülmúlni. A dalt tánc követte, vidáman, jókedvűen „ropták” a nyugdíjasaink. Szervezetünk elnöke jó egészséget és a nyári szünethez kellemes időtöltést kívánt, hogy aztán a szeptemberi újrakezdéskor örömmel üdvözölhessük egymást. mZelei Ferencné Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet (cím a szerk.-ben) A felnémetiek tudják, hogy mi a tiltakozásuk valódi oka Felháborodott felnémeti lakosok több mint ezer aláírást gyűjtöttek, mert a jelenlegi egri városvezetés a helyiek megkérdezése nélkül, minden szakmai vitát nélkülözve, pusztán anyagi megfontolásokból a hajléktalan-ellátást Felnémetre kívánja áthelyezni akkor, amikor a városrészben már egyébként is jelentős az alacsony státusú lakosság aránya. A döntéssel - a város perifériáján, lakó-pihenő övezetben alakítják ki a szolgáltatást - azt éri el Eger, hogy a hajléktalanok nem átmeneti menedékként, hanem életvitelszerű tartózkodási helyként használják majd az új létesítményt - ha egyáltalán igénybe veszik. Visszautasítjuk Habis László Polgármester Úr válaszát, hogy a hajléktalanokat autóbusz- bérlettel, illetve az intézményt mikrobusszal látják el, a belvárosba jutást biztosítandó. Felháborítónak tartjuk, hogy a közgyűlésen Polgármester Úr lesöpörte a felnémetiek tiltakozó aláírásait, mondván: nem tudják, mi ellen tiltakoznak. Tudjuk, mi ellen tiltakozunk: az ellen, hogy egy működő (de értékes helyen fekvő) Kertész úti ingatlan áráért készek feláldozni a városi hajléktalan-ellátást, Felnémet nyugalmát. ■ Vízi Gyula Felnémet városrész önkormányzati képviselője és több mint ezer aláírás Csak névvel és címmel ellátott leveleket várunk Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg max. egy gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. ■ A mediátor is segíthet a szülők békéltetésében jó tanács A felek lehetőséget kapnak arra, hogy közvetítéssel kössenek egyezséget Kissé megkésve, de a 2008. június 20-án megjelenő Hírlapban olvasott „Elvált apák küzdelme” című cikkel, illetve a cikk mellett közölt Barta Katalin írásával kapcsolatosan szeretném pár sorban véleményemet megírni, mivel az írás végén erre kaptam buzdítást. Egerben 2004-től dolgozom mediátorként, azaz közvetítőként. Munkám során azt tapasztalom, hogy az eljárásra hatalmas igény lenne, azonban Magyarországon a közvetítői eljárás és annak lehetősége sajnos még mindig nem megfelelő mértékben van jelen a köztudatban. Vitás esetekben (válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, vagyonmegosztás stb.) az emberek automatikusan rohannak ügyvédhez, mert azt gondolják, ha nem értenek szót, ez az egyetlen lehetőség. Tévednek. Sajnálatos ez, már csak azért is, mert a bíróságon benyújtott keresetlevelekben ott a kérdés, hogy vettek-e részt közvetítői eljárásban - az emberek 80-90 százaléka ennek ellenére nem tudja, hogy mi is ez. A mediácós eljárásban a felek lehetőséget kapnak arra, hogy egy harmadik pártatlan fél közvetítésével kössenek egyezséget, még akkor is, ha közöttük a kommunikáció Vitás esetekben az emberek automatikusan rohannak az ügyvédhez. rég megszakadt, hiszen maga a médiádé egy sajátos permegelőző, konfliktuskezelő eljárás. Nem kell hozzá más, csak a két fél kompromisszumkészsége. Az eljárásnak számos előnye van, amelyek miatt azt gondolom, mindenképpen érdemes megpróbálni. Ezek közé tartoznak a következők: idő- és költségkímélő, a módszer sajátosságainak köszönhetően akár három órán belül egyezség köthető (ellentétben az évekig tartó pereskedéssel). Békésebb, feszültségmente- sebb, mint a bírósági eljárás: a múltbeli sérelmek helyett a hangsúly a jelen vitás kérdéseinek rendezésén van, a jövő konszenzusa érdekében. Bizalmas, hiszen a mediátorokat titoktartás köti. Rugalmas, mivel a feleknek módjukban áll meghatározni, hogy milyen időtartamra kívánják egyezségüket megkötni. Kivált más hivatalos eljárásokat, s a megkötött egyezséget mind a gyámhivatal, mind a bíróság elfogadja. Nyertes-nyertes pozíciót eredményez, mindkét fél számára biztosítja az előnyös konszenzusra jutást, ami nem jelenti egyik fél vereségét sem. Az olvasott cikkel kapcsolatban jegyezném meg, hogy a megszületett egyezségek általában - mivel a gyermek általában az egyik félnél kerül elhelyezésre - olyan rugalmas, szinte családonként változó kapcsolattartást tartalmaznak, mely az adott családban a szülőknek a legmegfelelőbb. Tehát eltér attól a bírói gyakorlattól, hogy az egyik szülőnél van a gyermek, a másik meg kéthetente látogat. Röviden ennyit szerettem volna leírni, hiszen a témáról oldalakat tudnék írni. Ezzel most azonban nem untatnám Önöket, annak ellenére, hogy sajnos egyre többen érintettek a témában, az erre vonatkozó statisztikákat én is ismerem, sőt napi szinten tapasztalom. ■ Pappné Kormos Zsuzsanna mediátor Sehol máshol. HEOL Helyiekről helyieknek. Sok-sok képpel. A HEVES MEGYEI ONLINE
