Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-16 / 165. szám

2 f MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 16., SZERDA Rendszeres munkavédelmi ellenőrzés a nyári hónapokban Miniszter az erőműben visszafizet? A hosszú távú szerződés felbontását a Mátra elfogadja Terrorbrigádot emlegetnek a tovább küzdő egri kórházvédők Az OMMF Észak-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőségé­nek munkatársai a nyári idő­szakban is fokozottan ellenőr­zik a munkavédelmi előírások betartását. Mint Szabó József igazgatóhe­lyettes lapunknak elmondta, a társhatóságokkal összehangolt vizsgálatok kiemelt területei a fürdők, strandok, vendéglátóhe­lyek, színesfém-felvásárlók, fa­kitermelő vállalkozások. Emel­lett továbbra is az ellenőrzések fókuszában áll az építőipar, a mezőgazdasági betakarítási munkák, a feldolgozóipar azon területei, ahol zárt, melegüzemi körülmények között még egyéb kockázati tényezőknek is kitett munkavállalók dolgoznak. A nyár a diákmunka szezonja is, ezért a szakemberek természete­sen kiemelt figyelmet fordítanak a vendéglátóhelyeken, mezőgaz­daságban és más helyeken dol­gozó diákok munkakörülménye­ire, valamint a foglalkoztatásuk­ra vonatkozó korlátozó előírások betartásának ellenőrzésére. A kánikulai napokon a zárt, melegüzemi és a szabadtéri munkahelyeken biztosítandó vé­dőital és pihenőhelyek kialakítá­sára, a pihenési rend szabályai­ra is különös figyelemmel van­nak a felügyelők. A nyári össze­hangolt célvizsgálat egyébként augusztus végéig tart. ■ A két elkövető közül egyet fogott el a rendőrség Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérletének megalapozott gyanúja miatt keres egy ismeret­len férfit a rendőrség, aki társával vasárnap tört be egy gyöngyösi kft. telephelyére. Az esetet a Gyöngyösi Rendőrkapitányság vizsgálja. Megállapították: a két elkövető átmászott a kerítésen, majd megpróbálták berúgni a raktár ajtaját A betörés közben azonban megszólalt az épület ri­asztója, így a férfiak elmenekül­tek. A rendőrök az udvari infrakamera felvételén felismer­ték az egyik elkövetőt, akit rövid idő alatt elfogtak és előállítottak. A férfi beismerte tettét, ám tár­sát még keresi a rendőrség. ■ A miniszter (középen) dr. Magda Sándorral (balra) és Valaska Józseffel közösen megtekintette az alternatív tüzelőanyag-átadó állomást is Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a Mátrai Erő­műben tájékozódott a tár­saság biomassza-felhasz­nálásáról és a fejlesztési elképzeléseiről. Suha Péter- Most készül az a módszertan, aminek révén meg lehet majd ál­lapítani a hosszú távú szerződé­sek miatti visszafizetési kötele­zettségeket. Ha ezt az eljárást az unió elfogadja, akkor ennek alapján lehet megkezdeni a tár­gyalásokat az erőművekkel. Nyilvánvalóan ők is alaposan fel­készülnek majd az egyeztetések­re - fogalmazott Szabó Pál köz­lekedési miniszter. Mint ismert, az Európai Unió kötelezése nyomán Magyaror­szágnak meg kell szüntetnie az áramtermelőkkel kötött hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokat, és a jogtala­nul nyújtott állami támogatáso­kat vissza kell fizettetnie a cé­gekkel, mivel azok „a közösségi szabályokkal összeegyeztethe­tetlen állami támogatásnak mi­nősülnek”. Mindezek kapcsán a minisz­ter arra emlékeztetett: az érin­tett befektetők nyilvánvalóan rengeteg fejlesztést végeztek, ezeket kell a támogatásokkal „összefésülni”, s ennek eredmé­nyeként derül ki, hogy mennyit kell visszafizetniük az áramter­melőknek. Már ha egyáltalán kell, hiszen - amint azt Valaska József, az igazgatóság elnöke említette - az elvégzett korszerűsítések, be­ruházások értékét figyelembe véve a Mátrai Erőmű Zrt. nem számít arra, hogy visszafizetési kötelezettsége keletkezne. A hazánkban megtermelt vil­lamos energia körülbelül kéthar­madát érintik, illetve érintették egyébként a kifogásolt megálla­podások, amelyek keretében a Az elnök szerint olcsóbb vauska József (képünkön), a Mátrai Erőmű Zrt. igazgató­ságának elnöke a miniszteri látogatáson kifejtette: az erő­mű az év első felében kétmil­lió kilowattórával több ára­mot értékesített a tervezettnél. Ezt a pluszmennyiséget 8 fo­rintos áron adta el, szemben a normál 12-13 forinttal. Meglepően óvatosan fogalma­zott a jövőről, mondván: „az MVM az erőművel és az erő­mű tulajdonosaival együttmű­ködve vizsgálja a fejlesztések lehetőségét”. Arra is kitért: a lignit hőköltsége, vagyis az Magyar Villamos Művek (MVM) részére értékesítik megszabott áron az energiát a termelők. Ezek a megállapodások Brüsszel szerint korlátozzák a versenyt, mert a piac jelentős részét elzárják az újonnan belépni kívánók elől, ezáltal vissza­fogják a magyar áramtermelő szek­torba irányuló be­fektetéseket. Az MVM 1995 és 2001 között kötött hosszú távú áramvásárlási megállapodáso­kat tíz hazai villamosenergia-ter­melővel, amelyek 2010 és 2024 a lignit, mint a gáz egységnyi energia kinyerésé­nek költsége negyede a föld­gázénak, ezért mindenképp indokolt a szén alapú villa- mosenergia-termelés hosszú távú fejlesztése. Természete­sen a megújuló energiaforrá­sok alkalmazásával együtt, amiben a Mátrai Erőmű ugyancsak élen jár. között járnak le. Szabó Pál emlé­keztetett: két erőmű jelezte, hogy nem ért egyet a szerződés fel­bontásával, ezért velük - a Du­nai Erőművel és az AES Tisza Erőmű­vel - a bíróságon fognak pontot tenni az ügyre. A miniszter tájé­kozódott a biomasz- sza-felhasználásról is. Egyfelől meghí­vója, dr. Magda Sándor ország- gyűjési képviselő meginvitálta Tass-pusztára, a biomassza-ku­tatások térségi központjába, másfelől megtekintette azt a „feladóállomást”, ahonnan a Mátrai Erőműbe kerülnek be az alternatív tüzelőanyagok. Ez utóbbi kapcsán a miniszter hangsúlyozta: fontos a biomasz- sza arányának növelése a fűtő­anyag-mennyiségben, már csak a szigorú szén-dioxid-kibocsá- tási szabályok miatt is. Ugyan­csak pozitívan értékelte azt a biomassza előállítási-felhaszná­lási rendszert, ami a Károly Ró­bert Főiskola és a Mátrai Erőmű együttműködésével - több más partner bevonásával - valósul meg, s tízezer hektáros méret­ben fás szárú energiaültetvény létrehozását célozza meg azzal a szándékkal, hogy a megter­melt fűtőanyagot az erőmű hasznosítsa majd. ■ A miniszter sze­rint korai az ál­lam bevételeiről beszélni a hosz- szú távú szerző­dések felbontá­sa kapcsán. Folytatás az 1. oldalról A Hosplnvest által szervezett „ro­hamosztag, operatív csoport, ter­rorbrigád garázdálkodott” a munkatársaiknál - olvasta a le­velet Szabó Pál. Főnővéri szobá­kat kutattak át, nyittattak ki szekrényeket. Bejelentésre hivat­kozva olyan tárgyakat kerestek, amiket nem szabad bevinni a kórházba, illetve az általuk kikül­dött munkaszerződéseket. így kí­vánják jobb belátásra bírni a le­szerződtetendő dolgozókat - tet­te hozzá. A kórházvédők kérik a kórház vezetőit és a fenntartó ön- kormányzatot, hogy valljon színt a történtekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta: „valamennyiünk lelki és testi egészségének meg­őrzése szükséges ahhoz, hogy gyógyító intézményként min­dennap teljesíthessük eskünk­ben vállalt kötelességünket”. Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete elnöke bejelentette: a Hosplnvest több pontban is meg­szegte a szerződést, ezért felszó­lítják a megyei közgyűlés elnö­két, Sós Tamást, hogy bontsa fel a céggel a megállapodást. Dr. Mánya Kristóf, az orvosi kama­ra titkára szerint eddig a 32 osz­tályvezető főorvos közül hat írta alá a Hosplnvesttel a szerződést. Társulást köt a két kisebbségi tanintézmény Szeptembertől iskolafenntartó társulásban dolgozik a tarnazsadányi és a tarnabodi ál­talános iskola. Mint ismert, a száz százalékban kisebbségi tan- intézmények nem tartoztak a ke­lendő iskolák körébe, így ketten együtt vágnak a jövő tanévnek. Mindkét iskola tanulói helyben maradnak, a pedagógusok moz­gatásával oldják meg a szaktaná­ri ellátást. A gyermeklétszám egyik tanintézményben sem ele­gendő, ám a kisebbségi oktatás miatt kilenc tanulóval is indulhat osztály. A testület hamarosan dönt arról, melyik tanintézmény­vezető kap egyéves megbízatást a következő esztendőre - tudtuk meg Dobi István tarnazsadányi polgármestertől. ■ Szobrászára emlékezett Sírok íárlat E hét végéig tekinthető-i-v • yv r -I Száz éve, 1908. június 8-án Sírokban született Borics Pál, a XX. század nagy szobrászegyé­nisége. Neve a községben foga­lommá vált, utcanév őrzi emlé­két, a községháza előtt pedig nap mint nap találkozhatunk mar­káns egyéniségét sugárzó szo­borportréjával. Születésének szá­zadik évfordulója alkalmából az önkormányzat ünnepséggel egy­bekötött emlékkiállítást rende­zett a közelmúltban, amely e hét végéig tekinthető meg a könyv­tárban. A megnyitón elhangzott: Borics Pál alkotásai nemcsak a múltat idézik meg, hanem arra is emlékeztetnek, hogy a humá­num által élesztett szépséget so­ha nem nélkülözhetjük. ■ Borics Pál szobrászművész alkotásai a községi könyvtárban láthatóak A kenyér nem lehet üzlet. VUá- gos. Mert enni mindenkinek nem csak joga, hanem egyene­sen kötelessége. Rendet kellene végre tenni a fejekben. Humá­nus, emberiességi alapon. Az egészségügy nyilván nem üzlet, és nem is lehet az. Akkor meg- engedhetőe, hogy a nemzet jel­képe, alapvető betevője, éltető eleme, motorja a pékek, keres­kedők, gabonatermesztők, spe­kulánsok és malmok sötét özei­méinek hálójában végezze? Hogy bárki csak úgy dobálóz­hasson a veknivel, a kenyérár­ral, drágítsa a köményes bucit vagy akciózzon a császárzsöm­lével. A lekváros bukta és a po­gácsa körüli korrupciós kitü­remkedésekről nem is beszélve. A csokis kroaszánt mint vágy­keltő eszközt pedig be kell tilta­ni vagy meg kell luxusadóztatni. FÉL HÉT Vekniközösség Nem, egyszer és mindenkor­ra véget kell vetni ennek a lel­keket töpörítő kiszolgáltatott­ságnak, megalázó bizonytalan­ságnak. Ne kelljen azon speku­lálni, hogy lesz-e, jut-e vajon ke­nyérre holnap is. Mert az árt az emésztésnek és megöli a krea­tivitást. Garantálni kell végre, hogy az éltető kenyéren senki se nyerészkedhessék, senki se élhessen embertársai éhségé­ből, használhassa ki zsigeri ürességüket. Ingyenes alapkenyér-ellátást minden állampolgárnak! A Ma­gyar Vekniközösség nyilván az alkotmányból is levezethető, majd levezetik az erre szolgáló szakállományok. Az alkot­mányból egyébként is minden levezethető, a nehézvízgyártás­tól a buktasütésig. Legyen a kenyér a mi demok­ratikus békehadseregünk alap­vető fegyvere. Az írás is azt mondja, ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. Vagy volt-e egyáltalán valakinek - az eladókon kívül - szüksége a pár száz milliárdból tartósan lí­zingelt Gripen harci gépekre? Mennyivel egyszerűbb lett vol­na kenyérre kiszórni ugyanezt a pénzt, aminek ráadásul még az a haszna is meglenne, hogy az idővel és keménységével együtt a hatékonysága is nő. A következő évtized örökzöld politikusi kampányvicce sze­rint még vagy jó tíz évig nem lesz itt gázáremelés. Utána meg gáz se. ■ Kovács János ) i <

Next

/
Thumbnails
Contents