Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-15 / 164. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 15., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Fidesz-vita: Csáki Zsigmond fellebbezni fog a kizárása ellen Sokan fakasztanak saját vizet mélyfúrások Elég gyakori, hogy hivatalos engedélyeztetés nélkül készül a kút Mint ismeretes, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Heves Megyei Választmányának elnöksége június végén döntött Csáki Zsigmond, Heves város polgármestere és dr. Magyar István egri Fi- desz-elnök pártbeli kizárásáról. Csáki Zsigmond a döntés kapcsán hétfőn az alábbi rövid közleményt juttatta el lapunkhoz: „Véleményem szerint a megyei választmány elnökségének működése és döntése alapszabály-ellenes, így nem fogadható el. Véleményem szerint a megyei választmány elnökségének határozata több szabálytalanságot tartalmaz. Ennek következtében a döntéssel szemben fellebbezéssel fogok élni, azzal a céllal, hogy csak olyan döntés születhessen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség életében, amely megfelel a jogállamiság követelményeinek és a szövetség alapszabályának. A Heves városi szakrendelő ügyéről, az eddigi tapasztalatokról pedig egy későbbi időpontban tájékoztatást fogunk adni a közvélemény részére." Ahogyan hírül adtuk, a kizárások oka az volt, hogy a hevesi városvezetés működtetésbe adta, „privatizálta” a teljes egészség- ügyi járóbeteg-ellátást A pályázaton nyertes cég pedig az az Agria Ügyelet Kft., amelynek dr. Magyar az egyik tulajdonosa. ■ Egy pályázat nem volt elég az iskolához Csupán egyeüen pályázat érkezett az erdőtelki Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatói állására. Az eddig helyettes vezetőként tevékenykedő Tariné Homonnai HUda jelezte: vállalná az intézmény vezetését a következő öt évben. A helyi képviselő-testület azonban úgy döntött, egy pályázat nem elegendő a választás lehetőségéhez, ráadásul tárgyalásokat folytatnak Tiszanána és Kömlő önkormányzatával egy nagy iskolafenntartó társulás megalakítására. Ezért a mostani jelentkező - tekintettel arra, hogy az ösz- szevont intézmény vezetésére is pályázatot írnak ki - egyéves időtartamra kapott megbízást. ■ A drága vízdíjak gyakorta saját kút fúrására ösztönzik a kertes házak lakóit, inni viszont csap- vagy palackos vizet isznak. Kovács János Nem vagyunk kíméletlenül forró klímájú ország - bár gyakori az aszály -, ám az elmúlt jó másfél évtizedben még errefelé is fölértékelődtek a vízforrások. Igaz, az értük folytatott késhegyig menő küzdelemről egyelőre még nem is beszélhetünk. A jelenség hátterében az a pozitív folyamat áll, hogy ma már jóformán minden településen, lakott helyen elérhetővé vált a vezetékes közműszolgáltatás, szinte minden ingatlanban ott a vízcsap. Csakhogy ezzel együtt a víz ára, legalábbis az érte fizetendő víz- és csatornadíjak is emelkedtek, s a mai ötszáz forint körüli köbméterenkénti ki- | adásnál már sokan meggondol- § ják, nem lenne-e olcsóbb mind- J ezt saját erőből megoldani. Tehetik ezt már persze azok, | akik nem egy társasház | harmadi emeletén élnek, hanem 1 kertes ingatlanban. Ám még itt I sem biztos, hogy egyáltalán ér- S rás tarifája jelenleg átlagosan 8-12 ezer forint méterenként, ám a kiépítés nehézségétől és minőségétől, a bélelés méretétől, a kút mélységétől az átmérőjéig számos szempont - helyszín, kiszállás, felmérés - tovább emelheti a költségeket. Akadnak ugyanakkor, akik ingyenes vagy jutányos helyszíni felméréssel és vízérméréssel csalogatják a kuncsaftokat. A költségeket a hivatalos eljárás is növelheti. Az előírások szerint ugyanis a felszínhez közeli talajvíz megcsapolását is be kell jelenteni az illetékes települési jegyzőnek, a mélyebben fekvő rétegvízkészlethez való hozzáféréshez pedig a területi környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől kell engedélyt kérni. Az elbírálás akár fél-háromnegyed évig is elhúzódhat. Ráadásul a talajvíz kivételével vízkészlethasználati díjat is kell fizetni, ami ugyan nem túl nagy összeg, köbméterenként mintegy 15 forintról van szó, ám érthető, hogy nem mindenki siet a hivatalos utat bejárni a kútfúrásnál. Mezei György, aki 30 éve foglalkozik kútfúrással és kútásás- sal, úgy véli: voltak jobb időszakok is a szakmában. A lassan nyugdíjba készülő hatvani vállalkozó szerint tíz éve többen létesítettek saját kutat, de ma az öntözés visszafejlődése is csökkenti az ilyen irányú igényeket. A gazdasági okok között említi, hogy egy százezer forintos költségű fúrt kút csak sokára hozza be az árát. Az egri Geokomplex Kft. is fúrásspecialista, s mint megtudtuk, májustól októberig a főszezonban folyamatosan végeznek gépi fúrásokat. Az átlag tarifa 15 méter fölött 10 ezer forint méterenként. Az Eger környéki megrendelések élénküléséhez jó alapot adtak az elmúlt évek ingatlanfejlesztései, az építési láz; rengeteg új kertes ház fogadta be a városból kiköltözőket Ha a kútra áhítozó megrendelők tömegei nem is tartják ostrom alatt a céget, de munka van, különösen mivel a normál vizes kutak mellett egyebek közt termálfúrások és hőszivattyúk víz- nyerős helyeinek elkészítésével is foglalkozik. demes házi vízfakasztással, kút- fúratással foglalkozni, mivel a természeti adottságok, a talaj szerkezete vagy az elérhető vízbázis mélysége kilátástalanná, illetve túl költségessé, gazdaságtalanná tehet minden ilyen próbálkozást. A családi házaknál, hétvégi telkeken legjellemzőbb a kis mélységű, átlagosan 8-15, maximum 30 méter mélységig lemenő kutak fúrása. Rögtönzött felmérésünkből az is kiderült, hogy bár van igény A kertes, illetve a hétvégi házak lakói elsősorban nem is saját fogyasztásra fúratják a kutakat rá, s most is vannak megrendelések, üzletszerűen ez a piac viszonylag kevés vállalkozást tud eltartani. A megyében mintegy féltucatnyi cég, valamint vállalkozó foglalkozik fő, illetve kiegészítő tevékenységként lakossági megrendelésre is kútfúrással. S ha még idevesszük a szomszéd megyékben működő, de nálunk is munkát vállalókat, akkor sincs túl nagy tolongás ezen a téren. Mint megtudtuk, a kertes házak, illetve a hétvégi házak lakói elsősorban nem is saját fogyasztásra fúratják a kutakat. Ezek az ingatlanok ugyanis szinte kivétel nélkül közművesítettek, bent van a vezetékes víz, a saját vízforrást főként öntözésre, egyéb gazdasági tevékenységre használják, de akad olyan is, aki a medencéjét tölti fel vele. A fúrt kutakból nyert Öntözni lehetne, kellene, az adatok azt mutatják, mégis kevés a vízpótlás a regionális szakhatóság, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint is lehetne tenni a víz- gazdálkodás jobb szabályozása érdekében. Előfordulnak engedély nélkül öntözött földek, túlzott vízkivétel A felszíni vizekből való öntözést nem mindig tudják hatékonyan felügyelni, de a háznál lévő kisméretű kutakat sem. y A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Hevesben ötezer hektár termőföldre van érvényes vízjogi engedély, ám mindössze kevesebb mint ezerötszáz hektáron élnek az öntözés lehetőségével. Ami azt jelenti, hogy a megyei termőföldek alig több mint fél százaléka részesül a mesterséges vízpótlás áldásaiból Ez rosszabb, mint az egyébként sem túl fényes országos átlag, hiszen hazánk megművelhető mezőgazdasági területének mindössze 1,3 százalékán élnek ezzel a lehetőséggel. víz minősége gyakorta egyébként sem a legjobb tisztaságú, illetve sokakat be sem vizsgálnak ilyen célbői. Már azon egyszerű oknál fogva sem, hogy gyakorta semmilyen engedélyt, hivatalos hozzájárulást nem kérnek a kút fúrásához és a vízkivételhez. Pedig kellene. A visontai Rota- ry-Mátra Kft. illetékese elmondta, hogy ők főképp nagyobb léptékű, a bányászathoz is kötődő munkákat, fúrásokat vállalnak, ám ha van fölös kapacitásuk, akkor lakossági megrendeléseket is teljesítenek. A környéken lenne rá igény, ám a mátraaljai adottságok, a vízrétegek mélysége nem mindenütt kedvez az olcsó kútfúrásnak, a cég pedig 10-20 méteresnél kisebb kutakkal nem foglalkozik. Egy 25-30 méteres profi kútki- építés 250-400 ezer forintos költsége nem biztos, hogy sokaknak megéri. Egyébként a kútfúA kertes, illetve hétvégi házak: lakói elsősorban nem is saját fogyasztásra fúratják a kutakat. Még legalább két év, hogy épülhessen az M25-ÖS Jégeső és szél pusztított megyénkben időjárás A gyümölcsösök is áldozatául estek a tegnapi viharoknak A Világgazdaság információi szerint 2008 és 2013 között huszonegy gyorsforgalmi út projektje indulhat el. A tervezett utak hossza meghaladja a 464 kilométert. A listán szerepel az Egert az M3-as autópályával ösz- szekötő autóút is, igaz, az idén startoló nyolc építkezés közé nem került be. Ezek közül néhány esetében már a kivitelezési szerződést is aláírták, s folyamatban van az uniós támogatási megállapodások megkötése. A most induló 142 kilométernyi gyorsforgalmi útszakasz teljes befejezése 2014- re várható, de a legtöbbet 2010- ben adnák át. A sztrádák túlnyomó többsége a Közlekedés Operatív Program forrásaiból valósulna meg, három PPP- konstrukcióban, míg egy az EU Kohéziós Alapjának támogatásából készülne el. Több beruházás kivitelezése 2011-ben kezdődhetne meg, vagy akkor írnák ki rá a pályázatot. Néhány esetben erre 2014-ig várni kell. Egy korábbi miniszteri válasz szerint az M2 5-ös első 2,6 kilométeres szakasza építési engedélyt legkorábban 2009 augusztusában kaphat, így a 3-as számú főutat Egerrel összekötő út kivitelezési munkálatai leghamarabb 2010-ben kezdődhetnek meg. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. honlapján 2015-ös befejezési dátum szerepel. ■ Várhatóan ma is marad a tegnapihoz hasonló, csapadékos, viharos idő. A tegnap előállt, helyenként erős zivatarokkal, jégesővel is járó időjárási helyzet július végén jellemző hazánkra, nem különleges esemény - tudtuk meg az OMSZ Észak-magyarországi Regionális Központjának meteorológusától. Olvasóink jelzései szerint a jégverések jelentős károkat okoztak a Gyöngyös környéki gyümölcsösökben, helyenként vezetékszakadás miatt a telefonszolgáltatásban is voltak kimaradások. Hasonló volt a helyzet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bogácson is, ahol 50 embernek kellett átmenetileg A biztonság kedvéért jó, ha ma is magunkkal visszük az esernyőt elhagynia otthonát a vihar miatt, ami fákat, villanyoszlopokat is kicsavart. A meteorológus hozzátette: jégeső a mai napon is bárhol várható, ahol koncentrált zivatarzóna alakul ki. Jégverés előtt zöldes, esetleg fehér színű derengés észlelhető a zivatarfelhőben. À vihargócokban a széllökések időnként elérték az óránkénti 80-100 kilométeres sebességet is. A radarkép a reggeli órákban mutatott hevesebb csapadékzónákat országunk felett. Továbbra is hidegfronti hatás érvényesül, ez az arra érzékenyeknél szív- és érrendszeri panaszokat, fejfájást, álmatlanságot okozhat. ■ S. M.
