Heves Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-05 / 130. szám

2 MEGYEI* KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK A tolvajok egyre gátlástalanabbak színesfém Megoldás-e a lopás visszaszorításában a kereskedelem újraszabályozása? A lopott tárgyakkal kereskedés nagy haszon az ezzel foglalatoskodóknak. Ezért is nehéz küzdeni ellene. Színesfémlopás és -kereskedelem Heves megyében Egri Rk. Gyöngyösi Rk. Hatvani Rk. Hevesi Rk. Füzesabonyi Rk. FORRÁS: HRFK Egri kórháziigy: a megyei bíróság elutasította az érdekvédőket Folytatás az 1. oldalról A közlemény szerint a per kezde­ményezői a megyei közgyűlés 6/2008. (II. 29.) számú határoza­tának felülvizsgálatát és hatá­lyon kívül helyezését kérték. E határozatban döntött a megye a kórház működtetésére kiírt pá­lyázatról és nyilvánította nyertes­nek a Hosplnvest Zrt.-t, amely ré­szére a kórházi vagyon vagyon­kezelői jogát visszterhesen átru­házta és húsz évre biztosította a kórház működtetésének jogát. ■ Nem illette meg őket a keresetindítás joga. A megyei bíróság végzésének indoklásában rámutatott arra, hogy a megyei közgyűlés ezen határozata nem hatósági jogkör­ben hozott határozat, ezért an­nak közigazgatási perben törté­nő bírói felülvizsgálatát nem le­het kérni. A pert megindító ér­dekképviseleti szervek nem vol­tak közigazgatási eljárás olyan résztvevői, akiket megilletnek az ügyféli minőségből adódó jogo­sultságok - mint például a kere­setindítás joga -, ezért a bíróság keresetlevelüket idézés kibocsá­tása nélkül elutasította. A megyei bíróság döntése el­len a Fővárosi ítélőtáblához lehet fellebbezéssel élni. ■ Negyvenmillió a csapadékkal járó gondokra Az egri Sertekapu utca csapa­dékvíz-elvezetésének megoldá­sa hosszú évek óta húzódó prob­léma. Komoly segítséget jelent­het az az oda tervezett, összessé­gében mintegy negyvenmillió fo­rintos beruházás, amelyhez az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől remél­nek pályázati támogatást. Mind­erről tegnap helyszíni sajtótájé­koztatóján beszélt Orosz Ibolya (Fidesz), a városrész önkor­mányzati képviselője. A város az idén csak ezzel az egy utcával pályázott, így várha­tó, hogy sikeres lesz. A húszmil­liós önerőt a költségvetésben biz­tosították. A munkálatok szep­temberben kezdődhetnek. ■ A színesfém-mizéria évtize­dek óta okoz rengeteg bosz- szúságot hazánkban. A me­gyei helyzetképet tekintve joggal. Talán eljön a jó megoldás is. Szalay Zoltán- A színesfém-tolvajok egyre gát­lástalanabbak - morog felhábo­rodottan T. Péter egri lakos. - Nem elég az, hogy súlyos ve­szélyhelyzetet idéznek elő a vas­úti, közúti közlekedési jelzőbe­rendezések ellopásával, még a fémszobrokat sem kímélik. Leg­utóbb Antall József fémszobra - miután nem tudták eladni - egy patakból került elő. Mondja, hát nem szörnyű!? Egy másik megyeszékhelybe­li - aki érthető okból nem óhajt­ja nevének nyilvánosságra kerü­lését amiatt sopánkodik, mert % a lopós természetűek egyre < szemtelenebbek.-Képzeljék el meséli-, a hét- 2 végi házunkból a kilincseket sze- | relték le. Az épületben már nem 5 volt semmi hasznosítható érték, 5 a kilincs csak rézbevonatú volt, f de ez is kellett nekik... A színesfém-tolvajlások sér- - tettjei változatosak Heves me­gyében is. Amint arról a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Soltész Bálint r. főhadnagy kollégái segítségével tájékoztat, köztük találhatók közútkezelő társaságok, ame­lyeknek a közúti jelzőtábláit gyűjtik be nagy előszeretettel meggondolatlan, enyveskezű honfitársaink. Lehetne sorolni a példákat, hány balesetet idéz­tek közvetve ezzel elő. Hasonló helyzetben van a MÁV területi igazgatósága. Sok helyen síne­ket is felszednek, vagy a jelzőbe­rendezések fémrészeit lovasít- ják meg, s viszik eladni a fémke­reskedőnek. Nagyon komoly ve­szélybe sodorják a vonaton uta­zókat, a vasúti átjárókon áthala­dókat. Az ÉMÁSZ-tól, a Matávtól elsősorban fémvezetékeket tu­lajdonítanak el. Az igazi kár - amit e vezetékek megrongáló­dása, hiánya idéz elő - sokszo­rosa lehet az ellopott értéknek. De megemlíthetők a Tigáz, a vízműtársaságok, a MOL, a te­metők, a Mátrai Erőmű is. Utób­bi helyen nemrég sikerült lelep­lezni egy elkövetőt, aki az ello­pott vezetékeket jóval áron alul adta tovább az orgazdának. Az adatok nagyon is beszéde­sek. Az Egri Rendőrkapitányság területén 2006-ban színesfémlo­pás miatt 92, annak értékesíté­sében való közreműködés, or­A kormány tervei szerint újra­szabályozzák a színesfém-ke­reskedelmet. Ennek fontos ré­sze, hogy csak üzletben foglal­kozhatnak majd vele, az enge­délyezés a vámhatóság hatás­körébe tartozik majd. Aki szí­nesfém-kereskedelmi céget akar indítani, annak ingatlan­gazdaság okán öt nyomozást rendeltek el. Tavaly már 111 ilyen esetben kellett nyomozni­uk a rend őreinek. A nyomozá­sok vizsgálata kapcsán az is ki­derült, hogy két éve 42, míg az elmúlt évben 62 esetben kellett vagy pénzügyi biztosítékot kell letennie. Lényeges, hogy az üz­letekben naprakész nyilvántar­tást kell vezetni a vevőkről és a beszállított áruról egyaránt. Korlátozzák egyes tárgyak fel­dolgozását is, az emlékműve­ket pedig egyedi azonosítóval kívánják ellátni. megszüntetni az eljárást azért, mert nem sikerült kideríteni, ki volt az elkövető. Vádemelésig a két esztendőben együttesen 30 bűncselekmény jutott el, össze­sen száz elkövető vált ismertté. Huszonkilenc terhelt esetében, 14 ügyben gyorsítottan, azaz bí­róság elé állítással fejezték be az eljá­rást. A két évben együttesen 54 sze­méllyel -szemben harminc ügyben vádemeléssel zá­rult a nyomozás. Az idén a folyamatban lévő nyomo­zások közül hét eljárásban van tizenkét gyanúsított. A színes­fém-lopás miatti feljelentések fő­leg a MÁV-tóI, az ÉMÁSZ-tól és a T-Comtól származtak. A vasút sérelmére a legtöbb bűntényt Bélapátfalva térségében és Eger rendező pályaudvarának terüle­tén követték el. A két évben köz­területen elhelyezett szobrot sze­rencsére nem loptak el és nem is rongáltak meg az egri kapitány­ság területén. Gyöngyös térségé­ben 2006-2007-ben szintén 92 nyomozást végeztek színesfém vagy fémhulladék eltulajdonítá­sa miatt. A két év alatt huszon­két elkövető vált ismertté. Két ügyet sikerült lezárni gyorsított eljárással öt gyanúsított mellett, míg nyolc ügyben tizenkilenc ember ellen emeltek vádat. A Hatvani Rendőrkapitányság te­rületén összesen negyvenhat al­kalommal indult nyomozás ha­sonló ügyben, s huszonkét tet­tes vált ismertté. Tizenegy gya­núsítottnak hat ügyben kellett bíróság előtt vádemelés után fe­lelnie. A hevesi kapitányság is a bűntények gyarapodásáról adha­tott jelzést. Míg két éve harminc­hét, addig tavaly negyvenhat esetben kellett vizsgálódniuk a nyomozóknak, mert némelyek színesfémek ellopása révén óhajtottak meggazdagodni. Vé- g gül húsz elkövető vált ismertté ! Dél-Hevesen, s nyolc ügyben fe­jezték be a nyomozást vádeme­léssel. Hasonló adatok figyelhe­tők meg a Füzesabonyi Rendőr- kapitányság statisztikájában is. Ott tizenhéttel nőtt az elmúlt év­ben 2006-hoz képest a színes­fém-tolvajlások száma (49 eset). Mindebből mindössze csupán hét eljárás jutott el addig, hogy vádirat készüljön. Soltész Bálint azt is elárulja, hogy megyénkben huszonkét le­gális, illetve hat illegális fémfelvá­sárló telep működik. Utóbbiból öt Füzesabony térségében van. Egy nem bejegyzett felvásárló tevé­kenykedik Gyöngyös térségében. A színesfém-feldolgozó vállalko­zások száma a megyében hét Eb­ből Eger környékén található négy, míg a hatvani térségben három van. A kapitányságo­kon tisztában van­nak vele, hogy a többnyire éjszaka mozgó tolvajokat nem könnyű tetten érni, személyüket felderí­teni, hiszen az ellopott fémtár­gyakon még azelőtt túladnak itt vagy más megyékben, hogy a bűncselekményt felfedeznék. A rendőrség gyakoribb járőrözés­sel, rendszeres ellenőrzéssel igyekszik visszaszorítani a szí- nesfém-tolvajlást. Az igazi ered­mény azonban a szabályozás új­ragondolásától, átalakításától függ. Ennek érdekében már lépé­sek is történtek. A kérdés: vajon használnak-e majd? A jövőben csak üzletben lehetne fémmel kereskedni ■ A többnyire éj­szaka mozgó tolvajokat nem könnyű tetten érni, személyü­ket felderíteni. A magyar általában nem bír magával. És azon ritka történel­mi helyzetekben, amikor nyug­ta lehetne, és amikor közel s tá­vol véletlenül éppen nincs el­lensége, nem tornyosul veszély a feje fölött, a sors ritka szeszé­lye folytán megszabadult tőle, akkor gyorsan saját erőből ke­res magának bajt, hogy ki ne essen a gyakorlatból. Ha igaz, nem csak azt a kétértelmű di­cséretet mondták Hollywood­ban, hogy ha egy magyar mö­götted megy be a forgóajtón, az­tán előtted ki, hanem azt is, ha már van egy magyar barátod, ellenségre nincs is szükséged. Mert a magyar ember egy gyermeteg lelkű, s a törzsfejlő­dés pincemélységeinek homá­lyában értelem nélkül bolyon­gó lélek, akinek mindig lám­pásra, bölcs útmutatásra van FÉL HÉT Rémállam szüksége. Rá kell verni a kezé­re. Orrára koppintani. Tilalmat leverni rajta. Ábból ért. Ezért a magyartól lehetőleg mindent tiltani kell, büntetni, fenyeget­ni. Mert a magyarnak - amint azt az országfelelős is meg­mondta - Mohács kell. De legalábbis Csele-patak, Bokros-csomag, Postabank-bot­rány és nulla tolerancia, ellen­őrzés, vegzatúra, szabály, tör­vény, rendelet. így mára gya­korlatilag kiépült egy olyan or­szág, amely nem működik, s ahol a népek egyik fele állandó­an ellenőrzi, gyanúsítja a mási­kat. Aztán néha cserélnek. Köz­ben persze munkára jut a leg­kevesebb idő. Az évszázados hűbéri rendszer sajátja, hogy soká indokolatlanul laza, nem­törődöm, aztán bekeményít és fényit. Az állam azt hiszi, hogy fo­lyamatosan becsapják, át akar­ják verni - ami tényleg így is van -, s ezért eszméletlen sza­bályozással, ellenőri apparátus­sal és bürokráciával dolgozik. Ami persze nem hatékony, vi­szont költséges, s árát a polgá­rokon kell behajtani, akik vi­szont csalni kényszerülnek, mert ezt már belekódolták a rendszerbe, meg egyébként is, megszokásból. így előáll a köl­csönösen vesztes játszma, min­denki rosszul jár, s rosszul ér­zi magát. Mert szegről végről ez az alig üzemelő szívbajos, szélhűdött állam mi magunk lennénk. ■ Kovács János Nem Gaudi-Nagy, az alapítvány nyújt segítséget Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (aki a Nemzeti Jogvédő Alapít­vány kuratóriumi ügyvezetője) kérésére lapunk a következő pontosítást teszi: „A Heves Megyei Hírlap 2008. május 29-i lapszámában a „Köz­vetlenül szerződhet a dolgozók­kal a Hosplnvest” című cikk utolsó mondatában valótlanul közöltük, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak jogi hátterét Gaudi-Nagy Tamás biz­tosítja. Ezzel szemben tény, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ad jogi háttérsegítséget a dolgozók­nak erre a célra létrehozott mun­kacsoportja útján a dolgozókat képviselő Pajtók Gábor ügyvéd­del együttműködve. ■ Vándorkiállítás. A Budavári Palotából indult, s az ország minden megyéjé­be eljut az a tárlat, amely Egerben, a Művészetek Házában látható még hétfőig. A Fogyatékosságtörténeti kiállítást, valamint a gyöngyösi autista gyerekek festményeit az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Kara állítot­ta össze, s az Esélyek Háza közvetítésével érkezett el a megyeszékhelyre.

Next

/
Thumbnails
Contents