Heves Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-27 / 149. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 27., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Balázs József: íme a lenini út, ami közpénzből nem vezet sehová A gyöngyösi nyugati elkerülő út végénél tartott tegnap sajtótájé­koztatót Balázs József, a Fidesz megyei elnöke. Mint mondta, ez afféle „lenini út”, abban az érte­lemben mindenképp, hogy ez sem vezet sehova. Azt firtatta, hogy a félmilliárd forint közpénz felhasználásával kétharmadig megépült elkerülő út befejező szakasza miért nem készült el még mindig, s úgy vélte: a 2010- es használatba vétel is csupán vágyálom.- Ha valóban megvolt a pénz a második ütemre - ahogyan azt a szocialisták bejelentették -, ak­kor hová lett, ha nem volt meg, akkor miért hazudtak? - tette fel a kérdést, amit írásban is eljut­tat majd a városvezetésnek és az országgyűlési képviselőknek. Arra is felhívta a figyelmet: a várost a teherforgalomtól mente­síteni hivatott elkerülő út egy méterrel keskenyebb a szab­ványnál, kamionforgalomra alig­ha lesz alkalmas, „gyakorlatilag egy túl széles bicikliút”.- Néhány éve egymást lökdös­ték a kormánypárti politikusok, hogy ki tegye le az alapkövet. Most miért nem állnak ide, mi­ért nem mondják el, hogy ki a fe­lelős a befejezetlen, és a céljá­nak nem megfelelő út ügyében? - tette fel a kérdést a Fidesz me­gyei elnöke. ■ Borsos László maradt az SZDSZ egri elnöke Ismét Borsos Lászlót választotta elnökévé az SZDSZ egri szerve­zete. A rendkívüli tisztújításra a párt alapszabálya értelmében az országos rendkívüli tisztújítás miatt volt szükség. Borsos egyedüli jelöltként pá­lyázott a városi elnöki posztra. Ügyvivő lett Kovács Norbert, Madarász Kálmán, Mezey Sán­dor és Várnai Gergely Zoltán. A megyei választmányba dr. Gyurkó Pétert és Pétervári Pé­tert delegálták. Mivel az eddigi Heves megyei SZDSZ-elnök dr. Fodor Gábort országos elnökké választották, rövidesen megyei üsztújítás is lesz. Az egriek dr. Gyürkét javasolják megyei el­nöknek. ■ A hisztéria igen rossz tanácsadó interjú Dr. Deák Gábor szerint hitelesen működő kórházakra van szükség •ím l ÉÉt A gyöngyösi kórházat is a Hosplnvest működteti. Hatékony egészségkultúrát szeretnének kialakítani a megyében. A betegellátásban nincs helye a hisztériának, mert az rossz tanácsadó, és így rossz diagnózishoz vezet. Annak pedig csak rossz terápia lehet a kö­vetkezménye - véli dr. Deák Gábor, a Hosplnvest Zrt. alelnöke. Munkatársunktól Szándékosan hisztériát kelteni nemcsak beteg, de beteges do­log. Sajnálatos tény, hogy ma Egerben a kórház ügye vált a leg­nagyobb beteggé - állítja dr. De­ák Gábor.- A cég elleni egyik fő érv, hogy valójában nincs is pén­ze, tűtelekből gazdálkodik.- A tényeket szándékosan és rosszindulatúan félremagyarázó gondolatmenet nélkülözi a szak­maiságot, téves feltételezés. A Hosplnvest egy pozitív szaldóval üzemelő gazdasági társaság, amelynek mérlege már 2006-ban is pozitív volt. Minden ezzel el­lentétes állítás alaptalan. A valót­lan információk egyik forrása, a mér­leget hamisan bemu­tató televíziós csator­na ellen - ez ügyben is-a Hosplnvest idő­közben másodfokon is pert nyert. Miért érné meg a Hospln- vestnek az egri kórházat mű­ködtetni, miből termelné ki a vállalkozás a profitot?- A kórházüzemeltetés terüle­tén nagy mennyiségű tőkét kell befektetni, a rövid távú megtérü­lés lehetősége nélkül. A Hosp­lnvest tulajdonosai ezért az eu­rópai színvonalú egészségügyi ellátás programjának megvaló­sításához a saját forrásaikon túl tőkeerős tulajdonostársat - és nem hitelezőt - kerestek. És ta­láltak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank „személyében”, amelynek alaptőkéjét immár 61 tagállam, az Európai Unió és az Európai Befektetési Bank bizto­sítja, és amely több milliárd fo­rint értékű szerepvállalásával hozzájárult a Hosplnvest pénz­ügyi stabilitásához.- Ez válasz lehet arra, hogy van-e mit berakni a rendszer­be, de arra kevésbé, hogy mit és miként lehet profitként ki­venni belőle.- A kórházi üzemeltetés két részből áll. Az első a gyógyító te­vékenység, vagyis az orvos és a beteg kapcsolata, ami ter­mészetesen nem le­het üzlet. A másik terület az ellátást biztosító kórházi üzem. Ebbe tartozik az ingatlan karbantartása, felújí­tása és üzemeltetése, fűtése és hűtése, a gyógyszerek, a szak­anyagok és kellékek, a bonyolult és drága technikák, műszerek beszerzése. Vagy éppen az étkez­tetés, mosás, takarítás, és még számos, a működés szempontjá­ból elengedhetetlen kiegészítő feladat. Az itt felsorolt tevékeny­ségek egytől-egyig piaci környe­zetben működnek, és a Hosplnvest ezen területek éssze­rű tervezésével tudja kigazdál­kodni a befektetései megtérülé­sét, később pedig a profitját. Ra­cionális szakmai és gazdasági programmal elértük például, hogy ma már nem egy kórház­nak rendelünk gyógyszert, ha­nem egyszerre tíznek, nagy tétel­ben és az ennek megfelelő ked­vezmények elérésével. Mindez végül szintén a betegeink érde­keit szolgálja, hiszen a kiadások csökkentése teremti meg hosszú távon a fejlesztések lehetőségét. Az „előhozható tartalék” tehát egyáltalán nem a finanszírozás­tól függ, hanem a Hosplnvest pi­aci környezetben kialakított, ked­vező megállapodásain alapul.- Ám a piaci környezet az egészségügyben erősen eltér a valódi szabadpiactól. Ez nyil­ván befolyásolja - kockázato­sabbá teszi - az üzletet.- A gazdálkodó cégek - kicsit leegyszerűsítve - három forrás­ból működnek: a saját pénzük­ből, hitelből, és a vásárlók pénzé­ből. Ez utóbbit az egészségügy­ben az állam fizeti az emberek helyett, de az ő befizetett forint­jaikból. Ha ezeket a forrásokat jól és megfelelő arányokkal kezeli egy szolgáltató, akkor jól műkö­dik, ha nem, akkor csődbe megy. Az egészségügyben valóban szó sincs szabad versenyes kapita­lizmusról, ez egy szigorúan sza­bályozott és ellenőrzött „piac”. Az egészségügyi szolgáltatóknak te­hát nincs szabad keze. Egyedül az állam, és nem az adott egész­ségügyi szolgáltató határozza meg a szolgáltatások, a gyógyítás árát, illetve az ellátási csomag összetételét, részletes szabályo­zással. Másfelől ellenőrzi is, ha­tóságain, például az ÁNTSZ-en és az Egészségbiztosítási Fel­ügyeleten keresztül. Már csak emiatt is teljességgel értelmetlen és értelmezhetetlen „monopol­helyzettel való visszaélésről” be­szélni. Az állam mellett ellenőr­ző szerepet tölt be a megye is, hi­szen a törvény hozzá rendeli az ellátás felelősségét és az ehhez tartozó vagyont. Az előbbit nem adhatja át, az utóbbit pedig nem adhatja el az egészségügyi szol­gáltatónak. A végső minőségi íté­letet pedig minden esetben a be­teg ember hozza, aminek ered­ményét Heves megyében az jel­zi, hogy az elmúlt időszakban már közel százezer beteg kezel­tette magát a megyén kívül.- Miért olyan eltökélt a Hosp­lnvest az egri terveit illetően? Dr. Deák Gábor: - A Hosplnvest pozitív szaldóval üzemelő társaság- A Hosplnvest szakmai be­fektető, szakmai sikereket akar elérni azzal, hogy Egerben a ré­gió egyik legjobb és legmoder­nebb kórházát hozza létre, és az alapellátáshoz kapcsolódóan a megyében mielőbb egy haté­kony, betegközpontú ellátást tud kialakítani. Hatékonyan és hite­lesen működő kórházakra az egész országnak szüksége van. Ebben szeretnénk az élen járni, és reméljük, hogy Egerben vég­re lehetőséget kapunk szakmai tapasztalatunk kamatoztatásá­ra. Tévedés, hogy a jó üzlethez csak pénz kell, hiszen akkor az összes lottómilliomos menő üz­letember lenne. A pénzen kívül szakértelem, kitartás, biztos ala­pokon nyugvó jövőkép is kell. A Hosplnvest egy olyan új egész­ségkultúrát szeretne Egerben és Heves megyében felépíteni, amely hatékonyan szolgálja a be­teg emberek igényeit, miközben biztosítja a dolgozók szakmai és egzisztenciális jövőképét is.- A legtöbben épp ettől az eg­zisztenciális jövőképtől tarta­nak, ezt egyértelműen jelzi a dolgozói ellenállás...- Az egészségügyről folyó tár­sadalmi párbeszéd kínosan meg­kerüli az egyik legfontosabb té­mát. Szerintünk nem jó, ha a XXI. században is kiszolgáltatott, félfeudális viszonyok uralják az egészségügyet. Áldatlan állapot, hogy egy ápolónő munkáját mindössze 70-90 ezer forintos fizetés jutalmazza, hogy az orvo­sok bére ugyanígy mérheteüenül alacsony. Akik ennek a fenntar­tása mellett érvelnek, azok a be­teg emberek ellátását nem tekin­tik többnek egy kisstílű hazárd­játéknál. Az egészségügyet ugyanúgy a pénz és az emberek működtetik, mint életünk bár­mely más területét. A Hosplnvest által kínált európai modell jelen­leg az egyetlen olyan működő rendszer Magyarországon, amely egyszerre képes előrelé­pést biztosítani a betegellátásban dolgozóknak, és számos terüle­ten bizonyítottan képes korsze­rűbb ellátást nyújtani a betegek­nek. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház rosszul fizetett dolgozói is előre léphessenek, melynek el­ső eleme a 13. havi bér mellett egy 14. havi bérnek megfelelő já­randóság biztosítása számukra. Fontosnak tartjuk, hogy az egri betegek is a lehető legjobb minő­ségű, biztonságos kezelést bizto­sító gyógyszereket kapják kórhá­zi ápolásuk során. Ezért vállal­tunk 6 milliárd forintos befekte­tést a helyi egészségkultúra fej­lesztésébe. Aki ezt meg kívánja akadályozni, az nem a Hosplnvestnek, hanem az egri kórház orvosainak és ápolónői­nek, végső soron pedig az egri betegeknek kíván rosszat. ■ „Teljességgel ér­telmetlen és ér­telmezhetetlen monopolhelyzet­tel való vissza­élésről beszélni.” Egyharmadával emelik meg a közüzemi díjakat Hatvanban július 1-jétől a szo­kásosnál is jelentősebb mérték­ben emelkednek a közműdíjak. A hulladékszállításért 30, míg a vízért és a csatornahasznála­tért 36 százalékkal kell többet fizetni a jelenleginél. Mindezt Érsek Zsolt polgármester jelen­tette be tegnap, a képviselő-tes­tület tanácskozását megelőző sajtótájékoztatón. A döntést az­zal indokolta, hogy a szemét- szállítás esetében középtávon megszűnik a helyi tároló, és a kommunális hulladékot Hejőpapira viszik majd (ennek részeként jövőre átadják a hat­vani átrakót), míg a víz- és csa­tornadíjak vonatkozásában a szolgáltatás eddig „nyomott árakon” működött. A városve­zető elmondta azt is, hogy jövő­re hasonló mértékű drágulásra kell számítani. Jó hír viszont, hogy a bíróság nem hagyta jóvá a közbeszerzé­si döntőbizottság által kiszabott 30 milliós büntetést, amiért Hatvan közbeszerzési eljárás nélkül adta el a kórházi szolgál­tatást. Az önkormányzat ugyan­is megfellebbezte a verdiktet, ezért a bíróság felülvizsgálatra visszaküldte a közbeszerzési döntőbíróságnak a dokumentu­mokat. Érsek Zsolt elmondta: ezt a. határozatot is megfellebbe­zik, mivel annak idején a hatá­lyos törvények szellemében és jóhiszeműen jártak el. ■ Feketeribízll. A Feldebrő jövőjéért szerveződött Hagyományőrző, Kulturális és Turisztikai Egyesület immár harmadik alkalommal rendezte meg a Ribizlifesztivált. A helyi műemlék templomnál dr. Korózs László plébános megszentelte a nemes gyümölcsöt, majd kulturális és hagyományőrző cso­portok, óvodások, iskolások, néptáncosok szórakoztatták a vendégeket. A tájház udvarán pedig a helyben termett feketeribizliből lekvárt főztek. Októbertől kétmilliárdért épül a tiszai ökocentrum Folytatás az 1. oldalról Ez a fejlesztés lesz a Tisza-tavi turizmus eddigi legrangosabb projektje. A tervekben új épület építése, eszköz- és infrastruktú­rafejlesztés is szerepel. A már meglévő ökoturisztikai tanös­vényhez kapcsolódva megépül­het egy vízi állat- és növénykert, Európa legnagyobb édesvizű, mintegy 600 ezer literes akvári­uma. A létesítmény bemutatja majd a tiszai természeti értéke­ket, az élővilágot, de a panorá­matoronyból is gyönyörködhet­nek majd az ide látogatók a Ti- sza-tó látványában. Kialakítanak egy háromdimenziós vetítőter­met, s egy százfős konferencia­termet is. A fogyatékkal élőknek példaértékű akadálymentes hor­gászhelyeket hoznak létre. A vendégeket műholdas GPS navi­gációs rendszerrel támogatott gyalogos, kerékpáros és vízi tu­ristaútvonalak is várják. A megvalósítás idén október el­sején kezdődik, s várhatóan 2010 szeptemberének a végére fejezik majd be a munkálatokat A nyitást követően évente kétszázezres lá­togatószámmal kalkulálnak, s mintegy húszfőnyi kiszolgáló sze­mélyzetnek munkát is ad majd az ökocentrum, nem beszélve a járu­lékos hatásokról, a nagy forgalom miatt erősödő helyi vállalkozások­ról, a növekvő adóbevételekről. ■

Next

/
Thumbnails
Contents