Heves Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-19 / 142. szám

2008. JÚNIUS 19., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍÉLAP FÜZESABONY ES KÖRZETE Hírhedt volt a hortobágyi „szociális” táborrendszer, ahová a kitelepítetteket költöztették az ötvenes évek elején. Képünk illusztráció. A Hortobágyi hurcolták el kitelepítés A besenyőtelki asszony máig nem tudja, mi volt a bűne Vass Lajosra emlékeztek a poroszlói iskolában A névadóra emlékezve a közel­múltban, a hagyományokhoz hí­ven ismét megrendezték a Vass Lajos-napokat a poroszlói általá­nos iskolában. Az egy hétig tartó programso­rozat a helyi énekkar és a tisza­füredi zeneiskola növendékeinek műsorával kezdődött, majd az ar­ra érdemesek közösségi munká­jukért oklevelet vehettek át. Me­semondó-, illetve angol, német fordítóverseny, informatikai megméretés, tanár-diák röplab­dameccs szerepelt a palettán. A népdaléneklési versenyen csodá­latos dalokkal idézték fel Vass Lajos emlékét. Az iskola nyugal­mazott igazgatónője, Gaál Antalné Pacsirta-díjat alapított, amit első alkalommal Káló Dá­vid 4. b osztályos és Pintér Adri­enn 6. b osztályos tanuló nyert el. Azok a diákok, akik az említett rendezvényeken nem fáradtak el, egyebek mellett pingpong-baj­nokságon, vers- és prózamondó, kerékpáros ügyességi és KRESZ- versenyeken vehettek részt. A gasztronómia sem hiányzott, a meghirdetett paprikáskrumpli- főző versenyen a „Vándor Faka­nál” címet meglepő módon a „Paprikás Krumpli” nevű csapat szerezte meg. „A mi falunk” cí­mű rajzpályázat eredményét a Művelődési Házban hirdették ki. Itt a különböző technikával ké­szült alkotások egész nyáron megtekinthetők. ■ A nyugdíjasok kézimunkáit állították ki Kedden a kompolti gondozási központban a község nyugdíja­sai által készített hímzett, szőtt és horgolt kézimunkákból nyílt izgalmas kiállítás. A bemutatott darabok között megtalálhatók a tradicionális népművészeti alkotások, kalo­csai, matyó, mezőségi, palóc té­rítők, párnák, blúzok. Láthatók saját szövésű vászonra hímzett keresztszemes, azsúros és szál- húzásos munkák, saját tervezé­sű és kivitelezésű alkotások. Zsűrizett munkák is szerepel­nek a tárlaton, amit hétközna­ponként 8-15 óra között lehet megnézni az intézményben. ■ A besenyőtelki Czakó Józsefné a múlt héten töl­tötte be életének 92. esz­tendejét. Sok munkával, küzdelemmel teltek nap­jai, de a legnehezebb a ki­telepítés időszaka volt. Sziráki Márta A Besenyőtelken négygyerme­kes családba született Joli néni szülei harminc hold területen gazdálkodtak. Már gyermek­ként is kivette részét a munká­ból, a dohány és a kukorica mű­velése igen fáradságos volt, ara­táskor pedig főzött is a családra a fiatal lány. Hat elemit és két is­métlőt végzett, a polgári iskolára nem telt a szülőknek. Tizenkilenc esztendősen ment férjhez. A második világ­háború szétszakította a családot. A férjét behívták a frontra, meg­járta a Don-kanyart is, majd a mínusz negyven fokos hidegben elfagyott a keze, ezért leszerel­ték. Itthon a gondos ápolást kö­vetően némileg javult az egész­sége, akkor ismét elvitték kato­nának, s egy esztendei orosz fog­ság következett. Ezt is túlélte, bár sosem beszélt azokról az em­bertelen Időkről. A házaspárnak hat gyermeke született. Azt hiti ték, hogy a háború útán az or­szág újjáépítésével mindenki élete könnyebbé válik. Nem így történt. 1949-ben a földjeiket át­adták az államnak, s egyre sza­porodtak az úgynevezett beszol­gáltatások. Megszabták, hogy mennyi búzát, tojást kell leadni, de amikor már az állatokat is el­vitték, nem volt mi­ből teljesíteni az „előírást”. Joli néni 1952 jú­niusának végén ép­pen az egyik gyer­meke iskolai beíratását intézte, amikor hatalmas tömeg verődött össze a besenyőtelki piactéren. Nem ért rá ott időzni, mert a leg­apróbb gyermek otthon várta. Este fürdette a kicsiket, amikor megjelentek az ajtóban az ÁVO- sok, és pillanatok alatt a három czakó józsefnéhez (képün­kön) hasonlóan 1952-ben a legtöbb embert, akiket a Ráko- si-rendszer politikailag veszé­lyesnek minősített, kitelepítet­ték. Ez a lakosok vagyonának elkobzását és kényszerlakhely­re történő átköltöztetésüket, il­letve mezőgazdasági jellegű munkára kényszerítésüket je­lentette. A kitelepítettek em­bertelen körülmények között, fizetés nélkül éltek. A legin­kább hírhedt a hortobágyi gyermekkel együtt felpakolták őket egy teherautóra. Joli néni szavai szerint akkor azt hitte: va­lahová elviszik a családot, és vé­geznek velük. A leponyvázott autón megkér­dezte a fegyveres tőle, hogy mit csináltak, amiért ki kell őket telepítem, bizonyára kulákok. Az asszony mond­ta, hogy mindent leadtak 1949-ben. Az államvédelmis tiszt így vála­szolt: á, az nem jelent semmit. Hát valóban nem sokat jelentett, mert nemsokára a Hortobágyon találták magukat. Az ország min­den részéről érkeztek osztály­idegennek mondott nők és férfi­ak. Joli néni dolgozott az aratás­„szociális” táborrendszer és a Mátrában a recski kényszer­munkatábor volt. Az összes ki­telepítés közvetlenül mintegy százezer-háromszázezer em­bert érinthetett. nál, majd egy kacsatelepen ka­pott állást. A férje csak később jött utánuk, mert azon a júniusi napon nem volt otthon. Egy kamrában szállásolták el őket, de voltak olyan kitelepített csa­ládok, akiknek a disznóól jutott, ott éltek évekig. A helybeliekre az államvédelmisek ráparan­csoltak: a határban töltött mun­ka után hazafelé gyalogló kitele- pítettet még félholtan sem vehe­tik fel a szekerükre. Osztályidegenek lettek, pénz, ruha, élelem nélkül jöttek visz- sza Besenyőtelekre, ahol a régi házukat más családnak adták. A szülők fogadták be őket. Tí­zen éltek egy szobában. Évekig zaklatták, ellenőrizték a csalá­dot, amikor megpróbáltak visz- szaköltözni a saját házukba, megbüntették érte őket. Idővel a szülői házat is rekvirálták, kellett tejcsarnoknak, majd ke­serves spórolás mellett 1954- ben új házat vásárolhattak. A gyerekeket tovább tanulni seho­vá sem vették fel, hiszen a „bé­lyeg” együtt járt velük, de idő­vel felnőttként mindegyikük szakmát szerzett. Az idős asszony férje elhunyt. Joli néni ma az egyik fiával él, lá­tása megromlott, a rádiózás az egyetlen szórakozása. S nap mint nap megkérdezi magától: miért éppen rá mérte a sors a kí­méletlenül nehéz napokat? ■ Osztályidegenek lettek, pénz, ru­ha, élelem nélkül jöttek vissza. Embertelen körülmények között éltek 5 Wíl&. HÍRSÁV Az iskolai társulásról a testületi ülésen aldebrő A település, vala­mint a szomszédos Tófalu és Kápolna önkormányzatai ma este hat órától közös tes­tületi ülést tartanak az aldebrői horgásztanyán. A plénumon szó esik az isko­lák működtetésére létreho­zott intézményfenntartó tár­sulás egyéves működésének tapasztalatairól, s a megál­lapodás módosításáról. Az aldebrő-tófalui közös főző­konyha kísérleti tálalókony­hai üzemeltetéséről is tár­gyalnak a jelenlévők. Nyári étkeztetés a rászoruló kicsiknek dormánd A község önkor­mányzata is részt vesz a nyári közétkeztetési prog­ramban - tájékoztatta lapun­kat Rajna Kálmán polgár- mester. Ennek keretében pá­lyázati támogatás segítségé­vel a vakáció ideje alatt, júni­us 30-ától másfél hónapon keresztül mindennap meleg ebédet biztosítanak harminc helybeü kisiskolás számára. Ribizlifesztivál, immár harmadszor feldebrő A helyi Hagyo­mányőrző, Kulturális és Tu­risztikai Egyesület harmadik alkalommal rendezi meg a Ribizlifesztivált. Szombaton délelőtt tíz órakor a temp­lomnál megszentelik a gyü­mölcsöt, majd kulturális és hagyományőrző csoportok szórakoztatják a vendégeket. Fellépnek a helyi és a szom­szédos települések óvodásai, iskolásai, néptáncosai, dél­után hangversenyt rendez­nek. A tájház udvarán ribizlilekvárt főznek. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EöER KEDD PÉTERVÂSÀRA SZERDA HEVES, KISKÖRE ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK 6YÖNCIYŐS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Rénes Marcell, Sziráki Márta Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-614 e-mail: marcell.renes@axelsprmger.hu EZT ÍRTA EGYKOR A Az agrárkutatás fellegvára A lombik alatt lobog a gázláng. A kémcsőben elszíneződik a fo­lyadék. A kísérlet sikerült A ku­tató reggel hét órakor kezdi meg a munkát. Ellenőrzi a cserépben megbetegedett búzahajtásokat.. Azon fáradozik, hogy a hazai kö­rülményekhez igazítsa a nö­vényfajtákat, új agrotechnikai megoldásokon tépelődik, a vé­dekezés hatékonyságát vizsgál­ja... Amíg egy kísérlet a gyakor­latban jól vizsgázik, tíz év is el­telik kudarcokkal, sikerekkel tarkítva. Nem könnyű hát a tu­dósok, laboránsok munkája itt a mezőgazdasági kutatás fellegvá­rában, Kompokon... Fleischmann Rudolf mun­kássága óta sokat fejlődött az in­tézet, és a kutatás területe is ki­bővült Növénynemesítő osztá­lyának kutatása kiteljesedett az ipari növények, takarmánynövé­nyek, a gabonafélék nemesíté­sére. A növénytermesztők a leg­aktuálisabb agrotechnikai fel­adatok megoldását keresik, pél­dául a lejtős területek talajvédel­mének biztosítását. A kísérlet színhelye a Kerecsend-Demjén közötti Albert-major. Jók a kap­csolataik a megye közös gazda­ságaival, szám szerint több mint hússzal. Javaslataik jól vizsgáz­nak a gyakorlatban, elsősorban a talajgazdálkodásban, a műtrá­gyák alkalmazásában, segítik a közös gazdaságokat. A kukori­ca-gyomirtás terén hét tsz-ben is hasznosítják az intézet taná­csait. De nemcsak a belföld kí­váncsi a kutatási eredményei­re..., az idén 15 országból fogad­tak vendégeket, köztük szovjet, angol, portugál kutatókat is. Dr. Bocsa Iván, az intézet igazgató- helyettese személyes kapcsola­tot tart fenn francia, dán, lengyel szakemberekkel, és tagja a KGST rostnövény-kutatással fog­lalkozó bizottságának. Az inté­zet több munkatársa is eljutott külföldre. m(1966. október 16.) Saját virágaikkal ékeskednek kál Közhasznú munkások óvják a palántákat Több ezer tő virágpalántát ültet­tek ki az elmúlt napokban Kál Fő terére az önkormányzat által al­kalmazott közhasznú munká­sok, szebbé varázsolva a városi rangra törekvő helység központ­ját. A közmunkások feladata lesz a növények gondozása, öntözése, esetleges utánpótlása is - tud­tuk meg Tompa Vilmos polgár- mestertől. Érdekességet jelent, hogy a nagyközségben - miként azt ko­rábban már hírül adtuk - az ön- kormányzat saját költségvetésé­ből egy növénytermesztő üveghá- 1 zat működtet, ahol ugyancsak 2 közmunkások tevékenykednek. | Az ottani, „házi nevelésű” virá- I gok díszítik most a köztereket. ■ Virágok a Fő téren. Az önkormányzat üvegházából kerültek ki a növények.

Next

/
Thumbnails
Contents