Heves Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-16 / 139. szám
2 FÓKUSZBAN HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 16., HÉTFŐ nyomozás Panaszt nyújtott be a sértetti képviselő a hevesi roma-rendőr affér ügyében - Kizárási indítványt utasított el a Legfőbb Ügyészség, pedig senki nem is tett ilyet „ELŐÍTÉLETES, JOGSÉRTŐ HATÁROZAT” Az Egri Nyomozó Ügyészség (ENYÜ) határozatával szemben panaszt nyújtott be a tavaly június végi hevesi roma-rendőr affér ügyében sértetti képviselőként a romák ügyvédje. Szalay Zoltán Összetűzés történt tavaly június 24-én a hevesi búcsúban a helybeli romák és a megyei rendőr-főkapitányság beavatkozó alegységével megerősített rendőrök között. Utóbbiak a búcsúban tartózkodókat igazoltatták. Miután ez egyeseknek nem tetszett, s szóvá is tették, a hatóságiak kényszerintézkedést alkalmaztak. A rendőrök szerint ennek láttán a tömegben lévő hozzátartozók sajátjaik segítségére kelve sörösüvegekkel, székekkel dobálták őket. Riasztólövést kellett leadni, hogy megnyugodjanak az emberek. Ezután hat személyt a Hevesi Rendőrkapitányságra előállítottak. A romák szerint a zsaruk beszállítás közben, s a kapitányságon is folyamatosan bántalmazták, szidalmazták őket cigány származásuk miatt. Végül a főkapitányság vezetője a rendőrökre támadók ellen hivatalos személy elleni erőszak, míg az előállított romák jogi képviselőjük útján hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban, jogellenes fogva tartás, kényszerítés, hivatalos közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt tettek feljelentést. Az ügyben a jogszabályok alapján az ENYÜ végezte a vizsgálatot. Idén április közepén az ENYÜ határozatában - mint már beszámoltunk róla - kimondta: a romák által tett feljelentés ügyében a nyomozást megszünteti. A két ügyet egyesíti, s a rendőrségi feljelentés kapcsán további vizsgálatot tart szükségesnek. Az ENYU határozata hangsúlyozza: a megszüntető rendelkezés indoka, hogy részben a feljelentett cselekmények nem bűncselekmények, részben nem bizonyíthatók, mert a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűntény elkövetése, s az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A.romák sértetti képviselője, dr. Magyar Elemér megpanaszolta tizenegy és fél oldal sűrűn gépelt dokumentumban az ENYU döntését. Érdeklődésünkre elöljáróban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy számos részében iratellenes, a büntetőeljárási és a büntető anyagi jogszabályokat többszörösen sértő, megalapozatlan, felderítetlen, lényeges ellentmondásokat nem értékelő, s a cigánysággal szembeni előítéletes határozatot hozott a nyomozó ügyészség. Az eljárási szabályok megsértéseként értékeli az ügyvéd, hogy az ENYÜ nem mindig tette lehetővé, hogy élhessen a védői jogaival. Példaként a múlt év augusztusában védencei kihallgatásának elhalasztására benyújtott kérelmét említi, amire az ügyészség nem válaszolt. A távollétében tanúskodni nem kívánó ügyfelét súlyos pénzbírság kilátásba helyezésével fenyegette meg, arra hivatkozva, hogy nem kötelező ügyvéd jelenléte a kihallgatásnál. Ám a jogszabály szerint ha ilyen igény van - márpedig volt -, a haA tavaly június végi roma-rendőr affér ügyében javában tart a jogi csata, s nem is lesz vége jó ideig. Képünk nem a helyszínen készült, az illusztráció. Mia az oka annak, hogy nem együttes döntés született az ENYÜ által egyesített ügyekről? tóság köteles az ügyvéd jelenlétét biztosítani. A jogász szerintaz eljáró ügyész a tanúkihallgatási jegyzőkönyvbe még az ő jelenlétében is olyan kijelentéseket próbált belevenni, amelyeket a tanúk nem is mondtak. Mikor ezt az ügyvéd szóvá tette, még őt marasztalták el a tanúk befolyásolásának a vádjával.- Az iratokból kitűnik - hangsúlyozza panaszában dr. Magyar Elemér -, hogy az ENYÜ vezetője múlt év június 24-én egy-két órával a történtek után értesült a rendőrségtől a búcsúbeli eseményekről. Furcsa, hogy ezen ismeretek birtokában nem tartotta szükségesnek azonnali érdemi intézkedés megtételét, holott ez egy ilyen súlyú ügyben elvárható lett volna tőle. Ha azonnal cselekedett volna a nyomozó ügyészség, úgy már forró nyomon módja lett volna a résztvevők kikérdezésére, a helyszínelésre, ezen belül a tárgyi bizonyítékok összegyűjtésére, adatgyűjtésre, tanúkutatásra. Az ENYÜ mulasztása miatt mindezeket az ügyben érdekelt - potenciális elkövetőként, illetve a rendőri szóvivői verzió szerint sértettként szereplő -, nyilvánvalóan elfogult rendőrség tette meg. Pontosabban: mulasztotta el, egy-két órás vizsgálat után megállapítva a saját embereinek az eljárásáról, hogy az törvényes, szak- és jogszerű volt. Ez azt is eredményezte, hogy a roma sértettek tárgyi bizonyítékokkal nem tudták alátámasztani azt a védekezésüket, hogy ők a rendőröket nem támadták meg sem felfegyverkezve, sem anélkül. Kifogásolja a sértetti jogi képviselő, hogy a büfések vallomáA SÉRTETTEK JOGI KÉPVISELŐJE panaszában külön is hangsúlyozza, hogy az ügyek - a két feljelentés alapján indított eljárások - egyesítése nyomán az együttes elbírálás lett volna a helyénvaló. Ám az történt, hogy a romák feljelentése tárgyában lezárták az ügyet megszüntető határozattal, míg a rendőrségi feljelentés tekintetében az eljárás folytatásáról döntött az ENYÜ. Különösen sérelmesnek találja, miszerint sára iratellenesen hivatkozik az ENYÜ határozata. A kereskedők arról beszéltek, hogy két kis Heineken sörösüveget beletettek a kukába, ám üvegdobálásról, törött üvegekről egyetlen szót sem ejtettek. Az ENYÜ határozatában ennek az ellenkezője szerepel. Nem is túl alapos kutatással a helyszínen a rendőrök megtalálhatták volna azon eszközök egy részét, amelyek alapján bizonyított tényként állítják, hogy őket felfegyverkezve támadták meg (sörösüvegekkel dobálták meg). A székdobálás kapcsán csak annyit jegyez meg az ügyvéd, hogy a jegyzőkönyv szerint a büféseknek valóban volt pár műanyag székük, ám azokat nem rakták ki a vendégeknek a placcra, s egyikük sem beszélt arról, hogy azokkal dobálóztak volna. Dr. Magyar Elemér úgy véli, rendőrségi és ügyészségi mulasztás tapasztalható abban is, hogy bár a tanúk szerint nagyon sokan tartózkodtak a búmég azt sem várták be, hogy a panaszáról a felettes ügyészség miként határoz, ezen ügy sértettjeit máris gyanúsítottakként idézték be. Őt, mint meghatalmazott védőt, a védencei elleni nyomozati cselekményekről nem is értesítették. Amikor ezt kifogásolta, akkor sajátos törvénymagyarázattal megkísérelték az ügyből is kizárni. Márpedig ez a védelemhez fűződő alapvető alkotmányos jog durva megsértése. csúban a rendőri intézkedéskor, ám a rendőrségi tanúkutatáskor két személyt találtak csak, akik közül az egyiket ki sem hallgatták az ügyészségen. Azt is az eljárási szabályok megszegésének tartja Magyar doktor, hogy az ENYÜ a kommandósokat oktató rendőrtiszttől kért vallomást, s azt bizonyítékként is értékelte. Az illető a nyomozati iratokat átvizsgálva arról beszélt, hogy az előállítottak sérülései a kommandósok szakszerű és példaértékű fellépése nyomán keletkeztek, s ezek beleférnek a jogszerű intézkedések kereteibe.- Számomra úgy tűnik - nyomatékosba az egri ügyvéd -, az eljáró ügyészségben eddig egy pillanatra sem tudatosult, hogy az ügyben a rendőrség nem mint nyomozó hatóság vesz részt, hanem mint ügyfél, eljárás alá vont súlyos bűntények miatt feljelentett személyek tevékenységéért felelős munkáltató. Vajon mit szólt volna az ügyészség, ha én a romáknak hasonló jogokat vindikálva azt követeltem volna, hogy az ügy összes nyomozati iratát bocsássák mondjuk Kolompár Orbán rendelkezésére? A jogi képviselő úgy véli, az is kétséges, hogy az igazoltatás jog- és szabályszerű volt-e. Szerinte a rendőrségről szóló törvény rendelkezése szerint a rendőr igazoltatja azt, akinek a személyazonosságát kell megállapítania. Vagyis akit személyesen nem ismer. Ám maguk az ügyben tett rendőri vallomások igazolják, hogy az egyenruhások között lévő egyik hevesi rendőrtiszt jól ismerte az igazoltatni kívántakat, s ezt az igazoltatás megkezdése előtt közölte is a rendőrtársaival. Arra hivatkozott, hogy azokat a személyeket jól ismeri, többükkel szemben garázdaság miatt korábban eljárást kellett folytami. Csak azt nem tette hozzá, hogy ez 10-12 éve történt. így az igazoltatás nem jogszerű rendőri eljárást, hanem indokolatlan zaklatást jelentett. Nem volt más - közli dr. Magyar Elemér -, mint tipikus hivatali hatalommal való visszaélés! Nem a személyazonosság megállapítására, hanem az egyébként vitatott állítólagos beszólás megtorlására szolgált. A jogász szerint a bizonyítékok arról árulkodnak, a rendőrök azzal is jogsértést követtek el, hogy nem volt azonosító számuk, s igazolványt sem mutattak fel. A tanúk nem hallották az igazolással együtt járó udvarias felszólításukat, miként arról az ügyészség előtt a rendőr tanúk tettek egybehangzó említést. A panasz indoklása szerint az ENYÜ nem értékelte jogilag, hogy a rendőr tanúk többsége A legújabb fejlemény: legfőbb ügyészségi határozat született kizárási indítványról DR. MAGYAR ELEMÉR OZ elmúlt heti legújabb fejleményről is tájékoztatta lapunkat Eszerint a Legfőbb Ügyészség (LÜ) Nyomozásfelügyeleti és Vád-előkészítési Főosztálya NF 4148/2008/1. számú határozatában a romák jogi képviselője által benyújtott kizárási indítványát „a Heves megyei főügyész személyét illetően elutasítja”. Indoklásként leírja, hogy az ügyvéd a panaszában kizárási indítványt terjesztett elő a Heves Megyei Főügyészség ügyészeivel szemben, mondván, hogy az ENYU súlyosan elfogult az ügyben érintett rendőrök javára. - Nos, én egyáltalán nem éltem a panaszomban kizárási indítvánnyal, hiszen akkor kértem volna, hogy más ügyészi szervet jelöljenek ki az eljárás során - cáfol dr. Magyar Elemér, hozzátéve: ő a megyei főügyészről említést sem tett a panaszban. A védő szerint az LÜ prejudikációt is megvalósít, amikor ezen elutasító határozatában kifejti: az érdemi (megszüntető - a szerk.) határozatot az ENYÜ a beszerzett bizonyítékok gondos mérlegelésével, saját belátása szerint hozta meg. - Ezek szerint az LÜ érdemben vizsgálta az ügyet? - teszi fel a kérdést az ügyvéd - Valójában az eljárási törvény alapján a panaszt a megyei főügyészségnek kellene elbírálnia. Elképzelhető, hogyan dönt majd, amikor a felettes szerv/ egy már jogtalan és indokolatlan határozatában leszögezi, mit gondol a procedúráról... Az ügyészség nem reagál az ügyvédi nyilatkozatra A HEVES MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG lapunk megkeresésére a következő választ adta: a fö ügyészség álláspontja az, hogy jelenleg nem kívánnak reagálni a sértetti jogi képviselő nyilatkozatára. Az ENYÜ a megszüntető határozata ellen határidőben benyújtott panaszt felterjesztette az annak elbírálására illetékes megyei főügyészségnek. A jogi képviselő szakmai felvetéseire a főügyészség a panaszt elbíráló határozatában - a törvényes határidőt betartva - reflektálni fog. Az egyéb nem szakmai, esetlegesen személyes jellegű kifogásokkal, megjegyzésekkel, minősítésekkel az illetékesek nem kívánnak foglalkozni szerint az előállított személyek két órán át álltak a falnak fordítva, hátrabilincselt kezekkel anélkül, hogy bárki szólt volna hozzájuk. Az ügyészségnek azt is vizsgálnia kellett volna a panaszbenyújtó szerint, hogy mi tette indokolttá a megalázó sarokba állítást. Furcsállja, amit egy rendőr tanú állított, miszerint széket azért nem tudtak az előállítottaknak adni, mert azok kellettek az időközben beérkező hevesi rendőröknek. Tehát nem akadt hat felesleges szék a kapitányságon... Több olyan példát is hoz a védő, amik kapcsán azt állítja, hogy számos ponton az ENYÜ határozatának indoklása iratellenes. A tanúk vallomásainak összefüggő értékelését szerinte az ügyészség nem végezte el, azokból csak egy-két, a sértettekre terhelőnek látszó szót, kijelentést ragadott ki, miközben elmulasztotta értékelni és összevetni ezeket a rendőr tanúk egyébként egymással is sok tekintetben ellentétes vallomásaival. Arra is felhívja a figyelmet dr. Magyar - s ez szerinte épp az eljáró rendőrök előítéletességére utal -, hogy a hevesi kapitányság egyik irodájában a páncélszekrényen volt kifüggesztve egy fénymásolt újságcikk „Magyarország a magyaroké” címmel. A jegyzőkönyvben a kommandós parancsnok cigányokra jellemző viselkedésről beszél, egyik beosztottja pedig így nyilatkozik: Jellemző, hogy a nők sikítoztak, vinnyogtak, ordibáltak, sírtak, annak ellenére, hogy még semmi sem történt.”. Az ügyész minden ellenérzés nélkül lejegyezte a vinnyogtak kifejezést... A sértetti képviselő több olyan rendőri, hevesi közigazgatási nyilatkozatot is felsorol, amelyek szerinte a romákkal szembeni előítéletet igazolják. Szóvá teszi azt is, hogy az ügyészség olyanokat is kifaggatott a cigányok úgymond lopós természetéről, akik a vitatott rendőri intézkedésekből semmit sem észleltek. Dr. Magyar Elemér ezért arra kéri a megyei főügyészséget, hogy adjon helyt a panasznak. * Az ügy fejleményeit továbbra is figyelemmel kísérjük.
