Heves Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-11 / 135. szám

4 Elvarázsolták a verpeléti ovisok az egri otthon hálás lakóit Kedves hagyomány, hogy ünnep­napokon óvodások (Epreskerti óvoda) vagy iskolások (Arany Já­nos iskola) műsoraikkal színesí­tik az egri idősotthon lakóinak mindennapjait. Most első alka­lommal a verpeléti óvoda nép­tánccsoportja örvendeztetett meg új műsorával, mint mondták, fel­lépésüket főpróbának szánták. A műsor elején már a bevonu­lásuk is hangulatos volt. Egy pöt­töm legényke egy bájos kislányt tolt be talicskán a nézősereg de­rültségétől kísérve. Az egyszerű, a környékre jellemző népviselet jól mutatott az apróságokon. A fi­úk legényes rátartisággal ropták a táncot, a leányok bájosan kellet­ték magukat. Aranyosak voltak. A hangulat tetőfokán a nézők és a szereplők önfeledten énekelték együtt: ...gyere pajtás igyunk h át, éljen a barátság”. A kicsiket szüleik, nagyszüleik is elkísér­ték. Szereplésük a kísérőket is kö­zelebb hozta az idősek, a rokkan­tak életének megismeréséhez. Kultúránk tiszta forrásából kap­tunk ízelítőt. Köszönjük. ■ Dr. Kovács Zoltán Eger Egy elmaradt dedikálás az egri könyvesünnepen Kellemetlen meglepetésként ért, amikor az egri könyvheti rendez­vényen 20 perccel a meghirdetett időpont után felhívott egy isme­rős, hogy nagy tiszteletlenség üyen hamar elmenni a szerzőnek a dedikáltatás helyszínéről. Saj­nos nem tudtam, hogy ott kellett volna lennem, mert engem senki semmire nem kért fel, és nem tá­jékoztatott még utólag sem. Ezt viszont azok nem tudták, akik ott voltak. Ezúton kérek elnézést mindenkitől, aki június 6-án dél­után a Dobó téren a Gonda Köny­vesbolt könyvessátrában a „Hat- száznégyen Eger múltjából 1944- ig” című munkámat dedikáltatni szerette volna. Külön is szeretnék elnézést kérni a szervezés nevé­ben azért, hogy távolmaradásom­ra az érdeklődők azt a választ kapták, hogy siettem a buszhoz, és ezért távoztam el. ■ Tisztelettel: Kiss Péter PF. 2 3 OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 11., SZERDA Egy felejthetetlen nap jubileum Az egri várban ünnepelhettük tizedik évfordulónkat Az egri várban mindig élmény egy-egy kirándulás, a megyei nyugdíjasok viszont itt ülhették meg jubileumi rendezvényüket. Idén május 8-án ünnepelte a He­ves Megyei Nyugdíjasok Válasz­tási Egyesülete megalakulásának tizedik születésnapját. A szerve­zet ebből az alkalomból tartotta ünnepi közgyűlését a vár gyönyö­rű konferenciatermében, a Dobó­bástyában. A terem megtelt az ünneplő egyesületi tagokkal és a meghívott vendégekkel. Eljött Sós Tamás, a Megyei Idősügyi Tanács elnöke, Bujdosó Sándorné, a He­ves Megyei Nyugdíjasok Szövet­ségének elnöke, Besenyei Dlésné, az Életet az Éveknek Klub Szövetségek megyei elnöke és Tóth Gyula, az MSZOSZ Megyei Nyugdíjas Bizottságának vezető­je is. Sebestyén János, az egyesü­let elnöke, a közgyűlés előadója Az egri Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet tagsága a közelmúlt­ban emlékezetes kiránduláson vett részt. A kényelmes busszal korán reggel indultunk útnak. Először a szentendrei skanzenba látogattunk el, ahol szervezőnk, Somfainé Elvira kérésére már várt bennünket dr. Sári Zsolt néprajzkutató muzeológus, aki­nek kalauzolásával jártuk végig méltatta az elmúlt tíz év eredmé­nyeit, nem felejtkezve el a sikerek mellett a nehézségekről sem. Ő és a többi felszólaló is annak a remé­nyének adott hangot, hogy a jövő­ben is sokat tehet a nyugdíjasok életkörülményeinek javításáért. Megköszönte az eddigi segítsé­get, s emlékplaketteket adott át a tízéves születésnap alkalmából. A jubileumra egy igényes, szép kiállítású album is megjelent, amely tükrözi az elmúlt évek ese­ményeit, eredményeit. Míg a Do­bó-bástyában a közgyűlés zajlott, sorra megérkeztek a várba a nyugdíjas egyesületek, klubok tagjai. Hamarosan hangos üdvöz­lésekkel köszöntötték egymást az ismerősök, akik egyformán örül­a parkot. A skanzen, a múlttal va­ló találkozás különleges élményt nyújtott számunkra. A gyönyörű természetes környezetben száz­kétszáz éves épületek között sé­táltunk. A hitelesen berendezett konyhákon, tisztaszobákon, kamrákon keresztül hazánk kü­lönböző vidékeinek népi építé­szeti hagyományaival és élet­módjával ismerkedhettünk meg. tek a szép napos időnek és a ré­gen látott barátoknak. Ezen a napon a nyugdíjasok in­gyen látogathatták a vár minden látnivalóját, s ők éltek is a lehető­ségekkel. A várudvart benépesí­tette a gyönyörű népviseletbe öl­tözött sok népdalos: huszonnyolc együttes ajkán csendültek fel a szebbnél szebb népdalok, amiket a nézőközönség lelkesen velük énekelt. A jó hangulatot megala­pozta a szép idő mellett a finom gulyásleves is, amit a vendégek igazi „várbeli” körülmények kö­zött, ülve, állva kanalaztak be. A várba látogató idegenek is meg- megálltak hallgatni a szép dalo­kat, derültek a vállalkozó kedvű időskorúak táncos bemutatóm. Többen örömmel nosztalgiáz­tunk a gyermekkorunkban látott használati eszközök felett. Ezután városnézés közben meglátogattunk több múzeumot is, így Kovács Margit keramikus, Czóbel Béla festő, Ferenczi Kár­oly kiállítóhelyeit és a zsidó mú­zeumot. Sétánk során betértünk néhány templomba is, a pravosz­láv, a görög katolikus püspökség A születésnapot ünneplő mint­egy ezerötszáz szépkorú késő dél­utánig gyönyörködött a vár múze­umában, képtárában eléjük táru­ló látnivalókban. Mindenki ma­gával vitte az együtt töltött nap gazdag élményeit, a találkozás semmihez sem fogható örömét, azt, hogy időskorunkra is tudunk nyújtani egymásnak, másoknak gyönyörűséget, népünk örökszép dalainak múlhatatlan varázsát. Tudjuk, hogy gondos, fárasztó szervezés előzte meg ezt a jól si­került rendezvényt, ezúton is kö­szönetét mondunk érte. ■ Gottschalk Róbertné Hevesi Nyugdíjas Egyesület elnöke (cím a szerk.-ben) székesegyházába, és megnéztük a Pestis-kereszt iparművészeti remekművet is. Szentendre szűk sikátoraival, macskaköves utcáival, dombra épült házaival szép élményt hagyott mindany- nyiunkban. Köszönet a szerve­zőknek! ■ Zelei Ferencné Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet (cím a szerk.-ben) Köszönet az új, hatékony terápiás kezelés ismertetéséért A közelmúltban a Heves Megyei Hírlapban jelent meg dr. Nagy Katalinnak, az Egri Reumatológi­ai Kórház igazgatójának néhány gondolata egy népbetegségről, amelyhez ezúton szeretnék gra­tulálni. Lapjuknak is köszönet jár a közlés lehetőségéért. Egy olyan témát érint, amelyet elég mostohán kezelnek mind a mai napig. Tulajdonképpen közel évszázada azonos terápiás lehető­ségek állnak rendelkezésünkre néhány technikai (radiológia, fizi­koterápia) kiegészítés mellett. Eb­ben a helyzetben forradalminak lehet mondani a főorvos asszony ismertetését az új terápiás lehető­ségekről. \jagam is évtizedek óta szenvedek a rheumatoid arthritis különböző megnyilvánulási for­máiban, és az eddigi kezelések alapján, illetve ellenére már-már teljesen járóképtelen vagyok. Va­lamennyi betegtársam nevében őszülte szívvel engedje meg kö- szönetünk kifejezését nagylelkű támogatásáért. Munkahelyén si­keres tevékenységet és jó egész­séget kívánva: ■ Dr. Tóth Ferenc nyugdíjas sebész főorvos Eger Csak névvel és címmel érkező leveleket várunk Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk ész­revételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdések­kel kapcsolatosan. Ennek követ­kezménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként né­mi késéssel tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyel­mét, hogy lehetőleg röviden, ma­ximum egy oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rö­vidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azo­kért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel el­látott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. A borítékra írják rá: Pf. 23. ■ Múltban kalandozhattak az idősek kirándulás Emlékezetes kirándulást tettünk a szentendrei skanzenban A kérdés: ügyfél vagy piszkos csaló a biztosított? vélemény Esetemben nem nyújtott védelmet a hitelfedezeti biztosítás, pedig fizettem Joggal tehető fel a címben szerep­lő kérdés egy hazai biztosítótársa­sággal kapcsolatban. Tavaly áprilisban úgy alakul­tak a dolgaim, hogy nem túl nagy összegű hitel felvételére kénysze­rültem. A szerződés aláírása előtt az ügyintéző hölgy rákérdezett, hogy kötök-e hitelfedezeti bizto­sítást. Ez arra az esetre nyújt fe­dezetet, ha velem valami súlyos dolog történik. A biztosító ebben az esetben a tartozást átvállalja. Megkötöttem a biztosítást, az­tán jöttek egymás után a hóna­pok. Fizettem a hitelem törleszté­sét és a hitelfedezeti biztosítás dí­ját rendszeresen minden hónap­ban. Majd egyszer csak beütött a baj. Egy betegség következtében lebénult a fél oldalam. Ennek kö­vetkeztében az orvos szakértői bi­zottság állapot-rosszabbodást ál­lapított meg. Rokkantsági fokoza­tomat 67 százalékról 100 százalé­kosnak minősítették, rokkantsá­gi csoportomat pedig a ffl-asból a n-be tették át. A banknál rákér­deztem, hogy hatályba lép-e ilyen esetben a biztosítás. Elmondták, hogy kétféle alapon is életbe lép. Egyrészt a rokkantsági fokoza­tom a hetvenkilenc százalékot meghaladja, másrészt a II. cso­portba tartozom. Már az is feltűnt, hogy nekem kellett menni a biztosítóhoz az igényt bejelenteni, hiszen mikor aláírtam a szerződést, nem kel­lett menni sehová. Azt a bank in­tézte. A biztosítónál kitöltöttem azt az 5-6 oldalas kérdőívet, amit ilyenkor illő. Több mint egy hó­nap várakozás után megkaptam az elutasító vá­laszt, a következő indoklással: „A Biztosító szolgálta­tási kötelezettsége nem áll be akkor, ha a biztosítotti nyüatkozat aláírása előtt a bizto­sítottnak rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg.” Akkor nézzük a tényeket: Ré­szemre a rokkantsági nyugdíjat 2004-ben állapították meg, és 2007-ben vettem fel a hitelt. A bank minden további nélkül kö­tött biztosítást annak tudatában, hogy rokkantsági nyugdíjas va­gyok. Erről gondolom a biztosító­val is egyeztetett, mert csak a biz­tosító adhatott nekem kötvény­számot, amit meg is kaptam. Ebből következik, hogy a bank át kellett hogy küldje az adataimat a bizto­sítónak, vagyis a biztosítónak is kellett arról tudni, hogy rokkantsági nyugdíjas va­gyok. Több mint egy éven keresz­tül rendszeresen fizettem a bizto­sítási díjat, amit a biztosító „si­mán” elfogadott. Nem utalta visz- sza egyszer sem, hogy nincs kö­zöttünk jogviszony, mert nem fe­lelek meg a feltételeknek. Feltételezem, hogy a futamidő végéig nem szóltak volna, ha nem jön közbe a betegségem. Ennél a pontnál megismétlem a címben feltett kérdés: amíg fizet az ember, addig jó ügyfél, amikor már neki kéne fizetni, netán he­lyette - mint az én esetemben is -, akkor már piszkos csaló? A nyilvánossághoz csak azért fordulok, mert megpróbáltam te­lefonon keresztül felvenni a kap­csolatot a budapesti igazgatóság dolgozóival, akik az elutasító le­velet aláírták, de ezzel a próbálko­zásommal két hét alatt csak any- nyit értem el, hogy a Kis éji zenét fütyülöm már akkor is, ha ál­momból felébredek. ■ (név és cím a szerkőben) ■ Feltételezem, hogy a futamidő végéig nem szóltak volna, ha nem jön közbe a betegségem.

Next

/
Thumbnails
Contents