Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-22 / 118. szám

3 2008. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP HÍRE K ftpc TALÁLKOZÓ A Közösen Apcért Egyesület május 24-én, szombaton már ötödik alkalom­mal rendezi meg Hazatérő cím­mel a településről elszármazot­tak találkozóját. Ez jó alkalom ar­ra, hogy a régi és új ismerősök ismét találkozzanak és felidéz­zék az emlékeket. A rendezvény­nek a Kopasz-hegy lábánál lévő Somlyó-hegyi Lövészklub ad ott­hont. A hazatérőket többek kö­zött a helyi népdalkor és nosztal­giatúra is szórakoztatja. Bélapátfalva meghallgatás Az önkormányzat Turisztikai, Kul­turális és Sportbizottsága ma 9 órától tartja ülését a polgármes­teri hivatalban. Ott meghallgatják a jelentkezőket, akik a művelő­dési ház és könyvtár intézmény- vezetői álláshelyére pályáztak. Eger RENESZÁNSZ A Szent György Lovagrend Egri Priorátusa május 24-én, szombaton 10 órá­tól a Kálvin Házban történelmi emlékülést tart „Mátyás király és a középkori Eger fénykora” cím­mel. Az előadások után átadják a lovagrend által középiskolások­nak meghirdetett irodalmi pályá­zat díjazottjainak a jutalmat. Eger AMERIKA A Wass Albert-év alkalmából az egri Varga László Polgári Teátrum tagjai Amerikába utaznak, ahol New Yorktól Flori­dáig előadásokat tartanak. A ta­lálkozókon szó esik arról is, hogy az USA-ban élő magyarok milyen módon tudnák támogatni az egri Wass Albert-szobor felállítását. Gyöngyös táncoktatás a Mát­ra Művelődési Központban műkö­dő Vidróczki Alapfokú Művészeti Iskola felvételt hirdet minden kor­csoportban a 2008-2009-es tan­évre. A gyerekek a néptánc mel­lett megismerhetik a folklór külön­böző területeit. Bővebb informáci­ót az iskola vezetőjétől, Ombódi Andrástól a 30/9785-216os tele­fonszámon kérhetnek. Hatvan hangszerkavalkád Ma 19 órától a művelődési köz­pontban az Art Cafe programjá­ban a Champagne Strings trió koncertezik. Kerecsend főzőcske a Biztos Kezdet Klub ma délután kettőtől hatig tartó foglalkozásán Szucsik Sándor szakács ad ötleteket az érdeklődő anyukáknak, hogy mi­ként lehet ötvözni a francia és a roma konyha jellegzetességeit. A gyermekeknek ez idő alatt játé­kos programokat szerveznek. Bár az egri piacon széles a kínálat, a friss zöldség-gyümölcs méregdrága. Egyelőre többnyire csak tíz-húsz dekát vásárolnak a tavaszi csemegékből. Amikor drágulás fenyeget takarékosság Egyre inkább felértékelődnek a hobbikertek A hobbikertek művelése ma már nem pusztán ki- kapcsolódás. A családi gazdálkodás egyik lénye­ges eleme lehet a kisker­tek megmunkálása. Barta Katalin Néhány éve, a nagy üzletláncok elterjedésével hozzánk is megér­kezett a tömeges, olcsó import élelmiszer. Egy-két éve sokan úgy gondolták, itt van mára Kánaán, fillérekért is hozzájuthatunk zöldséghez, gyümölcshöz, hús­hoz. Mára alaposan megváltozott ez a szemlélet. Akinek kertje van, az egyre nagyobb becsben tartja és szorgalmasan műveli. Nagy Bálintné az egri piacon percekig tanakodik, vegyen-e imádott unokájának egy kis ep­ret. Amikor megszólítjuk, kétke­désének okát is elárulja:- Az unokám nagyon szereti az epret, de a magyar termék még mindig nagyon drága, 1200- 1400 forint kilója. Egy-két alka­lommal már vettem spanyol do­bozos epret, de annak az íze meg sem közelíti a hazait. Tudja, amíg falunk éltünk, saját kertünk volt. Május közepén már naponta le­szedegettünk félkilónyit, az iga­zi szezonban pedig több üveg dzsemet is tudtam befőzni belő­le. Tíz éve költöztünk Egerbe, hogy a gyerekekhez közelebb ke­rüljünk, de a mai napig visszavá­gyom a kertes családi házba. Ré­gen minden zöldsé­get megtermeltünk magunknak, most mindent meg kell vennem. Kicsit félek is a jövőtől, mivel iszonyatos drágulás­ról érkeznek a hírek. Özvegy Ötvös Imréné évek óta egyedül él füzesabonyi kertes házában. Neki már nincsenek nagy igényei, s amire szüksége van a konyhában, azt megterme­li magának.- Tudja, én primőr gyümölcsöt, zöldséget soha nem vásároltam - árulja el. - A kis nyugdíjból nem is telne rá. Amióta az eszemet tu­dom, minden tavasszal bevetem a kertet Már néhány hete a saját zöldhagymámat, retkemet eszem, sóskát is főztem már. Vi­■ Bár a kínálat szé> les, nem sokan tudják megvenni a kilónként 1400 forintos epret, cseresznyét. rágzik a zöldborsóm is, szépek a paradicsom- és paprikapalántá­im. Nyáron főként azt eszem, ami megterem a kertben, a fölösleget elteszem sava­nyúságnak, be­főttnek. A télire való krumpliról, hagymáról, sár­garépáról, zöld­ségről is én gon­doskodom. Molnárék Hevesen tavaly fel­adták a küzdelmet a veteményes­kerttel. A családfő úgy gondolta, fölösleges bajlódni, vetni, gyom­lálni, mert az elmúlt évben min­den hasznot elvitt az aszály.- Tavaly megfogadtam - közli a férj -, hogy nem veteménye- zek többet. Mivel óriási volt a szárazság és nekünk saját fúrt kutunk nincsen, nem tudtunk öntözni, így nyár közepére gya­korlatilag minden kiégett. Mivel a vezetékes víz igen drága, nem Nem számíthatunk árcsökkenésre később sem az őstermelők úgy véleked­nek, hogy idén a nyári hóna­pokban sem csökkennek jelen­tősen az árak. Mivel a vető­mag, a növényvédő szerek ára, valamint az öntözési, szállítási költségek is drasztikusan emelkedtek, ezt kénytelenek az árban is érvényre juttat­ni. Az igazi szezonban is kevés az esély arra, hogy az olcsóbb importáruk árban lenyomják a többnyire kiváló minőségű ma- Ü| gyár termékeket. érte meg locsolni. Ősszel gondol­tam egyet, bevetettem az egész kertet fűmaggal. Már megbán­tam ezt a döntést, mert állítólag idén nagyon drága lesz az élel­miszer. Már most irigylem a szomszédokat, akiknél gyönyö­rűen kikelt minden, és már a sa­ját termésüket eszik. Tény, hogy a piacokon alapo­san megcsappant a kereslet. A ve­vők arra panaszkodnak, hogy a tavalyihoz képest érezhetően drá­gább minden portéka. Legalább húsz-harminc százalékkal többet kérnek a friss zöldségért, gyü­mölcsért. A kereskedők sem fel­hőtlenül boldogok. Mint mond­ják, jóval kevesebb a vevő, és sok­kal kisebb tételekben vásárolnak, mint az elmúlt években. Bár a kínálat széles, nem so­kan akadnak, akik meg tudják vásárolni a kilónkénti 1400 fo­rintos epret vagy az ugyanennyi­be kerülő cseresznyét. Rögtön­zött piaci szemlénkén bánatosan szembesültünk a többi árral is. A zöldbab kilója több mint ezer fo­rint, a zöldborsó sem sokkal ol­csóbb. A háromszáz forintos új­krumplit már megkóstolhat­juk, azonban egy jó lecsóhoz való paprika­paradicsom még lu­xusnak számít. A dinnyefélékről már nem is beszélve. Kellemeset a hasznossal aki abban a szerencsés hely­zetben van, hogy kertes csa­ládi házban élhet, az jól tud­ja, hogy a tavasz beköszön- tével semmi pénzért nem cserélne a városi panella­kásokban élőkkel. Ez az idil­li állapot eltart egészen ké­ső őszig. Reggelente a nap­sütötte teraszon vagy veran­dán pizsamában lehet ká­vézni, újságot olvasgatni, délutánonként kiválóan le­het sziesztázni a kerti hinta­ágyban, a hétvégi nagy kerti főzésekről, grillezésekről nem is beszélve. A fenti előnyök mellett azon­ban van egyéb hasznos szempont is, ami miatt egy­re inkább felértékelődik ez a létforma. Egészen konkré­tan a hobbikertészkedésre gondolok, ami semmi más­sal össze nem hasonlítható élményhez juttatja a napi robotban elfáradt embert. Öröm figyelni az elvetett magocskák fejlődését és gondoskodni a gyümölcsfák­ról, hiszen tudjuk: hamaro­san megízlelhetjük saját, za­matos gyümölcseinket, friss zöldségeinket. Nem kell pi­acra járni, s ott valóságos sokkot kapni az árak láttán. sajnos az idén minden ko­rábbinál drágábban mérik a portékát, s abban sem igen reménykedhetünk, hogy a szezonban drasztikusan csökkennének az árak. A jó minőségű magyar termé­kekhez ugyanis már most is jóval borsosabb áron jutha­tunk hozzá, mint az import­hoz. Drága a növényvédő szer, elképesztően emelked- tek-emelkednek a szállítási, termelési költségek. Ezt az ütemet az átlagvásárló alig tudja követni. AKI TEHETI, becsülje meg jól a kiskertjét. Akinek nincs ilyen, csak azt tanácsolhat­juk: látogassa sűrűbben a vidéki rokonokat. Megéri... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A terhek csökkentését szorgalmazzák kerekasztal Mielőbb meg kell szüntetni hazánkban a pazarlást és a hiányt Már sok mindenkivel megegyezett a gumigyár Folytatás az 1. oldalról A gazdasági élet szereplői sze­rint a közterhek csökkentésével, egyszerűsítésével, az állami ap­parátus ésszerűsítésével lehet­ne több munkahelyet teremteni, s nagyobb adóbevételt realizálni. Habis László, Eger polgár- mestere, s Merczel József, a me­gyei közgyűlés alelnöke egyet­értettek abban, hogy a közbe­szerzési törvényt sürgősen felül kell vizsgálni, mert a helyi vál­lalkozók a nemzetközi nagyvál­lalatok miatt nem jutnak elég megrendeléshez. Herman Ist­ván ezt kiegészítette azzal, hogy a multik az árat tartják szem előtt, ezért a beszállító vagy spó­Sok vállalkozó az árak alacsonyan tartása miatt foglalkoztat feketén roi, s feketén foglalkoztat embe­reket, vagy csődbe jut. Nagy László, az APEH regio­nális igazgatója kifejtette: becs­lések szerint a bruttó nemzeti össztermék legalább ötödét a fe­ketegazdaságban érdekeltek ál­lítják elő. Ők a bevallásokat tud­ják egyszerűsíteni, s a jogalkotó­nak javasolhatják a szükséges törvényi változtatásokat. Korsós László, az egri önkormányzat adóirodájának vezetője úgy vél­te, ha a terhek csökkennek, a fi­zetési hajlandóság nő. De el kell dönteni, hogy egykulcsos adót szeretnének, vagy megtartani a mostani kedvezményeket és a szociálpolitikával összemosott adórendszert. ■ T. B. Az Apollo Tyres magyarországi kft.-je, Gyöngyös önkormányza­ta és a Gyöngyösi Ipari Park elő­szerződést kötött a kijelölt 45 hektár adásvételéről. Az Apollo ennek kapcsán tudatta: a konk­rét vásárlásra csak a végleges szerződéskötés után kerülhet sor, ennek feltétele, hogy min­den szükséges engedély birtoká­ban legyenek. Hiesz György polgármester tudatta: sikerült Gyöngyösha­lásszal is megállapodni, egy ko­rábbi közigazgatási határmódo­sítást módosítottak, illetve egy 70 hektáros terület közös fejlesz­téséről is megegyeztek. A gumigyárat ellenző „moz­galmak” - a Fidesz esetleges népszavazási kezdeményezése, a Jobbik folyamatos tiltakozása - kapcsán a polgármester úgy vél­te: ezek a nyilvánvalóan politi­kai akciók akár meg is hiúsíthat­ják a beruházást. Ám akkor Gyöngyös nemcsak a gumigyár nyilvánvaló előnyeitől - ezres nagyságrendű munkahelyektől, fél-, egymilliárdos éves adóbevé­teltől - esne el, hanem további lehetőségektől is. Ha ugyanis az Apollo mégsem települne Gyön­gyösre, akkor - a polgármester szerint - az olyan nagy presz­tízsveszteséget jelentene, ami után aligha akadna „olyan ép­eszű beruházó”, aki éppen a mátraalji várost választaná bár­milyen fejlesztéshez. ■ S. P. y

Next

/
Thumbnails
Contents