Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-17 / 114. szám
3 2008. MÁJUS 17., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Budapest KIÁLLÍTÁS Vasárnap délután öt órakor nyílik meg a Gellért Hotel Teaszalonjában Korponay Margó festőművész kiállítása. A tárlatot dr. Loboczky János esztéta, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezetője nyitja meg. Az akvarellek május 30-ig naponta 11 és 18 óra között tekinthetők meg. Eger ELŐADÁS A Bartakovics Béla Művelődési Házban hétfőn este hat órakor tartja következő előadását Molnár V. József, aki ezút- 'tal a Földanyáról és az Anyaföldről, azaz a magyar néphagyományban jelen lévő földhagyományról beszél majd. Gyöngyöspata hagyományok Május 18-án rendezi meg a Baráti Kör civil szervezet azt a hagyományőrző vetélkedőt, ahol immár harmadik alkalommal mérik ösz- sze tudásukat a helyi általános iskolások. A verseny célja, hogy a gyerekek minél jobban megismerjék lakóhelyük múltját, őrizzék a hagyományokat és tiszteljék elődeinket. Hatvan UTCANÉVTÁBLÁK az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek függvényében pótolják, illetve kicserélik az elöregedett, olvashatatlanná vált vagy hiányzó utcanévtáblákat. Első ütemben a 3-as számú főútvonal mentén (Rákóczi út, Mártírok tere, Radnóti tér, Grassalkovich út, Kossuth tér, Erzsébet tér, Horváth Mihály út) helyezik ki a kilencven darab új névtáblát. A városközpontban elhelyezendő 25 táblán a közterület elnevezése mellett helyet kap Hatvan város címere, valamint a „Városközpont” felirat is. Az új jelzések az eddigieknél nagyobbak, a feliratok sötétkékek, így távolabbról és autóból is köny- nyen felismerhetők. Heves megye veteránok Ezen a hétvégén tartják megyénkben az V. Egri Skoda coupé, farhűtős és régi Skoda-találkozót. A veterán cseh autók szerelmesei ma kétszáz kilométeres bükki és mátrai túrán vesznek részt, Recsken 9 és 11 óra között tekinthetők meg az automobilok, majd Mátraszent- imrén áll meg a csapat. Vasárnap Egerben vonulnak föl, a belvárosban pedig kiállítják a kocsikat. Eger MÚZEUMOK A vasárnapi múzeumi világnap alkalmából május 18-án a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, valamint a Palóc Népművészeti Kiállítás ingyenesen lesz megtekinthető. Lejtmenetben a tejágazat világpiac Az export helyett az import dominál Magyarországon Vallyon Róbertné és Prázmári László is aggódnak a tejtermelő tehenészetek jövőjéért. Több helyütt az utánpótlást adták el a túlélésért A tejtermékek behozatala jóval meghaladja a kivitt mennyiséget, a magyar tehenészetek egyre nagyobb bajba kerülnek. Tóth Balázs Az elmúlt évi aszály kihatott a tejtermékek áraira, több kisebb tejtermelő tehenészet is felszámolta állományát. A növekvő ázsiai fogyasztásnak köszönhetően ugyanakkor keresleti piac alakult ki a világban, ami kedvezett a takarmányárak miatt nehéz körülmények közé kerülő gazdáknak, szövetkezeteknek. A nyerstejet tavaly nyáron még jóval hetven forint alatti kilogrammonkénti áron vették át a termelőktől, majd ősszel 75-80 közötti, év végén pedig 85 forintos árat fizettek az alapanyagért. Az idei év első két hónapjában folytatódott a tendencia, azaz igen élénk volt a kereslet a tej iránt, s a tehenészetek száz forint közeli árnak örülhettek. Az utóbbi egy hónapban azonban megfordult a trend: a keresleti piacot kínálati váltotta fel, s a tejet 80 forintért vásárolják föl a cégek, a takarmányárak azonban nem változtak. A korábbi drasztikus áremelkedést a fogyasztás jelentősebb mértékű visszaesése követte, intenzívebbé vált a már a korábbi években is tapasztalt jelenség. A mostani felvásárlóiár-csökkenést egyelőre csak kisebb mértékben követték a fogyasztói árak. Prázmári László, a tiszanánai Agrocentina Kft. ágazatvezetője, a Tej Terméktanács felügyelőbizottsági tagja egy másik jelenségre is fölhívta a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy Magyarországon a kivitel közel negyvenszázalékos lemaradásban van az importhoz képest. A hazai tejkvótát már most is csupán 85 százalékban használják ki a termelők, az előállított tej meny- nyisége a tehénállománnyal A NEMZETKÖZI TEJSZÖVETSÉG 1957 óta minden év május utolsó keddjén tartja a nemzetközi tejnapot. A tej és a tejtermékek az egészséges táplálkozás fontos elemei, bár az utóbbi időben egyre több ellen- vélemény is napvilágot látott. A fejlett országokban egy ember évente átlagosan 210 liter, Magyarországon 170 liter folyó tejnek megfelelő tejterméket fogyaszt. Negatívan befolyásolja a fogyasztói szokásoegyütt csökkent az előző évekhez képest. A KSH adatai, valamint a Tej Terméktanács becslései alapján az országban a múlt év végén 322 ezer tehén volt (2006-ban 326 ezer), a felvásárolt tej mennyisége pedig egy- milliárd 388 millió liter (2006- ban egymilliárd 395 millió liter) volt. A belföldön értékesített zsíros tejtermék, s főleg a folyékony tej mennyisége, ugyanakkor nagymértékben visszaesett, az exportnövekedés viszont nem érte el e csökkenés mértékét. Az ősszel még hazánkból is nagy tételekben szállító olaszorkat, hogy 2007 és 2008februárja között 38 százalékkal drágult a hazai tej. szági feldolgozók a hiányzó mennyiséget immár Franciaországból és német telepekről szerzik be, a magyar gazdáktól jóval kevesebbet vesznek át. További gondokat okoz, hogy a külföldről beáramló készítmények zömét az alacsony árfekvésű, kommersz termékek teszik ki. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet tavaly 168-168 hazai és külföldi mintán végzett vizsgálatokat. Az ellenőrzések során a magyar termékek esetében 31,5 százalékban találtak kivetnivalót a minőségben, az import tejkészítmények között ez az arány meghaladta az 57 százalékot. Heves megyében a nagyobb gazdaságok állománya a takarmányozási gondok ellenére jórészt megmaradt, a tizenegyezer szarvasmarhából hatezer volt tehén (Hajdúböszörmény környékén több állatot fejnek, mint egész Hevesben). A hosszú távú felvásárlásiár-csökkenést viszont e cégek sem bírják ki. Vallyon Róbertné, az Agrocentina Kft. tehenészetének telepvezető-helyettese arról számolt be, hogy idén több mint negyven vemhes üszőjüket kényszerültek értékesíteni. Oláh Béla telepvezető hozzáfűzte, a mostani 410 tehenükből 340-et fejnek, amelyek 9500-10.000 liter extra minőségű tejet adnak naponta. ■ A mostani felvásárlóiár-csökkenést egyelőre csak kisebb mértékben követték a fogyasz tói árak. Május utolsó keddje a nemzetközi tejnap ÁLLÁSPONT RÉNES MARCELL A gumicsizma füstje száll szegény ember vízzel főz, továbbá azzal fűt, ami éppen van. Ronggyal, gumicsizmával, vagy akár műanyag palackkal, mindegy, csak égjen, és legyen tőle meleg, amikor ezt az időjárás megköveteli, amikor húvösödik az ősz, amikor repkednek a téli mínuszok, és amikor lassan fordul a tavasz át a nyárba. Ez ugye egyfelől érthető; a gáz, amit a rendszer- váltás után oly büszkén vezettek be még az utolsó tanyára is, iszonyat drága, és még csak drágább lesz, az áram dettó. Aki faluhelyen volt olyan szerencsés, hogy megtartotta a cserépkályhát, az sem éppen ingyen jut fához - a bükkfa köbmétere a Mátrában például tizenhat- ezer forint -, lopni meg nem mindig kifizetődő, erdészek és rendőrök próbálják a jónépet ilyen irányú tevékenységéről a kellő eréllyel leszoktatni. kapóra jön ilyenkor egy kilónkénti ötforintos ajánlat az úgymond „selejt rongyból”. Egy bálára elég pár ezer forint, lehet okosan gazdálkodni. S állítólag olyan meleget képes varázsolni, hogy szinte szétdur- rantja a kályhát, a kazánt Nem csoda, hogy vannak, akik már készleteznek is a cuccból Füzesabony környékén, a padláson gyűjtögetik, szárítgatják az „anyagot”. másfelől azonban ezzel fűteni veszélyes dolog. Ezt a terjedő bűz okán az érintettek maguktól is sejthetik, de az orvos is megerősíti: hosz- szú távon károsodik az egészség. Hörghurut, asztma, rák. S persze a következményekkel mindenkinek szembe kell néznie az érintett településeken, nem csak azoknak, akik ezt a sajátos fűtési módot választották. A füst nem áll meg a szomszéd kerítése előtt. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEGI velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Tisztelt Egri Polgárok! Magyarország történelme bővelkedik dicső tettekben, számtalan esemény példája a hősies helytállásnak, a kimagasló teljesítménynek. Ezek közül is kiemelkedik az egri vár védelme, az 1552-es győzelem, amikor is e végvár nemcsak Magyarországot, de az egész keresztény Európát is pajzsként védte a török hódítástól. Ennek a dicső tettnek állít örök emléket a képzőművészetben Székely Bertalan Egri nők c. festménye. Ez az alkotás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az egri hőstett kitörölhetetlenül beépült a magyarság tudatába. A festmény nemcsak témájánál fogva kötődik városunkhoz, hanem utóéletében is nagy szerepet játszottak az egri nők. 1868-ban úgy került az alkotás a magyar nemzet tulajdonába, hogy az Egri Jótékony Nőegylet közadakozást szervezett a kép megvásárlására, majd a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Jelenleg az egri Zsinagóga Galériában látható 50 Székelyalkotás. A kiállítás kapcsán felmerült az igény egy olyan dokumentumfilm iránt, amely bemutatná a magyar történelmi festészet megteremtőjének munkásságát. Ily módon, közel 150 év elteltével, lehetőségünk adódott, hogy Eger városa lerója háláját az Egri nők festőjének azzal, hogy elkészíti a róla szóló dokumentumfilmet. Az Egri Nők a Városért Egyesület - az elődök nyomdokaiba lépve - vállalta, hogy élére áll egy adománygyűjtő akciónak, hogy a Székely-film elkészülhessen. Ezzel a filmmel újabb maradandó értékkel járul hozzá Eger városa a magyar kultúra ápolásához, népszerűsítéséhez. Arra kérem Önöket, hogy mecénásként csatlakozzanak az Egri Nők a Városért Egyesület adománygyűjtő akciójához, és lehetőségeikhez mérten támogassák a Székely Bertalan munkásságának emléket állító film elkészítését! A felajánlásokkal kapcsolatban a következő telefonszámon kapnak információt: 20/9743-332 TISZTELETTEL: HABIS LÁSZLÓ EGER VÁROS POLGÁRMESTERE Herczeg Flora sikere a városnak is fontos Herczeg Flóra sikere, jó szereplése a város számára is rendkívül fontos, komoly értéket és szerencsét jelent - mondta pénteken a Szenátor-házban tartott sajtóreggelijén Habis László, a megye- székhely polgármestere, aki az újságírók mellett ezúttal a Társulat című televíziós műsorsorozatban Réka szerepét elnyerő énekesnőt látta vendégül. Ismeretes: a Magyar Televízió 1-es csatornáján zajló programon az „István, a király” rockopera jubüeumi bemutatójához válogattak szereplőket, Herczeg Flóra két másik hölggyel versengett Réka szerepéért. Szikora János, a zsűri elnöke, a majdani előadás rendezője úgy döntött, hogy ő Flórát akarja Herczeg Flórának továbbra is szívügye maradt a népzene látni Koppány lányaként a darabban. A Narco Polo együttes énekeseként is ismert ifjú hölgy beszélt egyebek mellett arról, hogy továbbra is szívügye a népzene minél szélesebb körű megismertetése. Ehhez valószínűleg nem a teljesen autentikus, hanem inkább a világzenei megközelítésre lesz szükség. ■ * A gazdasági élet és Eger vezetői találkoztak Közös gazdaságfejlesztési fórumot tartott a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a megyeszékhely vezetése tegnap délután. Ezen szóba került többek között az oktatás és szakképzés struktúrája, amely sürgős változtatásokra szorul. A kistérség közlekedésében fontosnak tartják az autópályához vezető utat, az iparterület minél jobb megközelíthetőségét, akár gyalog, akár kerékpárral. Szóba került a Buttler-ház is, amelynek minél hamarabb funkciót kell találni. Ismertették a város adóbevételeit is, e tekintetben Eger a megyei jogú városok között az utolsó negyedben van. ■
