Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-16 / 113. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 16., PÉNTEK Felújítási terv: százötvenmillió forint juthat a Szvorényi útra Vizes szülinap, összefogással tisza-tó A vadkempingezők paradicsomából alakult ki Európa egyik legszebb tava Pályázati támogatással, összességében mintegy 150 millió forintos beruházás keretében a Szvorényi út teljes felújítását tervezi az egri önkormányzat. Gadavics Gyula, a városháza főmérnöki irodájának vezetője elmondta: a rekonstrukció a Deák Ferenc úti csomóponttól az okmányirodáig tart, több mint négyszáz méteren. Faltól falig megújul az utca. A járdák térkő burkolatot kapnak, a kezeletlen nyílt árok helyén intenzív zöldfelület lesz, a gesztenyefasor megmarad, az utca mindkét oldalán párhuzamos, parkolásra alkalmas leállósáv készül, szintén térkő burkolattal. Az elektromos lég- vezetékes hálózat megszűnik, a város szabályozási tervének megfelelően földkábel épül ki, ezért az egyes ingatlanok „becsatlako- zását” majd át kell építeni. Ennek a költségeit is beemelik a beruházásba, a lakóknak tehát ezért nem kell külön fizetniük. ■ Várhatóan jövő nyáron kezdődhet a négy hónapot igénylő kivitelezés. Gadavics szavai szerint a tervezés zajlik, a közgyűlés várhatóan júniusban dönt majd arról, hogy vállalja-e a projekt tízszázalékos önerejét. A regionális operatív program (ROP) keretéből számítanak támogatásra. A köz- beszerzési eljárás lefolytatása után valamikor jövő nyáron kezdődhet a négy hónapot igénylő kivitelezés. ■ /l!'> : rtfTÜ >i . v •• ■ nsd Virágszirommal szépül meg az Ersekudvar A Virágszirom-program részeként nagytakarítást szervez az egri Széchenyi utca 5. szám alatti Érsekudvarban a leiképző Közhasznú Alapítvány szombaton reggel 9 órától, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak. A jelképzősök kérik, hogy aki teheti, hozzon magával kerti szerszámot és egy-két virágpalántát. „Cserébe” innivalóval és meglepetés ajándékkal várják azokat, akik részt vesznek a jelenleg meglehetősen elhanyagolt, szemetes belvárosi udvar kicsinosításában. ■ Háromnapos konferenciával és egy három évtizedet átölelő monográfia megjelentetésével ünnepelték a Tisza-tó 30. születésnapját. Szuromi Rita Három évtizede egy, elsősorban az Alföld vízgazdálkodásának segítését célzó kormányhatározattal született meg az ország második legnagyobb tava, a Ti- sza-tó. Habár az akkori állami vezetés azt tervezte, hogy a kiskörei vízlépcső kialakítása után létrejött mesterséges tónak tovább emelik a szintjét, ez az úgynevezett harmadik ütem elmaradt. E jótékony tervmódosulásnak köszönhető, hogy a 127 négyzetkilométeres vízfelület nem víztározó maradt, hanem lassan meghódították a természetbarátok, megtelepedtek azok a növény- és állatfajok, amelyek ma a terület egyediségét, védettségét biztosítják. A kiskörei erőművet 1973. május 16-án adták át, a második duzzasztási szintet, a 700 centimétert 1978. augusztus 5-én érték el. E kettős évforduló adta az alapot a jubileumra, amikor is öt szekcióban három napon át tekintik át az idegenforgalom, a vízgazdálkodás, a természetvédelem, a horgászat és a terület- fejlesztés eredményeit és jövőbeli feladatait. A tiszafüredi konferencia résztvevőit köszöntők - köztük Sós Tamás, a Heves megyei, Fehér Andor, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei közgyűlések elnökei, valamint Godó Lajos, a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke - hangsúlyozták: a Tisza-tó fejlődése ma a legszebb példája annak, hogy két régió, négy megye és 11 kistérség összefogásával hogyan válhat egy terület az ország legdinamikusabban fejlődő idegenforgalmi régiójává. A plenáris ülésen előadók közül Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. helyi irodavezetője azt emelte ki, hogy a száz négyzet- kilométerre jutó vendégforgalmuk meghaladja a többi idegen- forgalmi régióban mérteket. A turisztikai, a vízügyes, az idegenforgalmi és a horgászati szakemberek együttműködésének eredményeként a tókörnyéMenet közbe A résztvevők megtekintették a tanösvényt és az ártéri sétautat. Utóbbin a Tiszát hamarosan „virágba borító” kérészféle életét is láthatták képeken. ki vendéglátók szolgáltatása egyre bővül, s immár a termál- és wellness-piacon is sikereket könyvelhetnek el. Mányai Roland, a korábbi Ön- kormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) turisztikai osztályvezetője kiemelte: a hazai GDP 8,5 százalékát adja az idegenforgalom, s mintegy 400 ezer ember megélhetéséről gondoskodik. Az ágaza bevétele 4,4 százalékkal nőtt, az idegenforgalmi régiók közül pedig a Tisza-tónál emelkedett a legdinamikusabban, 7,9 százalékkal a vendégéjszakák száma. A küldő országok közt továbbra is vezetnek a németek és az osztrákok, de egyre több angol is érkezik. Az ágazat fejlesztésére a következő időszakban 300 milliárd forintot fordítanak, amely bár összességében soknak tűnik, felhasználásakor észszerű döntések szükségesek. Az idén a 66 támogatott regionális projektre 160 milliót fordítottak. Kerekes László, a Tisza-tavi RIB alelnöke három évtized tükrében idézte fel, hogyan vált a tó a vadkempingezők paradicsomából magas szintű szolgáltatásokat nyújtó ■ 3600 ötlet érkezett a névpályázatra, volt, aki Bruttósí- tónak akarta hívni a tavat. Nem mindegy, hogy tó marad vagy tározó lesz kóthay LÁSZLÓ (képünkön) az idegenforgalmi és a vízgazdálkodási érdekek ütközési lehetőségeire mutatott rá. A kialakítás első üteme létrehozta a tavat, a második üteme az idegenforgalom kialakulásának lehetőségét teremtette meg. Egy tervezett harmadik ütem már kifejezetten a vízkészlet tárolását célozta, ám ez elmaradt. Jelenleg 253 millió köbméter vizet tároznak itt, a harmadik ütemben ez 400 millió köbméterre emelkedett volna. A tervezet azonban végleg lekerült napirendről. természetvédelmi területté. - Ahol víz van, ott pihenni vágyó is akad - idézte fel a kezdeteket.- Az első évtized a spontán turizmus jegyében zajlott, a második évtized feladata volt a part infrastruktúrájának kialakítása. A harmadik évtized már a minőségi fejlesztések jegyében telt. Kialakult a tó környezetében élők identitás-tudata, miközben megszületett az elnevezés is: Tisza-tó. A névkereső pályázatra annak idején 3600 ötlet érkezett, többek közt a „Kisköre- tározó”, a „Vízlépcső IL”, vagy a gazdasági helyzetre utaló „Brut- tósító”, ám mégis az idegenfor- galmilag jól hangzó Tisza-tó maradt meg. Jelenleg három város- közülük kettő, Kisköre és Abádszalók a legfiatalabbak - mutatja a térség súlyát. A régióban jelenleg 250 ezren élnek, s bár a tó eltartó szerepe jelentős, mégsem szabad a megélhetést csupán erre alapozni - jelezte Kerekes László. Kóthay László, a Környezetvédelmi Minisztérium szakállamtitkára arról beszélt, hogy a jövőben egy Regionális Rendezési Tervben mindenképp szabályozni kell a prioritásokat, hiszen a tó életképessége azon is múlik majd, hogy a turisztikai és a vízgazdálkodási feladatokat hogyan tudják összeegyeztetni. Dr. Késmárki István, a MOHOSZ alelnöke a horgászat jelentőségét méltatta, hiszen az ágazat évente 60 milliárd forintot ad a GDP-hez. Az országban 300 ezer aktív horgász van, a tó fogási átlaga pedig évente 30 tonna körül mozog. Sajnos a rapsicok ténykedése egyre erőteljesebb fellépést követel. Sára János, az ÖTM főosztály- vezetője a területfejlesztés kapcsán kijelentette: a tó környezetében nem cél a további városiasodás, olyan fejlesztési koncepció szükséges, amely a természeti értékekre helyezi a hangsúlyt. Ehhez kapcsolódott Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója is, aki megemlítette: a terület 1999 óta az UNESCO által védett világörökség részét képezi. A címnek ugyan nincs joghatósági szerepe, ám a területfejlesztésben számos előnnyel jár. A jövő nagy kérdése e szakterületen az, hogyan csökkenthető tovább vagy szüntethető meg a vízivad-vadászat. A plenáris ülést követően a résztvevők megismerkedtek a tanösvénnyel és az ártéri sétaút- tal, majd szekciókban folytatták a tanácskozást. Fodor: az MSZP dönthet Gyurcsányról választás A szabaddemokraták elnökjelöltje nem szab kívülről feltételeket Kétszáztíz kórustagot várnak a fesztiválra Számos párttag jelölése, s a kormánykoalíció felbontása miatt összehívott küldöttgyűlésen érzett támogatás késztette Fodor Gábor Heves megyei SZDSZ-el- nököt, volt környezetvédelmi minisztert arra, hogy ismét ringbe szálljon az országos pártelnöki tisztéért. A gyöngyösi származású politikus lapunknak adott rövid interjújában elmondta: meggyőződése, hogy a szabad demokraták csak akkor tudnak kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetből, ha fel tudnak sorakozni egy közös politika mögött. Fodor szerint szégyenteljes az a botrány, amely az előző tisztújító küldöttgyűlésen történt Fodor Gábor szerint biztos, hogy új emberek kellenek mindkét pártban csalások, álküldöttek kapcsán sújtotta a liberális pártot. Gyakorlatilag ennek okán kell most megismételni a választást. A csalási ügyben folyik a rendőrségi nyomozás. Fodor Gábor reméli, hogy a közelgő küldöttgyűlés nem erről szól majd, hanem a jövőről. Egyébként azóta nagyon szigorú szabályokat alkottak, ez a jelölési eljárásra és a küldöttek ellenőrzésére egyaránt vonatkozik. Kérdésünkre Fodor cáfolta, hogy korábbi, az álküldöttes esethez kötődő nézeteltéréseik miatt ne lenne beszélő viszonyban a mai SZDSZ- elnökkel, a feltehetően újra induló Kóka Jánossal. A honatya szerdai egri sajtó- tájékoztatóján úgy vélte: új emberekre, minél több fiatalra van szükség a párt országos, megyei és helyi szintjein, s maga nagyban kíván támaszkodni az ifjú liberálisokat tömörítő Új Generációra, azzal együtt, hogy nem áll szándékában lecserélni a teljes jelenlegi SZDSZ-ve- zérkart. Szólt arról is, hogy a jövő egyik lehetséges alternatívája az új politikai alapon, új személyekkel újrakötött koalíció az MSZP és az SZDSZ között. Megkérdeztük: ez egyúttal azt is jelenti-e, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőnek távoznia kell.- Nem szeretnék az előbbieknél konkrétabban fogalmazni - hangsúlyozta Fodor. - Én kívülről nem mondhatom meg a szocialistáknak, hogy kit javasoljanak miniszterelnöknek. Fordított helyzetben kifejezetten rosszallanám, ha például ők próbálnának beleszólni az SZDSZ személyi döntéseibe. De az biztos, hogy új emberek kellenek. ■ (R. M.) Recsken a Mátrai Visszhangok vegyes kórus idén május 17-én immár hatodik alkalommal rendezi meg a „Fúj, süvölt a Mátra szele” elnevezésű nemzetközi kórusfesztivált. A találkozó célja a kezdetektől az, hogy a Kodály Zoltán és Bartók Béla országában élők - határon innen és túl - életben tartsák, ápolják a magyar zenei életet, a zenei hagyományokat, s a kórusok megismertessék és méltóképpen megszólaltassák a zenei világ nagyjait. Az összejövetel alkalmat teremt a külhoni és hazai kórusok megismerkedésére is, és arra, hogy a résztvevők barátságot köthessenek, illetve elmélyítsék a már meglévő kapcsolatokat. Az előző évek hagyományaihoz híven ebben az esztendőben is a helybeli családok fogadják be és látják vendégül azokat a kórustagokat, akik idén Szlovákiából, Erdélyből és a Vajdaságból érkeznek. Rajtuk kívül még négy hazai kórus is képviselteti magát a nagyszabású zenei találkozón. A kétszáztíz dalos szombaton délután két órakor ökumenikus istentiszteleten vesz részt a helyi katolikus templomban, ahol egy-egy egyházi művet is bemutatnak. A mise után a csoportok színpompás viseleteikben átvonulnak a művelődési házba, ahol négy órától lépnek színpadra. ■ i
